LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

A gyerek későbbi autizmusát, figyelemzavarát, értelmi fejlődésének elmaradását a koraterhességi vérszegénységgel hozták kapcsolatba svéd tudósok.

A stockholmi Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem kutatóinak tanulmánya a JAMA Psychiatry című szaklapban jelent meg.

A vérszegénység gyakran fordul elő a várandósság vége felé. Ha azonban az elején jelentkezik, összefüggést mutat a gyerek későbbi autizmusával, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarával (ADHD) és értelmi fogyatékosságával - számolt be róla a medicalxpress.com.

Amikor a terhesség késői szakaszában jelentkező vérszegénységet vizsgálták, nem találtak ilyen összefüggést.
Az eredmények alátámasztják, milyen fontos a vashiány szűrése és a táplálkozási tanácsadás a terhesség korai szakaszában.
Becslések szerint a világon a várandósok 15-20 százaléka szenved vashiányos vérszegénységben. Ilyenkor a vas hiányában csökken a vér oxigénszállító képessége.

A vérszegénység leginkább a terhesség vége felé lép fel, amikor a gyorsan gyarapodó magzat egyre több vasat igényel az anyai szervezetből. Általában nagyon kevés nőnél állapítanak meg vérszegénységet a várandósság elején.

A svéd tudósok majdnem 300 ezer anya és több mint félmillió, Svédországban 1987 és 2010 között született gyerek adatait vizsgálták meg. Az anyák kevesebb mint egy százalékánál diagnosztizáltak vérszegénységet a terhesség 31. hete előtt.

A kutatók azt találták, hogy a terhesség elején vérszegény kismamák gyerekeinél enyhén magasabb volt az autizmus és az ADHD kockázata, az értelmi fogyatékosság esélye viszont szignifikánsan emelkedett azoknak az anyáknak a gyerekeihez képest, akik csak a terhesség vége felé lettek vérszegények, vagy akiknél egyáltalán nem állapítottak meg ilyet.

A terhesség elején vérszegény anyák gyerekeinek 4,9 százaléka lett autista, az egészséges anyák gyerekei közül 3,5 százalék, 9,3 százaléknál állapítottak meg ADHD-t az egészségesek 7,1 százalékával szemben, 3,1 százaléknál értelmi fogyatékosságot a nem vérszegény anyák gyerekei körében diagnosztizált 1,3 százalékkal szemben.

Miután kiszűrték az egyéb tényezőket - köztük a jövedelmi szintet és az anyai életkort -, azt az eredményt kapták, hogy a terhesség elején vérszegény anyák gyerekei 44 százalékkal nagyobb eséllyel lettek autisták, 37 százalékkal nagyobb kockázata volt az ADHD-nak és 120 százalékkal nőtt az értelmi fogyatékosság esélye.

Ha a 30. terhességi hét után állapították meg a vérszegénységet, egyik betegség kockázata sem emelkedett.
"A magzati agy és idegrendszer fejlődése eltérő a terhesség egyes szakaszaiban, a korai vérszegénység talán másképp hat a magzat agyára, mint a késői" - mondta Renee Gardner, a projekt koordinátora.

Kép: Freepik

Az agyról készült felvételek már jóval az autizmus tüneteinek megjelenése előtt utalnak a fejlődési zavarra - állapította meg egy új amerikai tanulmány.
 
Legkorábban általában kétéves korban diagnosztizálják az autizmust, de nem ritka, hogy ennél később. A Nature brit tudományos lap aktuális számában közölt tanulmány megmutatta, hogy ennél jóval korábban, már egyévesen látszanak az agyban az autizmusra utaló jelek - írta a BBC hírportálja.
 
Az eredmények alapján elképzelhető korai tesztek és kezelések kidolgozása, ami azért lehet fontos, mert az agy ebben a korban még igen fogékony.
   
Körülbelül minden századik ember autista, a zavar a viselkedésben és a társas kapcsolatokban nyilvánul meg.
   
A kutatók 148 gyereket vizsgáltak meg, köztük olyanokat, akiknél nagy volt az autizmus kockázata, mivel a családban már volt autista testvér. Félévesen, egyévesen és kétévesen készítettek agyi MRI felvételeket a gyerekekről.
   
Az agynak a bonyolult funkciókért - például a beszédért - felelős területén, az agykéregben már korán megmutatkoztak az eltérések azoknál a gyerekeknél, akiket később autizmussal diagnosztizáltak.
   
A tanulmány az autizmus felismerésének és kezelésének nagy változásai előtt nyithatja meg az utat, a korai diagnózis lehetővé teszi, hogy idejében megtanítsák a szülőknek, hogy viselkedjenek az autista kisgyerekkel, így a terápia hatékonyabb lehet.
   
A kutatók az agyról készült felvételeket mesterséges intelligenciába táplálták, mely 80 százalékos pontossággal jelezte előre, a gyerekek közül kinél alakul ki autizmus.
   
A tanulmány újabb cáfolata annak az elterjedt - és rég hamisnak bizonyult - tévhitnek, hogy az MMR-oltásnak köze van az autizmushoz. A tévhit azért verhetett könnyen gyökeret, mert az oltást akkor kapják a gyerekek, amikor már diagnosztizálható az autizmus.

A Magyar Tudományos Akadémia "Tudományünnep" című rendezvénysorozatának keretében hallgathatuk meg Sperlágh Beáta előadását az autizmus kialakulásának lehetséges okairól és az erre a témára irányuló kutatásának eredményeiről.

Sperlágh Beáta, az MTA doktora az idegrendszerre ható gyógyszereket kutatja az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében. Eredményei több új gyógyszerfejlesztési projekt kiindulópontjaként szolgáltak, melyekben hazai és nemzetközi partnerek, gyógyszercégek vettek részt. Fontos kutatási területét jelentik az idegsejtek ún. purinerg receptorai, melyek több idegrendszeri betegségben, köztük az autizmusban és a skizofréniában is szerepet játszanak.

Forrás: mta.hu

 

Az előadás megtekinthető videón az MTA oldalán.

 

Az egy évnél később fogantakhoz képest ezeknél a gyerekeknél 150 százalékkal nagyobb volt az esélye annak, hogy autizmust diagnosztizálnak. Ha nem volt semmilyen egyéb rizikófaktor, akkor a legbiztonságosabb távolság az előző szülés és a következő fogamzás között kettő-öt év között volt. 
Kattints a Bővebben gombra vagy a cikk címére a folytatáshoz!
Bővebben...