Fogyatékosságbarát munkahely díjat kapott a XI. és a XVI. kerületi önkormányzat polgármesteri hivatala, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara valamint öt, megváltozott munkaképességű embert foglalkoztató cég hétfőn Budapesten.    

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Salva Vita Alapítvány, az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület közösen átadott díjának célja, hogy elősegítse az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását.   

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár az elismerések átadásán arról beszélt, hogy a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása nemcsak a munkavállalók számára előnyös - mert így eltartottból értékes munkát végző emberekké válhatnak -, hanem a munkahelyi közösségek is sokat nyerhetnek velük. Az államtitkár arra biztatta a munkaadókat, hogy minél több megváltozott munkaképességű embernek adjanak munkát, mert szavai szerint hosszabb távon megtérül ez a bizalom.   

Az elmúlt négy év kormányzati eredményeiről szólva az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy 16 ezerrel több fogyatékossággal élő ember dolgozik most, mint 2010-ben.   

Az elismerésre - 2010 óta minden évben - azok a munkáltatók pályázhatnak, amelyek vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik a sérült álláskeresők foglalkoztatását elősegítő gyakorlatukat. Az elismerés a munkáltatót az elmúlt években "védjeggyé vált" logó használatára jogosítja, amely a társadalomnak és a fogyatékkal élőknek azt közvetíti, hogy a szervezet pozitívan fogadja a fogyatékos álláskeresők jelentkezését.    

A pályázóknak be kell mutatniuk, milyen rövidtávú, három hónapon belül megvalósítandó és középtávú - két éven belül megvalósítandó - fejlesztéseket terveznek a fogyatékos munkavállalók foglalkoztatása, jobb munkakörülményeik érdekében. A nyertes pályázó két évig használhatja a Fogyatékosságbarát munkahely logót.   

Idén a díjat nyolcan vehették át: Újbuda polgármesteri hivatala, a főváros XVI. kerületének önkormányzata, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, valamint öt cég, az evopro Informatikai és Elektronizálási Kft., az Iron Mountain Magyarország Kft., a Jabil Circuit Magyarország Kft., a Work Force Kft. valamint a Borhy Palota Kert Bt.   

Az indoklás szerint a XI. kerület polgármesteri hivatala azért kapta meg az elismerést, mert az önkormányzat dolgozói, vezetői nagy számban vettek részt úgynevezett "érzékenyítő tréningeken", ahol a különböző fogyatékosságokról tudhattak meg többet. Az újbudai hivatalban jelenleg négy megváltozott munkaképességű személy dolgozik.   

A XVI. kerületi önkormányzatnál két fogyatékkal élő munkavállaló dolgozik, 13 pedig saját intézményeinél.   

Az indoklás szerint az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán - ahol öt megváltozott munkaképességű dolgozik - kidolgozták a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételére és megtartására vonatkozó irányelveket, szabályzatokat.

ParaSzuperSztár címmel kulturális tehetségkutató versenyt indított fogyatékossággal élőknek a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). A versenyre előadó- és alkotóművészet kategóriákban várják a jelentkezéseket április 30-ig.    

A megmérettetés célja, hogy megtalálja azokat a fogyatékossággal élő tehetségeket, akik eddig nem tudták megmutatni képességeiket a nyilvánosság előtt - közölte a MEOSZ az MTI-vel.   

A versenyt előadó- és alkotóművészet kategóriákban, azon belül próza- és versmondás, színjátszás, ének, tánc, hangszeres zene, fotó, film, festészet, grafika, kisplasztika, népi és iparművészeti alkotás, saját irodalmi mű, valamint egyéb (bűvészkedés, pantomim, stand-up) alkategóriákban hirdették meg.   

A fogyatékosság típusától függetlenül bárki jelentkezhet, életkori megkötés nélkül. A területi elődöntőket követően az országos döntőt december elején tartják, a fogyatékossággal élő emberek világnapjához kapcsolódóan. A legjobbak tárgynyeremények mellett egy tehetséggondozó programban is részt vehetnek.   

A szövetség úgy véli, hogy a verseny a fogyatékossággal élők tehetségének bemutatásával segítheti a hátrányos helyzetű csoportok elfogadását és társadalmi integrációját.

Befogadni annyit jelent, mint esélyt adni másoknak arra, hogy a társadalom értékes, öntudatos, magukról gondoskodni tudó polgáraivá válhassanak - hangoztatta az Országgyűlés elnöke, amikor csütörtökön a Parlamentben átadta a Befogadó magyar település díjakat és a tehetséges értelmi fogyatékos fiatalok elismerésére létrehozott Göllesz Viktor-ösztöndíjakat.    

Kövér László a fogyatékossággal élő emberek esélyegyelőségéért alapított díjak ünnepélyes átadásán a közelgő március 15-ei ünnepre utalva azt mondta, a nemzet nem mondhat le senkiről, mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy kibontakoztassa tehetségét.   

Az Országgyűlés elnöke a közösség szempontjából pazarlásnak mondta, ha a fogyatékossággal élő emberek nem kapják meg a szükséges támogatásokat ahhoz, hogy képzett, értékes, adott esetben pótolhatatlan munkát végző, jól kereső polgárokká válhassanak.   

Szavai szerint a fogyatékossággal élők számára alapított ösztöndíjak fontos küldetést teljesítenek, mert új lehetőséget teremtenek nem csak azoknak, akik kapják, hanem a közösség minden tagja számára.   

Idén Tapolca, Budaörs és Dunakeszi vezetői vehették át az Országgyűlés elnökétől - a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa által alapított - a Befogadó magyar település díjat. A díjat minden évben azok a települések vezetői vehetik át, amelyek "sokat tettek a fogyatékossággal élő emberek integrációjáért, és elhivatottak az esélyegyenlőség megteremtése felé".   

A rendezvényen külön köszönetet mondtak Tapolca önkormányzatának, amely az országban elsőként biztosított lakást fogyatékossággal élő fiataloknak arra, hogy - kis segítséggel - önálló életet élhessenek.   

Császár László polgármester az MTI-nek elmondta, még 2012-ben adták át a háromszobás belvárosi lakást három fogyatékossággal élő fiatalember számára, akik korábban egy szomszédos település szociális intézményben laktak. Jelezte, a fiatalok azóta beilleszkedtek, dolgoznak, eltartják magukat, bevásárolnak, és egymást segítve élnek, de persze szükség esetén mindig számíthatnak külső segítségre.   

Közölte azt is, várhatóan még az idén megkezdik egy újabb befogadó lakás előkészítését, felújítását is Tapolcán, és ebben a programban már állami forrásokra is számíthatnak.   

A parlamenti rendezvényen adták át az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége által 2003-ban alapított Göllesz Viktor ösztöndíjakat is. Az ösztöndíj célja a tehetséges értelmi fogyatékossággal élő fiatalok támogatása, közösségi tevékenységük és beilleszkedésük elősegítése.   

Az idei díjat több kategóriában osztották ki, ösztöndíjat kapott Kordik Tamás (művészet kategória), Mezsgyán Klaudia (tanulás), Nyári Márió (önérvényesítés), Sipos Csaba (munka), Vadász György olimpikon (sport).   

Az indoklás szerint az ösztöndíj nyertesei egytől egyig olyan emberek, akik kitartásukkal és elkötelezettségükkel kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a munka, a tanulás, a sport vagy a művészet világában, emellett életükkel hozzájárulnak a fogyatékossággal élő emberekről alkotott pozitív társadalmi kép megerősítéséhez.

A logopédia európai napja alkalmából ingyenes beszédszűrést és tanácsadás tart a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat március 6-án Budapest egész területén, 24 tagintézményük azok jelentkezését várja, akik úgy érzik, gondjaik vannak nyelvhasználatukkal vagy gyermekük nyelvfejlődésével.    

Mosányi Emőke, a szakszolgálat megbízott főigazgatója az MTI-hez eljuttatott közleményében felhívta a figyelmet: fontos, hogy a nyelvvel, beszéddel kapcsolatos problémák időben kiderüljenek, s így a legmegfelelőbb formában, a legrövidebb idő alatt orvosolni lehessen azokat.   

A gyermekek beszédfejlődésében fontos szempont, hogy az anyanyelvük biztonságos formában mind az értés, mind a kifejező beszéd terén kialakuljon. Ha a gyermek beszédészlelése, beszédmegértése gyengébb, előfordulhat, hogy késve, nehezen tanul meg beszélni - írta a szakember.   

Hozzátette: Magyarországon egyre több a külföldi letelepedő, és mára már mindenki környezetében élnek olyan gyerekek, akiknek a szülei más vagy eltérő anyanyelvűek. A több nyelv egyidejű elsajátítása további nehézségeket okozhat a nyelvfejlődés terén. Ilyenkor logopédiai segítéssel tanítják meg a gyermeket "beszélni", hogy a nyelv mint kommunikáció a többnyelvű gyermekek számára örömforrás, pozitív megerősítést eredményező, jól használható rendszer lehessen - fogalmazott a főigazgató.   

Az ingyenes tanácsadás és beszédszűrés mellett az érdeklődők bemutatóórákon, előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken, műhelymunkában vehetnek részt, és esetismertetéseket is hallhatnak a többnyelvűséggel kapcsolatos témákban, de lesz gyermekrajz-kiállítás és játékos vetélkedő is.

Március 6-a 2004 óta a logopédia európai napja az Európai Unió Logopédusainak Állandó Bizottsága kezdeményezésére. Magyarországon 2012-től tartanak ezen a napon rendezvényeket, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a kommunikációs zavarok sokféleségére és azoknak az egészségre, az életminőségre gyakorolt hatásaira, valamint a logopédiával kapcsolatos kérdésekre.

A tatai Esőemberekért Egyesület és az általa alapított nonprofit társaság csaknem 120 millió forintos támogatást kapott autista és megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatására - tájékoztatta az egyesület elnöke az MTI-t.    

Schenk Lászlóné elmondta, a foglalkoztatás bővítéséhez egy 160 négyzetméteres, kétszintes épületrészt vásárolnak és akadálymentesítenek, ahol ételeket, italokat, salátákat, lekvárokat, aszalt gyümölcsöket készítenek. A telephely 19 új munkahelyet teremt megváltozott munkaképességű és autista emberek számára.   

A pályázati támogatásból egy tekergőnek nevezett szolgáltatást is indítanak, melyben sörkerékpárokról mozgóárusként kínálják az egyesület gondozottjai által készített kézműves termékeket. Három olyan speciális kerékpárt vásárolnak, amelyre 14 ember ülhet fel, akik egymással szemben tekernek, a járművet pedig egy sofőr irányítja. A sörbicikli közepén bárpult található, ott értékesítik az egyesület által készített árukat.   

A szervezet által alapított HELP Nonprofit Kft. saját telephelyén alakít ki egy borecet készítésére, valamint más itt termelt növények további feldolgozására alkalmas helyszínt. A műhelyben tizenketten dolgozhatnak napi négy órában.   

Az Esőemberekért Egyesület és nonprofit kft.-je jelenleg együttesen 64 megváltozott munkaképességű embert foglakoztat, akik a kézműves termékek előállítása mellett csomagolnak, műanyag autóalkatrészek utókezelését végzik, és nyomdaipari szolgáltatást nyújtanak.

Tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással Nemzeti Agykutatási Program indul a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében.    

Az erről szóló együttműködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója írta alá szerdán az Akadémia épületében.

"Magyarországon a világon elsőként indul egy ilyen jelentős nemzeti agykutatási program, amely a hazai agykutatás eredményeire alapozva a kutatás és fejlesztés, a betegségmegelőzés, a gyógyítás terén egyaránt egyedülálló eredményeket ígér" - emelte ki beszédében Pálinkás József.

Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar agykutatás kivételes ismertségnek örvend a világon, kutatóink munkáját és eredményeit nemzetközi tudományos várakozás és figyelem övezi, felfedezéseink új ismereteket és új eljárásokat teremtettek. Szólt arról, hogy a tudományos munka, amely az egyetemi, akadémiai és ipari kutatóhelyeken folyik, valós társadalmi igényekre és szükségletekre képes megbízható válaszokat és megoldásokat adni.   

"Felmérések szerint a betegségteher közel egyharmadát az agy és az idegrendszer rendellenességei adják, ez gazdaságilag és kulturálisan egyaránt fontos felismerésekre és döntésekre készteti azokat, akik a jövőt nemcsak kivárni, hanem alakítani szeretnék. A magyar kormány bátor felelősséggel döntött a Nemzeti Agykutatási Program beindításáról, amelyhez az MTA adminisztratív hátteret biztosít" - fogalmazott az elnök.   

Pálinkás József kiemelte, hogy az együttműködési megállapodás a legkiválóbb hazai akadémiai és egyetemi műhelyek szoros együttműködésére épül, kiemelkedő finanszírozásban részesül és fő célja, hogy hosszú távon tegye fenntarthatóvá a kutatói munkát.   

"Célja továbbá, hogy nemzetközi kutatási programokhoz kapcsolódjon és újakat is kezdeményezzen. A bátor döntéseket és vállalásokat azonban világraszóló eredményekkel kell igazolni. Készülünk tehát, hogy az agykutatás iránti társadalmi világszükségletre Magyarországon szülessenek meg az első tudományos válaszok" - jelentette ki Pálinkás József.   

Freund Tamás, a program konzorciumának elnöke arról beszélt, hogy az agy betegségei civilizációnk súlyos társadalmi és gazdasági terhét jelentik, 2010-ben 798 milliárd eurót tettek ki az idegrendszeri betegségek költségei Európában, ami jóval meghaladta a nem idegrendszeri betegségek összesen mintegy félmilliárd eurós költségét.   

"A globalizáció, a pénzügyi válságok révén rohamosan nő a depresszió, a szorongás, a pánikbetegség, az addikció, a krónikus stressz és a skizofrénia előfordulása. Az agy- és elmebetegségek kutatásának kiemelt támogatása halaszthatatlan politikai feladat" - vélekedett a program vezetője.   

Felidézte, hogy 2011 elején a magyar EU-elnökség központi ügyként kezelte a neuropszichiátriai betegségek területén a felfedező kutatások támogatását. Freund Tamás megjegyezte, hogy a magyar kormány 2012 végén, egy hónappal az Európai Uniót megelőzve hirdette meg agykutatási pályázatát, mivel az EU csak 2013 elején tette közzé története legnagyobb szabású, 1,2 milliárd eurós agykutatási projektjét tíz évre, Barack Obama amerikai elnök pedig csak tavaly áprilisban hirdette meg ugyanezt 3 milliárd dolláros kerettel tíz évre.   

Struktúráját tekintve a Nemzeti Agykutatási Program öt pilléren nyugszik: felfedező kutatások, klinikai idegtudományok, gyógyszerkutatási együttműködések, bionika-informatika, valamint a jogi, társadalmi, gazdasági vonatkozások, az epidemológia, a neuroetika.   

Freund Tamás emlékeztetett arra, hogy a magyar részvétellel lezajlott friss sikertörténetek közé tartozik az agykutatásban az optogenetika, a Parkinson-kór mélyagyi stimulációja vagy a koponyasérülések biomarkeres és MRI-szűrése, gyógyítása. A program elnöke szerint a mostani megállapodással áttörés várható az agykutatás számos területén.   

A kormány a Kutatási Technológiai és Innovációs Alapból biztosít a Nemzeti Agykutatási Program megindítására négy évre 12 milliárd forintot. A projekt két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forintból gazdálkodó egyik alprogram célja a kutatóhelyek megerősítése, új kutatási témák, technológiák bevezetése. Az "A" alprogram alapját tíz intézmény konzorciális együttműködése képezi, ebben szerepel például a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, a Richter Gedeon NyRt., továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája.   

Az 5,6 milliárdos "B" alprogram elsődleges célja az "agyelszívás" visszafordítása, külföldön dolgozó kutatók alkalmazása. A rendelkezésre álló forrásokból 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport működtethető három-négy évig.

A Ferences Rendi Autista Segítő Központ Általános Iskolája felvételt hirdet a 2014/2015-ös tanévre 1-6. osztályos autizmussal élő bejárós és bentlakásos tanulók részére.

Elsősorban első osztályos tanulókat várunk.

Bővebb információt találnak intézményünkről az www.autista.hu honlapon, illetve telefonon érdeklődhetnek a 06-37-500-417-es telefonszámon Mecsei Veronikánál vagy Zólyomi Viktóriánál. 

A vasi megyeszékhelyen autista lakóotthont működtető Esőemberke Alapítvány az Új Széchenyi Terv keretében 84 millió forintnyi pályázati támogatást nyert el, amelyből bővíthetik épületeiket, új foglalkoztató- és közösségi helyiségeket alakíthatnak ki, 19 új munkahelyet teremtve felnőtt autistáknak és más, fogyatékkal élő lakóiknak.

Nádorné Vörös Ibolya, az Esőemberke Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a pályázati támogatásból Szombathelyen a jelenlegi tíz férőhelyes lakóotthon mellett egy 241 négyzetméter alapterületű foglalkoztatóépület megépítését tervezik, amelyben közösségi terek, négy műhely és raktárak kapnak majd helyet, valamint egy gyógynövénykert és elkészülhet.

A gyógynövénytermesztés és -feldolgozás mellett egy cégnek környezetbarát tápoldatot is csomagolnak majd az épülő palackozóban, ott nemcsak az otthon lakóinak, hanem a városból bejáró, családi környezetben élő autistáknak is munkalehetőséget adnak.

A nagykorúvá vált, de még közoktatásban tanuló fiatalok után is igényelhető a családi kedvezmény, amíg be nem töltik a 20. életévüket - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-vel.  

Soltész Miklóst azért kereste meg az MTI, mert a szülőknek a napokban kell nyilatkozniuk arról munkáltatóiknak, hogy élni kívánnak-e az adó-, illetve - az idei évtől bevezetett - járulékkedvezménnyel.   

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi kedvezményt a szülők nemcsak a 18 év alatti gyerekek, hanem a nagykorúvá vált, de még a közoktatásban tanuló gyerekeik után is igénybe vehetik, hasonlóan a családi pótlékhoz.   

Elmondta, a jogszabály szerint a családi kedvezményt a szülők legtovább gyerekeik 20. életévéig vehetik igénybe. A családi adó-, és járulékkedvezmény tehát - ahogy a családi pótlék is - annak a tanévnek a végéig folyósítható, melyben a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a 20. - sajátos nevelési igényű gyermek esetében 23. - életévét betölti - fejtette ki.   

A kormány idén januártól szélesítette ki a családi kedvezményrendszert, ennek lényege, hogy azok a szülők, akik eddig az adókedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni, azok családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból érvényesíthetik majd a kedvezményt.   

Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi kedvezmény által elérhető maximális adó- és járulékmegtakarítás. Az intézkedés 260-270 ezer családot érint, idei költségvetési vonzata pedig több mint 50 milliárd forint.

A fogyatékkal élők helyzetével foglalkozó önálló főigazgatóság létrehozását javasolja az Európai Bizottság keretein belül 11 európai parlamenti (EP-) képviselő, köztük a fideszes Kósa Ádám és a szocialista Göncz Kinga is - derül ki Kósa Ádám szerdai közleményéből.    

A kezdeményezéshez Kósán és Gönczön kívül csatlakozott még a szintén fideszes

Őry Csaba, az RMDSZ-es Sógor Csaba, valamint az ír konzervatív Gay Mitchell, a liberálisok részéről a brit Edward McMillan-Scott, az ír Marian Harkin és a svéd Cecilia Wikström, a szocialista frakcióból pedig a spanyol Alejandro Cercas és a görög Antigoné Papadopulu, továbbá Nessa Childers független képviselő is.   

Kósa közleményében arra az álláspontra helyezkedik, hogy az Európai Bizottság nem csak többéves késében van a 2010-ben megígért úgynevezett akadálymentesítési jogszabálycsomaggal, de a bizottságban nincs is olyan egyértelmű és önálló felelős részleg sem, amely a fogyatékos emberek helyzetének javításával foglalkozna.   

A fideszes politikus szerint jelenleg minden biztos csak a maga területének szempontjai alapján foglalkozik a fogyatékkal élők helyzetével, ráadásul úgy véli, hogy a 2010-ben megalkotott európai fogyatékossági stratégia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.   

Kósa sajnálatosnak nevezi, hogy az Európai Szociális Alap az elmúlt években uniós szinten egyre kisebb mértékben támogatta a fogyatékos emberek igényeit célzó programokat, és a regionális fejlesztésekért felelős igazgatóság sem tudja egészen pontosan, hogy mennyi pénzt fordítottak a fogyatékos emberek életminőségének javítására.   

Az Európai Bizottságon belül jelenleg 33 főigazgatóság működik, ezekben zajlik a brüsszeli testület szakpolitikai munkája, bizonyos tekintetben olyanok, mint afféle szakminisztériumok.