LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

2011-ben Nehezítő és elősegítő tényezők az autizmussal élő gyermekek óvodai integrációjában című szakdolgozatomban írtam az autizmus diagnózis fontosságáról. Néhány részletet idézek belőle:

„Az óvodai finanszírozás szempontjából az autizmus diagnózis meglétének kiemelkedő szerepe van. A diagnózissal magasabb fejkvótát hívhat le az intézmény, és a csoportlétszámban három fővel számolhat. Ebből a nézőpontból azok az óvodák, ahol több gyermek van – főleg SNI gyerekek – ott arányaiban több anyagi forrásból lehet gazdálkodni. Ez azt vonja maga után, hogy több gyógypedagógust tud alkalmazni. Ezt mutatja a 7. táblázat. Lásd: Mellékletek Kivételt képez a 30-nál kevesebb gyermeket ellátó óvoda. Feltételezem, hogy ezek az óvodák plusz forrásból gazdálkodnak, esetleg alapítványok tartják fent.

Összevetettem, hogy az óvodák hány autizmussal élő vagy autisztikus tüneteket mutató gyermeket integráltak, és milyennek ítélik meg az integrációjukat. (8. táblázat) Lásd: Mellékletek E szerint 11 óvodában, ahol 10 vagy több gyereket integráltak, nagyobb arányban voltak sikeresek (10 óvoda), mint sikertelenek (1 óvoda). Ez azt mutatja, hogy a tapasztalatok növelik az eredményességet. A 9. táblázat kissé megtévesztő: az autizmussal élő vagy autisztikus tüneteket mutató gyermekek óvoda utáni továbbhaladását mutatja annak függvényében, hogy az óvoda mennyi gyermeket integrált. Két tényező miatt nem „érvényesek a számok”:

  • a sajátos nevelési igényű gyerekeket, főleg az autizmussal élőket nem lehet egymás teljesítményével, képességével összehasonlítani. Autizmus spektrum zavarokban a „spektrum” szó pontosan kifejezi, hogy a gyengétől a magasan funkcionálóig változhat a gyermek képessége, amelyet a saját szükségletei egész élete során alakíthatnak, pl.: életkora, érdeklődése, személyisége, képességei, erősségei, autizmusban való érintettség/ az egyes területek érintettsége,
  • a szülők és a lakókörnyezet adta iskolatípusok.

Szerintem minden gyermeknél más a siker megnyilvánulása. Minden pedagógusnak meg kell ismernie a gyermek „kiinduló pontját”, és azt, hogy milyen körülmények között tudta teljesíteni a hozzá igazított elvárásokat.
Számomra érdekes, hogy az autizmussal élő vagy autisztikus tüneteket mutató gyerekek aránya közel egyforma. (10. táblázat) Lásd: Mellékletek Ha a 7. és a 8. kérdésben választható „7 vagy több” választ ha 7-nek veszem, akkor mindössze 41 autisztikus tüneteket mutató gyermekkel van több ezekben az óvodákban az autizmussal élő gyermekekkel szemben.

Ez azt eredményezi, hogy az óvoda még azt a kevés plusz támogatást sem tudja igénybe venni, mint amit lehetne. Tehát fele annyi szakembert tud így alkalmazni ez a 100 óvoda. /Ez akkor áll fenn, ha azt feltételezem, hogy az összes autisztikus tüneteket mutató gyermek valóban kap autizmus diagnózist. Ennek viszont kicsi az esélye./ Dupla ennyi gyógypedagógus, autizmus szakember dolgozhatna az autizmussal élő gyermekekkel. Ha meg lenne ezeknek a gyerekeknek is a diagnózisa, akkor a jelenleg diagnózissal rendelkező gyerekek fejlesztése is jobb lenne.

Az óvodákban még nem releváns a gyermek IQ-ja. Annál fontosabb lesz ez az iskolában. Sőt még a szegregált iskolákban is. Az én autista csoportomba azért nem kerülhet be egy kisfiú – aki mélyen érintett autizmusban –, mert az IQ-ja magasabb, mint az enyhe értelmi fogyatékos kategóriába tartozóknak. Az IQ túl nagy hangsúlyt kap ma hazánkban, ami nem pozitív tényező az autizmussal élő gyerekek integrációjában….

Ha az autizmussal élő gyermeknek nincsen autizmus diagnózisa a szakértői bizottságtól, akkor nem veheti igénybe az ingyenes korai fejlesztést, és iskola előtt legalább egy évet óvodába kell járnia. Ez három alternatívát von maga után:

  • szegregált óvodai csoportot, ahol csak autizmussal élő gyermekek vannak,
  • részleges integrációt – szegregált óvodai csoportot, ahol többféle fogyatékosságú gyermek is van,
  • integrált óvodai csoportot, többségében ép gyermekekkel.

A csoport megválasztása függ az ASD gyermek szükségleteitől és a lakóhely közelében lévő óvodai lehetőségektől. Ha a szülő megteheti, elviszi gyermekekét szegregált óvodába. Ilyen óvoda ma még nagyon kevés működik hazánkban. Az előbbinél több olyan csoport van, ahol különböző fogyatékosságú gyerekek vannak egy közösségben, de ezek száma is kevés, és földrajzi eloszlásuk sem egyenletes. Sok szülő számára félelmet kelt, hogy ezek a csoportok elsősorban szegregált oktatási intézményekben találhatóak. Ezért nem választják ezt az alternatívát.

Az autizmussal élő gyerekek többségének az integrált óvodai csoport lehetősége marad. Ezért óriási szükség van arra, hogy az óvoda minél nagyobb sikerrel tudja integrálni a hozzá irányított ASD gyermekeket. …

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy nagyon súlyos viselkedés problémával küzdő gyermek óvodai integrációja nem javasolt. Bármennyire is nehéz kijelenteni, de ilyen esetekben az óvodavezetőnek kell eldöntenie a gyermek felvételét vagy eltanácsolását, mivel figyelembe kell vennie az egész csoport biztonságát.”

 

Kovács Róbert gyógypedagógus

www.akor.hu

Megváltozott munkaképességű, ezen belüli is fogyatékos emberek foglalkoztatását biztosító speciális kávéházat, valamint kulturális központot alakíthatnak ki a budapesti volt Vörösmarty mozi épületében - döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés.

A 616 négyzetméter területű "helyiségcsoportot közfeladat ellátásban való közreműködés céljából" ingyenesen a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány részére használatba adják.   

Az alapítvány - alapító okiratában megfogalmazott - célja a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának bővítése munkahelyteremtő programmal, valamint a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése.

Az alapítvány tevékenysége a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján közfeladatnak tekintendő.

A javaslatot egyhangúlag fogadta el testület.

Egyre több vállalat érdeklődik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása iránt, azonban sokan közülük nincsenek tisztában a  tudnivalókkal - mondta el Dobár Attila, a fogyatékossággal élő és egészségkárosodott munkavállalók elhelyezkedésének és beilleszkedésének segítésével foglalkozó Rehabjob Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI-nek.

Emlékeztetett: pár éve a cégek még azzal kapcsolatban sem voltak pontos ismereteik, hogy évi 964 500 forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük a 25 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatoknak, ha nem foglalkoztatnak 20 alkalmazott után egy megváltozott munkaképességű dolgozót.   

Az ügyvezető szerint most már egyre nagyobb az érdeklődés, amit annak tulajdonít, hogy a cégek a sokszínűségi programjukba is bele tudják illeszteni a megváltozott munkaképességűek alkalmazását, ahol egyebek mellett a kismamák visszailleszkedésével és a roma fiatalok segítésével is foglalkoznak.   

Hozzátette: elsősorban a multinacionális cégek fordítanak figyelmet arra, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalókat is foglalkoztassanak, de az ügyvezető abban bízik, hogy a következő időszak kiemelt cégei már a kis-és középvállalkozások lesznek.   

Dobár Attila tájékoztatása szerint a rehabjob.hu online állásportálon közel 250 pozíció van jelenleg kizárólag megváltozott munkaképességűeknek, adatbázisukban mintegy 7000 ember szerepel. Tavaly összesen mintegy 150 megváltozott munkaképességű személynek sikerült elhelyezkednie a segítségükkel - közölte.   

Az ügyvezető ismertette, hogy a cég szolgáltatása három lépésből áll: átvilágítással kezdődik, ahol felmérik, hogy miként állnak hozzá a munkatársak és a vezetők a kérdéshez, mennyire akadálymentes a fizikai, infokommunikációs berendezés a vállalatnál. Ezután érzékenyítő tréninget tartanak, amikor információkkal látják el a programban résztvevőket, majd harmadik lépésként kiközvetítik a megváltozott munkaképességű dolgozókat. Segítenek az adminisztrációban, a kapcsolódó jogi, etikai kérdésekben is - tette hozzá.   

Dobár Attila rámutatott: szemléletformálást kell elérni a cégek és a megváltozott munkaképességűek részéről egyaránt, ugyanis az utóbbiakat is biztatni kell arra, hogy jelentkezzenek és próbáljanak a nyílt munkaerő-piacon elhelyezkedni, ahol adott esetben jól fizető állásokat kapnak.

Fogyatékossággal élőknek hirdetett képzőművészeti pályázatot a dombóvári Presidium Közhasznú Egyesület, az alkotásokból országos vándorkiállítást rendeznek.   

Az egyesület művészeti ág és téma megkötése nélkül várja a hazai és a határon túli magyar alkotók, alkotócsoportok jelentkezését április 11-éig, a fogyatékkal élő fiatalok és felnőttek fotóval, festménnyel, szoborral, művészi igényű kézműves munkákkal egyaránt részt vehetnek a pályázaton - mondta Nyisztor Adrienn, az egyesület terápiás munkatársa az MTI-nek.

Az összegyűlt anyagból júniusban országos vándorkiállítást rendeznek, amelynek első állomása Dombóvár vagy Budapest lesz; a fővárosban két helyszínen mutatják be a tárlatot, az összeállítást később művelődési házaknak, galériáknak ajánlják - tette hozzá.

A kiállítás célja az, hogy a hétköznapi embereket "érzékenyítsék" a fogyatékossággal élők iránt, akik megmutathatják, hogy ők is értékes emberek és különleges dolgokra képesek - mondta. Az egyesület felhívására már most több művészeti érdeklődésű mozgáskorlátozott, vak, gyengén látó fiatal jelezte, hogy fotóval, fotógrafikával, plasztikával, festménnyel venne részt a tárlaton. A pályázat Weöres Sándortól kölcsönzött mottója: "Benned a létra..." arra utal, hogy a fogyatékossággal élőkön múlik, mit érnek el alkotásaikkal.   

Az egyesület által Dombóváron működtetett Reménység Napközi Otthon nyolcvan fogyatékossággal élő gyerekkel és felnőttel foglalkozik. Ők zenei, drámai, táncfoglalkozások mellett textil- és nemezképeket készítenek az otthon műhelyeiben. Az intézmény legismertebb művészeti csoportja, a Reménysugár zenekar a Zeneakadémián is koncertet adott.   

A Presidium egyesület 2008-ban alakult, 2009 óta működteti a Reménység otthont. Az egyesület munkáját a Tolna Megyei Önkormányzat 2015-ben az év Tolna megyei civil szervezete különdíjjal ismerte el.

Fogyatékossági érzékenyítő mintaprogramot indít Rákosmente önkormányzata az országos fogyatékosságügyi érdekképviseleti szervezetek bevonásával, az érintettek kedden írták alá az erre vonatkozó megállapodást.   

Riz Levente, a kerület polgármestere az MTI-nek elmondta, a kezdeményezés lényege, hogy minden kerületi általános- vagy középiskolába járó diák legalább egyszer részt vegyen érzékenyítő foglalkozáson. A mintaprogram öt iskolával indul, és ha mindenhová kiterjesztik, akkor 5-6 ezer diák vesz majd részt benne.

Az iskolásoknak fogyatékkal élőket képviselő civil szervezetek - például a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, az Autisták Országos Szövetsége - tartanak tanórákat, a mindennapi életükről szóló előadások mellett pedig interaktív feladatok is segítik az érzékenyítést. Riz Levente példaként hozta, hogy a diákok a gyakorlatban is megismerkedhetnek a csörgőlabdával, mint sporttal.   

A polgármester szavai szerint a rákosmenti közösség természetes kötelességének érzi, hogy a fiatalokat megtanítsa, hogyan kell gondoskodni azokról, akik segítségre szorulnak.   

A mintaprogram költségeit az önkormányzat viseli.

Nem tapasztalt változást az iskolai agresszió területén az oktatási jogok biztosa a tavalyi évben. Erről Aáry-Tamás Lajos beszélt hétfőn az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt, ahol szólt arról is, hogy az oktatás "miértjéről" közmegegyezésre, konszenzusra lenne szükség.   

A biztos a 2013-as év tapasztalatait összegezve kiemelte: különleges helyzet alakult ki, mert bár az oktatási reform elindult, de még nem lehetett azt mondani, hogy az új rendszer teljességében működött. A mindennapi működésre vonatkozó szabályokat csak 2013 szeptemberében vezették be, ami azt is jelentette, hogy az a változás, ami a köznevelést érintette: egyszerre volt nagyon gyors, és egyszerre elhúzódó.   

Kitért arra is, hogy új tankönyvrendelési és kiosztási modell indult el, a hivatal az alapvető jogok biztosával vizsgálta az ebből fakadó anomáliákat. Szavai szerint azt lehetett látni, hogy márciusban még mindig ezres nagyságrendben nem voltak ott a könyvek az iskolákban. Az idei évben már kevesebb a panasz, de még mindig vannak iskolák, ahol a tankönyveket nem kapták meg a diákok.   

Szólt a 16 óráig tartó iskolai bent tartózkodásról is: ez az első időszakban nem okozott gondot, de aztán ez a szabály szembement a tanárok kötelező 32 órájára vonatkozó előírással. Egyre inkább azt kezdték tapasztalni, hogy az iskolák arról kezdték győzködni a szülőket, hogy jobban tudják mi kell a gyermeknek, mint a család.   

A rendőrség úgy gondolta, hogy sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a köznevelésben, mint korábban, és többször a belügyi igazgatás döntött oktatási kérdésekben. Ha a biztonsági őrök korábbi rendőrök lesznek, vagy különböző prevenciós feladatokat rendőrökre bíznak akkor az ebből fakadó konfliktus elmélyülő lesz - vélte.   

Az iskolai agresszió területén növekedést nem lát, de csökkenést sem - jegyezte meg a biztos.   

Kiemelte: több mint 18 ezer panaszt kezelt az elmúlt 15 évben,  számos olyan konfliktust tapasztal, amiket korábban nem. A "fáradtság és kimerültség" olyan jelei láthatók már most, amelyek májusban-júniusban szoktak előfordulni. A Klik-kel folyamatosan egyeztet, a központ segítőkész és érzékeli a problémákat, és finomhangolásokba kezdtek - jelezte.

"Árnyékban" maradtak a fogyatékos gyermekek, az új rendszer átalakításakor nem születettek meg a vonatkozó döntések, és ezért hátrányba kerültek - tért át egy másik problémát, hangsúlyozva: el kell kezdeni integrálni őket az oktatás rendszerébe.

Először veheti át egy értelmi fogyatékossággal élő ember a francia Becsületrendet - adta hírül hétfőn a France Info hírrádió.   

Francois Hollande államfő hétfő este az Elysée-palotában személyesen adja át a legmagasabb francia elismerést Jean-Pierre Crépieux-nek a fogyatékosokkal foglalkozó L'Arche egyesület társalapítójának.

A 70 éves férfi gyerekkorát fogyatékosokkal foglalkozó intézményekben töltötte, majd kamaszkorában utcára került. Húszévesen találkozott Jean Vanier-val, aki teljesen megváltoztatta az életét. A kanadai tengerészet volt tisztjét, a keresztény egyesületek egyik elkötelezett aktivistáját felháborította, hogy az értelmi fogyatékosok milyen nehéz körülmények között élnek a pszichiátriai intézetekben. L'Arche néven létrehozott számukra egy befogadóhelyet a Párizstól északra található Troslyban. Ide került be Jean-Pierre Crépieux, akinek meghatározó szerepe volt az újfajta közös élet kialakításában az értelmi fogyatékosok között.   

"Soha nem akarta, hogy kizárólag olyan fogyatékosként tekintsenek rá, akit el kell látni. A kölcsönösség fogalmát ő vezette be, a közösség tagjai közötti interaktív viszonyt a testvériségre alapozva ő teremtette meg" - mondta Michele Dormal, az alapítvány képzésért felelős igazgatója.   

Jean-Pierre Crépieux 1972-ben maga hozott létre egy új befogadóközösséget a breton partok mentén található Ambleteuse-ben.   

"Jókedvű és humoros emberként Jean-Pierre sokáig kórustag volt és a befogadóhely ünnepségeinek főszereplője. Szeret beszélni és az emberekkel foglalkozni, nyitott személyiség és hűséges barát" - hangsúlyozta Michele Dormal. Igazságérzete és a közösségi szellem mások képviseletére is alkalmassá tette az egyesületen belül.   

Jean-Pierre Crépieux egy ideig a boulogne-i fémfeldolgozóban, majd az egyesület asztalosműhelyében dolgozott. Életéről Nem félek megöregedni címmel 2009-ben könyvet adott ki. Ebben úgy vélte, hogy a L'Arche - amelynek jelenleg 147 közösségi háza működik a világban - nem jöhetett volna létre a bentlakók együttműködése nélkül.   

"Két hétre fogadtak be és ötven éve itt vagyok. Ambleteuse-ben a műhelyben dolgoztam. Volt munkám és barátokat is találtam. Egy értelmi fogyatékos is képes megcsinálni dolgokat" - mondta a férfi a France Info hírrádióban. "Nagyon büszke" arra, hogy ő az első értelmi fogyatékos, aki átveheti a Becsületrendet. Úgy érzi, hogy az elismerés jó alkalom arra, hogy "minden olyan embert képviseljen, aki értelmi fogyatékossággal él".   

"Vettem egy öltönyt, mert azért ez mégiscsak egy ünnep. Meg vagyok hatva, hogy engem választottak ki" - tette hozzá.   

A L'Arche alapítványt négyen alapították, közülük már csak ketten élnek. Franciaországban a szervezet 31 befogadóhelyén 1200 ember él, napi foglalkozásaikat pedig további hétszázan látogatják.

Egyedi fejlesztésű bevásárlókocsik beüzemelését jelentette be a fogyatékossággal élők világnapján egy áruházlánc. Az új kocsikkal a Down szindrómás, autista, értelmi sérült, vagy mozgáskorlátozott fiatalok és családtagjaik bevásárlását szeretnék megkönnyíteni.   

Az egyedi kocsikat a Pető intézet és az Angelman Alapítvány javaslatai alapján külön erre a célra gyártatta le az Auchan Magyarország vállalt. Céljuk az volt, hogy az érintett beteg, vagy fogyatékkal élő gyermekek ugyanúgy együtt lehessenek vásárlás közben a szüleikkel, mint bármely más családok - tájékoztatta a vállalt közleményben az MTI-t.   

Budaörsön az új kocsik mellett tesztjelleggel egy elektromos mopedet is üzembe állítottak, ezt bárki használhatja, akinek a mozgás nehézséget jelent.   

A vállalat idén másodszor nyerte el a fogyatékosságbarát munkahely elismerést, jelenleg több mint 360 megváltozott munkaképességű, fogyatékkal, vagy egyéb krónikus betegséggel élőt foglalkoztat. Minden áruházban dolgozik megváltozott munkaképességű kolléga, a csapatoknak pedig érzékenyítő tréningeket tartanak.   

Az áruházakat kerekes székesek számára kialakított pénztárakkal és szélesebb bejárati kapukkal, folyosókkal alakították ki, emellett szintén a mozgáskorlátozottak számára létesítettek alacsony zöldség-gyümölcs mérlegeket, továbbá emelt számú mozgáskorlátozott parkolót is elérhetővé tettek. A vakok és gyengén látók a bejáratoknál kérhetnek segítséget a vásárláshoz, munkatársi kíséret formájában.

Miskolc belvárosában szerdán megnyílt az északkelet-magyarországi régió első olyan étterme, ahol a személyzetet fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek alkotják.       

A "Batyu-Téka, több mint étterem” elnevezésű vendéglátóhelyről Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke elmondta, az étterem névválasztása már önmagában különleges. Az étterem mellett könyvtárként is működik a hely: egyebek mellett minden autizmussal kapcsolatos magyarul megjelent könyv megtalálható, és számos gyógypedagógiai, rehabilitációs könyv, kiadvány.   

Az étterem egyik részében fejlesztő játszóházat alakítanak ki - fürdővel, pelenkázóval -, sok játékkal és eszközzel.   

Az ételeket a miskolci baráthegyi majorság konyhájából szállítják, elsősorban helyben termelt és helyi termelőktől beszerzett alapanyagokat használnak fel.   

Az étterem megnyitásával 15 új munkahelyet hoztak létre.  

Az eseményen átadták az év esélyteremtő munkahelye vándordíjat is, amelyet a tavalyi díjazott, az Auchan Magyarország Kft. miskolci áruházai után idén a Generali Biztosító Zrt. nyert el.

A kerékpárosok évekig megrendezett Critical Mass felvonulásának mintájára Kiss Csaba idén életre hívta a fogyatékkal élők kritikus tömegét megmutató Rehab Critical Mass rendezvényt, melyen ma részt vett az auti.hu is. 
 
Kiss Csaba maga is érintett, születésekor agyvérzést kapott, emiatt mozgássérült. Kiss Csaba videóüzenete a kezdeményezésről:
 
A felvonulás célja elsődlegesen a szemléletformálás, a társadalmi, szociális beilleszkedést javító törvényi változások elérése az oktatás, az ellátó rendszer és akadálymentesítés területén. 
 
Kép: auti.hu 
 
Kép: auti.hu
 
A körülbelül 1000 fős tömeg az Emberi Erőforrások Minisztériuma elől indult az Erzsébet térre. 
 
Kép: auti.hu
 
A rendezvényen felszólalt Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője is. Elmondta, hogy a nemzetközi felmérések szerint ma már nem 100-ból 1, hanem 100-ból 2 fő él autizmussal. Megemlítette, hogy Magyarország a mindenfajta mássággal, így az autizmussal  élők társadalmi integrációjában még mindig a kezdeti lépéseknél tart, csak az a baj, hogy ez már 20 éve így van. 
 
 
Kép: auti.hu
 
A szervezők 8 pontos petícióját Szekeres Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa vette át.
 
A petíció aláírására még van mód a peticiok.com oldalon.
 
Kép: auti.hu
 
 
Cikkek és riportok a rendezvényről: 
Rtl Klub Híradó (5:08-nál)
ATW Híradó (17:42-nél)

A fogyatékossággal élő, valamint a velük szolidáris, őket segítő emberek tartanak együtt felvonulást és pikniket vasárnap Budapesten, hogy felhívják a társadalom figyelmét azokra a problémákra, amelyek megnehezítik a mindennapjaikat.   
 
A kerékpáros mozgalom mintájára "RehabCritical Mass"-nek nevezett civil mozgalom - Facebook-oldala szerint - mentes minden politikai szándéktól, célja pedig az, hogy javítson a különböző fogyatékossággal élő emberek, köztük mozgássérültek, siketek és vakok életminőségén.
 
A felvonulás délután az Emberi Erőforrások Minisztériuma Akadémia utcai épülete elől indul az Erzsébet térre, ahol "ismerkedős, beszélgetős" pikniket rendeznek. A civil szervezetek bemutatót is tartanak a téren arról, mi okoz a fogyatékossággal élők számára nehézséget az életükben, és mi az, amiben érzékelhető változtatást, "egyenlő bánásmódot" szeretnének elérni.
 
A vasárnapi program ötletgazdája a mozgássérült Kiss Csaba teológus, aki egy videointerjúban élethelyzetük érzékeltetésére azt mondta: "a fogyatékkal élők esetében minden más ugyan, és mégis minden ugyanaz".   
 
A demonstrálók arra akarják felhívni a figyelmet, hogy egyre többen vannak, akik szolidárisak velük és az érdekérvényesítésben kiállnak mellettük.
 
A felvonulás az Erzsébet téren zárul, ahol egyrészt kulturális programok várják az érdeklődőket - többek között a Budapest Bár és a Republic együttes is fellép.   
 
A szervezők Facebook-oldalukon azt írják, a szolidáris magyar társadalom hangjaként hisznek abban, hogy egy ember értéke önmagában az emberben rejlik, és nem a gazdasági hasznosságában.   
 
Azok a fogyatékossággal élők, akik nem tudnak részt venni a rendezvényen, online követhetik majd a programokat itt
 
Magyarországon a fogyatékossággal élő emberek száma a 2011-es népszámlálási adatok szerint 457 ezer volt. A szervezők szerint a környezetükkel együtt mintegy 1,8 millió embert érint közvetlenül a fogyatékossággal élők helyzete.