LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Általában igaz, hogy ha bármit meg akarsz tanítani egy gyereknek, aki még kicsi, először azt kell felmérned, hogy abban a témakörben mennyi szót ismer, ismeri-e a lényeges szavakat.
Ha a közlekedésről, és a tájékozódásról akartok tanulni, akkor kell egy két szó: autó, út, járda, lámpa, sétálni, menni, megállni, gurul, kerék, ilyesmik.
Nekünk sokat segített az autós szőnyeg a padlón, amin van egy város utakkal, meg a kisautók. Mert ott játék közben lehet ilyen szavakat megtanulni, de a gyerek az első három évben oly mértékben ki volt hegyezve az autókra, hogy ez nem volt gond.

Ha sétálni mentek, akár már babakocsiban lehet szintén a szavakat a valós dolgokkal egyeztetni. "Ott megy az autó. Bekanyarodott. Megállt. Villog a lámpája (index)." stb.
Mi a saját autón is megszámoltuk a kerekeket, megkerestük a lámpáit, amikor állt. Körbement, és megfogdosta az indexlámpákat, hogy azok szoktak villogni.

Az első, hogy ki hol megy, közlekedik. Aki gyalog meg, az a járdán, ami nagy és gurul (autó, busz, teherautó) az az úton. Ez egy szabály. Ha mi, akik gyalog megyünk, lemegyünk az útra nekünk kell figyelni, hogy ne legyen baj. Később persze ezt lehet finomítani, mert ugye a biciklis is megy a járdán néha, meg ő is ott motorozik, ha ráül ilyesmire, pedig azok gurulnak.

Ha sétálni mentek egy-egy megszokott útvonalon, bölcsibe, játszótérre, boltba, oviba, akkor azt kell megfigyelni, melyik pontokat ismeri. Ismerhet egy érdekes kerítést, egy fát, egy szobrot ... Ezeket érdemes szóba hozni, elnevezni valahogy, hogy később lehessen rá hivatkozni.
És akkor lehet téma a séta közben, hogy "itt van a piros kerítés, ha továbbmegyünk a bolt felé, akkor odaérünk a ferdén nőtt fához", vagy valami ilyesmi.

Még NT gyerekek is egy séta közben az elején, sokáig, évekig hagyják, hogy a dolog csak úgy megtörténjen velük. Elindultunk, közben történt egy, s más, és most hopp, megérkeztünk. És mindenkinek máskor áll össze, hogy ha ugyanoda megyünk, akkor mindig ugyanazt látom. De ezt az ilyen beszélgetésekkel lehet erősíteni.

Később lehet kérdés formájában tenni ugyanezt:
"itt a piros kerítés, most merre kell továbbmenni, hogy eljussunk a ..."
És ez azért jó kérdés, mert nem kell szóban válaszolni, csak mutat, vagy elindul. Lehet vinni kártyákat is a különböző célpontokkal, ha szóban még nem megy, nem érti a kérdést.

Közben fontosak a közlekedési szabályok.
Ha vége van a járdának, meg kell állni.
Meg kell nézni, jön-e autó.
Ha nem jön, akkor lehet átmenni a másik járdára.
Persze még semmit nem ő irányít, ő csak kíséri ezeket a dolgokat.
Te fogod látni, mi az, ami beépült már. Megáll-e? Érdeklik-e az autók, hogy melyik merre tart?

Az átkelésnél lehet mondani várakozás közben:
"Megálltunk, mert jön egy kék autó, ott, és meg kell várni, amíg elmegy. Elment, most átmehetünk."
Bekapcsolódik? Figyel? Ránéz az autóra? Mutatja?
Tudni fogod, hogy mikortól érdekli a téma, és hol tart.
És akkor lehet kérdezni.
"Itt a járda széle, megállunk. Nézz körül! Jön autó? Hol van az autó? Merre megy? Elment már? Szerinted át lehet menni?"
És vissza kell jelezni, hogy jól válaszolt-e.

Aztán lehet figyelni, a villogó lámpás autókat, hogy mit csinálnak. Ha azok a lámpák villognak, akkor az autó kanyarodni fog. (Ez nálunk egy ideig roppantul izgalmas téma volt, és fontos megtanulni.)

Ha a gyerek jól halad, akkor egy idő után ő fog közlekedni, a szülő pedig kontrollál mellette, kézen fogva, vagy már csak kísérve. Együtt mentek a boltba, de ő mondja meg, merre kanyarodjatok, ő áll meg a járda szélén, és ő dönti el, mikor lehet átmenni. Hiba esetén szükséges a kontroll, és a javítás. Siker esetén lehet jutalmazni. alt
Ez persze hosszú folyamat. Mi ezt nagyjából másfél évesen kezdtük a szőnyegen, és 4-5 évesen jutottunk idáig.