LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Miskolc belvárosában szerdán megnyílt az északkelet-magyarországi régió első olyan étterme, ahol a személyzetet fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek alkotják.       

A "Batyu-Téka, több mint étterem” elnevezésű vendéglátóhelyről Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke elmondta, az étterem névválasztása már önmagában különleges. Az étterem mellett könyvtárként is működik a hely: egyebek mellett minden autizmussal kapcsolatos magyarul megjelent könyv megtalálható, és számos gyógypedagógiai, rehabilitációs könyv, kiadvány.   

Az étterem egyik részében fejlesztő játszóházat alakítanak ki - fürdővel, pelenkázóval -, sok játékkal és eszközzel.   

Az ételeket a miskolci baráthegyi majorság konyhájából szállítják, elsősorban helyben termelt és helyi termelőktől beszerzett alapanyagokat használnak fel.   

Az étterem megnyitásával 15 új munkahelyet hoztak létre.  

Az eseményen átadták az év esélyteremtő munkahelye vándordíjat is, amelyet a tavalyi díjazott, az Auchan Magyarország Kft. miskolci áruházai után idén a Generali Biztosító Zrt. nyert el.

A kerékpárosok évekig megrendezett Critical Mass felvonulásának mintájára Kiss Csaba idén életre hívta a fogyatékkal élők kritikus tömegét megmutató Rehab Critical Mass rendezvényt, melyen ma részt vett az auti.hu is. 
 
Kiss Csaba maga is érintett, születésekor agyvérzést kapott, emiatt mozgássérült. Kiss Csaba videóüzenete a kezdeményezésről:
 
A felvonulás célja elsődlegesen a szemléletformálás, a társadalmi, szociális beilleszkedést javító törvényi változások elérése az oktatás, az ellátó rendszer és akadálymentesítés területén. 
 
Kép: auti.hu 
 
Kép: auti.hu
 
A körülbelül 1000 fős tömeg az Emberi Erőforrások Minisztériuma elől indult az Erzsébet térre. 
 
Kép: auti.hu
 
A rendezvényen felszólalt Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője is. Elmondta, hogy a nemzetközi felmérések szerint ma már nem 100-ból 1, hanem 100-ból 2 fő él autizmussal. Megemlítette, hogy Magyarország a mindenfajta mássággal, így az autizmussal  élők társadalmi integrációjában még mindig a kezdeti lépéseknél tart, csak az a baj, hogy ez már 20 éve így van. 
 
 
Kép: auti.hu
 
A szervezők 8 pontos petícióját Szekeres Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa vette át.
 
A petíció aláírására még van mód a peticiok.com oldalon.
 
Kép: auti.hu
 
 
Cikkek és riportok a rendezvényről: 
Rtl Klub Híradó (5:08-nál)
ATW Híradó (17:42-nél)

A fogyatékossággal élő, valamint a velük szolidáris, őket segítő emberek tartanak együtt felvonulást és pikniket vasárnap Budapesten, hogy felhívják a társadalom figyelmét azokra a problémákra, amelyek megnehezítik a mindennapjaikat.   
 
A kerékpáros mozgalom mintájára "RehabCritical Mass"-nek nevezett civil mozgalom - Facebook-oldala szerint - mentes minden politikai szándéktól, célja pedig az, hogy javítson a különböző fogyatékossággal élő emberek, köztük mozgássérültek, siketek és vakok életminőségén.
 
A felvonulás délután az Emberi Erőforrások Minisztériuma Akadémia utcai épülete elől indul az Erzsébet térre, ahol "ismerkedős, beszélgetős" pikniket rendeznek. A civil szervezetek bemutatót is tartanak a téren arról, mi okoz a fogyatékossággal élők számára nehézséget az életükben, és mi az, amiben érzékelhető változtatást, "egyenlő bánásmódot" szeretnének elérni.
 
A vasárnapi program ötletgazdája a mozgássérült Kiss Csaba teológus, aki egy videointerjúban élethelyzetük érzékeltetésére azt mondta: "a fogyatékkal élők esetében minden más ugyan, és mégis minden ugyanaz".   
 
A demonstrálók arra akarják felhívni a figyelmet, hogy egyre többen vannak, akik szolidárisak velük és az érdekérvényesítésben kiállnak mellettük.
 
A felvonulás az Erzsébet téren zárul, ahol egyrészt kulturális programok várják az érdeklődőket - többek között a Budapest Bár és a Republic együttes is fellép.   
 
A szervezők Facebook-oldalukon azt írják, a szolidáris magyar társadalom hangjaként hisznek abban, hogy egy ember értéke önmagában az emberben rejlik, és nem a gazdasági hasznosságában.   
 
Azok a fogyatékossággal élők, akik nem tudnak részt venni a rendezvényen, online követhetik majd a programokat itt
 
Magyarországon a fogyatékossággal élő emberek száma a 2011-es népszámlálási adatok szerint 457 ezer volt. A szervezők szerint a környezetükkel együtt mintegy 1,8 millió embert érint közvetlenül a fogyatékossággal élők helyzete.
 

A ”Mostanában történt” táblánkra ma kikerült a tegnap készült fényképünk: az Aradi vértanúk emlékparkjának átadó ünnepsége. Hat autista nebulónkkal két kilométert sétáltunk a szép, őszi időben a tankerületünk kertjéig. Pontosan érkeztünk. Az egy órás műsort idegenekkel körülvéve, fegyelmezetten, csöndben, ingadozó türelemmel és figyelemmel végig állták és hallgatták; ami nagy erőfeszítés, óriási teljesítmény részükről.

Sokan alig sétálnak a szüleikkel, ami meglátszik az állóképességükben és az utcai közlekedésükben. Mi rendszeresen sétálunk velük, de az kevés. Vannak területek, amiket a szülőnek is gyakorolni kell a gyermekükkel együtt. A séta és a közlekedés ide tartozik – mindig az adott autista gyermekhez igazítva.

Szabó László, a Nyírbátori Tankerület igazgatója és az emlékpark megálmodója, elmesélte az 1849. október 6-ai eseményeket. A 165 évvel ezelőtt, Aradon történtek megértése nagyobb korosztályú, nem autistáknak is komoly feladat.

Indulás előtt beszélgettünk a témáról a készített prezentációnk segítségével. A fő célunk az volt, hogy a gyerekek legalább egy lényeges elemet megértsenek és örömmel idézzék fel. Mind a hat gyermeknek volt egyénre szabott kérdésünk és válaszunk. Kiemeltük, hogy a katonák mennyire szerették a hazájukat és milyen bátran viselkedtek az utolsó leheletükig. Azonban hosszú időre van szükségük ahhoz, hogy megértsék és rutinosan használják a ”régen” és ”ma” időhatározókat.

A srácaink tekintete kalandozott. Csongor nagyon megörült, amikor ismerős arcot fedezett fel a konferansziéban: Márton Ildikó tanító nénit, aki már többször volt az osztályunk vendége a tanítványaival a Nyírbátori Református Általános Iskolából. A beszédeket és az előadásokat követő tapsok pillanataiban megmozgathatták magukat – ami szintén társadalmilag elfogadott.

Sokan megkérdezik: mi értelme van autista gyerekeket ilyen ünnepségekre elvinni. Szerintünk ez nem is kérdés. A mindennapi életben számtalanszor van kisebb-nagyobb rendezvény, amin meg kell jelennie a családnak, az osztálynak, a baráti társaságnak. Ha jól előkészítjük és irányítjuk a történéseket, akkor kellemessé is válhat. 

www.akor.hu

Négyszáznál is többen jelentkeztek a fogyatékossággal élők számára tavasszal meghirdetett ParaSzuperSztár című kulturális tehetségkutató versenyre, amelynek döntőjét december 5-én tartják.   
 
A versenyt előadó- és alkotóművészeti kategóriában hirdették meg, a két kategóriában együttesen négyszáznál is többen jelentkeztek, életkortól és fogyatékosság típusától függetlenül bárki nevezhetett - közölték a szervezők kedden az MTI-vel.    
 
Az összegzés szerint az előadóművészeti kategóriában a mintegy 160 nevezésből a beküldött bemutatkozó anyagok alapján egy szakmai zsűri több mint 50 produkciót választott be az október 6-i és 7-i elődöntőbe. A továbbjutók december 5-én, a fogyatékossággal élők világnapján mérkőznek meg egymással a győzelemért.    
 
Az alkotóművészeti kategória legjobb alkotásait és a nyerteseket szintén ezen a napon mutatják be.   
 
Az előadóművészeti kategória zsűrijében Both András színművész, Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas énekes, Gaudy Babette képző- és iparművész, Koncz Gábor színművész, László Attila gitárművész, Pozsgai Zoltán zongoraművész, Tóth Richárd színész-koreográfus foglalt helyet, a zsűri elnöke Monspart Sarolta világbajnok tájfutó.

Új telephelyet nyitott, ahol hatvan megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat majd a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. a Fejér megyei Martonvásáron.

A cég közleménye szerint a keddi avatóünnepségen jelen volt Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy "odavinni a munkát az emberekhez: ez a kormánytörekvés hatványozottan fontos a fogyatékossággal élő embereknek".
 
A megnyitón elhangzott: a rehabilitációs foglalkoztatásért támogatásban részesülő állami nagyvállalat Martonvásáron beinduló irodai papíráru gyártása mintegy 60 érintett főnek biztosít munkát.    
 
A sajtóanyag idézi Szabó Györgyöt, a Főkefe ügyvezetőjét, aki rámutatott: irodaipapíráru-gyártásban eddig is nagyhatalom voltak, piaci részesedésük egyes termékfajtákból a 70 százalékot is eléri, az Akadémiai Nyomda Kft. raktár- és üzembérleményeiben pedig tovább koncentrálódhat a termelés.    
 
A tervek szerint az Akadémiai Nyomdával végeztetik el a különféle iratgyűjtők, iratrendezők, gyorsfűzők félkész termékké formálását, amit aztán késztermékké a közhasznú cég alakít, és innen történik a kiszállítás is. Augusztus eleje óta 35 fővel már megkezdődött a munkavégzés.    
 
A száz százalékban állami tulajdonú Főkefe az ország egyik jelentős munkáltatója, a cég foglalkoztatja a legtöbb megváltozott munkaképességű embert. A jelenlegi összlétszám 4038 fő, közülük 3433-an megváltozott munkaképességűek.    
 
A társaságnak 76 telephelye van az országban, a munkahelyek jelentős része hátrányos helyzetű térségeken található.    
 
Az eredetileg, 1949-ben csak fővárosi és kizárólag látássérültek foglalkoztatására alakult, valaha párszáz fős cég ma látás-, hallás- és értelmi sérülteket, autista, neurológiai és belgyógyászati betegeket, fogyatékossággal élőket foglalkoztat.    
 
A cég stratégiai ágazatai a síkötések, lámpák, irodai papíráruk, orvosi infúziószerelék és tisztítóeszközök gyártása, továbbá újabban kóser zöldségtermesztés és -savanyítás.

Augusztustól a fogyatékos fogyasztó írásbeli kérelmére, úgynevezett akadálymentes számlát kaphat a villany- és gázfogyasztásáról, majd jövő augusztustól a víz-, a távhő- és a szemétszállítási számla is lehet ilyen jellegű.
 
Az említett szabályokat a parlament által februárban módosított rezsicsökkentési törvény tartalmazza.
 
Az akadálymentes számla háromféle lehet: Braille-írással nyomtatott, akadálymentes formátumú elektronikus vagy pedig könnyen érthető elektronikus számla.    
 
A törvény még annyit mond az akadálymentes számláról, hogy annak a számlaképénél a törvényben meghatározott formai előírások mellőzhetőek.    
 
A részleteket a törvény a kormányra bízza.
 

Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára elmondta: évente 300 millió forint állami forrásból működnek az ország hat egészségügyi intézményében azok a speciális, altatásra is lehetőséget nyújtó, különleges fogászati centrumok, amelyekben most már az autistáknak és a szellemi fogyatékossággal élőknek is képesek fogmegtartó kezelést biztosítani.
         
Zombor Gábor az átadón azt mondta, az új centrum átadása annak is köszönhető, hogy az elmúlt években intenzív egyeztetés indult meg a szakma és a kormányzat között. Így megteremtődnek azok a feltételek, amelyek alapján az olyan, különleges igényű betegek számára is képesek fogászati kezelést biztosítani, mint amilyenek az autisták és a szellemi fogyatékossággal élők.    
 
Hozzátette, a fogyatékossággal élők fogászati kezelésében is sikerült olyan finanszírozási rendet kialakítani, amelynek értelmében ezek a kezelések már nem fognak veszteséget termelni az intézménynek.
   
Az egyetem írásos összegzése szerint az értelmi fogyatékossággal élők fogászati kezelése speciális körülményeket igényel, hiszen állapotuknál fogva klinikai környezetben nem együttműködőek. A fogpótlások, a fogmegtartó és egyéb beavatkozások esetükben szinte kizárólag csak altatásban végezhetőek, a megszokott fogorvosi ellátó helyeken pedig erre nincs lehetőség. A fogyatékossággal élők ellátásában sokszor még egy egyszerű fogkő-eltávolítás is problémát okoz.
   
A Semmelweis Egyetemen kívül Budapesten a Heim Pál Gyermekkórházban és a Bethesda Gyermekkórházban áll rendelkezésre egyszerre mind az altatáshoz, mind pedig a fogorvosi ellátáshoz szükséges infrastrukturális háttér. Vidéken Pécsen, Szegeden és Debrecenben hoztak létre a múlt évben ilyen komplex módon kialakított központokat.
   
Az állam 200 millió forinttal támogatta a hat fogászati centrum kialakítását és évi 300 millió forintot biztosít a kezelésekre.
   
Hermann Péter, a most átadott projekt koordinátora, az SE fogorvos-tudományi karának dékánja azt mondta, hiú ábránd lenne azt állítani, hogy sérült embertársainknak ezután a többiekkel azonos lehetőségeik lesznek a fogászati kezelések vonatkozásban, de legalább "egy keveset törlesztettünk az adósságunkból".
 

A mentális betegségek 33 százalékkal nagyobb eséllyel alakulnak ki a meddőséggel küzdő nők gyermekeinél, mint azoknál, akiknél ilyen előzmény nem volt - derült ki a témában született eddigi legátfogóbb kutatásból.    
 
A tudósok 2,4 millió, 1969 és 2006 között Dániában született gyerek adatait vizsgálták meg. Összehasonlították a meddőségi problémákkal küzdő nők gyerekeit azokkal, akiknél nem volt ilyen gond. A teljes létszám 5 százalékát, 124 ezer ilyen gyereket találtak - számolt be a The Independent online kiadása.    
 
A Koppenhágai Egyetem Allan Jensen vezette kutatócsoportja hétfőn mutatta be eredményeit a Humán Reprodukció és Embriológia Európai Társaságának éves közgyűlésén. Tudomásuk szerint az övék az eddigi legnagyobb léptékű tanulmány a termékenység és a pszichiátriai betegségek kockázata közötti kapcsolatról.    
 
Átlagosan húsz éves perióduson át, 2009-ig elemezték az öt százalékos és a 95 százalékos csoport életútját. Azt találták, hogy pszichiátriai zavar miatt 170 ezer gyerek került kórházba és a meddőségi problémákkal küzdő nők gyerekeinél 33 százalékkal magasabb volt bármely pszichiátriai rendellenesség kockázata - közölték a tudósok.    
 
A skizofréniának 27 százalékkal, a szorongásnak és más pszichiátriai zavaroknak 37 százalékkal, a figyelemhiányos hiperaktivitásnak 40 százalékkal, a mentális fejlődés rendellenességeinek - köztük az autizmusnak - 22 százalékkal volt nagyobb a kockázata náluk.    
 
Azt nem tudták meghatározni, hogy a kockázat egyes meddőségi kezelésekkel állt-e kapcsolatban vagy az anya genetikai, esetleg biológiai eredetű meddőségével függött-e össze. Jensen számításai szerint a Dániában diagnosztizált összes pszichiátriai betegség 1,9 százaléka köthető az anyai meddőséghez, amely a kutató véleménye szerint "valódi kockázat, ám alacsony".    
 
Elmondta: a mentális betegségek kockázata és a várandósság lelki előnyei között kell mérlegelni. "Tudjuk például, hogy a pszichiátriai betegségeknek van genetikai tényezője. Ezért lehet, hogy ezekből a mentális betegségeket kódoló, károsodott génekből több fordul elő a meddőségi gondokkal küzdő nőknél, ez talán részben magyarázhatná a pszichiátriai zavarok fokozott kockázatát" - vélte Jensen.

Benyújtotta az Országgyűlésnek az oktatási tárgyú törvények módosítását az emberi erőforrások minisztere hétfőn, írja az MTI. A minket, autizmussal élő gyermeket nevelő szülőket leginkább érintő javaslat szerint a köznevelésben létrehoznák az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszert (INYR) a sajátos nevelési igényű, vagy valamilyen tanulási zavarokkal küzdő gyermekeknél.

Mint az indoklásban kifejtették: a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati ellátása során döntő jelentősége van annak, hogy hol, mikor, milyen ellátásban részesült az érintett, a szakemberek milyen megállapításokat tettek. Eddig ezek kezelése esetleges volt, és akár egy iskolaváltáskor is előfordulhatott, hogy az információk elvesztek vagy a szülők, előző iskola nem közölték az új intézménnyel, szakszolgálatokkal azokat. Ezen problémák kiküszöbölését célozza az INYR, amihez kapcsolódva oktatási azonosítót kapnának azok is, akik köznevelési intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de pedagógiai szakszolgálati ellátást igénybe vesznek. 

MSZP: visszatérhet a Horthy-kor újabb eleme    
 
Budapest, 2014. június 12., csütörtök (MTI) - Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerint újabb eleme térhet vissza a Horthy-korszaknak, a szegénységi bizonyítvány, valamint létrejön az annak elfogadására alkalmas "szegregációs államtitkárság". Erről Korózs Lajos csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón beszélt.    
 
Úgy fogalmazott, a Fidesz nemcsak a Kossuth téren hozta vissza Horthy-korszakot, hanem a társadalom megosztottságában is.    
 
Felidézte, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy külön akarnak foglalkozni az adófizető családokkal és a szegényekkel, vagyis - mondta - lesz államtitkársága a gazdagoknak és lesz a szegényeknek, a fogyatékosoknak, a cigányoknak, a hajléktalanoknak.    
 
Korózs Lajos azt mondta, az adófizetőkkel, a teherviselőkkel az ifjúsági és családügyi, a szegényekkel a szociális és társadalmi felzárkózási államtitkárság foglalkozik. Megfogalmazása szerint az utóbbi lesz a szegregációs államtitkárság.
    Ez "a lázári politika", vagyis mindenki annyit ér, amennyije van - tette hozzá.
 
Az ellenzéki politikus szerint azt, hogy valaki szegény, valamilyen módon dokumentálni kell, ez lesz a szegénységi bizonyítvány.
 
Mint mondta, a Horthy-korban ez a bizonyítvány egy hivatalos okirat volt, és ez kellett ahhoz, hogy szegények ellátásban részesüljenek, vagy segélyt kaphassanak az érintettek.
   
Milyen feltételek, adottságok, jövedelem vagy lakáshelyzet alapján kerül az egyik ember az egyik kasztba, a másik ember a másik kasztba? - tette fel a kérdést. Hova fogják sorolni például azt a vidéki ügyvédét, aki sok adót fizet, négy embert foglalkoztat, de testi fogyatékos? - kérdezte Korózs Lajos, aki kijelentette: ez az intézkedés szerinte "kirekesztő, arrogáns, diszkriminatív és cinikus is egyben".
 
Felhívta a figyelmet több felmérésre, köztük a múlt héten nyilvánosságra hozott OECD-jelentésre, amely alapján a magyar családok 47 százalékának gondot jelent a mindennapi betevő előteremtése. "Orbánék alatt a szegénység terjed, mint a pestis, és ezek a statisztikai adatokkal alátámasztott tények" - jelentette ki Korózs Lajos.
 
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége MEOSZ közleménye
   
Budapest, 2014. június 14., szombat (OS) - A fogyatékos emberek is teherhordozói a társadalomnak! A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöksége aggályosnak tartja az újonnan kialakított szociálpolitikai kormányzati struktúrát. A Szövetség bízik abban, hogy a szociális és felzárkóztatási államtitkárság létrehozása több odafigyelést eredményez majd fogyatékos emberek ügye iránt, és a család- és ifjúságpolitikai államtitkárságtól való elkülönítésének nem az a célja, hogy a fogyatékossággal élőket a társadalom terheiként, rászorultjaiként bemutatva szembeállítsa a "teherhordozó" családokkal.
 
    A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek egy jelentős része keményen dolgozik, maga is teherhordozó, adófizető állampolgár. Másoknak ez azért nem adatik meg, mert hiányzik az az akadálymentes, befogadó társadalmi környezet és szemlélet, amely lehetővé tenné, hogy másokhoz hasonlóan tanulhassanak, dolgozhassanak és családot alapíthassanak. A fogyatékos emberek ügye emberi jogi kérdés és nem jótékonykodás vagy segélyügy. Ennek szellemiségében, a MEOSZ minden olyan kérdésben partnere kíván lenni a kormányzatnak a jövőben is, amely elősegíti a fogyatékossággal élők életlehetőségeinek javulását, és azt, hogy másokkal egyenrangú polgárokként teljes értékű, önálló életet élhessenek.
 
 
Elfogadhatatlan a szociálpolitika jelenlegi iránya Magyarországon
 
A közvélemény 2014. június 10-én értesülhetett arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában nem csupán új vezetőt kapott a szociális ügyekért felelős államtitkárság, hanem a szervezeti struktúra is módosult. Balog Zoltán miniszter azt mondta, a szociális és társadalmi ügyekért felelős államtitkár feladata lesz, hogy "alakítsa át a segélyezés rendszerét úgy, hogy az a munkalapú társadalom felé tett további lépéseket tegye lehetővé". Az ifjúsági és családügyi államtitkár feladata, hogy "a demográfiai folyamatok megfordítása, a népességcsökkenés megállítása érdekében dolgozzon", továbbá, hogy "a családpolitika eddigi lépései a nemzetközi színtéren is hatékonyabb képviseletet" kapjanak.
 
Balog Zoltán szerint a szociálpolitikának különbséget kell tennie a problémás családok és terheket hordani képesek között, ez az oka annak, hogy külön államtitkárság foglalkozik a rászorulókkal és azokkal, akik "a vállukon viszik Magyarországot". A miniszter hozzátette: a szociális államtitkárság gondoskodik majd az önhibájukon kívül vagy önhibájukból rászorulókról, köztük a fogyatékkal élőkről, a gyermekvédelmet igénylő gyerekekről és a cigányokról. A család- és ifjúságügyi államtitkárság a "teherhordozókat" segíti, valamint az ifjúságot, akik majd a jövőben viszik a terheket.
 
A Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület elfogadhatatlannak tartja a szociális és társadalmi csoportoknak az államtitkárság kettéválasztásában kifejeződő megkülönböztetését, és azt a szemléletet, amit az ahhoz fűzött miniszteri indoklás képvisel. A segélyezési rendszer eddigi átalakítása, a kormány által "munkaalapú társadalomnak" nevezett szankciókkal kontrollált ínségmunka, valamint a családpolitikában végrehajtott változások egytől-egyik a szegénység és az egyenlőtlenségek súlyos növekedését eredményezték. E politika folytatása nem a népességnövekedéshez és a foglalkoztatás bővüléséhez vezet majd, hanem a kiszolgáltatottság és a társadalmi megosztottság fokozódásához. Ez nem prognózis, hanem az elmúlt évek gyakorlatának fájdalmas tapasztalata.
 
A kettéosztott államtitkárság létrehozásának üzenete arról is szól, hogy a társadalmi megosztottság most már a kormányzati irányítás szintjére emelkedik, a sajnálatosan jó ideje újra felfedezett "érdemesség" és "önhiba" kategóriáival együtt. Ha ezeken alapul a szociálpolitika gyakorlata, akkor még az eddiginél is kevesebb esély nyílhat arra, hogy a rászorultság körülményei közül bárki kiszabadulhasson, az ehhez szükséges szociális szolgáltatásokat és ellátásokat normatív alapon igénybe vehesse.
 
Aggasztó emellett az is, hogy a konvergenciaprogram arról tanúskodik, a kormány a társadalmi juttatások jelentős további csökkentését tervezi az előttünk álló parlamenti ciklus során.
 
Óvatos örömre csak az ad okot, hogy a szociális államtitkárság élére elismert szakember, Czibere Károly került, akire a szakmai tudás és a szóértés képessége egyaránt jellemző. Bízunk abban, hogy személyén keresztül mód nyílhat a tényleges tartalommal bíró párbeszéd újrakezdésére a minisztérium és a szakmai szervezetek között. Az ígéretes személyi változás azonban csak abban az esetben válthatja be a szociális szakma halványuló reményeit, ha - a kinevezést kommentáló miniszteri nyilatkozat ellenére - a kormányzaton és a szakminisztériumon belüli nyitottsággal jár együtt, s Czibere Károly nem egyedül fogja képviselni a szociálisan érzékenyebb, humánusabb, a rossz helyzetbe került embereket morálisan meg nem bélyegző szociálpolitikai irányt.
 
 
A napokban mind a MEOSZ, mind a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület aggodalmát fejezte ki az újonnan kialakított szociálpolitikai kormányzati struktúra kialakítása miatt. Szervezetünk, a MOZAIK Közhasznú Egyesület az autizmussal élő emberekért, csatlakozva ezen két állásfoglaláshoz szintén problémának tartja a társadalmi csoportok kettéválasztását problémás családokra (köztük a fogyatékkal élőkre és családjaikra) valamint terheket viselni képes, a "Magyarországot vállukon vivő" családokra. Ezt a fajta megkülönböztetést emberi jogi szempontból és minden más szempontból is aggályosnak tartjuk.
Fontosnak tartjuk, hogy ebben a kérdésben az autizmus területén működő, országos hatókörű érdekvédelmi szervezet is állást foglaljon, ezért e-mailben megkereséssel fordultunk az Autisták Országos Szövetségéhez.