LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Eddig nem szántam rá az időt, hogy a diétákról szót ejtsek, de mivel az auti.hu látogatottsági adatai alapján sokakat érdekel a téma és sajnos az utóbbi években jelentős tapasztalatra tettünk szert a területen, ezért hozzáfűznék pár gondolatot a Merjmáslenni blogon a napokban megjelent poszthoz.

Mindenekelőtt: Aki eddig nem olvasta Meleg Sándor dietetikus anyagát a témában, azoknak javasolnám az elolvasását.

A továbbiakban a saját tapasztalatainkat írom le.

A fiamnak már babakorában is sokat fájt a hasa, a későbbiekben pedig még többet kínlódtunk ezzel a problémával. Nagy nehezen jöttünk rá valamikor az ovis évei elején, hogy laktózérzékenységről lehet szó, ekkor a tejet elhagytuk. Természetesen orvoshoz fordultunk, annyi kiderült, hogy nagyon sok élelmiszerre allergiás. A diétától a panaszai jelentősen csökkentek, de nem múltak el teljesen. Mivel kb. ebben az időszakban kiderült, hogy én gluténérzékeny vagyok, ezért kicsit később átálltunk a gluténmentes étrendre is.

Az idei évben hisztaminérzékenységről is sikerült begyűjtenem egy diagnózist, ezért a biztonság kedvéért megnézettük a fiamnál is ezt az értéket és sajnos nála sem lett jó a labor, ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban diétáznia kell tejre, egy csomó élelmiszerre, amikre allergiás, a gluténra miattam és a hisztaminra is ügyelnünk kell. Tehát a diétánk indokolt.

Mivel jár a diéta?

Aki nem cöliákiás, vagy nincs tudatában annak, hogy a gluténérzékenység súlyos károkat okoz a szervezetben, az nem tudja, hogy a gluténmentes táplálkozás milyen nehéz. Ha „néha eszik kis gluténos palacsintát”, meg „szülinapkor azért eszik egy kis gluténos tortát, ha az van az ünnepeltnek”, az annyit jelent, hogy nincs diétán a gyerek. A konyhai technológiáknak meg utána lehet olvasni, ha valakit a téma érdekel, mi ezért tartjuk a fiamat is gluténmentesen, mivel ő nem cöliákiás, viszont a konyha csak így lehet 100%-ig gluténmentes.

Nálunk ezt még az is bonyolítja, hogy a gyereknek búzaallergiája van, ami miatt még a gluténmentes élelmiszerek egy része is kiesik (mivel módosított búzakeményítőt tartalmaznak).
A tej miatt figyelni kell a termékek laktózmentességét is, valamint az olajos magvakra is allergiás, így azokat az élelmiszereket is kerülni kell, amelyekre rá van írva, hogy pl. „mogyorót tartalmazhat”.
Ezenkívül allergiás a burgonyára és sokféle zöldségre is.
A hisztamin miatt törekedni kell a friss élelmiszerek fogyasztására, azaz a legjobb, ha minden nap frissen elkészített ételt eszik, valamint figyelni kell az ételek hisztamintartalmára (amiről külön táblázat van).

Mindez ötvöződik a szélsőséges étkezési szokásaival, azaz igen kevés féle élelmiszert hajlandó elfogyasztani, és az újak bevezetése gyakran egy-egy régebben elfogadott élelmiszer elhagyásával jár.

Ahogy ezt már sokan leírták, a gasztroenterológiai panaszok ronthatják az autisztikus viselkedéseket, nálunk nem rontották, de ez nyilván előfordulhat. Érdemes labort csináltatni cöliákia, ételallergia, hisztamin intolerancia kiszűrésére (a laktóz nehezebb ügy). Ha viszont mindezek negatívak, nincs ilyen probléma, akkor el kell azon gondolkodni, hogy megéri-e a gluténmentes diéta, amelynek az alapanyagai nagyon drágák, a konyhatechnológiája pedig nagy odafigyelést igényel. Azt is figyelembe kell venni, hogy biztosítható-e az intézményben (pl. az iskolában) a diéta, mert ha nem, akkor külön otthon nincs értelme. A tejmentes diétát még csak-csak lehet tartani, de a gluténmentes nagyon nem egyszerű. Ha a gyerek nem cöliákiás, akkor szerintem nem érdemes gluténmentes diétát tartani.

Mindegyik élelmiszer pótolható mással, természetesen megoldható, hogy a gyerek diéta mellett is teljesértékűen táplálkozzon, csak éppen jóval drágább, komplikáltabb és autista gyerek esetén az is szempont, hogy nem fog-e éhezni, ha elvonom tőle a kedvenc ételét (noha nem is érzékeny az alapanyagára). Az éhség garantáltan nem javítja senkinek a viselkedését.

És végül a lényeg, használ-e a 10 éve következetesen és pontosan tartott glutén- és tejmentes diétánk az autizmusra? Sajnos esetünkben nem. 

 

A linkre kattintva letölthető: 

Szerző: Meleg Sándor

AUTIZMUS - ÉTRENDEK ÉS ALTERNATÍV GYÓGYÁSZATI MÓDSZEREK - TÉNYEK ÉS DILEMMÁK

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., 2019


ALIMENTO blog: Népszerű divat- és alternatív étrendi rendszerek, étrendkiegészítők, komplementer és alternatív medicina - ahogy azt egy dietetikus látja...

Szerző: Meleg Sándor

Autizmus - A Járvány

Az autizmus korunk egyik legrejtélyesebb egészségügyi problémája. Ennek oka az, hogy egyes vonatkozásaiban (pl. éppen az étrend kérdéskörében) mai napig nagyon sok a nyitott kérdés, melyekre nem tudunk még egyértelmű válaszokat, iránymutatásokat adni. Ebből szinte automatikusan következik, hogy nagyszámú, nem kellően alátámasztott elmélettel találkozhatunk, amiket sokan kész tényként fogadnak el.

Az autizmus kezelésében, „gyógyításában” egyre népszerűbbek a különböző alternatív étrendek, étrend-kiegészítő alapú kezelések, amelyeknél fennáll a veszély, hogy a várt gyógyhatás elmaradása mellett nagyfokú egészségügyi kockázatnak is kiteszik az autizmusban érintett személyeket (leginkább gyermekeket). Mivel két irányból (mint dietetikus, és mint fogyatékossággal élőket segítő szociális munkás) is kapcsolódom ehhez a rendkívül érdekes témához, sok időt áldoztam arra, hogy kutakodjak a területen. Számos értékes információt kaptam kedves kollégáimtól, autizmusban érintett személyek ismerőseitől, családtagjaitól és ma már meglepően bőséges az elérhető szakirodalom is (bár a táplálkozási vonatkozásokat tekintve korántsem lehet dúskálni). Így most egy rövid sorozatban összefoglalom az eddig levont tanulságokat, remélve, hogy ezzel segítem a terület iránt érdeklődőket.

A folytatás itt olvasható.

Autizmus - Okok és okozatok

Az autizmus oksági tényezőit illetően az intenzív kutatások ellenére még hiányosak az ismereteink. Az autizmussal kapcsolatba hozott okok csoportosítása sem egyszerű feladat, a genetikai meghatározottságtól a környezeti hatásokig széles a kínálat, s a születés előtti hatásoktól a korai gyerekkorig vannak szép számmal gyanúsítottak. Az autizmus kialakulását illetően számos elmélet született, ezek közül egyeseket megerősítettek, másokat cáfoltak. Nagy valószínűséggel egy összetett ok-okozati rendszer áll a háttérben, de az egyes kockázati és védő tényezők jelentősége, illetve azok összefüggése, kapcsolódása, illetve más tényezőkhöz viszonyított súlya még sok munkát ad majd a téma kutatóinak.

A folytatás itt olvasható.

Autizmus - Étrendi vonatkozások

A kissé hosszúra nyúlt, de reményeim szerint nem érdektelen felvezetés után eljutottunk ahhoz a témához, ami számunkra végső soron nagyon fontos: az étrendhez. Fontos megfigyelés, hogy az autizmus gyakran társul különböző étrendi, étkezési jellegű problémákkal. Ez viszont egy elég bonyolult kérdéskör, hiszen mindenek előtt tisztázni kell az autizmus és az étrendi problémák közötti viszonyt, csak ezek után lehet arról szó, hogy a beavatkozási lehetőségekről - akár a hagyományos dietetikai, gyógypedagógiai módszerekről akár az alternatív megoldásokról esik szó.

A folytatás itt olvasható.

Autizmus - Bogyóktól az étrendekig

Az autizmus esetében számos étrendi jellegű intervenciót alkalmaznak, ezek közül egyesek egy-egy kiemelt elemre épülnek, mások komplex rendszert alkotnak. Az Autism Research Institute (ARI) felmérésben 53 gyógyszernek minősülő készítményt, 28 gyógyszernek nem minősülő étrend-kiegészítőt vagy alternatív terápiás eszközt, valamint 11 féle étrendet találunk a felsorolásban. És természetesen kaphatunk beszámolókat hatalmas sikerekről, az autisztikus tünetek mérséklődéséről, akár „teljes gyógyulásról”.

Az alkalmazott kiegészítők és étrendek esetében akár a hazai, akár a nemzetközi irodalmat vizsgáljuk, nem lehet elmenni a szubjektív tapasztalatok és a klinikai vizsgálatok eredményei között feszülő, szakadékszerű különbség mellett. A fő tendencia szerint a szülői visszajelzések esetében szinte mindig sikerekkel és eredményekkel találkozunk, de az alapvetően szubjektív felmérésekben is ez csupán az esetek kb. felében volt eredményes (valamilyen módon és mértékben pozitív hatás kiváltó) egy-egy étrend vagy kiegészítő! Azokban az esetekben, ahol az értékelésbe bevonták a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokat és szakembereket, ott ennek a pozitív hatásnak a jelentős része érdekes módon eltűnik. A tudományos feltételeknek megfelelő (randomizált, kontrollcsoportos, kettős-vak) kutatásokban, objektíven mérhető paraméterek mellett pedig az előnyök szépen elolvadnak, alig marad belőlük valami mutatóban.

A folytatás itt olvasható.

Soha többé autizmus!

Április 2-a az Autizmus Világnapja, beszéljünk hát egy keveset ismételten erről. Mivel az autizmus és az étrend, illetve étrend-kiegészítők kapcsolatáról volt már egy sorozat, az abban foglaltakra inkább csak utalnék, nem szeretnék felesleges ismétlésekbe keveredni. Viszont, hogy legyen aktualitás is, szemügyre veszem a „Soha többé autizmus” címszó alatt futó hazai csoportosulást, mozgalmat, illetve annak étrendjét, módszereit. A cikkhez alapul vettem a Soha többé autizmus honlapon letölthető "Hogy is kezdjük el?" alapozó anyagot – ha valaki érdeklődik a módszer iránt, az ezen kiadványok alapján fog elsődlegesen információt kapni, így nem mindegy, mit van ezekben leírva.

A folytatás itt olvasható.