LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Arnold Schwarzenegger és Antonio Banderas színészek dedikált mackóit, valamint Roberto Carlos brazil labdarúgó tárgyait bocsátják árverésre tizenkét magyar híresség felajánlásai mellett a VIII. Jótékonysági Maci Aukción, amelyet december 5-én rendeznek Budapesten a Premier Kultcaféban. 

Kép forrása: Fogadj örökbe egy macit!

Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány szerdai közleménye szerint a szervezet történetében először egy világhírű sportoló, a Real Madrid egykori sztárja, Roberto Carlos és családja is támogatja a kezdeményezést: egy dedikált Real Madrid-újsággal és egy olyan futballcipővel, amelyből egyetlen darab készült a focista magyar anyától született kisfia, Cristofer számára.    

Az összegzés szerint idén is tizenkét magyar híresség csatlakozott az árveréshez. Többek között Benedek Miklóst, Eperjes Károlyt, Latorcai Jánost, Temesvári Andreát, Juhász Elődöt, Jordán Tamást és Böjte Csabát kérte fel az alapítvány, hogy felajánlásukkal járuljanak hozzá Európa legnagyobb alapterületű fogyatékosság-barát közösségi és kulturális terének fenntartásához és fejlesztéséhez.

Az alapítvány csaknem három éve nyitotta meg fogyatékosság-barát közösségi és kulturális terét, a Premier Kultcafét, ahol jelenleg 11 fogyatékossággal élő dolgozik, köztük Down- szindrómások, értelmi sérültek, mozgássérültek, autisták és hallássérültek. 

A maciaukciók történetének eddigi legsikeresebb árverése a tavalyi volt, amely 25 millió forintos bevétellel zárult. Akkor Dargay Attila, Lovasi András és Nyilasi Tibor medvéi és személyes tárgyai bizonyultak a legértékesebbnek, ezek mindegyike 3-3 millió forintért talált új gazdára. Az eddigi rekordot Kertész Imre Nobel-díjas író felajánlásai tartják: 2014-ben 3,7 millió forintért kelt el a Nobel-díjas író plüssmacija és a Sorstalanság dedikált példánya.

Közösségi teret nyitott Budapesten az autistákat foglalkoztató csokoládéműhely, a Kockacsoki Nonprofit Kft. A KockaPont autistáknak szervezett foglalkoztatási programoknak, kluboknak ad helyet a jövőben. 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Dénes Ákos, a kft. tulajdonosa, a KockaPont vezetője elmondta, a csokoládémanufaktúra öt éve kezdte meg működését, az új tér pedig lehetőséget ad arra, hogy bővítsék programjaikat és vendéglátással is foglalkozzanak. Programjaik célja, hogy megtanítsák az autista fiatalokat az önálló életvitelre, megismertessék velük a különböző szakmákat és segítsék őket munkába állni.
 
A Kockacsoki programjait 2018-ban 64 autizmussal élő fiatal látogatta, terveik szerint 2020-ig még 300-an vehetnek részt elhelyezkedést segítő kezdeményezéseikben.

Speciális tíz férőhelyes vendégházat épít a Miskolci Autista Alapítvány a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szakáldon, az intézmény különleges programokkal várja ősztől a fogyatékkal élő, illetve a többségi társadalomhoz tartozó látogatókat.

Tájékoztatásuk szerint a szociális farmként működő szakáldi telephelyen hozzák létre "Barka kosár" néven a vendégházat az uniós pályázaton nyert több mint 59 millió forintból.

Az épületben tíz megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak majd, elsősorban a vendégfogadásban, az étkeztetésben, az állattartásban, vendégváró aszalványok, lekvárok, befőttek készítésében, kézműves hagyományőrző és terápiás foglalkozásokon, valamint a Miskolc és környékbeli turisztikai látványosságok megismertetésében vállalnak szerepet.

A farm terápiás jelleggel működik majd, ezért szemléletformáló rendezvények is segítik  a vendégház beindítását. 

A szálláshelyre és a speciális programokra elsősorban a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családokat, a társintézmények ellátottjait várja az alapítvány, de gyerekcsoportokat és munkahelyi közösségeket is szívesen fogadnak az ország minden területéről.

Emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege 2019-től - jelentette be a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Novák Katalin elmondta, a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével. Ez az emelés folytatódik a következő években is, a cél az, hogy 2022-re - három lépésben - ezen ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét - tette hozzá.   

Az államtitkár közölte továbbá, hogy azon családokban is emelkedik az ápolási díj, amelyekben nem a gyermekek jogán kapják ezt a jogosultságot. Ez esetben az ápolási díjat - szintén a jövő évtől - 15 százalékkal emelik, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt-öt százalékkal lesz magasabb a díj összege.    

Így azok, akik nem a gyermekükről gondoskodnak, de ápolási díjra jogosultak, 2022-re 30 százalékkal nagyobb összeget fognak kapni, mint jelenleg - mondta.
Novák Katalin hozzátette: azok a családok, amelyek több önellátásra képtelen gyermeket is nevelnek, másfélszeres összegű gyermekápolási díjat kapnak. Mint mondta, változás az, hogy új kategóriaként bevezette a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelőknek járó gyermekápolási díjat.

MTI

Kép: Nicole Mays, Flickr

A kecskeméti Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonához kapcsolódva új telephelyet építenek az Európai Regionális Fejlesztési Alap pályázatán elnyert több mint 350 millió forintos uniós forrásból - tájékoztatta az önkormányzat az MTI-t.

A tervek szerint a Széchenyi 2020 programban megvalósuló homokbányi létesítmény körülbelül 790 négyzetméter alapterületű, földszintes, két önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület. A 48 férőhelyes napközi otthon egyik részében fogyatékos emberek, a másikban autizmussal élő fiatal felnőttek nappali ellátására készülnek.    

A közlemény szerint ez a projekt nem egyszerű kapacitásbővítés, mivel a tervek szerint az épület rendelkezik az autizmus kezeléséhez szükséges feltételrendszerrel, így "az országban egyedülálló szociális ellátási innováció jöhet létre, melynek keretében az autizmussal élők ellátása az óvodától a nappali szociális ellátásig biztosítva lenne".    

Ez a nappali ellátási forma hozzájárul ahhoz, hogy az autista fiatalok családjuk körében élhessenek, ugyanakkor a speciális ellátáshoz, segítséghez akadálytalanul hozzájuthassanak - írták.   

A beruházás egyúttal csökkentheti az érintett családok terheit és segíthet abban, hogy a  fiatal, értelmi sérült vagy autista családtagok ellátásának szervezeti, intézményi hiányosságai miatt inaktívvá vált szülők újból munkába állhassanak, ezzel csökkentve a város munkaerőhiányát - tették hozzá.

Az AOSZ közleménye (MTI OS)

Példaértékű együttműködés kezdődött 2018. májusában a Decathlon és az Autisták Országos Szövetsége között, melynek köszönhetően nem csak csendben (csendes órák: minden hónap első hétfőjén 10-12 óra között), hanem autizmusra felkészülten várják majd 2018. októberétől az autista vásárlókat és családjaikat. A hazai áruházlánc nem csak a hang és fényingereket csökkenti áruházaiban, hanem vállalta, hogy az Autisták Országos Szövetségével közösen minden dolgozójával megismerteti az autizmust, az autizmusbarát vásárlás ismérveit.

    Az Autisták Országos Szövetsége a 20 fős animátor csapatával az autizmusbarát vásárlás támogatására felkészítő programot dolgozott ki. A nyár folyamán az animátorok és a Decathlon 24 hazai áruházának dolgozói közösen készülnek az októberben induló "csendes nyitvatartás"-ra. 
Szövetségünk köszönetét fejezi ki a Decathlon áruház vezetőinek és dolgozóinak azért a példaértékű hozzáállásért, mellyel érdeklődésüket fejezték ki, vállalták a hosszas szakmai felkészülést és példát mutatnak az egyenlő esélyű hozzáférés, az autizmusbarát vásárlás területén!
A Decathlon "csendes nyitvatartás" arca Biró Bernadett Nusó autista úszó. Nusó példája jól bizonyítja, hogy a sport mindenkié, autista társaink is lehetnek sikeres sportolók.

Fogyatékos fiatalt vagy 14 év alatti tartósan beteg gyermeket otthonában nevelő családok segítésére hirdetett pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) - közölte a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár csütörtökön Tatán, az Esőemberekért Egyesület központjában.

Czibere Károly elmondta, a 95 millió forint keretösszegű pályázat célja, hogy országosan elterjesszék a Kézenfogva Alapítvány és hat partnere által kidolgozott programot, amely lehetővé teszi a fogyatékos fiatalt nevelő családnak, hogy - előre egyeztetett időpontban - segítőt hívjon otthonába, aki rövid időre tehermentesíti a gondozó családtagot.    

Az államtitkár hozzátette, a pályázati keretből 43 200 órányi segítő szolgálat finanszírozható. A február 10-ig benyújtható pályázat országszerte 286 szociális támogató szolgálat számára teszi lehetővé a módszer átvételét.

A minisztérium a lebonyolítással kapcsolatos feladatok ellátására a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.-t bízta meg. A pályázattal támogatott tevékenységek 2018 áprilisától az év végéig valósulnak meg.
   

Schenk Lászlóné, az Esőemberekért Egyesület elnöke elmondta, a fogyatékos embereket nevelő családok otthonában nyújtott időszakos kísérés és ellátás (FECSKE) elnevezésű szolgáltatást tíz éve működtetik kísérleti programként. Évente 4-5 ezer órányi szolgálatot teljesítenek tíz segítővel, ötven-hetven családot részesítenek rendszeres támogatásban.

A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) Louis Braille Támogató Szolgálata elindította FECSKE szolgálatát, mely fogyatékos gyermekek felügyeletét vállalja.

Kép

Az újonnan indított szolgáltatásra várják a szülők jelentkezését, telefonon és e-mailen Csizmadia Anett szakmai vezetőnél a 06-70-387-52-62 illetve tszolgalat(kukac)vgyke.com címen.

A gyermekfelügyeletet kizárólag szerződéskötést követően tudják vállalni. Az igénybevétel felső korhatára 14 éves kor. A szolgáltatás nem ingyenes, térítési díj köteles, melynek összege a jövedelem függvénye.

Szolgáltatási formák:

  • Személyi segítés – ennek keretében lakáson belül olyan segítséget nyújtanak, amit a fogyatékos személy fogyatékossága miatt önállóan nem tud megoldani (pl. iratrendezés, felolvasás, vásárlás, különböző életfenntartási szükségletekben való segítés, stb.). Lakáson kívül: kísérés, ügyintézés.
  • Szállítás: segítenek eljutni a fogyatékos személynek a közszolgáltatásokhoz, iskolába, orvoshoz, munkahelyre, segítenek részt venni szabadidős programokon, stb.
  • Tanácsadás, információnyújtás telefonon vagy személyesen

Forrás: www.vgyke.com

 

 

 

 

 

 

 

Kép: Thomas Hawk, Flickr

 

A társadalombiztosítás jelenleg nem támogatja azt, hogy a kommunikációban súlyosan akadályozott, fogyatékossággal élő személyek modern, digitális eszközöket alkalmazzanak, ami sérti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét – állapította meg egy panaszügyben az alapvető jogok biztosa. Székely László ombudsman szerint a tényleges hozzáférhetőség javítása alapjogi szempontból indokolt, így a szaktárca intézkedését kérte.
 
A panaszos beadványában leírta, hogy gyermeke 13 és fél éves, halmozottan sérült, azonban ép tudatú és fejleszthető. Számos eszközt kipróbált már azért, hogy a gyermeke a mindennapi életben és kapcsolatrendszereiben ki tudja magát fejezni. A legjobb megoldás egy szemvezérelt eszköz, a „szemegér” volt: egy olyan különleges szoftverről van szó, amelynek segítségével egy speciális szenzor figyeli a képernyőt néző személy szemmozgását, és azt jelzi a monitoron. A panaszos sérelmezte, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elutasította a társadalombiztosítási támogatása iránt benyújtott méltányossági kérelmét. Az OEP arra hivatkozott, hogy a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról szóló jogszabály alapján a „szemegér” nem tartozik az egészségbiztosítás által támogatható kommunikációs segédeszközök közé.
 
Székely László ombudsman megkereste az egészségügyért felelős államtitkárt, az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontot, valamint az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánját. A szakértői vélemények, vizsgálati eredmények, gyakorlati megerősítések alapján a jelentés rögzíti, hogy a „szemegér” (szemvezérlő eszköz és kapcsolódó szoftver) és az ehhez hasonló kommunikációs rendszerek hatékonyan támogathatják a súlyos fogyatékossággal élő emberek kommunikációját. Ami legalább ennyire fontos: alkalmazásuk számottevő életminőség-javulást, jelentősen megnövekedett autonómiát, társadalmi részvételt, fejlődési lehetőségeket hozhat az érintettek számára.
 
Az ombudsman kiemelte, hogy az új és innovatív eszközök alkalmazásának emberi jogi oldala, hogy – számolva a digitális technológia fejlődésével, sőt arra építve – valamennyi nemzetközi jogi előírás és hazai jogszabály is az információk és a kommunikáció és az egyenlő esélyű hozzáférését rögzíti. Külön is kiemelik a súlyos fogyatékossággal élő személyek, illetve gyermekek jogai és esélyegyenlősége érvényesülését. Az állam kötelezettsége így biztosítani a fogyatékossággal élő, súlyos mértékben akadályozott személyek, különösen a fejleszthető állapotú gyermekek számára olyan kommunikációs technológiák elérhetőségét, amelyek számos alapvető joguk gyakorolhatóságának az előfeltétele. Az állami kötelezettség része az is, hogy ezeket a modern eszközöket a megfelelő szakmai kontrollt követően, társadalombiztosítási támogatás révén ténylegesen is elérhetővé teszi.
 
Székely László ombudsman megállapította, hogy alapjogi visszásságot okoz az jogalkalmazási gyakorlat, amely egyszerűen kizárja, hogy a panaszos és a sorstársai ténylegesen hozzáférjenek az eredményesen alkalmazható, fejlett támogató technológiai eszközökhöz. Mindez a helyzet nem felel meg a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jogából, az egyenlő bánásmód követelményéből, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt védelméből következő állami jogvédelmi kötelezettségeknek, továbbá aggályos a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény által előírt feladatok szempontjából is.
 
A biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hívja fel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatóját, hogy az érintett érdekképviseleti szervezetek bevonásával kezdeményezzék az irányadó miniszteri rendelet módosítását. Olyan módosítás szükséges, amely lehetővé teszi, hogy az egyedi ügyben, de általában is, a kommunikációban súlyosan akadályozott fogyatékossággal élő személyek számára a fejlett technológiák a társadalombiztosítási támogatással hozzáférhetők legyenek.
 

Az LMP jogsegélyszolgálatot indít a sajátos nevelési igényű gyermekek szülei számára, mert ők az ellenzéki párt szerint gyakran nem tudják érvényre juttatni jogaikat.    

Ungár Péter országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az érintetteknek sokszor nem csak a kapcsolati tőke, az anyagi erőforrás vagy a tudás hiányzik ahhoz, hogy éljenek törvény adta lehetőségeikkel. Gyakran akkor sem tudják érvényesíteni jogaikat, ha ismerik azokat, az állam ugyanis nem tesz eleget kötelezettségeinek - fűzte hozzá.     

Kifejtette: Zala vagy Nógrád megyében például az ellátórendszer képtelen megadni az autizmus spektrumzavar esetén járó fejlesztést, sok helyen pedig azok az iskolák sem rendelkeznek képzett gyógypedagógussal, amelyeknek fogadniuk kellene ezeket a sajátos nevelési igényű gyermekeket.     

Kijelentette: hiába hirdette meg a kormány 2018-ra a családok évét, éppen azokat hagyják az út szélén, akik a legtöbb segítséget igényelnék.

A jogsegély elérhetősége: https://www.helyiugyek.hu/autizmus-jogsegely/

Forrás: MTI

Kiemelkedő hatású oktatási-nevelési-gyógypedagógiai munkájáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréseként Apáczai Csere János-díjat kapott Őszi Tamásné Patrícia autizmus szakértő, az Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény vezetője. 

Gratulálunk!

Patrícia az auti.hu sok cikkének elkészítésében is segített, lektorálta, szakmailag ellenőrizte a munkánkat, amit ezúton is köszönünk a szülőtársak nevében is. További sok sikert kívánunk!

Forrás: kormany.hu