Eltelt 3.5 év jött a suli,közben átkerültünk az Autizmus Alapítványhoz,hihetetlen sok segítséget kaptunk tőlük. Közben a Gyöngyösi Autista Segítő központ munkatársai fejlesztőként működtek közre,ez a mai napig is folyamatosan működik.
Az iskolakezdés nagyon nem volt egyszerű,rossz vélemény jött az oviból nem tudtunk együtt működni a leendő osztályfőnökkel,aki mindenáron az Egymibe akarta küldeni a kópét,mivel ő úgysem tud majd mit kezdeni vele. Be is mentünk együtt megnéztünk egy kiemelt jó képességű osztályt, láthatóan akkor szociálisan jobban működtek mint az én gyerekem,de mégsem adtam fel, visszamentem és jeleztem a helyi iskola igazgatójának hogy oda fogom íratni a gyerekemet és ha nem akarnak bíróságról bíróságra járni törődjenek bele.
Aztán telt az idő,jöttek a pozitív visszajelzések a gyerekek nemhogy elfogadják, felnéznek B.re az elért eredményei miatt. Segítenek neki öltözni, rutin feladatokat elvégezni,van kísérője a wc-re.SZERETIK. Most az idei évben ő lett a suli legjobb tanulója,talán bicajozni soha nem fog megtanulni,viszont a matek és nyelvi képességei kiemelkedőek. Mindenkinek segít,feladatokat készít az osztály számára,amiből az órán tanulnak.
Summa summárum Senki ne adja fel a reményt,mert nem tudhatjuk kiben milyen képességek rejlenek és a gyerekek jónak születnek rajtunk múlik hogy azok maradnak-e?.
