A bevezető itt olvasható.

A szegregált iskolák eredetileg az értelmi fogyatékos tanulók ellátására jöttek létre, így nem minden iskolában van szegregált autista csoport, sokszor az autista gyermekek egy osztályban tanulnak az értelmi fogyatékos tanulókkal. Normál tanmenetre alsó tagozaton van lehetőség azokban az iskolákban, ahol van szegregált osztály ép értelmű autista gyerekek részére, de felső tagozaton már ők is csak tanulásban akadályozottak tanmenetével haladhatnak (mivel nincsenek szaktanárok). Egyik tanmenet sem autizmus-specifikus, így az autista tanulók számára a tananyagot a szükségleteiknek megfelelően kell átadni, ez pedig nem minden esetben biztosított. 

Néhány gyógypedagógiai iskolában létezik olyan integrációra felkészítő osztály, amelynek az a célja, hogy a gyermek az első vagy második tanévet követően képes legyen normál állami iskola osztályába becsatlakozni. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a gyermek maradhat a szegregált intézményben. Vannak olyan normál iskolák, ahol szegregált osztály működik. Ezekben az osztályokban gyógypedagógus foglalkozik a gyerekekkel, de van lehetőség a normál osztályba átkerülni, normál tanmenettel haladni. 

Az, hogy a gyermek hogyan érzi magát az intézményben és milyen a haladása, az (a saját képességein túl) nagy mértékben függ attól, hogy az osztály gyógypedagógusai mennyire motiváltak. Mivel ezen a területen erősen túlterheltek a pedagógusok, így a kiégés gyorsan bekövetkezhet. Egy-egy intézményen belül teljesen eltérő tapasztalatokról is számoltak be szülők, így beiratkozás előtti tájékozódáskor nem csak az intézményről érdemes kérdezni a szülőtársakat, hanem az adott gyógypedagógusokról is. 

Létszámok

A válaszadók 25%-ának gyermeke jár gyógypedagógiai iskolába/osztályba. Az osztályok létszáma maximum 15 fő, a leggyakrabban 6-10 fő.

A pedagógusok autizmusban való felkészültsége

A szülők a gyógypedagógusok autizmus ismereteit jellemzően megfelelőnek találják, azonban felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetséges olyan eset, hogy egy gyógypedagógiai iskola pedagógusa nem rendelkezik legalább közepes szintű tudással az autizmus terén. Amennyiben nincsen szakirányú képzettséggel rendelkező gyógypedagógus, akkor is van mód évközi tanfolyamokra ill. önképzésre.

Autizmus-specifikus támogatások, fejlesztések

Sajnos a gyógypedagógiai iskolákban sem feltétlenül autizmus-specifikus gyógypedagógushoz kerül az autista gyermek. Gyógypedagógiai asszisztens a legtöbb esetben van az osztályokban.

Vizuális támogatást az intézmények 82%-a biztosít. A vizuális támogatások típusait részletező diagramon jól látható, hogy a gyógypedagógiai iskolákban a kommunikációt, tanulást és életvitelt segítő eszközök túlsúlya a jellemző, szemben az integráló iskolákkal, ahol a viselkedészavarok megszüntetését célzó szabályoldalak használata a leggyakoribb, és az is inkább csak alsó tagozaton.

A szakértői bizottság által előírt fejlesztéseket a megadott módon és időtartamban csupán az intézmények 55%-a tudja biztosítani. Olyan választ is kaptunk, amelyben arról írt a szülő, hogy nem beszélő gyermeke ugyan kap fejlesztést, de nem alkalmaznak vele képcserés kommunikációt vagy egyéb alternatív kommunikációs eszközt, így semmilyen módon a gyermek kommunikálni nem tud, ezenkívül semmilyen célzott kommunikációfejlesztés az intézményben nem történik. Ugyanezen intézményről egy másik szülő azt írta, hogy gyermeke semmilyen autizmus-specifikus fejlesztést nem kap, mert magasan funkcionáló és fejlesztést csak a súlyosak kapnak. 

A többi szegmensben is tapasztalható módon hiányos az autizmus-specifikus fejlesztés, egyes esetekben pedig a logopédia és mozgásfejlesztés.

Az iskolában tartózkodás időtartama (gyógypedagógiai iskola)

A gyermekek 35%-a nem tartózkodik az iskolában teljes időtartamban. Ennek oka általában szülői kérés vagy szervezési/egészségügyi ok, azonban 10 esetben az intézmény nem vállalja a gyermeket teljes óraszámban. Ez az eljárás a szegregált intézmények esetén is a gyermek jogait sérti, így mindenképpen ajánlott az intézményvezetővel történt írásbeli egyeztetést követően jogásszal beszélni.

A pedagógusok és csoporttársak hozzáállása

A pedagógusok és a gyerekek az esetek túlnyomó többségében befogadóak, ennek ellenére az esetek 36%-ban gyermekük bántalmazásáról számolnak be a szülők, ebből pedig 8 esetben felnőtt (is) bántalmazza a gyermeket. A bántalmazás ellen a pedagógusok 5 esetben nem lépnek föl.

Az intézmény épülete, felszereltsége, megközelíthetősége

Az intézmény épületével/felszereltségével/megközelíthetőségével a szülők fele elégedetlen.

A pedagógusok munkájának értékelése

A szülők 73%-a jónak, vagy nagyon jónak érzi a gyermek pedagógusainak a munkáját. Akik elégedetlenek, azok elsősorban a pedagógusok autizmusban való megfelelő tájékozottságát hiányolják és keveslik a szülők és pedagógusok közti kommunikációt. Néhány esetben a pedagógusok nem differenciálják a feladatokat és nem segítik a gyermek kommunikációját/szocializációját. 

Az osztálytársak

Az osztálytársakkal a többség elégedett, de vannak problémás helyzetek. A korábban említett bántalmazásos eseteken kívül a jellemző gondok, hogy a szegregált autista csoportokban a gyerekek nem tudnak egymáshoz kapcsolódni, a vegyes osztályokban pedig előfordul konfliktus, kirekesztő viselkedés, figyelmen kívül hagyás.

Összefoglalás

A szegregált általános iskolákban az osztályok létszáma és pedagógusokkal való ellátottsága megfelelő. A vizuális támogatások általában biztosítottak és a válaszok alapján egyénre szabottak. Azonban még mindig előfordul, hogy egy gyógypedagógiai iskolában nem megfelelő a pedagógusok autizmus ismerete, valamint hiányos a gyermekek fejlesztése, ami elfogadhatatlan. Az is nehezen értelmezhető, hogy hogyan fordulhat elő egy szegregált intézményben, hogy nem fogadja a tanítás teljes időtartamában a gyermeket, akinek a szakértői bizottság az adott intézményt hivatalosan kijelölte. Komoly probléma a gyermekek bántalmazása: a kortársak általi bántalmazás is megelőzhető/-akadályozható ilyen alacsony létszámok és magas pedagógusarány mellett, a felnőtt általi bántalmazás pedig felháborító, ahogy a többi szegmensben előforduló hasonló esetekben is.

Az intézmény épületével kapcsolatban a többi szegmenshez képest itt nagyobb arányban jelezték a szülők az épülettel kapcsolatos gondokat, elsősorban a felújítás hiányát.

A pedagógusok munkájával a többség elégedett, de egyes iskolákban javítani kellene az autizmus-szakismereten és igény lenne a több szülő-pedagógus kommunikációra is. Az osztálytársakkal kapcsolatban viszonylag kevesen jeleztek problémát, ezeknek pedig mindegyike a szegregált jellegből adódik (kapcsolódási problémák a többi gyerekhez/konfliktusok). 

Az autista gyerekeket fogadó iskolák listája itt található.

Kapcsolódó cikk: Iskolaválasztás: A gyógypedagógiai intézmény előnyei és hátrányai