LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

A 2018-2019-es tanév végén kezdett felmérésbe portálunk, amelyben arra a kérdésre kerestük választ, hogy a szülők mennyire elégedettek az adott tanévben, ill. maximum 3 tanév távlatában a gyermeküket ellátó intézménnyel, pedagógusokkal. Felmérésünk célja az autista gyereket nevelő szülők, olvasóink tájékoztatása az autizmussal élő gyermekek oktató/nevelő intézményeinek jelenlegi ellátási színvonaláról, a lehetőségekről és nehézségekről, valamint a felmerülő problémákról és megoldási módjaikról.

A bevezetőben az összegzett adatok olvashatók, alatta intézménytípusonként részletesebben is áttekinthetőek a lényegesebb információk. 

A felmérésben az óvodákra, általános iskolákra és középiskolákra fókuszáltunk. A 2018 októberi köznevelési statisztika alapján 5797 autista gyermeket tart nyilván a rendszer. Ez jóval kevesebb, mint amennyi autizmussal élő gyermek az óvodákban és iskolákban lehet. Jelen tudásunk szerint 50-60 gyermekből 1 érintett autizmusban, de ha csak úgy számolunk, hogy 100 gyerekből 1 autista, akkor is háromszor, négyszer ennyi diagnosztizált esetnek kellene megjelennie a rendszerben. (Viszont a folyamatos emelkedés jól látható: Az AOSZ 2008-as KIR adatbázis elemzése itt található.)

Kérdőívünkre közel 400 válasz érkezett. A válaszadók 63%-a jelezte, hogy gyermeke integrált intézménybe jár, 37% jelölt meg gyógypedagógiai intézményt (vagy gyógypedagógiai csoportot/osztályt integráló intézményen belül). 

A válaszok alapján előfordul, hogy a gyermek iskolája/óvodája az alapító okirata szerint nem integrál/fogad autista gyereket. Az esetek egy részében (integráló intézmények) a gyereknek nincs SNI státusza, így nem is szükséges, hogy az intézménye alapító okiratában az autizmus szerepeljen, azonban így semmilyen fejlesztést, iskola esetében pedig könnyítést nem kérhet a szülő. Ha viszont a gyermeknek van SNI státusza és autizmus kóddal van az intézményben, akkor meg kellene, hogy kapja a fejlesztést és támogatásokat (van rá példa, hogy mindent biztosítanak, de az ellenkezőjére is), csakhogy ez nehezen érvényesíthető kérés abban az esetben, ha az intézmény nincs felkészülve az autista gyerekek ellátására. Néhány szegregált intézmény szintén fogad úgy autizmussal élőket, hogy az alapító okiratában az autizmus nem szerepel. Mivel ezen óvodák/iskolák az értelmi fogyatékos gyerekek ellátására specializálódtak, ezért nem mindegyikben biztosított a vizuális támogatás és a megfelelő autizmus-specifikus fejlesztés. 

Az intézmények több, mint fele nem tudja biztosítani a fejlesztést a szakértői bizottság által meghatározott óraszámban és/vagy módon a válaszadók véleménye szerint.

A válaszok alapján a legproblémásabb az autizmus-specifikus fejlesztés, ezt követi a logopédia és mozgásfejlesztés elmaradása. A háttérben továbbra is a szakemberek hiánya áll.

A szülők egy része jelezte, hogy gyermeke nem tartózkodik az intézményben teljes időtartamban, azaz legalább a kötelező tanórák, foglalkozások ideje alatt. Ezzel kapcsolatban a kérdés az, hogy a csökkentett óraszámot a szülő vagy az intézmény kéri-e, milyen mértékű a „magántanulósítás” vagy „egyéni tanrendesítés” (amikor az intézmény kezdeményezi, hogy a gyermek a kötelezőnél kevesebb órára járjon be).

35 fő esetében az intézmény kezdeményezte az óvodában/iskolában tartózkodás időtartamának csökkentését. Ebből 1 esetben a gyermeket az intézmény teljes mértékben kizárta (az Egyenlő Bánásmód Hatóság az intézményt és a fenntartót megbüntette), 1 esetben pedig az engedélyezett óraszám a napi 1 tanórát sem éri el. Fontos tudni, hogy az intézmény nem kezdeményezheti a gyermek tanóráinak/óvodai óráinak csökkentését, ez jogsértő. Az ilyen esetekben javasolt jogásszal konzultálni.

A szülő kérésére magántanulói státuszban lévő gyerekek helyzete az új jogszabály kapcsán megváltozhat. Ha eddig az SNI státuszú gyermek a szakértői bizottság javaslata alapján volt magántanuló, akkor nagy valószínűséggel nem lesz teendő ezzel kapcsolatban. Ha nem SNI státuszú a gyermek, akkor ezt a leírást érdemes átolvasni. 

A pedagógusok és gyerekek többsége befogadó, ennek ellenére a szülők kb. harmada beszámolt arról, hogy a gyermekét az intézményben bántalmazás éri gyerek vagy felnőtt részéről.

A kortársak közti inzultusok esetében meg kell különböztetni a szegregált és integráló intézményeket. Nem mindegy, hogy az autista (vagy más miatt sajátos nevelési igényű)  gyerekek közti, jellemzően egymás meg nem értéséből származó ok miatt vannak konfliktusok, vagy a neurotipikus gyerekek bántalmazzák a hozzájuk képest feltűnően máshogy viselkedő autizmussal élő társukat, ugyanis a két jelenség megoldása különböző. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ISKON Tudásközpontjának oldalán számos jó gyakorlat leírása olvasható az intézményekben tapasztalható agresszió csökkentésére (pedagógusoknak ajánljuk). Mivel speciális területről van szó, ezért gyakorlott szakértők bevonására szükség lehet: az AOSZ animátorai, az FSZK TEAM egységei, vagy az Autizmus Alapítvány munkatársai segítséget nyújthatnak. A felnőttektől elszenvedett bántalmazások esetén mindenképpen javasoljuk az  intézményvezető felé történő írásbeli jelzést, súlyos esetben pedig a hatóságok bevonását.

 

Az intézmény épületével, felszereltségével, megközelíthetőségével kapcsolatban a problémás esetekben főleg az épület felújítatlansága, a gyenge felszereltség, eszközök hiánya a gond, ezenkívül sokan jelezték, hogy az intézmény nagyon távol van az otthonuktól. A gyenge felszereltség részben az alapvető berendezési tárgyak terén jelent problémát egy-egy iskolában (pl. a bútorok állapota rossz), a többi esetben egyéb eszközök hiányát jelezték, pl. hogy autista gyerekeknek nincs PECS könyve, timere, stb.

A további eredményeket tekintve külön kell bontani az óvodákat és iskolákat, valamint a szegregált és integráló intézményeket (ill. csoportokat). Kattints a linkekre!

 

Óvoda

Integráló óvoda

Szegregált óvoda 

 

Iskola

Integráló általános iskola

Szegregált általános iskola

Középiskola

 

Összegzés

A kérdőívünkre érkezett válaszok alapján elmondható, hogy az autizmus-specifikus fejlesztést a gyerekek fele nem kapja meg a szakértői bizottság által javasoltaknak megfelelően, a pedagógusok autizmusra vonatkozó ismeretei pedig bővítésre szorulnak. Az intézmények egy része - főleg az integráló iskolák, de előfordul minden intézménytípusban - még mindig alkalmazza a "magántanulósítás" jogsértő módszerét, azaz a gyermeket csak csökkentett óraszámban fogadja (egyes esetekben teljesen kizárja). A bántalmazásos esetek aránya magas (32%). Szerencsére pozitív példák is vannak: az autista gyerekeket fogadó óvodák/iskolák táblázatainkban ezeket külön jelezzük.

 

Óvoda és iskola fórumtopicok itt találhatók.

Intézményfenntartók, döntéshozók, intézményvezetők számára készült anyag: Őszi Tamásné: Ajánlások az autizmus-specifikus alapszolgáltatások kialakításához a köznevelésben

2010-ben készült tanulmány az autista tanulókat nevelő, oktató közoktatási intézmények autizmusspecifikus személyi, tárgyi, oktatás- módszertani és oktatásszervezési feltételeinek, vizsgálatának kvalitatív eredményeiről: Keszi Roland – Kiss László – Pál Judit – Papp Gergő: Autista gyermekek a mai magyar közoktatásban

Köszönöm a cikk átnézését és javaslatait Vígh Kata autizmus-specifikus gyógypedagógusnak, Kocsisné Edina gyógypedagógiai asszisztens/szülőtársunknak, Sünöcske, Miri és Luna szülőtársunknak!

Nyitókép: Phil Roeder, Flickr 

 

 

Óvoda vagy iskola kezdésekor célszerű gyermekünkről írni/mondani pár szót az óvónőknek, tanítóknak, hogy a pedagógusok jobban megismerjék, megértsék a viselkedését, pontosan fel tudják mérni a képességeit. Ezt a rövid bemutatást kiegészíthetjük egy olyan listával, amelyek segítik a pedagógust, hogy könnyebben együtt tudjon működni a gyermekkel a nevelési/oktatási feladatokra nézve. 

Az alábbiakban egy mintát láthattok, melynek a kitölthető verzióját átírhatjátok a saját gyermeketekre. A gyermek képességeit bemutató minták óvodai és iskolai szintű példákat is tartalmaznak, mivel autizmusban a képességek erősen szóródhatnak, így előfordulhat, hogy egy iskolakezdő listán is szót kell ejteni önállósági kérdésekről. A kitölthető verzióban a felesleges részek kitörölhetők. 

A segítségkérésnél figyelembe kell venni, hogy milyen típusú az intézmény, ahova a gyermek járni fog (általában kevesebb segítség várható egy integráló óvodába/iskolában, mint egy gyógypedagógiaiban) és azt is szem előtt kell tartani, hogy integráló intézmény esetén a pedagógusok lehet, hogy még nem is hallottak az autizmus-specifikus eszközökről. Az sem biztos, hogy a segítségre minden pedagógus nyitott lesz. Ha csak megkapták a feladatot, hogy integráljanak autizmussal élő gyereket, de se képzést, se egyéb segítséget nem biztosított hozzá a vezetés, akkor nem biztos, hogy örömmel fogadnak egy hosszú segítségkérő listát. Nekünk, autista gyereket nevelő szülőknek viszont az a fontos, hogy a gyerekünk megkapja a megfelelő ellátást, így szerintem érdemes közölni a gyerek szükségleteit, de mindig együttműködően és a valós lehetőségeket figyelembe véve

Vígh Katalin autizmus-specifikus gyógypedagógus javaslata: A lista átadása előtt a szülők kérdezzék meg a pedagógusokat, hogy kérik-e a részletes bemutatkozást a gyerekről.

Kép: Thomas_Jung, Flickr

Bemutatkozás (Minta)
 
Név: ...............................  Születési időpont: 20………………. Szülők neve, telefonszáma: ……………………….
Sajátos nevelési igény: Autista/ADHD/diszlexia/…
Betegségek, allergiák, stb.: cöliákia, bedőlő boka miatt szupinált cipőt hord, gyakran van mandulagyulladása, szemüveges, stb.
 
X kedves/bújós/érdeklődő/élénk/nyugodt kisfiú, aki nagyon szeret játszani ...-val/szereti a rajzfilmeket/...-ben nagyon ügyes/stb. Az előző években nem járt intézménybe/…intézménybe járt. Autizmusát 20…-ben diagnosztizálták …. kórházban/fejlesztőben. A vizsgálatra a beszédfejlődési késése/különös viselkedése/stb. miatt került sor. 
 
Eddig a következő fejlesztéseken vettünk részt:
  • autizmus specifikus fejlesztés x hónapig heti y óra
  • mozgásfejlesztés ………………..
  • stb.
Önállóság
 
Étkezés
  • Önállóan, evőeszközzel eszik/kézzel eszik/etetni kell
  • Bármit megeszik, nem válogatós/csak bizonyos ételeket eszik meg: …./csak bizonyos állagú ételeket eszik meg: …/csak bizonyos színű vagy formájú ételt eszik meg: …/nem rág
  • Leül az asztalhoz/nem ül le, elmászkál
  • Pohárból, önállóan iszik/itató pohárból iszik/cumisüvegből iszik
  • Bármit megiszik (víz, tea, gyümölcslé, üdítő)/csak bizonyos italt iszik:… (pl. víz, tea)
  • Nem tart speciális diétát/speciális diétát tart:…
Kérjük, hogy az étkezésben a következőkben segítsenek (példák): 
  • etetés/itatás
  • figyelni kell, hogy megfelelő mennyiséget ivott-e
  • előkét használjanak
  • próbálják az asztalnál tartani evés közben (nem lefogva!)
  • az általunk bevitt ebédet tegyék hűtőbe és melegítsék meg ebédkor
  • vágják fel az ételt kis darabokra/pépesítsék
  • ne kapjon a társaktól sem cukrot/laktózt/glutént/stb.
  • stb.
Szobatisztaság
  • szobatiszta/alvás közben még bepisil/ha nem figyel, mert játszik, akkor néha bepisil/bekakil/stb.
  • bilit használ/wc-t használ
  • szobatisztasági tréninget folytatunk
  • önálló a wc és mosdóhasználtban/a wc és mosdóhasználtban folyamatábrát használ/a wc és mosdóhasználatban segítségre szorul
Kérjük, hogy a wc használatban a következőkben segítsenek (példák): 
  • alvás előtt vigyék ki wc-re
  • alváshoz adjanak rá pelenkát
  • folytassák a wc tréninget
  • alkalmazzanak folyamatábrát
  • segítsenek a popsitörlésben
  • stb.
Öltözés, egyéb önállósági kérdések
  • önállóan öltözik/segítséggel öltözik
  • az öltözködésben rugalmas/ az öltözködésben rugalmatlan, nehezen megy az időjáráshoz való alkalmazkodás/átöltözés/ragaszkodik bizonyos ruhadarabokhoz/stb.
  • az öltözéshez, pakoláshoz segítséget igényel/folyamatábrát igényel
  • tud orrot fújni/nem tud orrot fújni/segítség kell az orrfújáshoz
  • önállóan fogat mos/folyamatábrával tud fogat mosni/segítség kell a fogmosáshoz
  • önállóan el tud aludni délután/altatni kell
Kérjük, hogy az öltözésben a következőkben segítsenek (példák): 
  • cipőkötés
  • gombolás
  • fésülködés
  • használjanak folyamatábrát
  • a szupinált cipő maradjon rajta 
  • foglalkozásokon/tanórán legyen rajta a szemüveg, tornaórán vegyék le és vigyázzanak rá
  • a tornaóra után mosakodjon meg, ebben segítsenek
Kommunikáció, kapcsolat felnőttekkel, kortársakkal
  • beszél, a beszéde jól érthető és a szituációnak megfelelő/beszél, de beszélgetni nem tud, monologizál/beszél, de a beszéde nem érthető/nem a szituációnak megfelelő/beszél, de csak arról, ami érdekli/beszél, de kérdésre válaszolni nem tud/beszél, de csak szavakban/szótöredékeket használ/echolál/PECS-et használ/más alternatív kommunikációs formát használ/nem beszél, de kommunikál, pl. mutat/a kommunikációja nagyon szegényes.
  • beszédértése jó/korlátozott/rossz (példák:…)
  • felnőttekkel könnyen/nehezen létesít kapcsolatot, gyerekekkel tud/nem tud játszani, Felnőttekhez/gyerekekhez beszél/nem beszél
  • próbál barátkozni sikerrel/próbál barátkozni sikertelenül/lenne igénye társaságra, de nem képes kapcsolatot létesíteni, ill. fenntartani/nincs igénye társaságra
Kérjük, hogy a kommunikációban, szocializációban a következőkben segítsenek (példák): 
  • PECS
  • nyelvtani javítások
  • csoportos beszédhelyzetekben promptolás
  • szókincsbővítés
  • 2 személyes helyzetekben párbeszéd gyakorlása
  • amikor beszélnek hozzá, akkor fogalmazzanak röviden és egyszerűen, mintha magyarul kevéssé beszélő külföldihez szólnának
  • a barátkozást segítsék
  • stb.
 
Sajátos szokások, túlérzékenységek, ingerkeresés
  • tárgyakat rág/ruhát rág/kezét rágja
  • pörög/ugrál/repked
  • kiáltozik/sikít/befogja a fülét
  • pörgő tárgyakat néz
  • különböző felületeket tapogat/simogat
  • ölelget
  • harap
  • elesést, leejtést, más sikítását, ütést ismétel
  • ajtót nyitogat
  • vízcsapot kinyit, nyitva hagy
  • tárgyakat dobál
  • túl sokat eszik, nem tudja abbahagyni
  • papírt tép
  • stb.
Kérjük, hogy a fentiek miatt a következőkben segítsenek (példák): 
  • használjanak szabályoldalakat/jutalmazást
  • használjanak fültokot/füldugót
  • kérjék meg a gyerekeket, hogy ne hangoskodjanak a teremben
  • „NEM” szó használatával jelezni kell a nemkívánatos viselkedést
  • saját „varázsszavak”, mondatok használata: pl. „még 3-at dobhatsz, három, kettő, egy és vége!”
  • ha elfárad, akkor biztosítani kell neki pár perc csöndes helyre való elvonulást
 
Motiváció, fejlesztés, tanulás
  • Nagyon kedveli a dicséretet/gumicukrot/csikizést/hintázást/egyéb tevékenységet/x mesét/x játékot/x témát, ezzel lehet motiválni.
  • A fejlesztőfeladatoknál szereti azt a típust, amely egyértelmű, számára könnyen megoldható
  • A kommunikációfejlesztésben jelenleg … ponton tartunk, használunk/nem használunk jutalmazást.
  • A változatosságot kedveli/az ismétléseket kedveli
  • Könnyen vált tevékenységet/nehezen vált tevékenységet
  • Használunk/nem használunk napirendet
  • Az utánzás jól megy/nem megy
  • Filctollal szívesen rajzol, ceruzával színezni viszont utál
  • Figyelme 15 percig tart ki
  • Matematikából és angolból jó, de az olvasás nehezen megy
  • Könnyen tanul verset, énekelni nem hajlandó
  • A leckét nem tudja önállóan felírni
  • Tornaórán zavarja a teremben a visszhang, a szabályjátékokat még nem érti
  • Dolgozatírásnál többletidőt igényel/szóban könnyebben számonkérhető
  • stb.
Kérjük, hogy a fejlesztésben, tanulásban a következőkben segítsenek (példák): 
  • A gyógypedagógusnak adjanak lehetőséget a csoporton belüli, csoportos fejlesztésre
  • Használják a bevitt PECS-et, napirendet, folyamatábrákat, egyéb vizuális támogatást
  • Használják a motivációs módszereket
  • Biztosítsák a kezdeményezésekben való részvételt, pl. asszisztens segítségével
  • Írják fel a leckét
  • Hagyják dolgozatírásnál a fültok használatát
  • Dolgozatírásnál többletidőt kérünk
 
Egyéb fontos információk
  • szökik
  • fél a buszoktól
  • gyakran kirántja a kezét séta közben
  • ha galambot lát, utána rohan
  • nagy zajban hamar elfárad
  • stb.
 
Bármilyen probléma esetén szívesen bemegyek személyesen megbeszélni, segíteni. 
Együttműködésüket köszönöm!
 
Szülő
 
Kitölthető verzió itt. Le kell tölteni Wordbe, mivel google docs-ban szétesik. Kitöltés után "Mentés másként", ezután e-mailben is küldhető vagy nyomtatható.
 
Ajánlott irodalom: 

 

Az óvoda- és iskolaválasztás autizmussal élő gyermek esetén nem könnyű. Mérlegelnünk kell, hogy mi lenne gyermekünk számára a legjobb választás. Ha nagyon enyhén érintett autizmusban, diagnózis sincs, csak a szülő érzékel kisebb furcsaságokat, akkor megpróbálkozhatunk a segítség nélküli óvoda-/iskolakezdéssel. Amennyiben már rendelkezünk diagnózissal, akkor szinte biztosan szüksége lesz gyermekünknek segítségre az óvodai és iskolai évek alatt. A segítség csak részben jelenti a gyógypedagógiai órákat. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott intézményben a tárgyi és személyi feltételek megvalósuljanak, az óvónők autizmus irányú továbbképzésben részesüljenek, a gyógypedagógus, és esetlegesen az asszisztens is autizmus szakirányú végzettséggel, ill. gyakorlattal rendelkezzen. Mind az integrált, mind pedig a szegregált oktatás elkezdése előtt feladataink vannak; az alábbiakban részletezzük az óvodai/iskolai jelentkezés előtti teendőket.

 

  • Ha van már diagnózis a gyermekpszichiátertől, akkor az óvoda megkezdése előtt a helyileg illetékes Szakértői Bizottságnál (TKVSZRB) kell jelentkezni, ahol a bizottság vizsgálatát követően megtörténik az óvoda kijelölése, a fejlesztési irány és óraszám meghatározása. A Bizottságok javasolhatnak a gyermek mellé gyógypedagógiai-asszisztenst is. A Szakértői Bizottságok kizárólag oktatási kérdésekkel foglalkoznak, a juttatásokat itt nem lehet igényelni! Néha jó ötlet előre körülnézni az intézmények között, de gyakran nem. Mind  pozitív, mind a negatív irányú félreértés előfordul. Az is gond, ha az előre kinézett, megszeretett intézmény nem kijelölhető a gyermek számára, de előfordul, hogy az "utcáról" bejövő szülőt részleges,  pontatlan információk alapján elutasítják az intézmények. Jobb megoldás, ha a TKVSZRB által ajánlott intézményeket nézzük meg, kiválasztjuk a legszimpatikusabbat, és az vagy rögtön ad befogadó nyilatkozatot, vagy az elhelyezés előtt a TKVSZRB egyeztet az óvodával, vagy iskolával. Nehezebb helyzetekben előre felhívják az intézményt, vagy az önkormányzat oktatási osztályát is.  A honlapon található lista (autista gyermekeket fogadó óvodák) mellett érdemes használni a www.kir.hu "intézményi adatok" menüpontját, ahol az intézmények alapító okirata megtekinthető, és ott ellenőrizni, hogy a szimpatikus/befogadó iskola, vagy óvoda mit vállal(hat) hivatalosan.
  • Szegregált óvoda esetén a gyógypedagógus és asszisztens a helyszínen adott. Integráció esetén az óvoda biztosítja a gyógypedagógust és az asszisztenst a gyermeknek. A gyógypedagógust alkalmazhatja  bölcsőde/óvoda/iskola, de a legtöbb kerületben  EGYMI (Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény) vagy más szakszolgálat utazótanárai dolgoznak az intézményekben. Ide adják le az igényeket, első körben itt érdemes egyeztetni, és gond esetén hozzájuk fordulni. A feltételek meglétét ellenőriznie kell a TKVSZRB-nek is, így itt is fontos jelezni az ellátás problémáit. Hatósági jogkörrel nem  rendelkeznek, de hivatalból továbbítják a panaszokat, és próbálnak közvetlenül is megoldást találni. A "fejlesztő pedagógus" fogalma megtévesztő lehet, sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztését (szakirányban képzett) gyógypedagógusnak kell ellátni. (Fejlesztőpedagógusként gyakran alkalmaznak tanfolyamot végzett óvodapedagógust, vagy tanítót,ill. az ELTE ilyen irányú továbbképzése sem készít fel sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozásra). Fontos a pontosítás, mert jószándékú, de tájékozatlan óvodák fejlesztést ígérnek a szülőknek, ők pedig nem értik, akkor miért nem kijelölhető az intézmény. Sajnos a valamilyen (tanulásban akadályozott, logopédia, hallás-, látás- mozgás- stb) szakon képzett gyógypedagógus sem feltétlenül garancia a fejlesztés színvonalára.
  • Amennyiben nem kap a gyermek az előírtnak megfelelően asszisztenst, ill. gyógypedagógiai órákat, azt az önkormányzat oktatási osztályán/polgármesternél/jegyzőnél/járási tankerületi vezetőnél reklamálhatja meg a szülő.
  • Az iskola megkezdése előtt ismételten részt kell venni a Szakértői Bizottság vizsgálatán. A szegregált és integrált oktatás mellett lehetőség van alapítványi iskolára is, ami félintegrációt jelent: alacsonyabb létszám, normál vagy egyéni tanmenet, esetleg asszisztens biztosításával. Jellemzően nem használnak vizuális segédeszközöket, de bízzunk benne, hogy ez rövidesen változni fog.
  • Ha a gyermek egyáltalán nem integrálható, és még a szegregált oktatásba sem illeszthető be, akkor magántanulói státuszt kap. Ez esetben bejárhat az iskolába, de nem kötelező, viszont az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon számot kell adnia tudásáról. Magántanulói státuszt igen ritkán ajánl a TKVSZRB, és érdemes vigyázni vele. Ha az intézmény sugallja, hogy kérje ezt a szülő, akkor az iskolának semmilyen ellátási kötelezettsége nincs. Ha az iskola javaslatára, vagy a TKVSZRB döntése alapján magántanuló a gyermek, akkor ez heti 10 órás órakeretet jelent, ami az intézményben igénybevehető. SNI gyerek csak a TKVSZRB javaslatával "tehető magántanulóvá", és a fejlesztési órák járnak!
  • Normál tanmenetű iskolában kérhetünk felmentést bizonyos tárgyakból, és a Szakértői Bizottság gyógypedagógiai órákat is biztosít. Asszisztenst a lehető legritkább esetben biztosítanak, ezért sajnos küzdeni kell.

Köszönjük Kovácsné T. Krisztina gyógypedagógusnak (3/1-es TKVSZRB) a cikk megírásához nyújtott segítségét!