Életviteli mentorhálózat - szavazás
Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a Budapesten élő autista személyek jelenlegi szociális támogatási...
A kommunikáció minőségi sérülése az autizmus diagnózisának egyik alapja és elválaszthatatlan a Wing-i triász2 másik két területétől, a szociális interakciók és a rugalmas viselkedésszervezés sérülésétől. Ebben a terjedelemben természetesen most nincs lehetőség teljes áttekintést nyújtani a lehetséges kommunikációs tünetekről, a kapcsolódó nehézségekről és megoldásukról, ezért megpróbáltam kiemelni két, a kommunikációs készségek fejlődése szempontjából, nagyon fontos kulcsterületet. Szerencsére magyar nyelven is találhatunk nagyon hasznos, e témához kapcsolódó könyveket, amelyek listája a cikk végén található.
A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra!
A kommunikáció hatalma
Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat a megértés azzal kapcsolatban, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. A fejlesztés során és otthon is fontos, hogy olyan helyzeteket alakítsunk ki, amikor a gyermek megtapasztalhatja, hogy szavaival, viselkedéseivel sikeresen befolyásolhatja mások viselkedését, reakcióit. Ezért javasoljuk gyakran, hogy a családtagok ahelyett, hogy a helyzetet felismerve elébe mennének gyermekük igényeinek, várják meg, hogy a ő kezdeményezzen és kifejezze kívánságait (nem feltétlenül csak szavakkal). Az is fontos, hogy a családtagok azokat a jelzéseket bátorítsák, melyeket kívülállók is megértenének. Akár szándékosan is előidézhetünk olyan helyzeteket, amikor gyermekünk átélheti a kommunikáció hatalmát, a más emberrel való együttműködés jelentőségét, sikerét. Néhány példa: jól látható, de nehezen elérhető helyre tehetünk a gyermek számára érdekes tárgyakat, játékokat és megvárhatjuk, hogy kifejezze érdeklődését. Félbeszakíthatunk egy élvezetes közös tevékenységet, és megvárhatjuk, hogy gyermekünk kérje a folytatást. Felajánlhatjuk, hogy több dolog közül választhat.
A kommunikáció sokkal több, mint a beszéd...
A beszélt nyelv természetesen nagyon fontos, de akár tudnak beszélni, akár nem, az autizmussal élő embereknek problémáik lehetnek a megértéssel és a megfelelő beszédhasználattal, valamint a kommunikáció egyéb tényezőinek megértésével és alkalmazásával is. A beszédmegértés gyakran szó szerinti, ami számtalan félreértés forrása. Az autizmussal élők kevésbé tudják az arckifejezéseket "olvasni", mint a tipikusan fejlődő emberek, és előfordul az is, hogy nem tudják megfejteni azt a többletjelentést, amelyet például a hangerő, hangsúly, a beszéd dallama hordozhat. Sokszor nem is alkalmazzák rugalmasan ezeket az eszközöket. Problémát jelenthet az is, hogy megértsék a testtartás, gesztusok és a tekintet által kifejezett üzenetek jelentését. Miközben a beszéd valóban nagyon fontos, nyilvánvaló, hogy önmagában nem elég a kölcsönös megértéshez. Fontos az is, hogy miközben a beszéd megjelenésén fáradozunk, ne felejtsük el, hogy gyermekünknek addig is meg kell értetnie magát (esetleg nem csak otthoni környezetben), míg nem beszél. A kommunikáció lehetséges eszköze a beszéden kívül még nagyon sok minden lehet: ide tartoznak azok a viselkedések is, amelyekkel a gyermek válaszol az őt ért hatásokra anélkül, hogy azokat eleinte tudatosan használná a környezet befolyásolására (pl. a dührohamok). Ezek a viselkedések más megoldás híján könnyen rögzülnek, a gyermeknek és a családnak is nagyon stresszteliek, kívülállók számára esetleg nem is érthetőek, ezért fontos más utakat kialakítani. A kommunikáció eszközei a beszéden kívül lehetnek tárgyak, képek, gesztusok, jelek is. Mivel sokszor évek telnek el a beszéd kialakulásáig, vagy rossz esetben nem is jelenik meg a beszéd, alternatív és augmentatív kommunikációs eszközöket kell alkalmazni. Fontos tudni, hogy a gesztusok, tárgyak, képek, az írott nyelv használata nem akadályozza, hanem segíti a nyelvi fejlődést, hiszen azok segítségével a gyermek pozitív tapasztalatokat szerez a többi emberrel való együttműködésről. A jól beszélő gyermekek, felnőttek sem képesek a beszédet minden esetben a kommunikációs funkciók széles skáláján használni, tehát pl. kérni, elutasítani, tájékoztatást nyújtani, információkat szerezni, köszönni, véleményt mondani, szólni, ha fáj valami. Egyesek szó szerint, vagy módosítva ismétlik a környezetükben hallottakat (echolálnak), és ezeknek az ismétléseknek a valódi célját, jelentését nem mindig könnyű megfejteni. A meglévő beszédre támaszkodva szintén a kölcsönös és funkcionális nyelvhasználat fejlesztése a legfontosabb cél.
További javaslatok a kommunikáció fejlesztésére
Bár a fejlesztési célok és területek egyediek, van néhány általános gyakorlati tanács, amelyeket érdemes mindig szem előtt tartanunk, annál is inkább, mivel némelyik autizmussal élő személyektől származik:
Őszi Tamásné, gyógypedagógus
Autizmus Alapítvány
Felhasznált irodalom:
Therese Joliffe, Richard Londsdown, Clive Robinson: Egy személyes beszámoló (Kapocs Könyvkiadó, 1997. Budapest)
A témához kacsolódó könyvek, fejezetek (a lista természetesen nem teljes):
Patricia Howlin: Autizmus - Felkészülés a felnőttkorra (Kapocs Könyvkiadó, 2001. Budapest) 44-79.o.
Patricia Howlin, Michael Rutter: Az autisztikus gyermekek kezelése - A nyelvi fejlődés előmozdítása (Kapocs Könyvkiadó 1997.)
Eric Schopler: Életmentő kézikönyv szülőknek (Kapocs Könyvkiadó, 2002. Budapest) 67-89.o.
Rita Jordan: Autizmus társult értelmi sérüléssel (Kapocs Könyvkiadó, 2007.) 73-117.o.
Temple Grandin és Margaret M Scariano: Segítség! Autizmus! (Kapocs Könyvkiadó 2007.)
Hilde de Clercq: Mama, ez egy ember vagy egy állat? (Egy könyv az autizmusról)(Kapocs Könyvkiadó, 2008.)
Theo Peeters: Elmélettől a gyakorlatig (Kapocs Könyvkiadó, 2005. 2. kiadás, Budapest)
Jegyzetek:
1Lásd:
2Norma Wing - Judith Gould és a wingi triász: 1.) szociális képességek, 2.) kommunikációs és nyelvi képességek, 3.) kreatív képzelettel kapcsolatos képességek
Forrás: AOSZ, Esőember folyóirat 2008/3