LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

196/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelet (A Kormány 196/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelete egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról) alapján:

A korábbi magántanulói státusz új neve "egyéni munkarend". Az Oktatási Hivatal válaszai a változásokkal kapcsolatos gyakori kérdésekre: 

2019. szeptember 1. napjától melyik szervezetnek kell meghozni a döntést az egyéni munkarend engedélyezésével kapcsolatos kérelmek vonatkozásában?

A felmentést engedélyező szervként a Kormány az Oktatási Hivatalt jelölte ki, így az egyéni munkarend engedélyezésével kapcsolatos kérelmek elbírálása 2019. szeptember 1. napjától az Oktatási Hivatalnak joga és kötelessége. Ez azonban csak az újonnan benyújtott kérelmekre igaz. A 2019. augusztus 31-éig az iskola igazgatója részére benyújtott, el nem bírált kérelmeket nem adhatják át döntésre az Oktatási Hivatalnak, azokat még az iskola igazgatójának kell elbírálnia.

Hogyan érinti az egyéni munkarend engedélyezésével kapcsolatos eljárás a sajátos nevelési igényű, illetve tartósan beteg tanulókat?

A sajátos nevelési igényű tanuló esetén az Oktatási Hivatal a szakértői bizottság szakvéleményét, illetve tartósan beteg tanuló esetén a szakorvosi igazolást fogja megvizsgálni.
Mivel az ilyen esetekben eddig is alapos vizsgálatok történtek, ezért ezeket a hivatal nem fogja felülbírálni, az egyéni munkarend megadásra kerülhet az említett okiratok alapján.

 

Mi a teendője annak, aki határozatlan időre, azaz a 2019/2020-as, vagy az azt követő tanévre vonatkozóan már rendelkezik a magántanulói státussal?

Nekik jelenleg nincs teendőjük. Az Oktatási Hivatal a 2020. szeptember 1-jéig lefolytatandó felülvizsgálat során minden érintettet megkeres, és ezt követően hivatalból fog döntést hozni arról, hogy a tanuló számára a 2020. szeptember 1-jétől induló tanévre is engedélyezi-e az egyéni munkarendet.

A 2019. augusztus 31. napjáig az iskola igazgatójához benyújtott 2019/2020-as tanévre vonatkozó magántanulói jogviszony engedélyezésével kapcsolatos kérelmek esetében kinek kell meghozni a döntést?

Az iskola igazgatójához 2019. augusztus 31. napjáig benyújtott magántanulói jogviszony engedélyezésével kapcsolatos kérelmek esetében még az igazgatónak kell döntést hoznia az iskolák helyi szabályzataiban meghatározott határidőn belül. Tekintettel arra, hogy a már meglévő engedélyek és a 2019. augusztus 31-ig benyújtott kérelmek felülvizsgálata a következő tanév során minden esetben meg fog történni, nem indokolt, hogy az intézményvezetők a 2019/2020-as tanéven túlnyúló engedélyt adjanak ki, és azt is csak indokolt esetben.

A 2019. augusztus 31-éig magántanulóvá nyilvánított tanulóknak 2019. szeptember 1. napjától kell-e az általános munkarend szerint az intézményük tanóráit és egyéb
foglalkozásait látogatni?

A 2019. augusztus 31-éig magántanulóvá nyilvánított tanulók státuszának felülvizsgálata az Oktatási Hivatal feladata, amit 2020. szeptember 1-jéig kell teljesítenie. A felülvizsgálatig a magántanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók státusza az egyéni munkarenddel rendelkezőének felel meg, így nem kötelességük az általános munkarend szerint az intézményük tanóráinak és egyéb foglalkozásainak látogatása. Természetesen a magántanuló bármikor dönthet úgy, hogy mégis inkább iskolába járással teljesíti tankötelezettségét, és az intézményvezető engedélyével van arra mód, hogy tanórákat, foglalkozásokat látogasson.

Az a tanuló, aki 2019. szeptember 1-jétől első ízben folyamodik az egyéni munkarend megadása iránt, köteles-e iskolája tanóráit és egyéb foglalkozásait látogatni?

Igen, köteles iskolája tanóráit és egyéb foglalkozásait látogatni a kérelemmel kapcsolatos döntés meghozataláig, mivel a tanuló tankötelezettsége fő szabály szerint iskolába járással teljesítendő, és amíg az ügyében az egyéni munkarendről nem születik engedélyező döntés, addig az általános szabály szerint kell eljárnia.

Mikortól lesz kötelező iskolába járással teljesíteni a tankötelezettséget?

Megjegyzendő, hogy eddig is az iskolába járás volt a főszabály, a magántanulói jogviszony kérelmezésére egyedi, indokolt esetekben volt vagy lett volna lehetőség. Megfelelő indok alapján az új szabályozás szerint is adható egyéni munkarend. Ismét kiemelendő, hogy a magántanulói engedéllyel már rendelkezők a meglévő igazgatói engedély szerint folytathatják tanulmányaikat a 2019/2020. tanévben is, amíg a felülvizsgálat mást nem állapít meg.

Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek egyéni munkarendet kaphasson?

Az egyéni munkarend engedélyezése során az Oktatási Hivatal, mint engedélyező hatóság a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (5) bekezdésében szereplő feltételek teljesülését fogja vizsgálni a tanulónál alapvetően a kérelemben foglaltak alapján, azaz az egyéni adottságot, a sajátos helyzetet, illetve azt, hogy a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös-e a tanulmányok egyéni munkarendben történő folytatása.

Szükséges-e a jelenleg magántanulói jogviszonyban állóknak bármilyen kérelmet benyújtani, illetve ha igen, mely hatósághoz?

A már magántanulói jogállásban levők a meglevő igazgatói engedély szerint folytathatják tanulmányaikat a 2019/2020. tanévben is, amennyiben erre a tanévre is szól az engedélyük. A kijelölt állami szerv, az Oktatási Hivatal egy éven belül hivatalból felül fogja vizsgálnia a meglevő engedélyeket és dönt a tankötelezettség folytatása további módjáról. A jelenleg magántanulóknak tehát nem kell kérelmet benyújtaniuk sehova, helyzetük felülvizsgálata és az ehhez szükséges dokumentumok meghatározása, bekérése hivatalból történik majd meg.

A már magántanulói jogviszonyban lévő, külföldön élő tanulók helyzete változik-e?

A külföldön tartózkodó magyar állampolgár magántanulók helyzete mindaddig nem változik, amíg magántanulói engedélyük felülvizsgálata le nem zárul. Nem kell kérelmet benyújtaniuk sehova, helyzetük felülvizsgálata és az ehhez szükséges dokumentumok meghatározása, bekérése hivatalból történik majd meg. A felülvizsgálatot esetükben is az Oktatási Hivatal fogja lefolytatni.

Mi a különbség külföldi tartózkodás esetén a magyarországi tanulói jogviszony szüneteltetése, és az egyéni munkarend jogintézménye között?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.) 91. § (3) bekezdése alapján továbbra is adott lesz a lehetőség, hogy a külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szüneteljen, vagy tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkezőként Magyarországon is folytassa.
A tanulói jogviszony szüneteltetése akkor lehet kedvezőbb, ha az adott ország oktatási rendszere a tartalmi szabályozás, a tantárgyi struktúra vonatkozásában nem tér el gyökeresen a magyartól, ilyenkor a szüneteltetés alatt nem kell osztályozó vizsgákat tenni, a tanuló hazatérte után az intézményvezető dönt a tanulmányai beszámításáról, adott esetben különbözeti vizsgákat írhat elő.
Amennyiben az érintett ország oktatási rendszere a fent leírtak tekintetében érdemben eltérő, kedvezőbb lehet a az egyéni munkarend megállapítására vonatkozó eljárás kezdeményezése.
Ebben az esetben a tanuló a külföldi intézményben is folytatja tanulmányait az adott ország jogrendjének megfelelően, idehaza pedig osztályozó vizsgákkal „halad” előre, és teljesíti tanulmányi kötelezettségeit. Megjegyzendő, hogy ilyen esetekben az Nkt. módosítása során könnyítésként került bele az 54. § (1) bekezdésbe az rendelkezés, hogy a külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanuló esetében a félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez esetben a tanuló csak az év végén ad számot tudásáról.
A fentiek értelmében a szülő külszolgálata lehet olyan életkörülmény, amivel összefüggésben a gyermek számára járhat az egyéni munkarend, amennyiben életvitelszerűen kint tartózkodik és tanulmányait külföldön iskolában folytatja, a felmentést engedélyező szervként az Oktatási Hivatal figyelembe fogja venni a tanulók egyéni szükségleteit, és a gyermekek érdekeinek megfelelően fog dönteni.

Forrás: oktatas.hu

 

 

Autizmussal élő gyermekeinkkel kapcsolatos, fórumban feltett iskolai kérdéseinkre Tűzkőné Kunyik Dóra jogász válaszolt. 
 
Általános iskolában kérhető-e a szülő által évismétlés? Ha igen, akkor ez a bizonyítványban hogyan jelenik meg? 
 
Lehet osztályt ismételni szülő kérésére, de ezt csak 1-2 osztályban. Az igazgatónak kell kérvényt írni ez ügyben, de általában az 1. osztályt jobb ismételni, mert akkor mindenki új, nincs csúfolódás. Nem számít bukásnak, beírják, hogy szülő kérésére.
 
 
Lehet-e buktatni és milyen indokból első és második osztályban?
 
Az első osztályban nem számít bukásnak ha ismétel a gyerek. Olyan, mintha rosszul mérték volna fel az iskolaérettségét. Kezdeménxezheti az iskola es ahogy írtam a szülő is írásban az igazgatóhoz címezve.
 
Nemzeti Köznevelési Törvény
"57. § (1)254 A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló."
 
Ha felmentést kér a szülő a gyereknek pl. magyarból, történelemből felső tagozatra, stb., akkor később van-e lehetősége a gyereknek érettségizni? 
 
Felmentés adható osztályzás alól, szülő kezdeményezheti és tanulási képességet vizsgáló bizottságok javasolják. Igen, érettségizhet attól a gyerkőc, csak pl. matematika helyett biológiából megy.
 
Létezik olyan jogszabály, hogy bizonyos számú buktatás után kötelező a gyereket a normál tanmenetes osztályból más iskolatípusba vagy tanulásban akadályozottak tanmenetére áthelyezni? 
 
Nincs olyan szabály, hogy hány bukás után kell tanmenetet váltania a gyereknek. Ha tanulási nehézség jelentkezne, szülő vagy iskola jelzésére a tanulási képességet vizsgáló bizottság fog szakértői javaslatot adni arról, hogy milyen változtatás szükséges. Nem biztos a tanmenet váltás, lehet más megoldása is az ügynek.
 
3-4. osztályban miyen lehetőségek vannak, hogy a gyerek még nyerhessen egy évet a felső tagozat előtt? Lehet kérésre évet ismételni?
 
Tudtommal nem lehet.
 
Ha a gyereknek a szülő diszlexia/-gráfia/-kalkulia miatt könnyítés kér valamely tantárgyra (autizmus diagnózis nélküli aspergeres gyereknek), amit az iskola meg is adna, de a nevelési tanácsadó nem támogatja, akkor mit lehet tenni?
 
Ha az aspergeres diagnózis nélküli diszes, ugyancsak a tanulási képességet vizsgáló bizottsághoz kell fordulni szülőként, ki lehet hagyni a nevelési tanácsadót. Még. De vigyázni kell, mert könnyítés helyett esetleg diagnózissal végződik a vizsgálat.
 
Köszönjük a válaszokat!
 
A további kérdéseket az auti.hu fórumán várjuk! 
 

Frissítés: 2019-es változásokról: Magántanulói státusszal kapcsolatos változások
 
A nem SNI magàntanulókat a köznevelèsi törvény, az SNI magàntanulókat a pedagógiai szakszolgàlati rendelet szabàlyozza. 
Az alábbiakban a köznevelési törvényből és a pedagógiai szakszolgàlati rendeletből idézünk részleteket a magántanulói jogviszonyra vonatkozóan. A cikk végén a jogász összefoglalója, valamint rövid beszámoló található autizmussal élő gyermeket nevelő szülőktől a magántanulói jogviszony kérelmezéséről.
 
 
A folytatásért kattints a Bővebben gombra.
Bővebben: Magántanulói jogviszony

Változás: Kik kérhetik a szakértői bizottsági vizsgálatot?

 
A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.törvény (a továbbiakban:köznevelési törvény), illetve az e törvény alapján hozott 15/2013(II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről (a továbbiakban:szakszolgálati rendelet) szabályai a szakszolgálati tevékenységek ellátását és a szakszolgálati intézményrendszert alapvetően megváltoztatták. Ezt megelőzően a diagnosztikai tevékenység az országos szakértői és  rehabilitációs  bizottságok,  a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, valamint a nevelési tanácsadók keretében folyt.
 
Az új rendelkezések értelmében, a szakértői bizottsági tevékenység az alábbi tevékenységeket együttesen takarja:
 
-    az országos szakértői bizottsági tevékenysége(a szakosított fogyatékossági  területek szerinti sajátos nevelési igénydiagnosztikája),
 
-     tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottsági tevékenység,új elnevezéssel: megyei szakértői bizottsági tevékenység (az értelmifogyatékosság, autizmus spektrumzavarok és az egyéb pszichés fejlődési zavarok diagnosztikája),
 
-    valamint a volt nevelési tanácsadók diagnosztikai tevékenységének egy része, új elnevezéssel: tankerületi szakértői bizottsági tevékenység (a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség diagnosztikája)
 
 
A megyei szakértői bizottságok vizsgálatát kérheti: 
 
-         a három évesnél fiatalabb gyermekek szülei, orvosa, bölcsődéje, fejlesztését végzője
 
-         három éves kor fölött (óvodások, iskolába járó tanulók esetében) a tankerületi szakértői bizottság továbbítja a vizsgálati kérést bizottságunkhoz, amennyiben vélelmezi a sajátos nevelési igény fennállását (a szülők és az intézmények közvetlenül csak tőlük kérhetik a vizsgálatot!!!!)
 
-         a már megyei szakértői bizottságnál gondozásban álló, különleges gondozásra jogosult gyermekek/tanulók, akiknek felülvizsgálatát vagy az intézmény vagy pedig a szülő kérheti.
 
Forrás: szakbiz1.hu
 
Mit jelent ez a gyakorlatban? Kérheted-e szülőként a gyermeked szakértői bizottsági vizsgálatát?
 
  • Ha a gyermeked 3 évesnél fiatalabb, kérheted a megyei szakértői bizottságtól a vizsgálatát szülőként.
  • Ha a gyermeked 3 évnél idősebb, de már voltatok szakértői vizsgálaton, akkor is kérheted a megyei szakértői bizottságtól a vizsgálatát szülőként.
  • Ha a gyermeked 3 évnél idősebb és még nem voltatok szakértői bizottsági vizsgálaton, akkor először a tankerületi szakértői bizottsághoz kell fordulnod, ők fogják továbbítani a kérelmedet. 

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra.

Bővebben: A szakértői bizottságok munkája és egyes változások

Az OEP Főigazgató-helyettes tájékoztatása szerint 2014. január 1. napjától megváltoztak az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény orvosi adatkezelésre vonatkozó szabályai.

"A módosított szabályozás értelmében a kezelést végző orvos jogosult áttekinteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisában, hogy az általa ellátott biztosítottak hol, mikor és milyen típusú egészségügyi ellátásokat vettek igénybe a kötelező egészségbiztosítás terhére.

Ettől az alapértelmezett szabálytól csak abban az esetben lehet eltérni, ha Ön írásban jelzi az OEP illetékes területi hivatalának, hogy tiltakozik az ellen, hogy orvosai a fenti adatokhoz hozzáférjenek. Amennyiben a fenti lehetősséggel élni kíván, úgy az OEP honlapján elérhető dokumentumot kitöltve kell eljuttatnia az OEP lakóhelye szerint illetékes területi hivatalához." 

Az eredeti felhívás és a vonatkozó jogszabály itt letölthető, a tiltakozáshoz szükséges nyomtatvánnyal együtt.