LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Az óvoda kiválasztásánál már nyilván felmerül, hogy mi a gyermek diagnózisa, így több körben is érdemes beszélgetéseket megszervezni: az óvodavezetőn túl fontos lehet a majdani csoportban dolgozó pedagógusokkal is megosztani, hogy milyen különleges viselkedésekre, nevelési stratégiákra számítsanak.

Kép: Nicole Mays, Flickr

Az, hogy mely tényezők kerülnek szóba, attól függ, hogy milyen a gyermek. Amit mindenképp érdemes megbeszélni: milyen nehézségekre számíthatnak, emellett mik a gyermek erősségei; milyen tevékenységeket szeret, és melyeket nem, vannak-e olyan helyzetek, vagy szenzoros ingerek, amiket nagyon szeret, vagy amelyeket kifejezetten kerül, vagy kétségbe esik tőlük; hogyan lehet megnyugtatni; milyen számára fontos szokásai, ragaszkodásai vannak; hogyan kommunikál, és hogyan érti a beszédet; mennyire önálló.

Autizmussal élő gyermeket fogadó óvodák itt (a lista nem teljes):

Óvoda- és iskolakezdő "használati utasítás" SNI gyerekekhez itt.

Milyen lehetősége van a szülőnek segítséget kérni az óvodai beilleszkedéshez? Itt.

Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.

  alt  alt

Amennyiben óvodáskorú gyermekünknek autizmus diagnózisa van, speciális vagy integrált óvodai nevelésben egyaránt részesülhet. Először is ahhoz lehet segítségre szükség, hogy a lehetőségekhez mérten megfelelő óvodai elhelyezést találjunk. Ebben a diagnosztizáló hely nyújthat hatékony segítséget. A sikeres beilleszkedéshez a család, az óvónők és a gyógypedagógus szoros együttműködésére, megfelelő szaktudására egyaránt szükség van.  Fontos az is, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő személyi, tárgyi feltételek és a befogadó közösség.

A szaktudás megszerzése részben képzési, részben tapasztalati kérdés. Megkérhetjük az óvónőket, gyógypedagógusokat, asszisztenseket, hogy csatlakozzanak hozzánk szülőképzéseken, tanfolyamokon. Ezekből léteznek pedagógusok számára indított kredites rendszerűek és szülők részére rendezett, kedvező díjú tanfolyamok is. Elhívhatjuk a pedagógusokat családi szülőtalálkozókra is, amelyen több, autizmussal élő gyermeket is láthatnak, amiből kiderül az autizmus sokszínűsége. Ilyen szülőklubot rendszeresen (többek közt) a MOZAIK Egyesület rendez.

 

Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.

alt  alt

 

 

 

  • A sikeres megoldáshoz minden esetben fel kell tárni a problémás viselkedések oki hátterét. Így az első lépés a helyzetek megfigyelése és elemzése. Ehhez kölcsönösen meg kell osztanunk az információkat, a szülőknek tehát el kell mondaniuk, ha tapasztaltak hasonló problémát, és azt is érdemes megbeszélni, hogy mit gondolnak az okokról és a kezelési módokról.
  • A megváltozott viselkedés jelezhet betegséget is (főleg, ha a gyermek nem tudja megosztani a közérzetére vonatkozó információkat), így hirtelen és nagymértékű viselkedésváltozásnál érdemes erre is figyelni.
  • A problémás viselkedések azonban nem feltétlenül jelentkeznek minden környezetben, hiszen az otthoni és az óvodai elvárások, szokások, maguk a kommunikációs helyzetek nagyon sok szempontból különböznek. Néha a gyerekek csak otthon mutatnak problémás viselkedéseket, néha pedig csak az óvodában. Ez nem feltétlenül jelenti, hogy az óvónők vagy a szülők hibáznak, egyszerűen csak más és más, különböző nehézségű helyzeteket él át a gyermek.
  • Az óvodai környezet például lehet szenzorosan nagyon megterhelő, előfordulhat, hogy túl sok váratlan változás következik be, túl magasak a követelmények. Sokszor a kortársakkal való együttműködés okoz nehézséget, de az is gyakori, hogy a környezet nem érti az autizmussal élő gyermek kommunikációs jelzéseit (különösen, ha nem beszélő gyermekről van szó).

 

Ajánlott irodalom: Janoch Mónika: Problémás viselkedések megelőzése és kezelése autizmus spektrum zavarokban (Kapocs Kiadó)

Fórum topic a viselkedészavarokról itt.

 

Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.

alt  alt

 

 

 

A Mozaik Egyesület szervezésében megrendezett Tesó S, komplex program autista gyermeket nevelő szülők és testvérek számára egy két napos tréning volt. Nem hagyományos előadást hallottak a részvevők, hanem interaktív, speciális módszerekkel elősegített közös beszélgetéseken, együtt gondokozáson alapult a program. 

A szervezők két okból választották ezt a formát. Egyrészt minden család, minden szülő, testvér más, egyedi, így nincs olyan válasz a kérdésekre, ami mindenkinek beválik. Másrészt a pszichológia szerint sokkal könnyebb belátni és megfogadni azokat a gondolatokat, amikre magunk jövünk rá, vagy amiket magunk is megtapasztalunk.

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra!

Bővebben...