LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

A bevezető itt olvasható.

A  KIR 2018. októberi köznevelési statisztikája alapján az állami integráló általános iskolák jellemzően 1-2 autista tanulót integrálnak, alacsony azon intézményeknek az aránya, ahol az látható, hogy teljeskörűen igyekeznek a területükön élő integrálható autista tanulókat ellátni. Ennek a problémának köszönhető az, hogy az autista gyermekek a sajátos nevelési igényű gyermekekre szakosodott alapítványi iskolákban és egyes állami iskolákban nagyon magas arányban jelennek meg. Ugyan látható fejlődés az állami iskolák integrációra való hajlandóságát nézve, de ez még kevés.

Fenntartó, csoportlétszámok, SNI arány

Az integráló iskolába járók (141 fő) 65%-a állami fenntartású, 26%-a alapítványi vagy magániskolába, 9%-a egyházi iskolába jár. 

 

Az osztályok létszáma változó:

- 6-10 fős osztályokban tanul a gyermekek 19%-a. Ez az alacsony létszám jellemzően az alapítványi, egyházi és magániskolákban biztosított, viszont ezekben az iskolákban sokszor magas a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Ezek az iskolák általában vegyesen fogadnak autista, hiperaktív, figyelemzavaros, tanulási nehézségekkel vagy beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekeket. Pár állami intézményben is működik ilyen kis létszámú osztály, ezek általában integráló iskolában működő autista (vagy vegyes SNI) csoportokat takarnak: Pl. a debreceni Kinizsi Pál Általános Iskolában vannak ilyen szegregált osztályok az ép értelmű autista gyerekeknek. Ezek az iskolák/osztályok egy köztes lehetőséget jelentenek a normál integráció és a szegregált (elsősorban értelmi fogyatékosokat fogadó) iskolák között. Biztosítják a normál tanmenetet (a szegregált intézményekben ha van normál tanmenetre lehetőség, akkor az csak alsó tagozaton lehetséges) és általában van asszisztens az osztályokban (legalább alsó tagozaton) és magasabb arányban használnak vizuális támogatásokat, mint a normál integráló osztályok pedagógusai. Vannak kivételek is: néhány iskolában ezen alacsony létszámú osztály hagyományos módon integrál, azaz 1-2 sajátos nevelési igényű gyermek van osztályonként és nincs asszisztens.

- 11-15 fős osztályban a gyerekek 21%-a tanul. Ezeknek több, mint a fele állami iskolai osztály, amelyekben általában 1-2 sajátos nevelési igényű gyerek van, néhányban 3-4 fő. A többi 11-15 fős osztály alapítványi vagy egyházi iskolában található, ezekben nagyon magas az SNI arány (általában 5-10 fő).

- 16-20 fős osztályba a gyerekek 19%-a jár, ezek jellemzően állami iskolák. Általában 1-4 fő sajátos nevelési igényű gyermeket fogadnak osztályonként, kivéve az egyik alapítványi iskolát, amely sajátos nevelési igényű gyerekek fogadására szakosodott.

- 21-25 fős osztályban a gyerekek 23%-a tanul, ezek többsége állami intézmény. Az osztályokban általában 1-4 sajátos nevelési igényű gyermek tanul.

- 26 fő feletti osztálylétszámot a gyermekek 18%-a kénytelen elviselni. Ezek szinte mind állami intézmények, amelyekben az SNI gyermekek száma változó: 1-10 fő.

A pedagógusok autizmusban való felkészültsége

A szülők többségének véleménye szerint a pedagógusok tájékozottsága az autizmus terén hiányos. Az autista gyerekek iskolai integrált ellátása az autizmus mély ismerete nélkül nagyon nehéz, viszont megfelelő szakismerettel hatalmas eredményeket lehet elérni.

Az intézmények az FSZK „TEAM" (Területi Autizmus Munkacsoport) egységeihez fordulhatnak tanácsért, valamint amennyiben megoldható, akkor a pedagógusok részt vehetnek az FSZK továbbképzésein, vagy az Autizmus Alapítvány tanfolyamain. Ha mindez nem lehetséges, akkor érdemes szakkönyveket beszerezni a témában.

Autizmus-specifikus támogatások, fejlesztések

Az integráló iskolák alsó tagozatán nagyon ritkán fordul elő, hogy gyógypedagógus segíti a gyermeket min. napi 4 órában. Gyógypedagógiai asszisztensek jelenléte jellemzőbb. A sajátos nevelési igényű diákokra szakosodott iskolák/osztályok esetében azonban az SNI gyerekek magas aránya miatt nem feltétlenül tud elég segítséget nyújtani: összesen 30 esetben írták a szülők, hogy az osztályban van gyógypedagógiai asszisztens, de ebből mindössze 15 osztályban 20% alatti az SNI arány.

Felső tagozaton mindössze 2 iskolára nézve jelezték a szülők, hogy van a gyermekük osztályában gyógypedagógus, mindkét intézmény egyházi. Asszisztens 5 esetben segíti a gyerekeket, ebből 3 állami iskola.

Vizuális támogatások az integráló iskolákban alsó tagozaton az esetek kevesebb, mint felében biztosított. A leggyakoribb a különböző napirendek, hetirendek használata, de sok helyen használnak szabályoldalakat, folyamatábrákat és timereket is. Néhány iskola teljeskörű vizuális támogatást biztosít (ezek egy része SNI tanulók fogadására specializálódott iskola).

A felső tagozatosok esetében mindössze 7-en írták, hogy a gyermekük számára a vizuális támogatás biztosított. A vizuális eszközök típusára nézve a leggyakoribb a szabályoldalak és speciális órák, timerek használata. Sajnos ennél a pontnál meg kell jegyezni, hogy a szabályoldalak hozzáértés nélküli használata nem elégséges, önmagában a viselkedészavarokat nem tudja megszüntetni.

A válaszadók integráló iskola alsó tagozatára járó gyermekeinek 61%-a, a felsősök 76%-a nem kapja meg a szakértői bizottság által előírt fejlesztéseket az előírt módon/óraszámban. Az arányok hasonlóak, mint a többi szegmensben: nagyon hiányos az autizmus-specifikus fejlesztés, egyes esetekben pedig a logopédia és mozgásfejlesztés hiányzik.

Az iskolában tartózkodás időtartama (integráló iskola)

A gyerekek egy része nem teljes időtartamban (min. a kötelező tanórák alatt) tartózkodik az osztályában. Ennek az oka túlnyomórészt szülői kérés. Kérdés, hogy a köznevelési törvény módosítását követően ennek kérelmezésének és engedélyeztetésének mi lesz a módja. Probléma azoknak az esetében várható, akik eddig diagnózis és SNI státusz nélkül, magántanulóként, vagy magántanulói csoportba járva teljesítették tanulmányi kötelezettségüket. Akik a szakértői bizottság engedélyével magántanulók, azok esetében nem várhatóan nem lesz változás.

15 esetben az intézmény nem vállalja teljes időtartamban a tanulót. A magántanulóságot eddig is csak a szülő kérelmezhette, tehát az ilyen esetekben – amennyiben a szülő nem ért egyet a döntéssel - jogász bevonását lehet javasolni. A törvénymódosítást követően ezeknek az eseteknek a sorsa nem egyértelmű. Akik informálisan voltak magántanulók/egyéni tanrendesek – azaz a szakértői bizottsági véleményen az szerepel, hogy „tanulmányi kötelezettségét iskolába járással teljesíti”, de mégis csökkentett óraszámban járhattak csak be/nem járhattak be, azok helyzete valószínűleg nem változik, hiszen eddig sem volt róla hivatalos irat, hogy nem tartózkodnak bent teljes időtartamban. Akik esetében a csökkentett óraszámról volt hivatalos irat az igazgatótól, azoknál a továbbiakban ezt várhatóan a szakértői bizottsággal kell engedélyeztetni.

 

A pedagógusok és csoporttársak hozzáállása

A szülők több, mint fele jelezte, hogy az osztálytársak tudnak gyermekük autizmusáról. Az ezzel kapcsolatos tudásuk változó, az esetek harmadában jó vagy nagyon jó, a többi osztályban közepes vagy gyenge. Ahogy az óvodák esetében javasoltuk, úgy alsó tagozaton is a Csillagbusz segítségével lehetne a gyerekek ismereteit bővíteni. Szintén ajánlható a Meditittimo c. mesekönyv. A gyerekek érzékenyítésére az AOSZ animátorai is felkérhetők.

A pedagógusok és az osztálytársak 78%-a befogadó az autista gyermek felé. Az integráló óvodák összesített eredményeihez képest (a pedagógusok 86%-a, a gyerekek 82%-a befogadó) ez valamelyest rosszabb arány.

Az autista gyermek bántalmazása 37%-ban fordul elő, ebből 14 esetben a szülők arról számoltak be, hogy felnőtt is bántalmazza a gyermeket. A szülők beszámolója szerint a bántalmazás ellen az esetek csupán felében lépnek fel a pedagógusok.

Az intézmény épülete, felszereltsége, megközelíthetősége

Az intézmény épületének állapotát, felszereltségét, megközelíthetőségét a válaszadók 39%-a találta közepesnek, vagy gyengének. Az intézmény felújítatlansága vagy épülettel kapcsolatos gondok és a gyenge felszereltség jellemző ezekben az esetekben, pár esetben pedig nagyon távol van az iskola a család lakhelyétől.

A pedagógusok munkájának értékelése

A szülők kb. fele érzi a pedagógusok munkáját jónak vagy kiválónak. Az integráló óvodai eredményhez képest (63%) ez valamelyest visszaesés.

Az osztálytársak

Az osztálytársakkal a szülők 64%-a elégedett, ez valamivel rosszabb eredmény, mint amit az integráló óvodákba járó gyerekek szülei válaszoltak. Ahol gond van, ott az osztálytársak kirekesztőek, esetenként bántalmazzák, vagy kinevetik az autista gyermekeket. További néhány esetben figyelmen kívül hagyják az autista osztálytársat, nem reagálnak a barátkozási kísérleteire. Nagy segítséget nyújthatna, ha a gyógypedagógus az osztályban segítené ezeknek a gyerekeknek a szocializációját, ahelyett, hogy egyéni fejlesztést tart. Már aki egyáltalán megkapja ezekben az iskolákban az autizmus-specifikus fejlesztést: Ebben a szegmensben a gyerekek mindössze ötöde kapja meg a szakértői bizottság által előírt autizmus-specifikus fejlesztést a megfelelő óraszámban!

Összefoglalás

Az integráló iskolába járó autista gyermekek 40%-a a számára megfelelő kis létszámú (max. 15 fős) osztályba jár, viszont ezen osztályok harmadában a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya a 60%-ot is meghaladhatja. A pedagógusok autizmusban való felkészületlensége sok családnak gondot okoz. Sajnos erősen megnehezíti a gyermek iskolai előmenetelét és beilleszkedését az osztályközösségbe, ha a pedagógus nem rendelkezik megfelelő tudással az autizmusról. Az intézmények kérhetnek segítséget az FSZK TEAM csoportjaitól, valamint a pedagógusok számára indított tanfolyamokon való részvétel is javasolható. A szülők – ha van a pedagógusban fogadó készség – beadhatnak szakkönyveket (pl. 10 dolog, amit az autista diákod szeretné, ha tudnál).

A vizuális támogatások egyre több iskolában elérhetőek alsó tagozaton, de felső tagozaton már nem, és az autizmus-specifikus fejlesztést nagyon sok gyerek nem kapja meg a megfelelő módon és időtartamban. Az osztályon belüli segítség (gyógypedagógus/gyógypedagógiai asszisztens) a gyermekek túlnyomó többségének nem biztosított.

A magántanuló gyermekek esetében a friss jogszabálymódosítás várhatóan elsősorban az SNI státusz nélküli gyerekekre lesz hatással. A jogsértő esetekben (iskola által kezdeményezett magántanulói státusz) továbbra is jogász (vagy Egyenlő Bánásmód Hatóság) bevonása a célszerű.

Az autista gyerekeket fogadó iskolák listája itt található.

Kapcsolódó cikkek:

Őszi Tamásné autizmusszakértő: Az iskolai integráció lehetősége, előnyei és kockázatai

Champ: Iskolaválasztás: Integráló alapítványi iskola előnyei és hátrányai

Szanya: Az integrált iskolába járó kisiskolás autista gyerekek tipikus problémái és megoldási javaslatok

 

Nyitókép: Salma Shaikh, Flickralma Shaikh, Flickr

A bevezető itt olvasható.

Az autista fiatalok középiskolai elhelyezése sokkal nehezebb, mint az általános iskolai. Ha a gyerek korábban gyógypedagógiai intézménybe járt, akkor sem feltétlenül biztosított a középiskolai ellátása, mert egyes intézményekben nincs az autista tanulóknak erre lehetősége (nincs autizmus akadálymentesítés, a tanárok nem értenek az autizmushoz). Integrált általános iskolából vagy központi felvételi írásával, majd szóbeli felvételi/ felvételi beszélgetés után lehet bejutni a választott középiskolába (vagy olyan iskolába lehet jelentkezni, ahol a felvételihez nem ragaszkodnak). További nehezítés, hogy az integráló iskolák száma nagyon alacsony. A szakképzési centrumok alapító okiratában nem szerepeltetik az integrációt, de ezekben az iskolákban lehet próbálkozni (előzetes kapcsolatfelvétel szükséges). Egyes gimnáziumok és sajátos nevelési igényű fiatalokra szakosodott középiskolák vannak még, ahol jók lehetnek a gyerek esélyei. Azonban a középiskola már egy jóval komolyabb önállóságot és terhelhetőséget feltételez, mint a korábbi elvárások. 

 

Fenntartó, csoportlétszámok, SNI arány

Középiskolába csupán 39 válaszadó gyermeke jár, a túlnyomó többségük gyógypedagógiai intézménybe. Az iskolák 67%-a állami, a többi egyházi és alapítványi fenntartású. A gyógypedagógiai osztályokban a létszám 6-10 fő, az integráló osztályokban általában 20-30 fő. Az igen kevés integráló intézmény közül is több olyan iskola van, amelyek sajátos nevelési igényű fiatalokra szakosodtak, így az SNI diákok aránya – ahogy az ugyanilyen jellegű általános iskolákban is – nagyon magas, akár 60% is lehet. Az integráló osztályokban általában 1-2 SNI tanuló van.

A pedagógusok autizmusban való felkészültsége

A szülők fele a pedagógusok autizmusban való tájékozottságát nem érzi megfelelőnek. Ahogy az általános iskolák pedagógusai részére javasoltuk, úgy itt is: az intézmények az FSZK TEAM csoportjaitól kérhetnek segítséget, esetleg részt vehetnek az Autizmus Alapítvány tanfolyamain, vagy tájékozódhatnak szakkönyvekből.

Autizmus-specifikus támogatások, fejlesztések

A gyógypedagógiai intézmények kb. harmadában a tanulók oktatását autizmus-specifikus gyógypedagógus segíti. Asszisztens az iskolák felében biztosított, ezek mindegyike gyógypedagógiai, vagy sajátos nevelési igényű gyerekekre szakosodott iskola. A felmérésben szereplő integráló iskolákban sem gyógypedagógus, sem asszisztens nincs.

A fejlesztések tekintetében az arányok az általános iskolában tapasztaltakkal azonosak, jellemzően hiányos az autizmus-specifikus fejlesztés.

Vizuális támogatásról a válaszadók fele számolt be, ezek 1 kivétellel mind gyógypedagógiai iskolák. A vizuális eszközök típusai változatosak, a tanulóra szabottak. A legáltalánosabb a napirendek és folyamatábrák használata.

Az iskolában tartózkodás időtartama (középiskola)

A diákok ötöde nem tartózkodik az intézményben teljes időtartamban (min. a kötelező tanórák idejére). Ebből 3 esetben az intézmény nem vállalja a fiatalt teljes időtartamban (2 gyógypedagógiai és 1 integráló iskola). 

A pedagógusok és csoporttársak hozzáállása

A pedagógusok néhány kivételtől eltekintve befogadóak. Problémás esetek az integráló intézményekben fordulnak elő inkább, mindössze 3 gyógypedagógiai iskoláról érkezett negatív visszajelzés ilyen tekintetben. Az osztálytársak általában tudnak a társuk autizmusáról, viszont az autizmussal kapcsolatos ismereteik gyengék. (Az érzékenyítésükhöz az AOSZ animátoraitól kérhető segítség.) A hozzáállásuk jellemzően nyitott, az esetek ötödében jelezték a szülők, hogy a többi gyerek kirekesztően viselkedik.

Bántalmazásról sajnos a szülők 38%-a számolt be, és az esetek harmadában felnőtt (is) bántalmazza a fiatalt.

Az intézmény épülete, felszereltsége, megközelíthetősége

Az intézménnyel kapcsolatosan a szülők 38%-a számolt be problémákról. A válaszadók elsődleges gondja, hogy az intézmény távol van a lakóhelyüktől, valamint többen említették az eszközök hiányát, bútorok elhasználtságát, az épület felújítatlanságát.

A pedagógusok munkájának értékelése

A pedagógusok munkájával a szülők 69%-a elégedett, de sokan jelezték, hogy az autizmushoz nem értenek (eléggé) és ez gondot okoz. A feladatok differenciálásának hiányát említették még többen, valamint kevésnek érzik a szülők és pedagógusok közti kommunikációt.

Az osztálytársak

Az esetek harmadában jeleztek gondot a szülők az osztálytársakkal kapcsolatban. Az integráló iskolákban a kirekesztő viselkedés, a szegregált osztályokban pedig a többiekhez kapcsolódás jelent gondot.

Összefoglalás

Míg egy átlagos esetben a gyerek az érdeklődési körének/távolabbi céljainak megfelelően választ középiskolát, ezt az autista gyerekek sokkal kevésbé tehetik meg, mivel például az érdeklődési körüknek megfelelő iskolák adott esetben nem integrálóak, vagy ha van is integráló, akkor az nagyon távoli helyen, így a gyerek kollégiumba kényszerülhet. 

Nagy szükség lenne arra, hogy azon iskolák, ahol lehetséges az autista tanulók fogadása, azok ezt a lehetőséget szerepeltessék az alapító okiratukban és felkészüljenek a fogadásukra. Jelenleg sok autista gyermek a értelmi képességeihez képest alacsonyabb szinten tanul, vagy magántanulói státuszba kényszerül, ezen változtatni szükséges.

 

Az autista gyerekeket fogadó iskolák listája itt található.

 

Ha eljön az iskolás időszak, az minden gyerek számára nagy váltás, sokszor stresszel, szorongással jár még úgy is, hogy ha nincsenek problémáik a kommunikációval és szociális kapcsolatokkal. Az óvodában bár nagyobb hangsúlyt kap a szabad játék és kooperációs feladatok, amelyek nehezek az autizmussal élő gyerekeknek, mégis, a szabadabb, kötetlenebb forma és nagyobb türelem általában nyugodtabb környezetet biztosít a számukra, mint az iskola, ahol  a 45 perces órák alatt nem lehet enni, inni, wc-re kimenni csak úgy, mindenhez engedélyt kell kérni, szünetben pedig irányítás nélkül, teljesen önállóan kell tudniuk elfoglalni magukat, megszervezni a szükséges tevékenységeket az órák közti váltásokhoz, az étkezést, mosdó használatot. Ritka szerencsés eset, ha az autista gyermek kap egy asszisztenst, aki ezekben a strukturálatlan időszakokban segíti, ezért az iskola előtti időszakban arra érdemes készülni, hogy nem lesz.
 
A tapasztalatom azt mutatja, hogy az óvónők többsége nyitott az autizmus megismerésére, a gyermek valós beintegrálására, ezzel szemben az iskolai pedagógusok esetében ez az arány fordított. Amennyire lehet, próbáljuk megelőzni a várható konfliktusokat, próbáljuk meg a lehető legnagyobb önállóságot elérni a gyereknél, csökkenteni a várható viselkedészavarok számát és folyamatosan kommunikáljunk a pedagógusokkal, biztosítsuk őket a segítőkészségünkről, hátha akkor nem mérgesedik el a helyzet.
 
Az óvoda és iskola közti váltást elő kell készíteni, ha csökkenteni szeretnénk az ezzel járó feszültséget és a várható problémák mennyiségét. Már az óvodában kezdjük el az iskolával való ismerkedést erről szóló ismeretterjesztő könyvekkel. Ha tudjuk, hogy melyik iskolába megy majd a gyerek, akkor vigyük el iskolaelőkészítő foglalkozásokra (ha van ilyen), hogy össze tudjon ismerkedni a majdani osztálytársaival és megismerje a környezetet. Ha nincs iskolaelőkészítő, akkor kérjünk a tanítóktól egy fogadóórát, ahova célszerű a gyereket is vinni. Ha megengedik, akkor fotózzuk végig az iskolát (a gyerek osztályterme, mosdó, ebédlő, tornaterem, stb.) és a tanítókról is készítsünk fényképet.
 
 
Ha van rá mód, akkor beszéljük meg, hogy melyik lesz a gyerekünk helye. Kérdezzünk rá, hogy milyen fejlesztések várhatók és kérjünk fotót a terapeutákról és fejlesztés helyszínéről is. Tisztázzuk a gyerekkel, hogy az iskolában mások a szabályok, mint az oviban. Ezekről a tanítókkal egyeztetve készítsünk szabálykönyvet. Az önállóság segítésére és a várhatóan problémás folyamatokra készítsünk folyamatábrát és amit lehet, gyakoroljunk az iskola előtti időszakban. 
 
Melyek azok a tipikus problémák, amelyekre érdemes előre felkészülni? 
  • Önálló öltözés és mosdóhasználat
  • Étkezési helyzetek
  • Táska önálló bepakolása, a tanórákra a megfelelő eszközök előkészítése, lecke felírása és otthoni elkészítése
  • Sorban állás, várakozás
  • Strukturálatlan szünet
  • Kommunikáció a pedagógusokkal és a gyerekekkel
  • Órai viselkedés
  • Váratlan változások kezelése
  • Tantárgyakkal kapcsolatos nehézségek
 
Hogyan tudunk ezeken előre segíteni, megelőzni a várható problémákat?
 
Önálló öltözés és mosdóhasználat
 
Az iskolában nincs óvónői segítség az átöltözéshez és a szülő általában még a legelső alkalmakkor sem mehet be a gyerekkel az iskolába, hogy a folyamatot megtanítsa, rögzítse. Így ha ez még nem gördülékeny, akkor gyakorolni kell, és ha valami nagyon nem megy, akkor segítsük a folyamat beépülését folyamatábrákkal. Ha szükséges, akkor kicsi folyamatábrákat be tudunk adni a gyerekkel az iskolába, de ennek csak akkor van értelme, ha tudja önállóan használni, mert előzőleg már sokat használt ilyesmit. 
 
Étkezési helyzetek
 
Az óvodai strukturált és segített étkezési helyzetekhez képest az iskolában ezen a téren önállónak kell lenni. Még az első iskolai nap előtt tisztázni kell, hogy tanórán étkezés nincs, melyik a tízóraizásra szánt szünet, mikor lesz ebéd, és az ebédelésnek mi a módja (önkiszolgáló vagy sem). Gondot szokott okozni még a rövid ebédidő és az ebédlőben a zaj. Mindkettőre készítsük fel a gyereket, a zaj ellen pedig adhatunk be zajvédőt vagy füldugót
 
Táska önálló bepakolása, a tanórákra a megfelelő eszközök előkészítése, lecke felírása, otthoni elkészítése
 
A táska bepakolását egy fényképes, vagy nagyobbaknál írott listával tudjuk segíteni, amit érdemes tantárgyak szerint csoportosítva megjeleníteni, így ez használható az órák előtti kipakoláshoz is. A lecke felírása elég nehezen megoldható gondot tud okozni, ha nem segít benne a pedagógus. Meg lehet kérni a padszomszédot is, hogy ebben segítsen a gyerekünknek, mert még ha használunk is vizuális támogatásokat, akkor is elsikkadhat ez a feladat, ha nem hangsúlyozza a tanár, külön, név szerint szólva a gyerekünknek, hogy „ezt írd fel”. Megoldást hozhat még, ha szülői levelezőlistán elkérjük a leckét. Gyakori, hogy a gyereknek nincs kedve otthon megcsinálni a leckét, motiválatlan. Ezen vizuális megsegítéssel (pl. napirend használata esetén külön jelezzük a leckeírást) és jutalmazással tudunk segíteni, míg önállóvá nem válik a gyermek ezen a téren. 
 
Miri: 
Az iskola megkezdésekor a fiam a házi feladatot szerette a legkevésbé és mindig nehezen fogott hozzá. Általában többféle volt feladva, és ezt így nagyon soknak, átláthatatlannak találta. Ezzel a kis eszközzel próbáltam egyértelművé tenni, hogy miből mennyi feladat van. Az iskolában alkalmazott jeleket használtam én is a tantárgyak jelölésére, a korongok pedig azt mutatják, hogy az adott tárgyból hány feladat vagy sor van feladva, illetve hányszor kell elolvasni az adott olvasmányt. Amikor kész egy feladattal, akkor mindig levehet egy korongot, és így látja közben azt is, hogy hogy halad. A lecke végén mosolygós fej a jutalom, amit 5 db összegyűjtése esetén beválthat az előre megbeszélt tényleges jutalomra.  
 
  
 
Sorban állás, várakozás

A sorban állásnál az egyik jellemző probléma, hogy az autista gyerekek szeretnek mindig az elsők lenni. Mivel ez nem biztos, hogy mindig így lesz, ezért rajzokkal magyarázzuk el, hogy előfordulhat, hogy máshol fog állni a sorban és ezzel semmi gond nincs. Várakozásnál, pl. ebédkor kellemetlenül érezheti magát, ami azzal szokott járni, hogy keresnek maguknak elfoglaltságot, ami viszont gyakran zavaró másoknak (zümmögés, pörgetés, tárgyak zajos vagy repetitív piszkálása). Erre esetleg megoldás lehet, ha valamilyen pici és csöndes, kedvenc játék van a zsebében, amivel a kezét lefoglalhatja. 

Strukturálatlan szünet

A szervezetlen, gyakran felügyelet nélküli szünet nem csak az autizmussal élő gyerekeknek jelent problémát. Az ingerszegény, játékok nélküli szűk folyosón a neurotipikus gyerekek is unatkoznak, a felesleges energiáikat nem tudják mozgással levezetni, ez pedig gyakran vezet ahhoz, hogy egymást szekírozzák, verekednek.  Egy autista gyerek egy ilyen közegben kiváló alanya a piszkálódásnak, hiszen a kötekedésre nem tud talpraesetten reagálni. Előfordulhat az is, hogy gyerekünk unatkozik, szórakoztatja magát, ez pedig zavarja a gyerekeket, és ezért alakul ki konfliktus. Az ideális az lenne, ha a szünetekben egy asszisztens segítené a gyerekeket (nem csak az SNI gyerekeket) és játékokat vagy egyéb értelmes tevékenységet kezdeményezne , de ha ez nem megoldható, akkor legalább tanári felügyeletet kellene biztosítania az iskoláknak, megelőzendő a komolyabb bántalmazási ügyeket. Otthon próbáljunk meg azért készülni a várható helyzetekre, készítsünk szociális történeteket, beszélgessünk a benti helyzetekről, ha a gyerek hajlandó erre. 

Kommunikáció a pedagógusokkal és a gyerekekkel

A szociális és kommunikációs képességek sérültsége miatt az autista gyerekeknek sokszor nem egyértelmű, hogy a felnőttekkel (azon belül a pedagógusokkal) és a gyerekekkel másról és máshogy beszélünk. Már az óvodai évek alatt el kell kezdeni készülni arra, hogy a gyerek differenciálni tudja, hogy kivel hogyan kommunikál. Ehhez nagy segítségünkre van a szociális körök módszere.  Egyes szituációk megoldásához készíthetünk szociális történeteket, melyekre mintákat a Szaffner-Gosztonyi: Szociális történetek  c. könyvben találhatunk. Jellegzetes viselkedés autista gyerekek esetén, hogy a kedvenc témáikról túl sokat beszélnek. Ezt előre tisztázni kell, hogy másokat idegesíthet, ezért ha nem érdeklődnek a téma iránt a többiek, akkor váltson másikra. Ezt előzetesen érdemes gyakorolni, hogy később könnyedén menjen. A kedvenc témát is lehet, hogy tudjuk hasznosítani: Ha van olyan projekthét amibe beilleszthető, vagy ha kötetlen témával önálló előadást kérnek a gyerekektől, akkor bemutathatja, hogy milyen komoly tudásra tett szert az őt érdeklő területről.

Órai viselkedés

Az órai viselkedésnek számos szabálya van, amelyeket meg tudunk jeleníteni vizuálisan. 

Miri: 
Ha a pedagógus együttműködő, akkor ezeket a szabályokat beadhatjuk a gyerekkel az iskolába és a pedagógus támaszkodhat a használatára. A szabályok betartását mindenképpen érdemes valamilyen formában jutalmazni
 
Váratlan változások kezelése
 
Az iskolában elég sok váratlan helyzet adódhat: helyettesítés a tanár betegsége miatt, tanórák megcserélése, tűzriadó, bemutató óra, dolgozat vagy feleltetés bejelentés nélkül, iskolaorvosi vizsgálat, stb. Tökéletesen az ilyen váratlan helyzetekre nem lehet felkészülni, de azért a gyakoribbakat át lehet beszélni. Jó lenne, ha a pedagógusok megértenék, hogy az ilyen szituációk az autista gyerekek számára mennyire stresszesek és az adott helyzetben elmondanák a gyerekeknek a változások okát, a változtatás módját és egyéb részleteket, de a tapasztalatom az, hogy sajnos ez nem szokott megtörténni. Kérhetjük külön, de mindenképp készítsük fel a gyereket arra, hogy előfordulhatnak váratlan helyzetek, mert nem valószínű, hogy a pedagógus figyelembe fogja venni a kérésünket.
 
Tantárgyakkal kapcsolatos nehézségek
 
Ha valamelyik tantárggyal a gyerek nagyon nehezen boldogul a szokásos korrepetálás, magánórák mellett is, akkor a szakértői bizottság bevonásával kérhetünk bizonyos tárgyakból felmentést az értékelés alól vagy könnyítéseket (pl. dolgozatírás esetén plusz időt, vagy pl. a számonkérés módjánál kérhetjük, hogy csak szóbeli/írásbeli legyen).
 
A megoldás: fejlesztések, vizuális támogatások és motiváció kombinációja, szakemberek, segítők bevonása
 
A fejlesztéseket alapvetően a szakértői bizottság határozza meg a szakvéleményében, az iskola ez alapján adja a fejlesztőórákat (ha van rá szakembere). Ezeket kiegészíthetjük privát fejlesztésekkel, ha van rá anyagi keret. Amit érdemes szem előtt tartani az az, hogy autizmusban a szociális és kommunikációs fejlesztésre mindig kell időt hagyni. 
 
A vizuális támogatások elkészítése minden gyerek esetében egyéni. Edina átfogó vizuális eszközrendszeréről készített cikkét még 2011-ben publikáltuk. Edina fia azóta már nyolcadikos, a folyamatos fejlesztések és vizuális támogatások mellett önállóvá vált, a tanulásban, közlekedésben segítséget nem igényel, az iskolai pályafutása sikertörténet. Ehhez azonban szükséges volt az iskola támogató hozzáállása mellett, hogy rengeteg energiát fordított az autizmus megismerésére, az eszközök elkészítésére és az autizmus-specifikus fejlesztésre. Ezen kívül alapvető összetevője a sikernek a gyerek autizmusban való érintettsége, esetleges társuló problémák, az intelligencia szintje és a személyiség is. Egy erősebb szociális érintettség, alacsonyabb intelligenciaszint vagy rosszabb motiválhatóság, esetleg egy társuló diszlexia vagy figyelemzavar jelentős nehezítő tényező. Ha van rá mód, érdemes segítőket bevonni a gyerek tanításába, fejlesztésébe. Ha valamelyik nagyszülő vagy egyéb rokon jól ért valamelyik tantárgyhoz és vállalja, akkor megkérhetjük, hogy foglalkozzon rendszeresen a gyerekkel. Ha az iskolában van olyan fejlesztő, akivel a gyerek jól halad, akkor megkérdezhetjük, hogy tudna-e vele foglalkozni esetleg privátban (ha a családnak anyagilag belefér). Integrációban tanuló gyerekek esetén nagyon hasznosak a csoportos szociális fejlesztések, amilyet pl. az EMÚ, Cseperedő Alapítvány és a Symbo  indít rendszeresen.
 
Ha a gyerek gyógypedagógusa vállalja, vagy találunk animátort, akkor megpróbálhatjuk az osztálytársakat kicsit bevonni az autizmus megismerésébe, játékos módon bemutatva a gyerekünk autizmusból adódó nehézségeit. Nagyon hasznos, ha az osztálytársak pozitívan állnak a gyerekünkhöz, hiszen fontosak a kortárskapcsolatok, élő helyzetekben gyorsabban fejlődik a szocializációs képesség, és egy jó közösségben a gyerekünk hangulata, motiválhatósága is jobb lesz.
 
Köszönöm Mirinek a cikk megírásához nyújtott segítségét!
 
További javasolt cikkek:
Őszi Tamásné (autizmus-specifikus gyógypedagógus): Az iskolai integráció lehetősége, előnyei és kockázatai 
Champ (szülő): Iskolaválasztás: Integráló alapítványi iskola előnyei és hátrányai 
Kanizsai-Nagy Ildikó szakpszichológus: Magántanulói státusz 
 

Ezen menüpontunkban igyekszünk a mindig aktuális állapotot követni. Adatainkat a Közoktatási Információs Iroda weboldaláról szűrjük le, és  az önkormányzatokkal, óvodákkal, iskolákkal is felvesszük a kapcsolatot.

Amennyiben hibát észlel, vagy információja van olyan intézményről, amely felsorolásunkban nem szerepel, kérjük küldje el nekünk e-mailben: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A gyakorlati tapasztalatokat az óvodákról, iskolákról a fórumban megbeszéljük. Kattints a linkre!

ÚJ! Próbálja ki megújult térképes óvoda-iskola kereső felületünket! 

Budapesti iskolák

Autista gyermekeket fogadó óvodákhoz kattints ide!

Fotó: Nuno Ribeiro, Flickr

A magasan funkcionáló, jól beszélő autista gyerekek általános iskolai integrációja egy nagyon összetett, nehéz kérdés. A törvényben meghatározott kereteken kívül figyelembe kell venni a helyi adottságokat is, melyek pozitív és negatív irányba is dönthetik a mérleget.

Kép: ajari, Flickr

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra!

Bővebben...