LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

A Ferences Rendi Autista Segítő Központ Általános Iskolája felvételt hirdet a 2014/2015-ös tanévre 1-6. osztályos autizmussal élő bejárós és bentlakásos tanulók részére.

Elsősorban első osztályos tanulókat várunk.

Bővebb információt találnak intézményünkről az www.autista.hu honlapon, illetve telefonon érdeklődhetnek a 06-37-500-417-es telefonszámon Mecsei Veronikánál vagy Zólyomi Viktóriánál. 

A jelentkezés határideje: 2014. március 31.
 
A jelentkezéseket az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre, vagy postán a 3200 Gyöngyös, Ferences Rendi Autista Segítő Központ, Barátok tere 2. címre várjuk.
A gyermekek felvétele függ az általános iskolai évfolyamokon lévő szabad férőhelyektől, és a jelenlegi csoportok összetételétől.
 
Várjuk a jelentkezéseket!

 

A vasi megyeszékhelyen autista lakóotthont működtető Esőemberke Alapítvány az Új Széchenyi Terv keretében 84 millió forintnyi pályázati támogatást nyert el, amelyből bővíthetik épületeiket, új foglalkoztató- és közösségi helyiségeket alakíthatnak ki, 19 új munkahelyet teremtve felnőtt autistáknak és más, fogyatékkal élő lakóiknak.

Nádorné Vörös Ibolya, az Esőemberke Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a pályázati támogatásból Szombathelyen a jelenlegi tíz férőhelyes lakóotthon mellett egy 241 négyzetméter alapterületű foglalkoztatóépület megépítését tervezik, amelyben közösségi terek, négy műhely és raktárak kapnak majd helyet, valamint egy gyógynövénykert és elkészülhet.

A gyógynövénytermesztés és -feldolgozás mellett egy cégnek környezetbarát tápoldatot is csomagolnak majd az épülő palackozóban, ott nemcsak az otthon lakóinak, hanem a városból bejáró, családi környezetben élő autistáknak is munkalehetőséget adnak.

A nagykorúvá vált, de még közoktatásban tanuló fiatalok után is igényelhető a családi kedvezmény, amíg be nem töltik a 20. életévüket - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-vel.  

Soltész Miklóst azért kereste meg az MTI, mert a szülőknek a napokban kell nyilatkozniuk arról munkáltatóiknak, hogy élni kívánnak-e az adó-, illetve - az idei évtől bevezetett - járulékkedvezménnyel.   

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi kedvezményt a szülők nemcsak a 18 év alatti gyerekek, hanem a nagykorúvá vált, de még a közoktatásban tanuló gyerekeik után is igénybe vehetik, hasonlóan a családi pótlékhoz.   

Elmondta, a jogszabály szerint a családi kedvezményt a szülők legtovább gyerekeik 20. életévéig vehetik igénybe. A családi adó-, és járulékkedvezmény tehát - ahogy a családi pótlék is - annak a tanévnek a végéig folyósítható, melyben a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a 20. - sajátos nevelési igényű gyermek esetében 23. - életévét betölti - fejtette ki.   

A kormány idén januártól szélesítette ki a családi kedvezményrendszert, ennek lényege, hogy azok a szülők, akik eddig az adókedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni, azok családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból érvényesíthetik majd a kedvezményt.   

Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi kedvezmény által elérhető maximális adó- és járulékmegtakarítás. Az intézkedés 260-270 ezer családot érint, idei költségvetési vonzata pedig több mint 50 milliárd forint.

A fogyatékkal élők helyzetével foglalkozó önálló főigazgatóság létrehozását javasolja az Európai Bizottság keretein belül 11 európai parlamenti (EP-) képviselő, köztük a fideszes Kósa Ádám és a szocialista Göncz Kinga is - derül ki Kósa Ádám szerdai közleményéből.    

A kezdeményezéshez Kósán és Gönczön kívül csatlakozott még a szintén fideszes

Őry Csaba, az RMDSZ-es Sógor Csaba, valamint az ír konzervatív Gay Mitchell, a liberálisok részéről a brit Edward McMillan-Scott, az ír Marian Harkin és a svéd Cecilia Wikström, a szocialista frakcióból pedig a spanyol Alejandro Cercas és a görög Antigoné Papadopulu, továbbá Nessa Childers független képviselő is.   

Kósa közleményében arra az álláspontra helyezkedik, hogy az Európai Bizottság nem csak többéves késében van a 2010-ben megígért úgynevezett akadálymentesítési jogszabálycsomaggal, de a bizottságban nincs is olyan egyértelmű és önálló felelős részleg sem, amely a fogyatékos emberek helyzetének javításával foglalkozna.   

A fideszes politikus szerint jelenleg minden biztos csak a maga területének szempontjai alapján foglalkozik a fogyatékkal élők helyzetével, ráadásul úgy véli, hogy a 2010-ben megalkotott európai fogyatékossági stratégia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.   

Kósa sajnálatosnak nevezi, hogy az Európai Szociális Alap az elmúlt években uniós szinten egyre kisebb mértékben támogatta a fogyatékos emberek igényeit célzó programokat, és a regionális fejlesztésekért felelős igazgatóság sem tudja egészen pontosan, hogy mennyi pénzt fordítottak a fogyatékos emberek életminőségének javítására.   

Az Európai Bizottságon belül jelenleg 33 főigazgatóság működik, ezekben zajlik a brüsszeli testület szakpolitikai munkája, bizonyos tekintetben olyanok, mint afféle szakminisztériumok.

Erre az évre plusz 18,2 milliárd forint jut az egészségügyi ágazatnak - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden, Budapesten.  

A többletforrásból 1,6 milliárd forintot kap a járóbeteg-szakellátás, 770 millió forintot fordítanak onkológiai betegek CT-MR-vizsgálatára, 790 millió forintot pedig a várólisták csökkentésére - ismertette a miniszter. 9,7 milliárd forint jut a kórházi ellátás teljesítményvolumen-korlátjának emelésére, 1 milliárd a sürgősségi ellátásra, 2,4 milliárd új eljárások befogadásának finanszírozására, de ebből a pénzből jut gerincstabilizációs műtétekre is, így ezen várólisták is csökkennek majd. Vastagbélszűrési programra 134 millió forinttal, a gyermekek korai fejlesztésére 65 millióval, a fogyatékkal élők és speciális ellátást igénylő betegek kezelésére pedig 300 millióval többet fordíthatnak.

 

Közigazgatási ösztöndíjprogramot hirdet a kormány a fogyatékossággal élő hallgatóknak. Az esélyegyenlőséget szolgáló program célja, hogy a fiatalok munkatapasztalatot szerezzenek a minisztériumokban, és így megnyíljon előttük az elhelyezkedés lehetősége - jelentette be Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.    

A tárca háttérintézménye, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) által meghirdetett pályázatra hétfőtől lehet jelentkezni február 7-ig. A felvételt nyerő ösztöndíjasok várhatóan márciustól három hónapot tölthetnek napi négy órában egy minisztériumban, és havi 50 ezer forint adómentes ösztöndíjat is kapnak.   

A kiválasztott húsz fiatal szakirányú munkatapasztalat-szerzését - egy másik pályázaton nyertes - mentorok segítik majd, akik az egyes tárcák kormánytisztviselői közül kerülnek ki, és a programban ők is havi 50 ezer forintot kapnak. Hozzátette: ha nagyon sokan jelentkeznek a pályázatra, akkor elképzelhető, hogy növelik majd a létszámot.   

A pályázat január 20-tól a www.kih.gov.hu oldalon lesz elérhető.   

Az államtitkár elmondta, már megkezdték a fogyatékkal élő hallgatók munkaállomásainak kiépítését a minisztériumokban, így például a látássérült ösztöndíjasokat egy számítógépes felolvasó program segíti.       

Balatoni Monika beszámolt egy másik, a fogyatékossággal élőket segítő kormányzati programról is. Elmondta, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a kormányablak-ügyintézők alapképzésében február második felétől megjelenik az úgynevezett "érzékenyítő" képzés, amely a fizikai mellett a "lelki" akadálymentesítést segíti.   

Arról beszélt, hogy az ügyfélbarát közigazgatás kifejezés nemcsak az ügyintézők gyorsaságát, kedvességét jelzi, hanem azt is, hogy az ügyfelek egyenlő esélyekkel rendezhetik ügyeiket a kormányablakoknál.   

Elmondta azt is, mind az ösztöndíjprogramot, mind pedig az érzékenyítő képzést három, fogyatékossággal élő fiatal szakértő segítette: Weisz Fanni, Markos Ádám és Szentgáli-Tóth Boldizsár, akik várhatóan az egyetemi képzésbe is bekapcsolódnak majd.

Az ombudsman szerint nem volt kellően előkészített a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző, és az ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer átalakítása. Székely László emiatt Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel.    

Felidézték: a megváltozott munkaképességű emberek ellátásairól szóló törvény szerint 2012. január 1-jével megszűntek a korábbi ellátások, és helyettük megjelent a rehabilitációs ellátás a foglalkoztatásra, rehabilitációra javasoltak jövedelempótló ellátásaként, valamint a rokkantsági ellátás a foglalkoztatásra, rehabilitációra nem javasoltak jövedelempótló ellátásaként. Az ellátórendszer változásához kapcsolódó felülvizsgálati eljárások elhúzódása miatt több panasz érkezett az alapvető jogok biztosához.   

Az ellátási kérelmek elbírálása a jogszabályban előírt 60 nap helyett átlagosan fél évig, de sok esetben akár egy évig vagy még tovább is eltartott. Az ombudsman ezért megkereste a másodfokon eljáró Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt és a megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveit, amelyek az eljárások elhúzódását egyebek mellett az egészségügyi igazgatásban kialakult orvoshiánnyal magyarázták. A hivatalok arra is felhívták Székely László figyelmét, hogy az új hatósági rendszert kiszolgálni képes informatikai támogatás uniós forrásaihoz csaknem egy év késéssel jutottak hozzá, és a szükségesnél lényegesen kevesebb dolgozóval kénytelenek ellátni a feladataikat.   

Az alapjogi biztos vizsgálatában rámutatott, hogy nem egységes az érintett intézmények jogalkalmazása: volt, hogy nem rendelkeztek a késedelmi kamatról, vagy nem állapítottak meg az igénylők számára előleget. Az alapjogi biztos álláspontja szerint az előleg megállapítása rendeltetésénél fogva elengedhetetlen, ennek hiányában sérül a tisztességes eljáráshoz való jog és a szociális biztonsághoz való jog.   

Összességében Székely László azt állapította meg, hogy a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző, és az ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer átalakítása nem volt kellően előkészített. Az új szakigazgatási szervek és munkatársaik nem voltak megfelelően felkészítve az ügymennyiség fogadására, de az infrastrukturális háttér sem állt maradéktalanul rendelkezésre. Az ágazatban kialakult orvosszakértő-hiány tovább rontott a körülményeken.   

Az ombudsman hivatala közölte: az eljárások jelentős mértékű elhúzódása több tízezer, közöttük sok ezer fogyatékossággal élő ember kiszolgáltatott helyzetét súlyosbította, ami sérti a tisztességes eljáráshoz és szociális biztonsághoz való jogot.   

Az alapvető jogok biztosa Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a problémák orvoslásáért, a rehabilitációs hatóságok vezetőit pedig arra kérte, hogy fordítsanak fokozott figyelmet az igénylők ügyféli jogainak maradéktalan érvényesülésére, a helyes jogalkalmazásra, az ügyek mielőbbi és méltányos befejezésére.

 

Folytatódik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hátralékkezelő programja: az EDF Démász villamosenergia-szolgáltató 2014-re és 2015-re összesen 150 millió forinttal járul hozzá a nehéz helyzetbe jutottak megsegítéséhez.    

Az újabb két évre szóló megállapodást a villamosenergia-szolgáltató és a szeretetszolgálat képviselői kedden Budapesten írták alá.   

A program újdonsága, hogy jövőre a fogyatékkal élők is pályázhatnak a támogatásra - emelte ki az aláíráskor Győri-Dani Lajos, a szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.   

A hátralékkezelő program az áramszámla rendezésében, a felgyülemlett adóságok csökkentésében segíti a nehéz helyzetben élő családokat.   

Győri-Dani Lajos elmondta: ebben az évben 2500 ügyfél adta be pályázatát a programra, közülük 1829-en már megkapták a támogatást, így összesen 46 millió forintnyi hátraléktól szabadulhattak meg. A kedvezményezettek közül 513 magas hátralékkal rendelkező fogyasztónak lehetősége volt egy új részletfizetési konstrukcióban részt venni, 150, korábban már kikapcsolt ügyfél háztartásában pedig újra van áramszolgáltatás.   

A pályázatok nagy része Békés és Bács-Kiskun megyéből érkezett, de nyújtottak be igényt Pest megye déli részéről és Csongrád megyéből is. A támogatottak kiválasztásában a szeretetszolgálattal együttműködő szervezetek és a helyi családsegítők működnek közre.   

Jean-Noel Reimeringer, a vállalat elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a támogatásban elsősorban azok részesülhetnek, akik önmaguk is hajlandóak részt venni a díjhátralék rendezésében.   

"A program célja, hogy megtanítsuk az embereket jobban gazdálkodni a pénzzel és az energiával egyaránt. Így a nyertes pályázók nemcsak anyagi segítséget, de életvezetési és gazdálkodási tanácsokat is kapnak" - emelte ki, majd hozzátette: a végső cél az, hogy a programban részt vevők később önállóan is képesek legyenek fizetni számlájukat.

A hitleri eutanáziaprogram az egyházi gyógyintézményeket sem kerülte el, ezért erről a témáról nem beszélhet kívülállóként az egyház - mondta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök pénteken, amikor megnyitotta a XX. századi Taigetosz című konferenciát.    

A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Iskolája más szervezetekkel összefogva a pénteki nyitókonferencia után 2014-ben rendezvénysorozattal emlékezik meg a holokauszt idején meggyilkolt, fogyatékos emberekről.   

1939. szeptember 1-én kelt az a parancs, amelyben Hitler elrendelte a Harmadik Birodalomban élő értelmileg és testileg fogyatékos felnőttek eutanáziaprogramját.   

A tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kiemelte: az Immánuel otthon nagyszerű bizonyítéka annak, hogy tanítani lehet azokat a szellemi fogyatékos gyermekeket is, akiket a 15 évvel ezelőtti jogszabályok képezhetetlennek neveztek. Ezek a gyermekek ma már tankötelesek, és az otthon meg is tesz mindent azért, hogy bebizonyítsa: fejleszthetők.   

Az EU Európa a polgárokért program támogatásával 2014-ben megvalósuló programsorozat keretében Debrecenben létrehoznak és felavatnak egy emlékhelyet a holokauszt idején meggyilkolt fogyatékos emberek emlékére. Győri Zsófia, az Immánuel otthon vezetője elmondta: a programban vándorkiállítást indít útjára a népirtás elfeledett áldozatairól a Kézenfogva Alapítvány, a projektpartnerek nemzetközi konferenciákat és workshopokat rendeznek, illetve tananyagot dolgoznak ki középiskolásoknak és értelmi fogyatékos tanulóknak.   

Ezekkel a könyvekkel az osztályfőnöki, történelem-, illetve a hit- és erkölcstanórákon találkozhatnak majd a diákok - fűzte hozzá Győri Zsófia, kiemelve: a program célja, hogy a visszaemlékezésen túl segítse a fogyatékkal élők társadalmi integrációját a többségi társadalom érzékenyebbé tételével, illetve a fogyatékosok értékeinek felmutatásával. A programban a fogyatékosok társadalmi megítélése mellett elsősorban a középiskolások nyitottságát vizsgálják majd.   

Giflo Péter, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. programiroda vezetője példaértékűnek nevezte a program megvalósulásának érdekében létrejött összefogást. Elmondta: szervezetük a tananyag kidolgozásban, a programok koordinálásában és a partnerek kapcsolattartásában nyújt majd segítséget.   

Pajna Zoltán (Fidesz), Debrecen alpolgármestere a konferencia megnyitóján utalt rá, hogy minden társadalom értékmérője, hogyan gondoskodik azokról, akik segítségre szorulnak. Mint mondta, Debrecen e tekintetben is élen jár, hiszen állami, önkormányzati és egyházi szinten is gondoskodnak a rászorulókról.

 

Az Európai Parlament (EP) kedden nagy többséggel megszavazta az Egyenlőség, jogok és polgárság programról szóló előterjesztést, amelynek parlamenti jelentéstevője Göncz Kinga szocialista EP-képviselő volt.

A program "egy befogadóbb, a kirekesztést, a gyűlöletkeltést elutasító, a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen fellépő társadalom létrejöttét hivatott segíteni" - hangsúlyozta nyilatkozatában Göncz Kinga.

Kifejtette, hogy a következő hétéves EU-költségvetési ciklusra szóló 440 millió eurós támogatásból azok a civil szervezetek részesülhetnek, amelyek az unió területén élő emberek jogainak érvényesítését, tiszteletben tartását szolgálják. A rendelkezésre álló közösségi források a képviselő reményei szerint "segítik majd a jogtudatosság erősítését, hozzájárulnak a diszkrimináció, az idegengyűlölet és az erőszak minden formájának megszüntetéséhez". Hozzátette, nagy figyelmet kap a programban a nemek közötti egyenlőség, a gyermekek és fogyatékossággal élők jogai, az uniós polgárság adta többletjogok előmozdítása, illetve a személyi adatok védelme.   

Göncz Kinga egyebek közt azzal támasztotta alá a támogatási program szükségességét, hogy szerinte az állampolgárok nagy része továbbra sem tudja, milyen jogokkal rendelkezik, s hogyan élhet azokkal, illetve, milyen lehetőségei vannak jogsérelmek esetén.   

"Egyre több polgár él a határokon átnyúló lehetőségek adta előnyökkel, s vállal munkát, vagy tanul egy másik tagállamban. Ez azonban szükségessé teszi, hogy ilyen helyzetben is ismerjék a szerződések adta jogaikat, és élni is tudjanak velük. Mégis, mindössze 36 százalékuk érzi úgy, hogy ismeri az uniós állampolgárság adta többletjogokat" - fejtette ki hozzászólásában a szocialista képviselő.   

Gál Kinga fideszes EP-képviselő a szavazás után kiadott nyilatkozatában reményének adott hangot, hogy a program segíteni tudja számos közösség problémáját, és az esélyegyenlőségért folytatott küzdelem nem csak a szlogenek szintjén marad fontos, hanem a gyakorlatban is változást hoz.   

"Gondolok itt a nemzeti, nyelvi és őshonos kisebbségekre" - jegyezte meg. Szerinte ugyanis ezek vonatkozásában nincs egyensúlyban egymással az Európai Bizottság "szavak szintjén kifejtett tevékenysége" és az ilyen közösségeknek nyújtott tényleges támogatás.

 

Fogyatékossági támogatással több mint egy évtizeden át visszaélő hódmezővásárhelyi orvosok és pácienseik, összesen 51 ember ellen emelt vádat az ügyészség. A nyomozás adatai szerint több mint 100 millió forint kárt okoztak – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-t.    

Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint egy hódmezővásárhelyi szakorvos és egy körzeti orvos segítségével főként helyi lakosok szerveztek be olyanokat, akiknek azután fogyatékossági támogatás megszerzését ígértek anélkül, hogy jogosultak lettek volna rá. A vádlottak kihasználták, hogy a fogyatékossági támogatás megszerzéséhez elegendő szakorvosi vizsgálat, illetve orvosi vélemény, személyes megjelenésre és további bizottsági vizsgálatra az elbíráláshoz nincs szükség. Az eljárásban azt nem sikerült bizonyítani, hogy az orvosok a valótlan tartalmú, elsősorban pszichiátriai betegségekről szóló igazolásokért cserében anyagi ellenszolgáltatást fogadtak el – mondta az ügyész. A rendszer több mint egy évtizedig, 2001 és 2012 nyara között működött, mivel a támogatásban részesülő vádlottaknak nem kellett rendszeres felülvizsgálaton részt venniük.   

A Magyar Államkincstár a büntetőeljárás hatására felfüggesztette a fogyatékossági támogatások folyósítását. A vádlottak az állami költségvetésnek mintegy 100 millió forint kárt okoztak – közölte az ügyész. A Szegedi Járási Ügyészség az orvosokat nagyobb vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettével, míg a támogatásban részesülőket költségvetési csalás bűntettével vádolja.