Autizmus és diéták - egy szülői tapasztalat
Eddig nem szántam rá az időt, hogy a diétákról szót ejtsek, de mivel az auti.hu látogatottsági adatai alapján sokakat érdekel a téma és sajnos az utóbbi években jelentős tapasztalatra tettünk szert a területen, ezért hozzáfűznék pár gondolatot a Merjmáslenni blogon a napokban megjelent poszthoz.
Mindenekelőtt: Aki eddig nem olvasta Meleg Sándor dietetikus anyagát a témában, azoknak javasolnám az elolvasását.
A továbbiakban a saját tapasztalatainkat írom le.
A fiamnak már babakorában is sokat fájt a hasa, a későbbiekben pedig még többet kínlódtunk ezzel a problémával. Nagy nehezen jöttünk rá valamikor az ovis évei elején, hogy laktózérzékenységről lehet szó, ekkor a tejet elhagytuk. Természetesen orvoshoz fordultunk, annyi kiderült, hogy nagyon sok élelmiszerre allergiás. A diétától a panaszai jelentősen csökkentek, de nem múltak el teljesen. Mivel kb. ebben az időszakban kiderült, hogy én gluténérzékeny vagyok, ezért kicsit később átálltunk a gluténmentes étrendre is.
Az idei évben hisztaminérzékenységről is sikerült begyűjtenem egy diagnózist, ezért a biztonság kedvéért megnézettük a fiamnál is ezt az értéket és sajnos nála sem lett jó a labor, ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban diétáznia kell tejre, egy csomó élelmiszerre, amikre allergiás, a gluténra miattam és a hisztaminra is ügyelnünk kell. Tehát a diétánk indokolt.
Mivel jár a diéta?
Aki nem cöliákiás, vagy nincs tudatában annak, hogy a gluténérzékenység súlyos károkat okoz a szervezetben, az nem tudja, hogy a gluténmentes táplálkozás milyen nehéz. Ha „néha eszik kis gluténos palacsintát”, meg „szülinapkor azért eszik egy kis gluténos tortát, ha az van az ünnepeltnek”, az annyit jelent, hogy nincs diétán a gyerek. A konyhai technológiáknak meg utána lehet olvasni, ha valakit a téma érdekel, mi ezért tartjuk a fiamat is gluténmentesen, mivel ő nem cöliákiás, viszont a konyha csak így lehet 100%-ig gluténmentes.
Nálunk ezt még az is bonyolítja, hogy a gyereknek búzaallergiája van, ami miatt még a gluténmentes élelmiszerek egy része is kiesik (mivel módosított búzakeményítőt tartalmaznak).
A tej miatt figyelni kell a termékek laktózmentességét is, valamint az olajos magvakra is allergiás, így azokat az élelmiszereket is kerülni kell, amelyekre rá van írva, hogy pl. „mogyorót tartalmazhat”.
Ezenkívül allergiás a burgonyára és sokféle zöldségre is.
A hisztamin miatt törekedni kell a friss élelmiszerek fogyasztására, azaz a legjobb, ha minden nap frissen elkészített ételt eszik, valamint figyelni kell az ételek hisztamintartalmára (amiről külön táblázat van).
Mindez ötvöződik a szélsőséges étkezési szokásaival, azaz igen kevés féle élelmiszert hajlandó elfogyasztani, és az újak bevezetése gyakran egy-egy régebben elfogadott élelmiszer elhagyásával jár.
Ahogy ezt már sokan leírták, a gasztroenterológiai panaszok ronthatják az autisztikus viselkedéseket, nálunk nem rontották, de ez nyilván előfordulhat. Érdemes labort csináltatni cöliákia, ételallergia, hisztamin intolerancia kiszűrésére (a laktóz nehezebb ügy). Ha viszont mindezek negatívak, nincs ilyen probléma, akkor el kell azon gondolkodni, hogy megéri-e a gluténmentes diéta, amelynek az alapanyagai nagyon drágák, a konyhatechnológiája pedig nagy odafigyelést igényel. Azt is figyelembe kell venni, hogy biztosítható-e az intézményben (pl. az iskolában) a diéta, mert ha nem, akkor külön otthon nincs értelme. A tejmentes diétát még csak-csak lehet tartani, de a gluténmentes nagyon nem egyszerű. Ha a gyerek nem cöliákiás, akkor szerintem nem érdemes gluténmentes diétát tartani.
Mindegyik élelmiszer pótolható mással, természetesen megoldható, hogy a gyerek diéta mellett is teljesértékűen táplálkozzon, csak éppen jóval drágább, komplikáltabb és autista gyerek esetén az is szempont, hogy nem fog-e éhezni, ha elvonom tőle a kedvenc ételét (noha nem is érzékeny az alapanyagára). Az éhség garantáltan nem javítja senkinek a viselkedését.
És végül a lényeg, használ-e a 10 éve következetesen és pontosan tartott glutén- és tejmentes diétánk az autizmusra? Sajnos esetünkben nem.
