LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Átlagos esetben a babák hozzátáplálása, a tejről (tápszerről) az egyéb élelmiszerekre való áttérés nem okoz különösebb gondot. Ha a különböző ízek, darabos ételek bevezetésekor előfordul kisebb-nagyobb elakadás, az is gyorsan megoldódik és a baba rövidesen már ugyanazt eszi, mint a család (legfeljebb válogat). Autizmus esetén azonban súlyos étkezési zavarok is előfordulnak, amelyekhez nagyon kevés segítséget kapnak a szülők. Alábbi cikkünkben ezeknek a helyzeteknek a megoldásához szeretnénk segítséget nyújtani.

Az étkezéssel kapcsolatos nehézségek nagyon változatosak lehetnek, most a leggyakoribb problémákat vesszük sorra.

Komoly gondot jelent, ha a gyerek: 

  • nem iszik eleget
  • szélsőségesen kevés féle ételt fogyaszt
  • szélsőségesen keveset eszik
  • csak bizonyos állagot tud elfogyasztani


Ezen kívül sok más gond jelentkezhet, de ezek azok, amelyek kívülről nagyon nehezen befolyásolhatók és az egészséget veszélyeztetik.

A probléma hátterében több ok húzódhat meg egyszerre, pl.: 

  • Félelem az új íztől, állagtól
  • Hiányzó képesség (pl. a rágás)
  • Fájdalom vagy kellemetlen érzés (túlérzékenység vagy betegség következtében)
  • A szokásokhoz való merev ragaszkodás (nem akar változást)
  • Az éhség vagy szomjúság érzékelésének zavara (nem éhes/szomjas, vagy pont fordítva)

Néhány példa konkrét problémákra és a megoldásaik

Csak cumisüvegből, vagy a saját poharából iszik

Ha az óvodába készülő gyerek kizárólag egyfajta cumisüvegből vagy pohárból hajlandó csak inni, akkor meg kell beszélni az óvónőkkel/pedagógusokkal, hogy a cumisüveget/poharat magával vihesse, és abból kapjon inni. Egy autista gyereket egyáltalán nem biztos, hogy a szomjúság majd rákényszerít arra, hogy igyon az óvodai pohárból. Otthon folyamatosan gyakorolni kell a pohárból itatást, a nyugodt, biztonságos környezet erre alkalmasabb helyszín, mint az intézmény. Viszont sok esetben a helyszín megváltozása jó hatású a gyerek által gyártott szabályok „átírására”, így jó, ha az oviban is próbálkoznak az óvónők. Kínálgatni kell, de ha nem megy, akkor biztosítani kell számára azt az eszközt, amiből tud inni.

Csak párféle ételt eszik

Nagyon gyakori, hogy az autista gyerekek saját szabályrendszer alapján „speciális diétát” követnek és csak 3-4 féle ételt esznek meg (szín, állag, vagy egyéb jellemző alapján válogatva), ha sikerül valami újat bevezetni, akkor pedig elhagynak egy korábbit. Jellegzetes a rántott hús, virsli, sült krumpli diéta, az én fiam pedig évekig HIPP gyümölcsdesszerten és Sinlacon élt, most pedig sült húson, ahogy nagyzolié is.

Szilvia: Megkérdeztem a gyereket, miért nem akar gyümölcsöt enni, a válasz érdekes volt: zavaró, hogy szilárd tápláléknak látszik, de mikor beleharap fröccsen, vagyis folyékony. A gyümölcslé lett a kompromisszum, de csak ha szűrt.

Meg lehet próbálni, hogy minden étkezéskor kóstoltatunk a család ételeiből 1-1 falattal, de ez sem egyszerű, jutalmazással lehet próbálkozni, de ha nagyon nem megy, akkor inkább ne erőltessük, ne kapcsolódjon negatív élmény a közös étkezésekhez. Az óvodában a többi gyerek által mutatott minta hatásos lehet, de ha ez sem válik be, akkor mindenképp be kell adni a gyerekkel olyan ételt, amit hajlandó megenni, mert az egész napos éhezés nem egészséges, és az éhség viselkedészavarokhoz is vezethet.

Róbert: Az iskolai menza az ami segített nekünk abban, hogy a gyerek több mindent megeszik pl: giros, Bolognai, saláta, póréhagyma, szalámik, melegszendvics, stb...

A szó szerinti értés is okozhat zavart:

Ildikó: Iskolai menzán szó párbajt vívott a gyerek a konyhás nénivel: Az van kiírva hogy zöldbab leves,de ez nem zöld hanem sárga!-Mert ez sárga színű zöldbab. Az íze ugyanolyan, csak sárga. - Ez nem lehet zöldbab,nem hívhatják zöldnek ha sárga színű! Ha sárga színű akkor sárga bab! –
A sütőtök leves is fennakadt a rostán mert ha sütőtöknek hívják akkor sütni kell nem megfőzni levesnek.


A vizuális támogatást az étkezési zavarok esetében se hagyjuk ki. Ha kóstoltatunk, akkor mindig jelezzük előre, hogy mi lesz az ebéd/vacsora, amiből majd egy falatot meg kell enni, és jelezzük azt is, hogy ha megkóstolja, akkor mit kap cserébe. Ha valaminél látjuk, hogy tulajdonképpen ízlik a gyereknek, csak a megszokás miatt nem akarja megenni, akkor lehet emelni a kóstolandó mennyiségen (adott esetben a jutalmat is növelve).
Ha valami nem megy, akkor ne erőltessük. Tegyük félre és próbálkozzunk vele pár héttel később.

Ha az étkezés nagyon egyoldalú, akkor a hiányzó vitaminok, ásványi anyagok beviteléről gondoskodni kell.

Nagyon keveset eszik, „fényen” él

Ha a gyerek nagyon keveset eszik (ez sokszor lassú evéssel társul), akkor a kérdés az, hogy ez a fejlődésén meglátszik-e. Ha igen, akkor a kalóriabevitelről máshogy kell gondosodni. Erre alkalmasak lehetnek a speciális tápszerek.
Amennyiben a problémát az okozza, hogy a gyereket abszolút nem érdekli az evés, akkor valamilyen motivációt kell kitalálni arra, hogy mégis az asztalnál maradjon és figyeljen az étkezésre. Az állandó rászólással és zsarolással óvatosan kell bánni ez esetben, mert rossz hangulatot eredményezhet, ha 3 percenként elhangzik az „egyél még” és a „ha nem eszed meg, nem kapsz …-t”.

Nem rág

Ha a gyerek nem rág, akkor vagy pépes ételen él, vagy darabosat fogyaszt, de rágás nélkül nyeli le. Utóbbi esetben a rágás technikáját kell gyakorolni és ellenőrizni, hogy megtörténik. Előbbi esetben, tehát ha a gyerek csak pépes ételt tud megenni, akkor meg kell győződni arról, hogy nem áll- betegség a háttérben. (Száj- vagy nyelv fejlődési zavara, nyelőcső szűkület, stb.) Ha ezek nem állnak fenn, akkor meg kell bizonyosodni arról, hogy a gyerek tud rágni. Ha a rágókát vagy egyéb tárgyakat meg tudja rágni, az még nem jelenti, hogy az étel megrágása is menni fog.

Szanya: Az én fiam nem fogadta el a darabos ételeket, pedig az ételen kívül mindent megrágott, a pulóverei nyaka 2 nap alatt volt tönkrerágva, de a darabos étellel semmit nem tudott kezdeni. A kettő közti különbség az, hogy az ételdarabokat a nyelvével fogak közé kell tudni söpörni, ott tartani és célzottan szétrágni, míg a rágóka vagy a póló nyaka kézzel is betuszkolható a fogak közé, és ha elmozdul, szintén kézzel megigazítható. Nem esik szét darabokra és nem zavarja a nagyon érzékeny nyelvet sem. Végül 7 éves korában kezdett el rágni. A kulcsa az volt, hogy ekkor már el tudtam magyarázni neki (köszönhetően a jobb beszédértésnek), hogy nem fog megfulladni és így hajlandó volt megpróbálni az étel megrágását. A rugalmatlanságot a vizuális támogatással lazítottuk, a túlérzékenységet sima ételekkel hidaltuk át (pl. felvágott, sült hús). A legnagyobb, legnehezebb probléma a rágás megtanítása volt. Ábrákkal, tükörrel, saját magamat példának állítva mutattam be a technikát milliószor, az állát fogva gyakoroltuk a mozdulatot. Végül a megoldást a felezett kölesgolyó hozta el. A fél kölesgolyót beraktam a rágófogai közé, majd rácsuktam az állkapcsát. Nagy nehezen megvolt ez a mozdulat, de az, hogy a nyelvével be tudja igazítani az ételt a fogai közé, az még ezután hónapokig tartó tanítás eredménye volt.


Autizmus esetén jó értelmi képességek mellett is előfordulhatnak súlyos problémák, amelyeknek a kezelése pont ugyanúgy autizmus-specifikus megközelítést kíván, mint a nem beszélő, adott esetben társultan értelmi fogyatékos gyerekek fejlesztése. Az étkezési zavarok egy különösen nehéz terület. Végtelen türelemre és kitartásra van szükség, valamint elengedhetetlen a környezet támogatása, a család és a pedagógusok, gyógypedagógus együttműködése, hogy a nehezen elért siker tartós maradjon.

 

Köszönöm a szülőtársak segítségét a cikk megírásához! További ötletek a facebook poszt kommentlistájában!

Ajánlott irodalom: 

Őszi Tamásné: Gyakori étkezési problémák és megoldási lehetőségek

Havasi Ágnes, Janoch Mónika: Étkezési problémák és azok kezelése autizmussal élő személyeknél

ALIMENTO blog: Népszerű divat- és alternatív étrendi rendszerek, étrendkiegészítők, komplementer és alternatív medicina - ahogy azt egy dietetikus látja...

Szerző: Meleg Sándor

Autizmus - A Járvány

Az autizmus korunk egyik legrejtélyesebb egészségügyi problémája. Ennek oka az, hogy egyes vonatkozásaiban (pl. éppen az étrend kérdéskörében) mai napig nagyon sok a nyitott kérdés, melyekre nem tudunk még egyértelmű válaszokat, iránymutatásokat adni. Ebből szinte automatikusan következik, hogy nagyszámú, nem kellően alátámasztott elmélettel találkozhatunk, amiket sokan kész tényként fogadnak el.

Az autizmus kezelésében, „gyógyításában” egyre népszerűbbek a különböző alternatív étrendek, étrend-kiegészítő alapú kezelések, amelyeknél fennáll a veszély, hogy a várt gyógyhatás elmaradása mellett nagyfokú egészségügyi kockázatnak is kiteszik az autizmusban érintett személyeket (leginkább gyermekeket). Mivel két irányból (mint dietetikus, és mint fogyatékossággal élőket segítő szociális munkás) is kapcsolódom ehhez a rendkívül érdekes témához, sok időt áldoztam arra, hogy kutakodjak a területen. Számos értékes információt kaptam kedves kollégáimtól, autizmusban érintett személyek ismerőseitől, családtagjaitól és ma már meglepően bőséges az elérhető szakirodalom is (bár a táplálkozási vonatkozásokat tekintve korántsem lehet dúskálni). Így most egy rövid sorozatban összefoglalom az eddig levont tanulságokat, remélve, hogy ezzel segítem a terület iránt érdeklődőket.

A folytatás itt olvasható.

Autizmus - Okok és okozatok

Az autizmus oksági tényezőit illetően az intenzív kutatások ellenére még hiányosak az ismereteink. Az autizmussal kapcsolatba hozott okok csoportosítása sem egyszerű feladat, a genetikai meghatározottságtól a környezeti hatásokig széles a kínálat, s a születés előtti hatásoktól a korai gyerekkorig vannak szép számmal gyanúsítottak. Az autizmus kialakulását illetően számos elmélet született, ezek közül egyeseket megerősítettek, másokat cáfoltak. Nagy valószínűséggel egy összetett ok-okozati rendszer áll a háttérben, de az egyes kockázati és védő tényezők jelentősége, illetve azok összefüggése, kapcsolódása, illetve más tényezőkhöz viszonyított súlya még sok munkát ad majd a téma kutatóinak.

A folytatás itt olvasható.

Autizmus - Étrendi vonatkozások

A kissé hosszúra nyúlt, de reményeim szerint nem érdektelen felvezetés után eljutottunk ahhoz a témához, ami számunkra végső soron nagyon fontos: az étrendhez. Fontos megfigyelés, hogy az autizmus gyakran társul különböző étrendi, étkezési jellegű problémákkal. Ez viszont egy elég bonyolult kérdéskör, hiszen mindenek előtt tisztázni kell az autizmus és az étrendi problémák közötti viszonyt, csak ezek után lehet arról szó, hogy a beavatkozási lehetőségekről - akár a hagyományos dietetikai, gyógypedagógiai módszerekről akár az alternatív megoldásokról esik szó.

A folytatás itt olvasható.

Autizmus - Bogyóktól az étrendekig

Az autizmus esetében számos étrendi jellegű intervenciót alkalmaznak, ezek közül egyesek egy-egy kiemelt elemre épülnek, mások komplex rendszert alkotnak. Az Autism Research Institute (ARI) felmérésben 53 gyógyszernek minősülő készítményt, 28 gyógyszernek nem minősülő étrend-kiegészítőt vagy alternatív terápiás eszközt, valamint 11 féle étrendet találunk a felsorolásban. És természetesen kaphatunk beszámolókat hatalmas sikerekről, az autisztikus tünetek mérséklődéséről, akár „teljes gyógyulásról”.

Az alkalmazott kiegészítők és étrendek esetében akár a hazai, akár a nemzetközi irodalmat vizsgáljuk, nem lehet elmenni a szubjektív tapasztalatok és a klinikai vizsgálatok eredményei között feszülő, szakadékszerű különbség mellett. A fő tendencia szerint a szülői visszajelzések esetében szinte mindig sikerekkel és eredményekkel találkozunk, de az alapvetően szubjektív felmérésekben is ez csupán az esetek kb. felében volt eredményes (valamilyen módon és mértékben pozitív hatás kiváltó) egy-egy étrend vagy kiegészítő! Azokban az esetekben, ahol az értékelésbe bevonták a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokat és szakembereket, ott ennek a pozitív hatásnak a jelentős része érdekes módon eltűnik. A tudományos feltételeknek megfelelő (randomizált, kontrollcsoportos, kettős-vak) kutatásokban, objektíven mérhető paraméterek mellett pedig az előnyök szépen elolvadnak, alig marad belőlük valami mutatóban.

A folytatás itt olvasható.

Soha többé autizmus!

Április 2-a az Autizmus Világnapja, beszéljünk hát egy keveset ismételten erről. Mivel az autizmus és az étrend, illetve étrend-kiegészítők kapcsolatáról volt már egy sorozat, az abban foglaltakra inkább csak utalnék, nem szeretnék felesleges ismétlésekbe keveredni. Viszont, hogy legyen aktualitás is, szemügyre veszem a „Soha többé autizmus” címszó alatt futó hazai csoportosulást, mozgalmat, illetve annak étrendjét, módszereit. A cikkhez alapul vettem a Soha többé autizmus honlapon letölthető "Hogy is kezdjük el?" alapozó anyagot – ha valaki érdeklődik a módszer iránt, az ezen kiadványok alapján fog elsődlegesen információt kapni, így nem mindegy, mit van ezekben leírva.

A folytatás itt olvasható.

 

A legtöbb családban, függetlenül attól, hogy nevelnek-e autizmussal élő gyermeket, vagy sem, ismerősek a következő panaszok: „semmit nem eszik ez a gyerek!” és „szörnyű, hogy mennyire válogatós!”, valamint, „állandóan eszik, ráadásul csupa egészségtelen dolgot!”.
Így aztán lehet, hogy a legtöbb tanácsot is ehhez a problémához kapjuk környezetükből, mivel ez olyasmi, amihez mindenki ért egy kicsit.
Az autizmus viszont ebből a szempontból is különleges, hiszen a bevált nevelési stratégiák sokszor nem működnek, és ismét meg kell értenünk, hogy annak ellenére, hogy az észlelt viselkedések hasonlóak, mint más gyermekeknél, az okok és a megoldások teljesen eltérőek lehetnek. Mit tehetünk mégis? A legelső dolog, amit érdemes megfontolnunk, hogy valójában mekkora a baj, illetve van-e egyáltalán probléma?

Fotó: Nicole Mays, Flickr


Valóban van problémánk?

Mivel az evés a megfelelő táplálékbevitel mellett alapvető örömforrás is, csak alapos indokkal érdemes beavatkoznunk, nehogy az evéshez rossz élmények kapcsolódjanak. Amikor úgy gondoljuk, hogy gyermekünk étkezésével gondok vannak, érdemes összeírnunk, hogy mit eszik és iszik, hányszor, milyen mennyiségben. Ez után megbeszélhetjük az orvossal vagy védőnővel, hogy ezek az étkezési szokások lehetnek-e negatív hatással a fizikai fejlődésére.
Fontos kizárni a háttérben esetleg meghúzódó fogászati problémákat, vagy bármilyen egyéb betegséget. Arra is gondolnunk kell, hogy az egyoldalú étrend negatívan hat az emésztésre.
Amennyiben megnyugtató választ kapunk, mert az étel mennyisége és minősége megfelelő, a gyermek egészséges, akkor kicsit fellélegezhetünk, bár még így is lehetséges, hogy anyagilag, a család mindennapi élete, vagy az intézményes ellátás szempontjából a helyzet tarthatatlan.

Gyakori étkezési nehézségek (a lista nem teljes)

  • Gyermekünk túl sokat eszik.
  • Túl keveset eszik.
  • Szélsőségesen válogat: csak bizonyos típusú, állagú, színű ételt tud megenni, és csak bizonyos körülmények között.
  • Ehetetlen dolgokat is megkóstol, esetleg túl forró vagy jeges ételekre és italokra vágyik.
  • Helytelen, vagy különös szokások kapcsolódnak az evéshez: pl. elveszi mások ételét, eldobja, amit már nem kér, folyton felugrál az asztaltól, nem zavarja, hogy maszatos, gátlástalanul büfög stb.

Lehetséges okok a háttérben

  • Az autizmusra alapvetően jellemző az azonossághoz való ragaszkodás. Ahhoz hogy bővüljön az étrend, új ételeket kell kóstolni, ugyanazokat az ételeket pedig különböző környezetekben is el kell tudni fogyasztani. Egyik diákunk például egyszer azért nem tudott fagyizni, mert tölcsér helyett elegáns üvegpohárban szolgálták fel a kedvenc fagylaltját. Képtelen volt megkóstolni.
  • Gyakoriak a szenzoros problémák a háttérben: a túl érzékeny ízlelés és szaglás lehetetlenné teheti egyes ételek, de akár új evőeszközök elfogadását is. Azok a gyermekek pedig, akik keresik az ingereket, szerethetik a nagyon markáns ízű, erős illatú, jeges vagy forró dolgokat, és ez veszélyes is lehet.
  • Az étkezéssel kapcsolatos szokások, íratlan szabályok megfelelő szociális megértést kívánnak, de tudjuk, hogy azokat a szociális szabályokat, amit más emberek eleve értenek, az autizmusban direkt módon meg kell tanítanunk és ez hosszú folyamat.
  • A kommunikációs nehézségek kihatnak az étkezésre is: a gyermek esetleg nem tudja, hogyan utasíthatná el, amit már nem kér, inkább kiköpi, eldobja. Lehet, hogy nem tud választani több dolog közül, vagy nem tudja kifejezni, hogy éhes, vagy jóllakott. A kommunikációs kudarc gyakran viselkedésproblémákhoz vezet.

Hogyan előzhetjük meg, vagy kezelhetjük az étkezési problémákat?

E téren is az a leghasznosabb, ha megértjük a bajok okait és elvárásainkat illesztjük a gyermek megértéséhez, kommunikációjához, szociális készségeihez és motivációjához: például, ha tudjuk, hogy egy percnél tovább még nem tud várni, nyilvánvalóan nem fog tudni nyugodtan várakozni az étteremben sem. Így eleinte egyszerűbb, ha erre nem is próbáljuk kényszeríteni. (Egy példa: Amikor az iskolánk táborba megy, étteremben étkezünk. A várakozni még nem tudó gyermeket csak akkor ültetjük az asztalhoz, ha már kihozták az adagját.)
Jó, ha megfigyeljük azokat az ételeket, innivalókat, melyeket a gyermek magától is választ vagy gyakrabban elfogad, és hasonlóakkal próbáljuk bővíteni az étrendet.
Ha nem szeretnénk, hogy túl sokat nassoljon, el kell zárnunk a finomságokat, a tiltás legtöbbször nem elég.
Fontos az is, hogy ne alakítsunk ki az étkezés körül érzelmileg telített, bonyolult „játszmákat”, rutinokat, hiszen az autizmussal élő gyermek könnyen hozzászokhat azokhoz:
 „ Á…, szóval az ebédelés azt is jelenti, hogy anya kétszer körbekerget az asztal körül a tányérral. Ez jó játék, tetszik nekem.”
Alapvető, már jól bevált stratégiák: nagyon lassan, fokozatosan, szinte észrevétlenül változtassuk meg a már elfogadott étel színét, mennyiségét, állagát. Ez nagyon sok időt igényelhet, de legtöbbször segít.
Segíthet az új dolgok elfogadásának következetes jutalmazása is. Eleinte az új étel legyen nagyon kevés, a jutalom pedig jelentős.
Azoknál a gyermekeknél, akik túl sokat esznek, szabályoznunk kell az étkezéseket. Ebben segíthet a napirend, melyben előre láthatja az étkezés idejét és helyét, és hasznos a saját adag látható megjelenítése is. (pl. névvel, fotóval ellátott saját ételes doboz).
További ötletek és megoldási javaslatok olvashatók a cikk végén megjelölt szakirodalomban.

A témához kacsolódó hasznos könyvek, cikkek (a lista természetesen nem teljes):
Havasi Ágnes: Étkezési problémák autizmussal élő gyermekeknél Autizmus Alapítvány 2005, Budapest
Hilde De Clercq: Mama, ez itt ember, vagy állat? Könyv az autizmusról Kapocs Könyvkiadó, 2008, Budapest (93–99. o.)
Eric Schopler: Életmentő kézikönyv szülőknek Kapocs Könyvkiadó, 2002 Budapest (177–193. o.)
Rita Jordan: Autizmus társult értelmi sérüléssel Kapocs Könyvkiadó, 2007 Budapest (261–264. o.)

 
Őszi Tamásné, gyógypedagógus
Autizmus Alapítvány

Forrás: AOSZ Esőember folyóirat 2009/2

Étkezéssel kapcsolatos fórumtopicok: 

Étkezési problémák

Reflux