LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Autista gyermeket fogadó óvodák iskolák keresője

Térképes programajánló

loader

Szakmai programok >>>

Hasznos tanácsok >>>

Milyen családi/baráti segítségre van szüksége az autista gyereket nevelő szülőknek?

dec. 04, 2018

A családoknak általában nagy öröm, ha baba születik. Nem csak a közvetlen kis családnak,…

Tömegközlekedés autista gyerekkel

nov. 30, 2018

A fórumon felmerült egy kérdés, miszerint hogyan lehet egy 2 éves autista kisgyerekkel…

Kertészkedés tizenöt percben!

ápr. 18, 2017
Ezzel a cikkel szeretnék ötleteket adni az autista gyerekeket befogadó iskolák, óvodák…

Az autista gyerekem nem írja fel a leckét az iskolában, mi a megoldás?

okt. 03, 2016
A normál állami általános iskolában, de még a toleránsabb alapítványi iskolákban is…

Videók

Meséld el történeted! >>>

10 év - Edina

10 éves az auti.hu információs portál. 10 éve került ki az első cikk, és ezt követően pár…

Végre nevén nevezik a dolgot!

A gyermeküknél autizmust gyanító, vagy frissen diagnózist kapott szülőknek próbálunk…

Talán valami nem stimmel a gyerekekkel?

A gyermek autizmusát sok esetben a szülők ismerik fel először. Eleinte nem tudják,…

Keressük a válaszokat!

Amikor valaki felregisztrál az auti.hu-ra, akkor nagyon gyakran még pici a gyerek,…

Úgy kimegyek külföldre, hogy soha többet nem jövök vissza!

Az alábbi írást a "Meséld el a történetedet" felhívásunkra kaptuk olvasónktól. A…

Erősnek kell lennem!

Én bárhogy is próbálom, nem tudom feldolgozni. Nem tudom pozitívan látni ezt az…

4 évig némán a középiskolában

Milyen lehet egy autista fiatalnak a középiskola 4 éve megsegítés nélkül? Egy…

Kitört a nyári szünet!

És már előtte hetekkel elkezdődik a pánikolás a családban. Hogyan oldjuk meg 11 éves,…

Az iskolai integráció lehetősége, előnyei és kockázatai

Ebben a cikkben azt a kérdést igyekszem körbejárni, hogy ideális esetben milyen a jól működő integráció, és milyen kockázatokkal járhat az együttnevelés, amikor a szükséges feltételek hiányoznak. Ahhoz, hogy jól válasszunk iskolát gyermekünknek, fontos átgondolni, hogy mi is az iskoláztatás célja. Általában elmondható, hogy az iskolában eltöltött évek hosszú távú célja minden esetben a felnőttkor megalapozása, és az egyén számára elérhető lehető legjobb életminőség biztosítása. Autizmus diagnózis esetén e célok eléréséhez nyilvánvalóan szükség van a szociális és kommunikációs készségek, valamint a rugalmas viselkedés és gondolkodás fejlesztésére, függetlenül attól, hogy integrált vagy speciális intézménybe jár a gyermek.

Hazai és nemzetközi tapasztalatok sokasága bizonyítja, hogy az autizmussal élő tanulók esetében az iskolai tananyagban való megfelelő, vagy akár kiváló előrehaladás önmagában legtöbbször nem elegendő a felnőttkori önállóság megalapozásához, ahhoz mindenképpen szükséges az autizmusból fakadó nehézségek kompenzálása is.

Minden család természetes vágya, hogy autizmussal élő gyermeke együtt tanuljon a többiekkel. Az integrált keretek elvileg lehetővé teszik, hogy az autizmussal élő tanuló megtanuljon kortársaival együttműködni, és ugyanazt a tananyagot sajátíthatja el, mint a többiek. Fontos azonban leszögezni, hogy az autizmussal élő gyermekek túlnyomó többsége kevéssé képes a társas helyzetekben spontán, segítség nélkül boldogulni és tanulni, sokan közülük nem figyelik, nem utánozzák kortársaik játékát és más tevékenységeit. Sajnos, önmagában az a tény, hogy egy osztályba járnak a többi gyermekkel, nem jelenti azt, hogy ennek hatására úgy is fognak gondolkodni, viselkedni és kommunikálni, mint társaik. A lehetséges előnyök kiaknázásához megfelelő egyéni fejlesztésre van szükség. A jól működő integráció tehát azt jelenti, hogy az iskola egyszerre képes biztosítani a tananyag elsajátítását és az autizmusspecifikus fejlesztést.
 

Ennek szakmai feltételei a következők:

  • A gyermeket tanító valamennyi szakember rendelkezik autizmusspecifikus módszertani tudással, ideális esetben az iskolában foglalkoztatnak autizmushoz értő szakembert.
  • Az iskola minden munkatársa rendelkezik alapvető ismeretekkel az autizmusról.
  • Az integráló intézmény folyamatos kapcsolatban áll egy autizmussal foglalkozó szakmai csoporttal.
  • A fizikai környezet jellemzői, az alkalmazott módszerek és programok alkalmazkodnak az adott gyermek speciális szükségleteihez, azokat egyéni felmérés és fejlesztési terv alapján választják ki.
  • Az autizmussal élő tanulókat integráló pedagógusok számára biztosított a felkészüléshez szükséges többletidő és egyéb erőforrások (pl. eszközök, szakirodalom), hogy az egyénre szabott feladatokat, eszközöket elkészíthessék.
  • Az osztályban, szükség esetén, pedagógiai asszisztens jelenléte biztosított.
  • Szükség lehet arra, hogy a befogadó osztály létszáma alacsonyabb legyen az átlagosnál.
  • Biztosított a folyamatos kommunikáció és az együttműködés a családdal.
  • A tipikus fejlődésű gyermekek, illetve szüleik felkészítése megtörtént, attitűdjük pozitív.
  • Biztosított a megtanult dolgok gyakorlati alkalmazása, általánosítása.

A fent leírt ideális helyzet ma még meglehetősen ritka a hazai gyakorlatban. Ennek egyik oka az autizmus sokszínűsége, spektrumjellege és az egyéni megközelítés szükségessége, hiszen sokféle megoldás elérhetőségére lenne szükség. Azon kívül, hogy a szakmai feltételeknek teljesülniük kell, fontos, hogy az autizmussal élő gyermek képes legyen a kettős követelményrendszernek megfelelni, tehát egyszerre haladni a tananyagban és fejlődni az autizmusban sérült területeken.

Ezek nagyon nehezen teljesíthető követelmények, ezért a teljes integrációhoz általában arra is szükség van, hogy az autizmussal élő tanuló intelligenciája átlagos vagy átlag feletti legyen, autizmusban való érintettsége és esetleges viselkedésproblémája ne legyen súlyos.

Az integráció azonban nemcsak teljes időben, hanem többféle, rugalmasabb formában is megvalósítható. Működhet például az úgynevezett fordított integráció, amikor a tipikus gyermekek látogatják meg az autizmussal élő tanulókat, tervezhető a szociális integráció számos formája, amikor nem tanórákon, hanem különféle programokon és közösségi terekben valósul meg az integráció.

Több európai országban működő gyakorlat és Magyarországon is kipróbált modell, amikor a többségi iskolán belül speciális autista csoportot hoznak létre, az egyes tanulók pedig fokozatosan, egyéni teherbírásuk szerint kapcsolódnak be az osztálytermi munkába. Fontos lenne, hogy a fenti példák a gyakorlatban is működjenek, hogy ne csupán két lehetőség közül kelljen választani: teljes szegregáció vagy teljes integráció.

A fokozatosság és a rugalmas konstrukciók működtetése azért is előnyös, mert a kényszerű, a szakmai feltételek megléte nélküli integráció számos veszéllyel járhat:

  • Az autizmussal élő gyermekek az integráció során egyáltalán nem kapnak sérülés-specifikus fejlesztést.
  • A gyermek a kortárscsoportban magányos, kirekesztett, társai bánthatják, kicsúfolhatják.
  • A tananyagban való megfelelő előrehaladás érdekében a gyermeknek szinte egyáltalán nem jut ideje pihenni, játszani, túlterheltté és frusztrálttá válik. Ez iskolai és otthoni viselkedésproblémákhoz vezet.
  • A gyermek valódi megértés nélkül, mechanikusan tanulja meg a tananyagot, de a mindennapi életben nem tudja alkalmazni.

A tervezetlen, a szükséges szakmai feltételek megléte nélküli integrációnál biztosan előnyösebb a speciális csoport, osztály. A speciális csoportok, intézmények mellett szólhat, hogy gyakran olyan erőforrásokkal, eszközökkel és szakértelemmel rendelkeznek, amelyek nem lelhetők fel a hagyományos többségi iskolákban. Ilyen például a magasabb tanár–diák arány, a vizuálisan támogatott oktatáshoz szükséges eszköztár, a jól képzett munkatársak. Gyakran speciális csoport ajánlható, ha az autizmus mellett valamilyen fokú értelmi sérülés is jelen van, vagy bár ép intellektusú a gyermek, de az autizmusban súlyosan érintett, és a társas helyzetek túlságosan nagy stresszt jelentenek számára.


Őszi Tamásné, gyógypedagógus
Autizmus Alapítvány
Felhasznált irodalom: Balázs A.–Őszi P.–Prekop Cs.:
Pedagógiai irányelvek; Kapocs Bp. 1996

Forrás: AOSZ Esőember folyóirat 2011/1

 Ajánlott könyvek, játékok: 

Segítő könyvek az iskolai helyzetek kezeléséhez

Szociális fejlesztés eszközei, iskolai zaklatás megelőzése, konfliktuskezelés

 Viselkedészavarok, harag, félelem kezelése