LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Frissítés 2019.09.13.

GyOD igénylés a gyakorlatban 6 éven felüli gyerek esetén, ápolási díjról GyOD-ra váltva: 

A hivatal küldött egy levelet, hogy az abban megnevezett dokumentumokkal (pszichiátriai szakvélemény, valamint a kitöltött igénylőlap, az óvoda/iskola nyilatkozata, hogy a gyerek nem tölt bent több időt, mint 5 óra, valamint a háziorvos nyilatkozata, amit a pszichiátriai szakvélemény alapján tölt ki) és iratokkal menjek be a hivatalba az ügyintézőhöz 15 napon belül. A papírok leadása után kb. 1 hét után kaptam meg a határozatot a szakértő kirendeléséről, de a szakértő már pár napon belül felhívott a helyszíni vizsgálathoz, ami szintén pár napon belül lezajlott (a határozat elkészülte után 30 napja van erre a szakértőnek). A szakértő először beszélgetést kezdeményezett a gyerekkel (nem faggatta, hanem a gyerek hobbijáról beszélgettek), majd a pontozásos kérdőíven együtt mentünk végig és figyelembe vette amit mondtam. Mivel nálunk vannak önellátási hiányosságok is, ezért az autizmusra vonatkozó rész nélkül is megvolt a 8 pont. Az autizmusra vonatkozó rész kissé nehezen megfogható, mivel egy viselkedészavar anélkül is lehet súlyos, hogy agresszív lenne a gyerek, vagy dühöngene, valamint nem jelölhető a beszédprobléma és egyéb olyan önállósági kérdések, amelyek miatt a szülő nem tud elmenni dolgozni. Ezek együttműködő szakértő esetén úgy gondolom megoldhatóak, de a pontozós lista nem elég részletes, lehetne rajta javítani.

Összességében nekem jó a tapasztalatom (gyors ügymenet, együttműködő és hozzáértő szakértő), de ez nyilván az adott hivatali ügyintézőtől és szakértőtől függ. 

 

Frissítés 2019.07.13. Forrás: Magyar Közlöny 2019. évi 122. szám

A Kormány 171/2019. (VII. 12.) Korm. rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának
részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról


A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:
1. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása során az Szt. 134/H. § (1) bekezdése alapján hivatalból megállapított gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság esetében a gyermek önellátásra képtelen állapotát a lakcímváltozásra való tekintet nélkül fennállónak kell tekinteni 2019. december 31-éig.”

2. § (1) A Pr. 21. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (8) bekezdés szerinti szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb 5 év, azzal, hogy a szakvélemény érvényességi ideje legfeljebb a gyermek 7. életévének betöltéséig terjedhet.
(8b) Az ápolási díjat megállapító szerv a (8) bekezdés szerinti szakmai vélemény felülvizsgálatát a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvostól kérheti.”
(2) A Pr. 21. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (8b) bekezdés alapján felkért szakfelügyelő főorvos az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.”
3. § A Pr. a következő 69. §-sal egészül ki:
„69. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 171/2019. (VII. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 1. számú mellékletet az ápolási díjra, illetve a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapításra a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az ügyben eljáró szakértő a Módr. hatálybalépésének időpontjában a szakvéleményét még nem állította ki.”
4. § A Pr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
5. § A Pr.
a) 9. § (1) bekezdésében a „gyermekek otthongondozási díjára” szövegrész helyébe a „gyermekek otthongondozási díjára – ide nem értve az (5) bekezdés szerinti esetet –” szöveg,
b) 21. § (9) bekezdésében a „valamint a 24. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „valamint a (8b) bekezdés és a 24. § (4) bekezdése” szöveg,
c) 24. § (4) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
d) 25/A. § (2) bekezdésében az „a hatóság” szövegrész helyébe az „az ápolási díj iránti kérelmet benyújtó személy” szöveg lép.
6. § Hatályát veszti a Pr. 9. § (5) bekezdése.
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 6. § 2020. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 171/2019. (VII. 12.) Korm. rendelethez
1. A Pr. 1. számú melléklet 1. pontjának a benne foglalt táblázatot megelőző szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„1. Értékelési szempont- és pontozási rendszer. [A 2–7., valamint a 9. sor minden esetben kitöltendő! Főszabály szerint a 8. sor töltendő ki, kivéve azok az esetek, amelyekben az ápolt személy autizmus diagnózissal rendelkezik (BNO F84.0–F84.9 besorolású betegség). Ha az ápolt személy rendelkezik autizmus diagnózissal, akkor a 8a. sort kell
tölteni. Egyidejűleg a 8. és a 8a. sor nem tölthető ki!]”

 

 


Közzététel: 2019.01.05.

Forrás: M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2018. évi 213. szám

A Kormány 303/2018. (XII. 27.) Korm. rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

11. § Gyermekek otthongondozási díja


20. § (1) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelmet az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnyomtatvány tartalmazza
a) az Szt. 18/A. § a)–c) és h) pontja szerinti adatokat,
b) az ápolást végző személy és az ápolt gyermek közti rokoni kapcsolatra vonatkozó adatot,
c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ellátást az önellátásra képtelen ápolt gyermek súlyos fogyatékosságára, vagy tartós betegségére figyelemmel igénylik-e,
d) nyilatkozatot az önellátásra való képesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzése szükségességének tudomásulvételéről, a keresőtevékenység folytatásáról, a kérelmező tanulói vagy hallgatói jogviszonyának fennállásáról,
e) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező részesül-e más rendszeres pénzellátásban, és hogy ilyen ellátás részére történő megállapítása iránti eljárás van-e folyamatban,
f) nyilatkozatot arról, hogy azon gyermek után, akire tekintettel gyermekek otthongondozási díját igényli, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy a gyermekgondozási támogatások valamelyikében részesül-e,
g) nyilatkozatot arról, hogy az ápolási tevékenységet a saját vagy az ápolt személy lakcímén végzi-e,
h) az ápolt gyermek köznevelési intézményben, illetve bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményi elhelyezésével kapcsolatos adatot,
i) ha a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot nem szülő kérelmezi, a gyermek ápolása révén korábban az ellátásban részesült szülőt azonosító adatot és az arra vonatkozó adatot, hogy a kérelmező a jogosultságát mely tény fennállására alapozza,
j) az ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nyilatkozatát annak egyetértő tudomásulvételéről, hogy az otthoni ápolási, gondozási tevékenységet végző személy a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapítása iránt kérelmet nyújtott be.
(2) Ha a kérelmet az ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

Kattins a folytatáshoz a Bővebben gombra vagy a cikk címére!

Bővebben...

Emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege 2019-től - jelentette be a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Novák Katalin elmondta, a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével. Ez az emelés folytatódik a következő években is, a cél az, hogy 2022-re - három lépésben - ezen ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét - tette hozzá.   

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra, vagy a cikk címére!

Bővebben...

Az alábbiakban a magyarorszag.hu portál és Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatóiból az autista gyermeket nevelő családokra nézve fontos részleteket közlünk, a teljes cikkek eléréséhez kattintson a forrásnál megadott linkre.

A cikk végén rövid összefoglaló található az igénylések menetéről: emelt összegű családi pótlék, gyes, súlyosan mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa, közgyógyellátási igazolvány, utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolvány.

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra.

Bővebben...

Az autista gyermek után a szülő a gyermek 10 éves kora után már nem jogosult a gyesre, helyette ápolási díjat igényelhet.  2019-től GYOD-ot!
 
Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe.  
 
Az ápolási díjra akkor tarthat igényt a hozzátartozó, ha olyan állandó és tartós gondozásra szoruló személyt ápol, aki súlyosan fogyatékos vagy 18 év alatti tartósan beteg.  
 
A törvényi szabályozás azt tekinti súlyosan fogyatékosnak:
 
akinek a látóképessége tekintetében a látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik; vagy
aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes; vagy
a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján, valamint spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszédének érthető kiejtése is elmarad; vagy
értelmi akadályozottsága genetikai illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt, középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű;
aki IQ mértékétől függetlenül a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető;
a helyváltoztatása tekintetében mozgásszervi károsodása illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli; vagy
az állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes
és állandó ápolásra, gondozásra szorul.  
Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel.  
 
Az ápoló kiemelt ápolási díjra lesz jogosult:
 
amennyiben az ápolt a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bek. b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába van sorolva, vagy
ha a hozzátartozó részére a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.  
 
Emelt összegű ápolási díjra tarthat igényt a hozzátartozó, ha
 
a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi és nem jogosult a kiemelt ápolási díjra. Fokozott ápolást az a személy igényel, aki mások személyes segitsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül közlekedni, még segédeszköz igénybevételével sem. Ahhoz, hogy az ápolási díjra való jogosultságot meg lehessen állapítani, a felsoroltak közül egyidejűleg legalább három esetnek fenn kell állnia. Ezen képességek hiányát szakértői véleménnyel kell igazolni. A szakértő díját az ápolási díj iránti kérelemről döntő hatóság fizeti.  
Fontos tudni, hogy az ápolást végző számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg és egy ápolt személyre tekintettel természetesen csak egy személy számára állapítható meg ápolási díj.  
 
Kik jogosultak az ápolási díjra?
a házastársat;
az egyeneságbeli rokont;
az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket;
az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőt;
a testvért;
az élettársat;
az egyeneságbeli rokon házastársát;
a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét; valamint
a testvér házastársát.
 
Ki nem jogosult az ápolási díjra?
A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha az ápolt személy
 
két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést,
óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenysége során keresőképtelenné válása esetén folyósítanak,
szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthonról végzett munka meghaladhatja a 4 órát).  
 
A fenti 1-3. pontok tekintetében azonban a hozzátartozó mégis jogosulttá válik az ápolási díjra, ha:
 
a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg;
az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg;
a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.  
 
Milyen módon lehet az ápolási díjat igényelni?
 
Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Járási hivatalánál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalnál, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.  
 
A kérelmet az ápolt személynek is alá kell írnia. Abban az esetben, ha az aláírásra az ápolt személy nem képes vagy nem hajlandó, az ügyben eljáró szerv ennek okát megvizsgálja és a vizsgálat eredményétől függően dönt a kérelemről.  
 
Az ápolási díj összege
 
Az alapösszegű ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100%-a (2016-ban 29.500 forint).
A kiemelt összegű ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a (2016-ban 53.100 forint).
Az emelt összegű ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-a (2016-ban 44.250 forint).
Amennyiben az ápoló más rendszeres pénzellátásban is részesül, a fent megjelölt ápolási díj összegének és a más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének különbözetét kell megállapítani ápolási díj címén, mely minimum 1.000 forint összegű lehet még akkor is, ha a különbözet kevesebb lenne.
 
Érdemes tudni, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít, és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék, és ha a jogosult magán-nyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett.  
 
Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?
Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.  
 
A már ápolási díjban részesülő személy jogosultságát meg kell szüntetni, ha
 
az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;
az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti (ha pl. az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről);
az ápolt személy meghal (ez esetben az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni);
az ápolást végző személy vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy jogának gyakorlásával felhagyott; vagy
valamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be (például rendszeres pénzbeli ellátásban részesül, kivéve azokat a kiemelt ápolási díjban részesülő személyeket, akiket a törvény tételesen felsorol.
Akkor is meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha azt az ápolást végző személy kéri.  
 
Az ápolást végző személy a házi gondozószolgálattól segítséget kérhet, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. A segítségnyújtás csak átmeneti jellegű lehet, és egybefüggően legfeljebb egy hónapig tarthat.