Kommunikációs problémák és lehetséges kezelésük

A kommunikáció minőségi sérülése az autizmus diagnózisának egyik alapja és elválaszthatatlan a Wing-i triász² másik két területétől, a szociális interakciók és a rugalmas viselkedésszervezés sérülésétől. Ebben a terjedelemben természetesen most nincs lehetőség teljes áttekintést nyújtani a lehetséges kommunikációs tünetekről, a kapcsolódó nehézségekről és megoldásukról, ezért megpróbáltam kiemelni két, a kommunikációs készségek fejlődése szempontjából, nagyon fontos kulcsterületet. Szerencsére magyar nyelven is találhatunk nagyon hasznos, e témához kapcsolódó könyveket, amelyek listája a cikk végén található.

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra!

A kommunikáció hatalma

Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat a megértés azzal kapcsolatban, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. A fejlesztés során és otthon is fontos, hogy olyan helyzeteket alakítsunk ki, amikor a gyermek megtapasztalhatja, hogy szavaival, viselkedéseivel sikeresen befolyásolhatja mások viselkedését, reakcióit. Ezért javasoljuk gyakran, hogy a családtagok ahelyett, hogy a helyzetet felismerve elébe mennének gyermekük igényeinek, várják meg, hogy a ő kezdeményezzen és kifejezze kívánságait (nem feltétlenül csak szavakkal). Az is fontos, hogy a családtagok azokat a jelzéseket bátorítsák, melyeket kívülállók is megértenének. Akár szándékosan is előidézhetünk olyan helyzeteket, amikor gyermekünk átélheti a kommunikáció hatalmát, a más emberrel való együttműködés jelentőségét, sikerét. Néhány példa: jól látható, de nehezen elérhető helyre tehetünk a gyermek számára érdekes tárgyakat, játékokat és megvárhatjuk, hogy kifejezze érdeklődését. Félbeszakíthatunk egy élvezetes közös tevékenységet, és megvárhatjuk, hogy gyermekünk kérje a folytatást. Felajánlhatjuk, hogy több dolog közül választhat.

A kommunikáció sokkal több, mint a beszéd... 

A beszélt nyelv természetesen nagyon fontos, de akár tudnak beszélni, akár nem, az autizmussal élő embereknek problémáik lehetnek a megértéssel és a megfelelő beszédhasználattal, valamint a kommunikáció egyéb tényezőinek megértésével és alkalmazásával is. A beszédmegértés gyakran szó szerinti, ami számtalan félreértés forrása. Az autizmussal élők kevésbé tudják az arckifejezéseket "olvasni", mint a tipikusan fejlődő emberek, és előfordul az is, hogy nem tudják megfejteni azt a többletjelentést, amelyet például a hangerő, hangsúly, a beszéd dallama hordozhat. Sokszor nem is alkalmazzák rugalmasan ezeket az eszközöket. Problémát jelenthet az is, hogy megértsék a testtartás, gesztusok és a tekintet által kifejezett üzenetek jelentését. Miközben a beszéd valóban nagyon fontos, nyilvánvaló, hogy önmagában nem elég a kölcsönös megértéshez. Fontos az is, hogy miközben a beszéd megjelenésén fáradozunk, ne felejtsük el, hogy gyermekünknek addig is meg kell értetnie magát (esetleg nem csak otthoni környezetben), míg nem beszél. A kommunikáció lehetséges eszköze a beszéden kívül még nagyon sok minden lehet: ide tartoznak azok a viselkedések is, amelyekkel a gyermek válaszol az őt ért hatásokra anélkül, hogy azokat eleinte tudatosan használná a környezet befolyásolására (pl. a dührohamok). Ezek a viselkedések más megoldás híján könnyen rögzülnek, a gyermeknek és a családnak is nagyon stresszteliek, kívülállók számára esetleg nem is érthetőek, ezért fontos más utakat kialakítani. A kommunikáció eszközei a beszéden kívül lehetnek tárgyak, képek, gesztusok, jelek is. Mivel sokszor évek telnek el a beszéd kialakulásáig, vagy rossz esetben nem is jelenik meg a beszéd, alternatív és augmentatív kommunikációs eszközöket kell alkalmazni. Fontos tudni, hogy a gesztusok, tárgyak, képek, az írott nyelv használata nem akadályozza, hanem segíti a nyelvi fejlődést, hiszen azok segítségével a gyermek pozitív tapasztalatokat szerez a többi emberrel való együttműködésről. A jól beszélő gyermekek, felnőttek sem képesek a beszédet minden esetben a kommunikációs funkciók széles skáláján használni, tehát pl. kérni, elutasítani, tájékoztatást nyújtani, információkat szerezni, köszönni, véleményt mondani, szólni, ha fáj valami. Egyesek szó szerint, vagy módosítva ismétlik a környezetükben hallottakat (echolálnak), és ezeknek az ismétléseknek a valódi célját, jelentését nem mindig könnyű megfejteni. A meglévő beszédre támaszkodva szintén a kölcsönös és funkcionális nyelvhasználat fejlesztése a legfontosabb cél.

További javaslatok a kommunikáció fejlesztésére
Bár a fejlesztési célok és területek egyediek, van néhány általános gyakorlati tanács, amelyeket érdemes mindig szem előtt tartanunk, annál is inkább, mivel némelyik autizmussal élő személyektől származik:

• A gyermek érdeklődésének, szempontjainak követése nagyon hasznos, mivel így arról fogunk vele kommunikálni, ami valóban érdekes és értékes számára. Így a legkönnyebb biztosítani a motivációt és érdeklődést.
• "Az embereknek, és különösen a szülőknek olyan rövid mondatokat kell használniuk, amelyek PONTOSAN azt fejezik ki, amit mondani akarnak..."(Therese Joliffe 1997. 23. o.)" Érdemes tehát egyszerű, konkrét jelentésű, tömör szóbeli közléseket alkalmazni a gyermekkel való kommunikáció során. A hosszú, bonyolult érvelés, magyarázat sokszor inkább zavart okoz.
• Segíti a megértést, ha egy fogalomhoz eleinte következetesen ugyanazt a szót kapcsoljuk, majd fokozatosan bővítjük a használt szinonimák körét.
• A helyes minta bemutatása hasznosabb, mint azt mondani, ez így nem jó, és kijavítani a gyermeket.
• Mindent meg kell tennünk, hogy a gyermek megértse, hogy tettei, szavai révén sokkal hatékonyabban tudja befolyásolni a környezetében lévő emberek viselkedését, mint viselkedésproblémákkal.
• ...a beszélt nyelv frusztráló számomra. Jobban meg tudtam érteni a szavakat, akkor, ha papíron láttam, mint ha hangosan kimondták őket..."(Therese Joliffe 1997. 11. o.). Sok fotó, kép, írott szöveg alkalmazása javasolt még jól beszélő gyermekek esetében is, a nem beszélő gyermekek, felnőttek esetében pedig meg kell találni azokat a kommunikációs eszközöket, amelyek lehetővé teszik a közérthető, hatékony és stresszmentesebb kommunikációt.