A leghatékonyabb fejlesztőmódszerek egyike!

A TEACCH (Treatment and Education of Autistic and Communication related handicapped CHildren, azaz az autista és kommunikációjában fogyatékos gyermekek kezelése és oktatása-fejlesztése) egy állami, Észak- Karolinában kidolgozott program autista és kommunikációjában károsodott személyek fejlesztésére  és a téma kutatására. Az 1970-es évek elején kezdte kidolgozni kollégáival Eric Schopler a programot, melynek kutatásában többezer  személy - autizmussal élő emberek és családjaik- vett/vesznek részt.

A TEACCH programban diagnosztikus értékelés, szülő tréning,  kommunikációs és szociális fejlesztés, magasan funkcionáló Asperger szindrómásoknak egyéni konzultáció egyaránt biztosított.

Magyarországon TEACCH alapú fejlesztés többek közt az Autizmus Alapítványnál vehető igénybe.

Nagyon magas óraszámban alkalmazott viselkedés módosító, fejlesztő terápia. Amerikában nagyon elterjedt. A fejlesztés általában a gyermek otthonában zajlik a szülők, vagy terapeuták által, akik rendszeresen konzultálnak a supervisorral. A gyermek fejlődését minden tekintetben nyilvántartják, rendszeresek a felmérések, a napi feladatokat értékelik. Költséges fejlesztési forma.
Magyarországon nem túl sokan foglalkoznak ABA terápiával, mivel hivatalos képzése Magyarországon jelenleg nincs, a terapeuták jellemzően az USA-ban szerezték képzettségüket. Tanfolyamok és előadások a témában már elérhetőek.

A terápia kifejlesztője Lakatos Katalin.

A Tervezett SzenzoMotoros Tréning gyógypedagógus által előre eltervezett speciális tornagyakorlatok sora, mely végezhető otthon, egyénileg, vagy csoportban.

Az otthoni tréninget hetente 3-5 alkalommal kell elvégezni több héten keresztül, majd a szükséges módosítások után folytatni.

A csoportos tréning általában heti 2 alkalom.

A (nem autizmus-specifikus) tréning célja az idegrendszer érlelése. A tréning igénybevehető számos fejlesztőhelyen.

Mozgásfejlesztő eszközök TSMT terápiához megvásárolhatók itt.

Az Ayres terápiát Anna Jean Ayres fejlesztette ki Amerikában. A szenzoros integrációs terápia kötetlenebb torna, mint a tervezett szenzomotoros tréning. A foglalkozást a gyógypedagógus és a gyermek együtt irányítja.

A terápia célja az idegrendszer érlelése. A foglalkozáson sokféle eszközt használ a terapeuta, a változatosság miatt a gyerekek motivációja is magasabb szintű. Magyarországon elég elterjedt (nem autizmus-specifikus) fejlesztési típus, a gyógypedagógiai óvodákban, iskolákban és privát fejlesztőhelyeken is elérhető, csoportos és egyéni formában.

Mozgásfejlesztő eszközök Ayres terápiához megvásárolhatók itt.

Logopédia a Wikipedia-n

Miért nem tud olyan jó tempóban segíteni egy logopédus egy autista gyermek beszédhibáján, mint egy neurotipikus gyermekén?

Egy logopédus privát véleménye a Hoxa fórumán:

Azért, mert a beszédhiba javításában támaszkodni kell a gyermek nyelvi tudatosságára, célzott figyelmére, hangzódifferenciáló képességére, elvonatkoztató képességére, autokorrekciós képességére, önmagára forduló irányított figyelmére stb. Egy-egy beszédhang kialakítása babramunka, helyenként sok ismétléssel, tükör előtt végzett artikulációs gyakorlatokkal (nem túl izgalmasak, pláne sokadik ismételtetésre), erre nem nagyon van türelmük az autizmussal élő gyerekeknek. Elvont fogalom nekik a "hang", az a beszédhang, amire fel kellene hívni a figyelmét, amit a logopédus kialakítani ill. javítani akar. Kialakított beszédhang esetén nekik unalmas feladat lehet az utánmondás, megnevezés, mondatalkotás, szótagolás, stb...
Én úgy gondolom, csak olyan logopédus kezdjen bele ilyesmibe, aki eleve speciális tudással is rendelkezik autizmus terápiája terén. Egy egyszerű, pár hangra kiterjedő beszédhiba javítása évekbe is telhet, míg nt gyereknél lehet, hogy erre pár hónap elegendő.
A grammatikai rendezés (ragok, mondatszerkesztés megtanulása, szókincsbővítés, stb.) pedig még több munka.

Egy NT (neurotipikus: az idegrendszere tipikusan fejlődik) gyermeket motivál a logopédus lénye, személyisége, a neki való megfelelés vágya, a saját sikerének (egy beszédhang/szó szép kiejtése,egy feladat helyes megoldása, stb.) megélése, az érdekes feladatok, a csoport többi tagjával végzett közös játék, a házi feladat, amit Anyával otthon közösen megoldhat és Anya elismerését is kiválthatja. Erre a gyermeki személyiségből adódó megfelelési vágyra nehezebben támaszkodhatunk egy autizmussal élő gyermeknél.

A Floor Time/DIR terápia kidolgozója Dr. Stanley Greenspan.

Ez a játékterápia a gyermek szociális interakcióinak és kommunikációjának fejlesztését célozza. A szülő vagy gondozó követi a gyermek játékát, segíti és fejleszti a kommunikációs és szociális készségeit. A fejlesztő figyelembe veszi a gyermek egyéni sajátosságait, fejlettségi szintjét, és szorosan együttműködik a szülővel, hiszen a terápiát nem csak a fejlesztő végzi, hanem a szülő is, otthoni körülmények között.

Magyarországon többek közt a Budapesti Korai Fejlesztő biztosít Floor Time terápiát.

A Babzsák Fejlesztő Programot az Autizmus Alapítvány Kísérleti Iskolájában hozták létre az Alapítvány gyógypedagógusai a '80-as évek végén. A foglalkozás módszertani alapjai azóta is változatlanok, de a feladatgyűjtemény folyamatosan bővül.

A Babzsák Fejlesztő Program olyan kiscsoportos, térben, időben, tartalmában és eszközeiben előre megtervezett és megszervezett szituáció, mely alkalmas lehet az autizmussal élő gyermekek, felnőttek intézményi (pl. óvodai, iskolai), illetve természetes társas helyzetekben, szükséges szociális és kommunikációs készségeinek kialakítására, fejlesztésére és gyakorlására. A tréninghelyzet átmenetet képez az egyéni és a társas fejlesztési- és élethelyzetek között.

BABZSÁK FEJLESZTŐ PROGRAM

Útmutató és feladatgyűjtemény autizmus-specifikus kiscsoportos szociális-kommunikációs fejlesztő foglalkozáshoz

Szerkesztette: Őszi Tamásné

KAPOCS Kiadó, az Autizmus Alapítvány könyvkiadója

2011

A terápiát gyógypedagógus-lovasterapeuta vezeti. A központi idegrendszer stimulálásán túl a gyermek érdeklődőbbé válhat az állatok irányában, valamint motiváltabb lehet a kommunikációra.

A terápia lovaglásból, lovastornából és a ló gondozásából áll.

További információ és igénybevételi lehetőségek: Magyar Lovasterápia Szövetség

A kutyásterápia növelheti a gyermek motivációját, javíthatja kommunikációra való hajlandóságát. A sok szociális interakció, a kutya kezdeményező készsége segítheti a gyermek szocializációját.

A foglalkozást a gyermekre szabják, a gyermek adottságaihoz, szükségleteihez alkalmazkodva. A gyermek óvodájában/bölcsijében/iskolájában gyógypedagógus, konduktor, fejlesztő pedagógus vagy pszichológus vezeti a heti és napirendbe illesztett terápiát.

Az egri Mondjunk mancsot! Terápiás és Segítőkutyás Közhasznú Egyesület kutyái az Egri Autista Alapítvány napköziotthonában Egerben 2012. november 14-én.  Az egyesület munkatársai gyógyítási célokra képeznek ki kutyákat, valamint óvodásoknak, fogyatékkal élőknek, hospice osztályok gondozottjainak, sajátos nevelést igénylő gyerekeknek és időseknek tartanak kutyás foglalkozásokat.
MTI Fotó: Komka Péter

A zene, a zenélés segítheti a gyermek együttműködő képességének fejlesztését, jó hatású a kölcsönös kommunikáció kialakítására, a figyelem hosszú távú fenntartására. A zenélés és zenére való mozgás fejleszti a mozgáskoordinációt, örömteli a gyermek számára. A hangérzékeny gyerekeknél csökkentheti az érzékenységet.

Egyéni  és csoportos formában is sok helyen elérhető, többek közt a Budapesti Korai Fejlesztőnél vagy az Aureus Alapítványnál.

A Son-rise program a szeretet és az elfogadás programja. A terápia gyermekközpontú, szülők által irányított, otthon végzett. Középpontjában a közös játék vagy tevékenység áll, szülővel, esetenként terapeutával.

• Óvodás nagycsoportos (5 éven felüli) gyermeknél, akinél mozgásügyetlenség van, kialakulatlan kézdominancia, vagy kimutatott dyslexia veszélyeztetettség áll fenn 
• Óvodás nagycsoportos gyermeknél, akinél a nagy és a finom mozgások ügyetlensége figyelhető meg
• Óvodás nagycsoportos gyermeknél, akinél súlyos beszédfejlődési zavar áll fenn, vagy állt fenn, megkésett beszédfejlődés, esetleg diszfázia gyanúja ( logopédiai kezelést kiválóan kiegészíti)
• Figyelemzavarban, ADHD-ban szenvedő gyermeknél
• Enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermeknél
• Intelligencia határeset gyermekeknél (IQ 70-85) ugrásszerű fejlesztést lehet elérni, minél kisebb a gyermek, annál eredményesebben
• Nagyon hatékony a terápia valódi tanulásban akadályozottság esetén (IQ 60-75) és még hatékonyabb álértelmi fogyatékosság esetén, ahol a gyermek normális intelligenciájú, de súlyos részképesség hiánya van
• Minden olyan gyermeknél, aki mozgásügyetlenségben szenved bármilyen okból
• Iskola éretlen óvodásoknál