LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Az ombudsman szerint nem volt kellően előkészített a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző, és az ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer átalakítása. Székely László emiatt Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel.    

Felidézték: a megváltozott munkaképességű emberek ellátásairól szóló törvény szerint 2012. január 1-jével megszűntek a korábbi ellátások, és helyettük megjelent a rehabilitációs ellátás a foglalkoztatásra, rehabilitációra javasoltak jövedelempótló ellátásaként, valamint a rokkantsági ellátás a foglalkoztatásra, rehabilitációra nem javasoltak jövedelempótló ellátásaként. Az ellátórendszer változásához kapcsolódó felülvizsgálati eljárások elhúzódása miatt több panasz érkezett az alapvető jogok biztosához.   

Az ellátási kérelmek elbírálása a jogszabályban előírt 60 nap helyett átlagosan fél évig, de sok esetben akár egy évig vagy még tovább is eltartott. Az ombudsman ezért megkereste a másodfokon eljáró Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt és a megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveit, amelyek az eljárások elhúzódását egyebek mellett az egészségügyi igazgatásban kialakult orvoshiánnyal magyarázták. A hivatalok arra is felhívták Székely László figyelmét, hogy az új hatósági rendszert kiszolgálni képes informatikai támogatás uniós forrásaihoz csaknem egy év késéssel jutottak hozzá, és a szükségesnél lényegesen kevesebb dolgozóval kénytelenek ellátni a feladataikat.   

Az alapjogi biztos vizsgálatában rámutatott, hogy nem egységes az érintett intézmények jogalkalmazása: volt, hogy nem rendelkeztek a késedelmi kamatról, vagy nem állapítottak meg az igénylők számára előleget. Az alapjogi biztos álláspontja szerint az előleg megállapítása rendeltetésénél fogva elengedhetetlen, ennek hiányában sérül a tisztességes eljáráshoz való jog és a szociális biztonsághoz való jog.   

Összességében Székely László azt állapította meg, hogy a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző, és az ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer átalakítása nem volt kellően előkészített. Az új szakigazgatási szervek és munkatársaik nem voltak megfelelően felkészítve az ügymennyiség fogadására, de az infrastrukturális háttér sem állt maradéktalanul rendelkezésre. Az ágazatban kialakult orvosszakértő-hiány tovább rontott a körülményeken.   

Az ombudsman hivatala közölte: az eljárások jelentős mértékű elhúzódása több tízezer, közöttük sok ezer fogyatékossággal élő ember kiszolgáltatott helyzetét súlyosbította, ami sérti a tisztességes eljáráshoz és szociális biztonsághoz való jogot.   

Az alapvető jogok biztosa Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a problémák orvoslásáért, a rehabilitációs hatóságok vezetőit pedig arra kérte, hogy fordítsanak fokozott figyelmet az igénylők ügyféli jogainak maradéktalan érvényesülésére, a helyes jogalkalmazásra, az ügyek mielőbbi és méltányos befejezésére.

 

Folytatódik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hátralékkezelő programja: az EDF Démász villamosenergia-szolgáltató 2014-re és 2015-re összesen 150 millió forinttal járul hozzá a nehéz helyzetbe jutottak megsegítéséhez.    

Az újabb két évre szóló megállapodást a villamosenergia-szolgáltató és a szeretetszolgálat képviselői kedden Budapesten írták alá.   

A program újdonsága, hogy jövőre a fogyatékkal élők is pályázhatnak a támogatásra - emelte ki az aláíráskor Győri-Dani Lajos, a szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.   

A hátralékkezelő program az áramszámla rendezésében, a felgyülemlett adóságok csökkentésében segíti a nehéz helyzetben élő családokat.   

Győri-Dani Lajos elmondta: ebben az évben 2500 ügyfél adta be pályázatát a programra, közülük 1829-en már megkapták a támogatást, így összesen 46 millió forintnyi hátraléktól szabadulhattak meg. A kedvezményezettek közül 513 magas hátralékkal rendelkező fogyasztónak lehetősége volt egy új részletfizetési konstrukcióban részt venni, 150, korábban már kikapcsolt ügyfél háztartásában pedig újra van áramszolgáltatás.   

A pályázatok nagy része Békés és Bács-Kiskun megyéből érkezett, de nyújtottak be igényt Pest megye déli részéről és Csongrád megyéből is. A támogatottak kiválasztásában a szeretetszolgálattal együttműködő szervezetek és a helyi családsegítők működnek közre.   

Jean-Noel Reimeringer, a vállalat elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a támogatásban elsősorban azok részesülhetnek, akik önmaguk is hajlandóak részt venni a díjhátralék rendezésében.   

"A program célja, hogy megtanítsuk az embereket jobban gazdálkodni a pénzzel és az energiával egyaránt. Így a nyertes pályázók nemcsak anyagi segítséget, de életvezetési és gazdálkodási tanácsokat is kapnak" - emelte ki, majd hozzátette: a végső cél az, hogy a programban részt vevők később önállóan is képesek legyenek fizetni számlájukat.

A hitleri eutanáziaprogram az egyházi gyógyintézményeket sem kerülte el, ezért erről a témáról nem beszélhet kívülállóként az egyház - mondta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök pénteken, amikor megnyitotta a XX. századi Taigetosz című konferenciát.    

A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Iskolája más szervezetekkel összefogva a pénteki nyitókonferencia után 2014-ben rendezvénysorozattal emlékezik meg a holokauszt idején meggyilkolt, fogyatékos emberekről.   

1939. szeptember 1-én kelt az a parancs, amelyben Hitler elrendelte a Harmadik Birodalomban élő értelmileg és testileg fogyatékos felnőttek eutanáziaprogramját.   

A tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kiemelte: az Immánuel otthon nagyszerű bizonyítéka annak, hogy tanítani lehet azokat a szellemi fogyatékos gyermekeket is, akiket a 15 évvel ezelőtti jogszabályok képezhetetlennek neveztek. Ezek a gyermekek ma már tankötelesek, és az otthon meg is tesz mindent azért, hogy bebizonyítsa: fejleszthetők.   

Az EU Európa a polgárokért program támogatásával 2014-ben megvalósuló programsorozat keretében Debrecenben létrehoznak és felavatnak egy emlékhelyet a holokauszt idején meggyilkolt fogyatékos emberek emlékére. Győri Zsófia, az Immánuel otthon vezetője elmondta: a programban vándorkiállítást indít útjára a népirtás elfeledett áldozatairól a Kézenfogva Alapítvány, a projektpartnerek nemzetközi konferenciákat és workshopokat rendeznek, illetve tananyagot dolgoznak ki középiskolásoknak és értelmi fogyatékos tanulóknak.   

Ezekkel a könyvekkel az osztályfőnöki, történelem-, illetve a hit- és erkölcstanórákon találkozhatnak majd a diákok - fűzte hozzá Győri Zsófia, kiemelve: a program célja, hogy a visszaemlékezésen túl segítse a fogyatékkal élők társadalmi integrációját a többségi társadalom érzékenyebbé tételével, illetve a fogyatékosok értékeinek felmutatásával. A programban a fogyatékosok társadalmi megítélése mellett elsősorban a középiskolások nyitottságát vizsgálják majd.   

Giflo Péter, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. programiroda vezetője példaértékűnek nevezte a program megvalósulásának érdekében létrejött összefogást. Elmondta: szervezetük a tananyag kidolgozásban, a programok koordinálásában és a partnerek kapcsolattartásában nyújt majd segítséget.   

Pajna Zoltán (Fidesz), Debrecen alpolgármestere a konferencia megnyitóján utalt rá, hogy minden társadalom értékmérője, hogyan gondoskodik azokról, akik segítségre szorulnak. Mint mondta, Debrecen e tekintetben is élen jár, hiszen állami, önkormányzati és egyházi szinten is gondoskodnak a rászorulókról.

 

Az Európai Parlament (EP) kedden nagy többséggel megszavazta az Egyenlőség, jogok és polgárság programról szóló előterjesztést, amelynek parlamenti jelentéstevője Göncz Kinga szocialista EP-képviselő volt.

A program "egy befogadóbb, a kirekesztést, a gyűlöletkeltést elutasító, a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen fellépő társadalom létrejöttét hivatott segíteni" - hangsúlyozta nyilatkozatában Göncz Kinga.

Kifejtette, hogy a következő hétéves EU-költségvetési ciklusra szóló 440 millió eurós támogatásból azok a civil szervezetek részesülhetnek, amelyek az unió területén élő emberek jogainak érvényesítését, tiszteletben tartását szolgálják. A rendelkezésre álló közösségi források a képviselő reményei szerint "segítik majd a jogtudatosság erősítését, hozzájárulnak a diszkrimináció, az idegengyűlölet és az erőszak minden formájának megszüntetéséhez". Hozzátette, nagy figyelmet kap a programban a nemek közötti egyenlőség, a gyermekek és fogyatékossággal élők jogai, az uniós polgárság adta többletjogok előmozdítása, illetve a személyi adatok védelme.   

Göncz Kinga egyebek közt azzal támasztotta alá a támogatási program szükségességét, hogy szerinte az állampolgárok nagy része továbbra sem tudja, milyen jogokkal rendelkezik, s hogyan élhet azokkal, illetve, milyen lehetőségei vannak jogsérelmek esetén.   

"Egyre több polgár él a határokon átnyúló lehetőségek adta előnyökkel, s vállal munkát, vagy tanul egy másik tagállamban. Ez azonban szükségessé teszi, hogy ilyen helyzetben is ismerjék a szerződések adta jogaikat, és élni is tudjanak velük. Mégis, mindössze 36 százalékuk érzi úgy, hogy ismeri az uniós állampolgárság adta többletjogokat" - fejtette ki hozzászólásában a szocialista képviselő.   

Gál Kinga fideszes EP-képviselő a szavazás után kiadott nyilatkozatában reményének adott hangot, hogy a program segíteni tudja számos közösség problémáját, és az esélyegyenlőségért folytatott küzdelem nem csak a szlogenek szintjén marad fontos, hanem a gyakorlatban is változást hoz.   

"Gondolok itt a nemzeti, nyelvi és őshonos kisebbségekre" - jegyezte meg. Szerinte ugyanis ezek vonatkozásában nincs egyensúlyban egymással az Európai Bizottság "szavak szintjén kifejtett tevékenysége" és az ilyen közösségeknek nyújtott tényleges támogatás.

 

Fogyatékossági támogatással több mint egy évtizeden át visszaélő hódmezővásárhelyi orvosok és pácienseik, összesen 51 ember ellen emelt vádat az ügyészség. A nyomozás adatai szerint több mint 100 millió forint kárt okoztak – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-t.    

Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint egy hódmezővásárhelyi szakorvos és egy körzeti orvos segítségével főként helyi lakosok szerveztek be olyanokat, akiknek azután fogyatékossági támogatás megszerzését ígértek anélkül, hogy jogosultak lettek volna rá. A vádlottak kihasználták, hogy a fogyatékossági támogatás megszerzéséhez elegendő szakorvosi vizsgálat, illetve orvosi vélemény, személyes megjelenésre és további bizottsági vizsgálatra az elbíráláshoz nincs szükség. Az eljárásban azt nem sikerült bizonyítani, hogy az orvosok a valótlan tartalmú, elsősorban pszichiátriai betegségekről szóló igazolásokért cserében anyagi ellenszolgáltatást fogadtak el – mondta az ügyész. A rendszer több mint egy évtizedig, 2001 és 2012 nyara között működött, mivel a támogatásban részesülő vádlottaknak nem kellett rendszeres felülvizsgálaton részt venniük.   

A Magyar Államkincstár a büntetőeljárás hatására felfüggesztette a fogyatékossági támogatások folyósítását. A vádlottak az állami költségvetésnek mintegy 100 millió forint kárt okoztak – közölte az ügyész. A Szegedi Járási Ügyészség az orvosokat nagyobb vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettével, míg a támogatásban részesülőket költségvetési csalás bűntettével vádolja.

 

A jogszabályi környezet és a foglalkoztatási-támogatási rendszer továbbra sem segíti hatékonyan a fogyatékossággal élő emberek bekapcsolódását a munka világába - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel.    

Székely László ombudsman a Méltó kezdet elnevezésű vizsgálat során megállapította, hogy a fogyatékkal élők alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye nem valósul meg maradéktalanul. Éppen ezért az alapjogi biztos a nemzetgazdasági miniszter és az emberierőforrás-miniszter intézkedését kérte.   

A vizsgálat megállapításai szerint a fogyatékossággal élő fiatalok alacsony foglakoztatási rátájának az iskolai végzettség hiánya mellett az az oka, hogy egyes szakiskolák képzése elavult, és nem igazodik a munkaerőpiac valós igényeihez.   

A fogyatékossággal élő fiatalokat oktató intézményekkel, valamint a velük foglalkozó civil szervezetekkel folytatott konzultációk alapján az ombudsman azt állapította meg: bár kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szakmai képzés mellett az önálló életvitelre készítsék fel a tanulókat és segítenek a munkahelykeresésben is, de együttműködő munkáltatók hiányában ez a törekvés mégsem hatékony.   

Az is hátrány, hogy egyes szakiskolák takarékossági okokból intézményen belül alakítják ki a gyakorlati képzési helyeiket, ezáltal a tanulókat nem készítik fel a munkaerőpiac kihívásaira. A munkáltatóknál, különösen kis- és közepes vállalkozásoknál pedig hiányosak a munkavégzés feltételei.   

Civil szervezetek arról számoltak be az ombudsmannak, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelését követően ugrásszerűen emelkedett a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Egy-két év elteltével azonban a munkáltatók a rehabilitációs hozzájárulás összegét beépítik a költségvetésükbe, és a foglalkoztatásra már nem fordítanak kellő figyelmet.   

A fogyatékos fiatalok integrált álláskeresését tovább nehezíti, hogy a munkaügyi központok rehabilitációs kapacitása és eszköztára leépült - közölte az ombudsmani hivatal.

 

A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület demonstrációt szervezett a Vértanúk terére a Fogyatékkal Élők Világnapjára. Céljuk, hogy felhívják a képviselők figyelmét arra, hogy a kormány ugyan megszavazta az ápolási díj megemelését, azonban ez még így is jelentősen elmarad a jelenlegi minimálbértől. 

alt
auti.hu fotó

A fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülők napi 24 órában gondozzák sérült gyermeküket, ezáltal az egyik szülő biztosan kiesik a munkából. A kieső bevételt az ápolási díj nem pótolja. Szeretnék elérni továbbá, hogy a fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermek 3 főnek számítson és a kormány biztosítsa a családjuk számára a nagycsaládosoknak járó adó- és egyéb kedvezményeket.

alt
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Egyesület képviselője átadta petíciójukat az Emberi Erőforrások Minisztériumának irodavezetőjének, Veres Gábornak. 

alt
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
 

 

José Cura világhírű argentin operaénekes fellépésével rendez jótékonysági estet a Salva Vita Alapítvány kedden a Művészetek Palotájában (Müpa).    

A Salva Vita Alapítvány húsz éve támogatja a fogyatékos embereket abban, hogy megtalálják helyüket a nyílt munkaerő-piacon és a társadalomban. José Cura öt éve ajánlotta fel először, hogy segít ismertté tenni az alapítvány munkáját - hangzott el az eseményről hétfőn tartott sajtótájékoztatón.   

Vég Katalin, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, azért tartják rendkívüli jelentőségűnek, hogy José Cura ismét vállalta a felkérést, mert abban bíznak, hogy a foglalkoztatásra váró sérült emberek és a munkáltatók egymásra találása sikeres lesz. "A koncerten kívül a hétköznapokban is sokat kell dolgoznunk a munkáltatókkal azon, hogy nyitottak legyenek a speciális képzésben részesült sérültek befogadásában" - fűzte hozzá az ügyvezető.   

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a koncerthelyszín biztosításával ők is támogatni kívánják az alapítványt. José Curát, aki először lép fel a Művészetek Palotájában, más alkalommal, egy áriaesten vagy egy hagyományos, félig szcenírozott operaelőadáson is szívesen látnák a Müpában - fűzte hozzá.   

"Szülőhazám, Argentína autentikus muzsikájával várom a közönséget. Klasszikus zenét fogunk játszani a Los Calchakis zenekarral, autentikus hangszereken, például az indián furulyán, a quenán, a charangón, amely egy kisméretű gitárszerű instrumentum, vagy az indián pánsípon" - részletezte az énekes.   

Az első részben argentin dalok hallhatók, köztük az egyik José Cura szerzeménye: a Pablo Neruda chilei költő verseire komponált hét költeményből álló ciklus egy darabját énekli. "Klasszikus műzenét játszunk, folklorisztikus beütéssel. A zenei képzésünk éppúgy európai gyökerű, ahogy Magyarországon is az volt, és ma is az. De Bartók és Kodály is felhasználta az autentikus népzenét. Mindig is lelkesedtem a tevékenységükért" - árulta el José Cura.  A koncert második részében Ariel Ramírez legismertebb műve, a Kreol mise és a karácsonyi témájú Navidad Nuestra csendül fel. "Egyházi zene szólal meg, de argentin módra, a szakrális dallamok alapja tánczenei ritmusú, szinte muszáj mozogni hozzá, higgyék el, nagy élményben lesz részük - ígérte a világhírű tenor.   

A jótékonysági munkával kapcsolatban kiemelte: az fogta meg az alapítványban, hogy nem merülnek el a sajnálatban. Épp ellenkezőleg: arra tanítják a fogyatékos embereket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt saját boldogulásuk érdekében. "Munkájuk nyomán és biztatásuk eredményeképpen a fogyatékos emberek elhiszik, hogy ők is képesek dolgozni, és ezt bizonyítják is."

Hallássérült nézői számára jeltolmácsolással, látássérült közönsége számára pedig narrációval játssza előadását a Nemzeti Színház a fogyatékkal élők nemzetközi napján, december 3-án kedden.    

A Nemzeti Színház ezen a napon kedvezményes áron fogadja fogyatékkal élő nézőit, számukra ezt a lehetőséget az országos fogyatékos szervezeteken keresztül is felajánlotta - olvasható a színház MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében, amely kitér arra, hogy a színház balkonjának akadálymentesített páholyaiba az egész évadban kedvezményes jegyekkel várják a fogyatékkal élő látogatókat.   

A keddi Bolha a fülbe című előadást jeltolmácsolás kíséri, a látássérült nézők pedig az előadás előtt interaktív színpadbejáráson vehetnek részt, majd bevezető narrációt nyújtanak számukra. Az előadásra több mint száz fogyatékkal élő nézőt fogad a színház. A Nemzeti Színház a 2013/2014-es évad további részében is várja a teátrum előadásaira a fogyatékkal élőket - áll a közleményben.   

Az ENSZ 1992-ben döntött a fogyatékos emberek (fogyatékkal élők) nemzetközi napjának megtartásáról, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira. Az ENSZ Közgyűlése által 2006 decemberében elfogadott, a fogyatékkal élők jogainak védelméről szóló egyezménytől azt remélik, hogy ez a mintegy 650 millió ember többé nem szorul a társadalom perifériájára.

 

A Segítő Vásár elnevezésű jótékonysági programon olyan cégek kézműves termékeiből válogathatnak az érdeklődők december 7-én és 8-án a Millenáris parkban, amelyet megváltozott munkaképességűek vagy fogyatékkal élők készítettek.    

A vásáron kerámiák, terítők, szőnyegek, fonott kosarak, tálcák, táskák, mappák, pénztárcák, seprűk, kefék, valamint férfi és női ruhák, párnák, kerámiák, sporteszközök, bútorok, székek és egyéb ajándéktárgyak széles kínálatából válogathatnak az érdeklődők - közölték a szervezők az MTI-vel.   

Nemcsak kézzel készült termékek, hanem programok is várják a látogatókat: szombaton koncertet ad a 100 Folk Celsius Együttes, lesz néptánc-bemutató és a Face Team Akrobatikus Sportszínház kosárlabda-csapatának műsorára is sor kerül.   

Vasárnap családi játékos vetélkedőt tartanak, koncertezik Rutkai Bori és a Hébe-Hóba Banda, valamint fellép Deák Bill Gyula, a Gördülő Tánccsoport és Fábry Sándor is.

 

A fogyatékkal élők foglalkoztatásának bővítésére és munkahelyteremtésre gyűjtenek a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány jótékonysági aukcióján, amelyen ismert emberek plüssmackóira lehet licitálni.    

Az aukciónak a Danubius Hotel Gellért ad otthont december 3-án, kedden este - közölte az alapítvány az MTI-vel.   

A fogyatékkal élők munkahelyteremtési programjának támogatásához tavaly óta számos közéleti személyiség és művész csatlakozott, így mások mellett a Tarlós István főpolgármester; Jancsó Miklós rendező; Czeizel Endre genetikus; Müller Péter író; Szilágyi Áron és Hosszú Katinka olimpikonok; Ónodi Eszter, Koncz Gábor, Gesztesi Károly és Oszter Sándor színművészek; a Csík Zenekar és az Attraction Látványszínház tagjai által felajánlott plüssök és személyes ereklyék kerülnek kalapács alá.   

Az árverésből és a felajánlásokból befolyt összegből olyan munkahelyeket akar létrehozni az alapítvány, ahol fogyatékkal élőket alkalmaznak. Így terveik szerint 2014-ben nyílhat meg az első olyan Fogadj Örökbe Egy Macit kávéház, ahol megváltozott munkaképességűek számára teremtenének új munkahelyeket.   

A harmadik éve folyó árverést Mága Zoltán macija vezeti, amely két évvel ezelőtt 1 millió forintért kelt el, a második Törőcsik Mari plüsse lett, amely ugyanabban az évben 750 ezer forintért talált új gazdára.