Ha ez a helyzet nem jár a gyermek számára extra nehézségekkel, szorongással (már annál fogva, hogy a környezet változik, nyitott és a „szabályok” is többnyire ismeretlenek ez előfordulhat), akkor feltétlenül, hiszen az érintett gyermek társas kapcsolataiban és önállóságában fejlődésre számítunk, emellett alkalma nyílik készségei általánosítására.
A folytatáshoz kattints a Tovább gombra, vagy a cikk címére!
A pedagógussal érdemes egyeztetni, hogy ő hogyan gondolkodik erről, milyen különösebb nehézségekre lehet számítani, hogyan tudja ebben a gyermeket segíteni. A pedagógus mellett a gyermeket is fel kell készítenünk, hogy minél nagyobb biztonságban érezze magát ezekben a különleges helyzetekben.
Átmeneti megoldást jelenthetnek a „bejárós” (nem „ott alvós”) táborok, az iskolában (ismert környezetben) szervezett nyári napközis táborok, vagy ha az iskolai táborozáson rövidített időben vesz részt a gyermek (pl. csak egy, vagy két napot tölt ott).
Ezek az alkalmak eleinte inkább félelmet, aggódást (mi lesz vele?) váltanak ki a családokból, de később fontos alkalmakká válnak, hogy a szülők, vagy a szülők és tipikus testvérek „lelkiismeret furdalás nélkül” szervezzenek olyan programokat ez idő alatt, mely az érintett gyermek számára nem volna megfelelő, de a család többi tagjának igénye.
Autizmussal élő gyermekeket fogadó táborokról itt és facebook oldalunkon osztunk meg információkat.
Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.
