LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Az Európai Parlament (EP) kedden nagy többséggel megszavazta az Egyenlőség, jogok és polgárság programról szóló előterjesztést, amelynek parlamenti jelentéstevője Göncz Kinga szocialista EP-képviselő volt.

A program "egy befogadóbb, a kirekesztést, a gyűlöletkeltést elutasító, a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen fellépő társadalom létrejöttét hivatott segíteni" - hangsúlyozta nyilatkozatában Göncz Kinga.

Kifejtette, hogy a következő hétéves EU-költségvetési ciklusra szóló 440 millió eurós támogatásból azok a civil szervezetek részesülhetnek, amelyek az unió területén élő emberek jogainak érvényesítését, tiszteletben tartását szolgálják. A rendelkezésre álló közösségi források a képviselő reményei szerint "segítik majd a jogtudatosság erősítését, hozzájárulnak a diszkrimináció, az idegengyűlölet és az erőszak minden formájának megszüntetéséhez". Hozzátette, nagy figyelmet kap a programban a nemek közötti egyenlőség, a gyermekek és fogyatékossággal élők jogai, az uniós polgárság adta többletjogok előmozdítása, illetve a személyi adatok védelme.   

Göncz Kinga egyebek közt azzal támasztotta alá a támogatási program szükségességét, hogy szerinte az állampolgárok nagy része továbbra sem tudja, milyen jogokkal rendelkezik, s hogyan élhet azokkal, illetve, milyen lehetőségei vannak jogsérelmek esetén.   

"Egyre több polgár él a határokon átnyúló lehetőségek adta előnyökkel, s vállal munkát, vagy tanul egy másik tagállamban. Ez azonban szükségessé teszi, hogy ilyen helyzetben is ismerjék a szerződések adta jogaikat, és élni is tudjanak velük. Mégis, mindössze 36 százalékuk érzi úgy, hogy ismeri az uniós állampolgárság adta többletjogokat" - fejtette ki hozzászólásában a szocialista képviselő.   

Gál Kinga fideszes EP-képviselő a szavazás után kiadott nyilatkozatában reményének adott hangot, hogy a program segíteni tudja számos közösség problémáját, és az esélyegyenlőségért folytatott küzdelem nem csak a szlogenek szintjén marad fontos, hanem a gyakorlatban is változást hoz.   

"Gondolok itt a nemzeti, nyelvi és őshonos kisebbségekre" - jegyezte meg. Szerinte ugyanis ezek vonatkozásában nincs egyensúlyban egymással az Európai Bizottság "szavak szintjén kifejtett tevékenysége" és az ilyen közösségeknek nyújtott tényleges támogatás.

 

Fogyatékossági támogatással több mint egy évtizeden át visszaélő hódmezővásárhelyi orvosok és pácienseik, összesen 51 ember ellen emelt vádat az ügyészség. A nyomozás adatai szerint több mint 100 millió forint kárt okoztak – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-t.    

Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint egy hódmezővásárhelyi szakorvos és egy körzeti orvos segítségével főként helyi lakosok szerveztek be olyanokat, akiknek azután fogyatékossági támogatás megszerzését ígértek anélkül, hogy jogosultak lettek volna rá. A vádlottak kihasználták, hogy a fogyatékossági támogatás megszerzéséhez elegendő szakorvosi vizsgálat, illetve orvosi vélemény, személyes megjelenésre és további bizottsági vizsgálatra az elbíráláshoz nincs szükség. Az eljárásban azt nem sikerült bizonyítani, hogy az orvosok a valótlan tartalmú, elsősorban pszichiátriai betegségekről szóló igazolásokért cserében anyagi ellenszolgáltatást fogadtak el – mondta az ügyész. A rendszer több mint egy évtizedig, 2001 és 2012 nyara között működött, mivel a támogatásban részesülő vádlottaknak nem kellett rendszeres felülvizsgálaton részt venniük.   

A Magyar Államkincstár a büntetőeljárás hatására felfüggesztette a fogyatékossági támogatások folyósítását. A vádlottak az állami költségvetésnek mintegy 100 millió forint kárt okoztak – közölte az ügyész. A Szegedi Járási Ügyészség az orvosokat nagyobb vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettével, míg a támogatásban részesülőket költségvetési csalás bűntettével vádolja.

 

A jogszabályi környezet és a foglalkoztatási-támogatási rendszer továbbra sem segíti hatékonyan a fogyatékossággal élő emberek bekapcsolódását a munka világába - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel.    

Székely László ombudsman a Méltó kezdet elnevezésű vizsgálat során megállapította, hogy a fogyatékkal élők alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye nem valósul meg maradéktalanul. Éppen ezért az alapjogi biztos a nemzetgazdasági miniszter és az emberierőforrás-miniszter intézkedését kérte.   

A vizsgálat megállapításai szerint a fogyatékossággal élő fiatalok alacsony foglakoztatási rátájának az iskolai végzettség hiánya mellett az az oka, hogy egyes szakiskolák képzése elavult, és nem igazodik a munkaerőpiac valós igényeihez.   

A fogyatékossággal élő fiatalokat oktató intézményekkel, valamint a velük foglalkozó civil szervezetekkel folytatott konzultációk alapján az ombudsman azt állapította meg: bár kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szakmai képzés mellett az önálló életvitelre készítsék fel a tanulókat és segítenek a munkahelykeresésben is, de együttműködő munkáltatók hiányában ez a törekvés mégsem hatékony.   

Az is hátrány, hogy egyes szakiskolák takarékossági okokból intézményen belül alakítják ki a gyakorlati képzési helyeiket, ezáltal a tanulókat nem készítik fel a munkaerőpiac kihívásaira. A munkáltatóknál, különösen kis- és közepes vállalkozásoknál pedig hiányosak a munkavégzés feltételei.   

Civil szervezetek arról számoltak be az ombudsmannak, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelését követően ugrásszerűen emelkedett a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Egy-két év elteltével azonban a munkáltatók a rehabilitációs hozzájárulás összegét beépítik a költségvetésükbe, és a foglalkoztatásra már nem fordítanak kellő figyelmet.   

A fogyatékos fiatalok integrált álláskeresését tovább nehezíti, hogy a munkaügyi központok rehabilitációs kapacitása és eszköztára leépült - közölte az ombudsmani hivatal.

 

A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület demonstrációt szervezett a Vértanúk terére a Fogyatékkal Élők Világnapjára. Céljuk, hogy felhívják a képviselők figyelmét arra, hogy a kormány ugyan megszavazta az ápolási díj megemelését, azonban ez még így is jelentősen elmarad a jelenlegi minimálbértől. 

alt
auti.hu fotó

A fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülők napi 24 órában gondozzák sérült gyermeküket, ezáltal az egyik szülő biztosan kiesik a munkából. A kieső bevételt az ápolási díj nem pótolja. Szeretnék elérni továbbá, hogy a fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermek 3 főnek számítson és a kormány biztosítsa a családjuk számára a nagycsaládosoknak járó adó- és egyéb kedvezményeket.

alt
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Egyesület képviselője átadta petíciójukat az Emberi Erőforrások Minisztériumának irodavezetőjének, Veres Gábornak. 

alt
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
 

 

José Cura világhírű argentin operaénekes fellépésével rendez jótékonysági estet a Salva Vita Alapítvány kedden a Művészetek Palotájában (Müpa).    

A Salva Vita Alapítvány húsz éve támogatja a fogyatékos embereket abban, hogy megtalálják helyüket a nyílt munkaerő-piacon és a társadalomban. José Cura öt éve ajánlotta fel először, hogy segít ismertté tenni az alapítvány munkáját - hangzott el az eseményről hétfőn tartott sajtótájékoztatón.   

Vég Katalin, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, azért tartják rendkívüli jelentőségűnek, hogy José Cura ismét vállalta a felkérést, mert abban bíznak, hogy a foglalkoztatásra váró sérült emberek és a munkáltatók egymásra találása sikeres lesz. "A koncerten kívül a hétköznapokban is sokat kell dolgoznunk a munkáltatókkal azon, hogy nyitottak legyenek a speciális képzésben részesült sérültek befogadásában" - fűzte hozzá az ügyvezető.   

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a koncerthelyszín biztosításával ők is támogatni kívánják az alapítványt. José Curát, aki először lép fel a Művészetek Palotájában, más alkalommal, egy áriaesten vagy egy hagyományos, félig szcenírozott operaelőadáson is szívesen látnák a Müpában - fűzte hozzá.   

"Szülőhazám, Argentína autentikus muzsikájával várom a közönséget. Klasszikus zenét fogunk játszani a Los Calchakis zenekarral, autentikus hangszereken, például az indián furulyán, a quenán, a charangón, amely egy kisméretű gitárszerű instrumentum, vagy az indián pánsípon" - részletezte az énekes.   

Az első részben argentin dalok hallhatók, köztük az egyik José Cura szerzeménye: a Pablo Neruda chilei költő verseire komponált hét költeményből álló ciklus egy darabját énekli. "Klasszikus műzenét játszunk, folklorisztikus beütéssel. A zenei képzésünk éppúgy európai gyökerű, ahogy Magyarországon is az volt, és ma is az. De Bartók és Kodály is felhasználta az autentikus népzenét. Mindig is lelkesedtem a tevékenységükért" - árulta el José Cura.  A koncert második részében Ariel Ramírez legismertebb műve, a Kreol mise és a karácsonyi témájú Navidad Nuestra csendül fel. "Egyházi zene szólal meg, de argentin módra, a szakrális dallamok alapja tánczenei ritmusú, szinte muszáj mozogni hozzá, higgyék el, nagy élményben lesz részük - ígérte a világhírű tenor.   

A jótékonysági munkával kapcsolatban kiemelte: az fogta meg az alapítványban, hogy nem merülnek el a sajnálatban. Épp ellenkezőleg: arra tanítják a fogyatékos embereket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt saját boldogulásuk érdekében. "Munkájuk nyomán és biztatásuk eredményeképpen a fogyatékos emberek elhiszik, hogy ők is képesek dolgozni, és ezt bizonyítják is."

Hallássérült nézői számára jeltolmácsolással, látássérült közönsége számára pedig narrációval játssza előadását a Nemzeti Színház a fogyatékkal élők nemzetközi napján, december 3-án kedden.    

A Nemzeti Színház ezen a napon kedvezményes áron fogadja fogyatékkal élő nézőit, számukra ezt a lehetőséget az országos fogyatékos szervezeteken keresztül is felajánlotta - olvasható a színház MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében, amely kitér arra, hogy a színház balkonjának akadálymentesített páholyaiba az egész évadban kedvezményes jegyekkel várják a fogyatékkal élő látogatókat.   

A keddi Bolha a fülbe című előadást jeltolmácsolás kíséri, a látássérült nézők pedig az előadás előtt interaktív színpadbejáráson vehetnek részt, majd bevezető narrációt nyújtanak számukra. Az előadásra több mint száz fogyatékkal élő nézőt fogad a színház. A Nemzeti Színház a 2013/2014-es évad további részében is várja a teátrum előadásaira a fogyatékkal élőket - áll a közleményben.   

Az ENSZ 1992-ben döntött a fogyatékos emberek (fogyatékkal élők) nemzetközi napjának megtartásáról, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira. Az ENSZ Közgyűlése által 2006 decemberében elfogadott, a fogyatékkal élők jogainak védelméről szóló egyezménytől azt remélik, hogy ez a mintegy 650 millió ember többé nem szorul a társadalom perifériájára.

 

A Segítő Vásár elnevezésű jótékonysági programon olyan cégek kézműves termékeiből válogathatnak az érdeklődők december 7-én és 8-án a Millenáris parkban, amelyet megváltozott munkaképességűek vagy fogyatékkal élők készítettek.    

A vásáron kerámiák, terítők, szőnyegek, fonott kosarak, tálcák, táskák, mappák, pénztárcák, seprűk, kefék, valamint férfi és női ruhák, párnák, kerámiák, sporteszközök, bútorok, székek és egyéb ajándéktárgyak széles kínálatából válogathatnak az érdeklődők - közölték a szervezők az MTI-vel.   

Nemcsak kézzel készült termékek, hanem programok is várják a látogatókat: szombaton koncertet ad a 100 Folk Celsius Együttes, lesz néptánc-bemutató és a Face Team Akrobatikus Sportszínház kosárlabda-csapatának műsorára is sor kerül.   

Vasárnap családi játékos vetélkedőt tartanak, koncertezik Rutkai Bori és a Hébe-Hóba Banda, valamint fellép Deák Bill Gyula, a Gördülő Tánccsoport és Fábry Sándor is.

 

A fogyatékkal élők foglalkoztatásának bővítésére és munkahelyteremtésre gyűjtenek a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány jótékonysági aukcióján, amelyen ismert emberek plüssmackóira lehet licitálni.    

Az aukciónak a Danubius Hotel Gellért ad otthont december 3-án, kedden este - közölte az alapítvány az MTI-vel.   

A fogyatékkal élők munkahelyteremtési programjának támogatásához tavaly óta számos közéleti személyiség és művész csatlakozott, így mások mellett a Tarlós István főpolgármester; Jancsó Miklós rendező; Czeizel Endre genetikus; Müller Péter író; Szilágyi Áron és Hosszú Katinka olimpikonok; Ónodi Eszter, Koncz Gábor, Gesztesi Károly és Oszter Sándor színművészek; a Csík Zenekar és az Attraction Látványszínház tagjai által felajánlott plüssök és személyes ereklyék kerülnek kalapács alá.   

Az árverésből és a felajánlásokból befolyt összegből olyan munkahelyeket akar létrehozni az alapítvány, ahol fogyatékkal élőket alkalmaznak. Így terveik szerint 2014-ben nyílhat meg az első olyan Fogadj Örökbe Egy Macit kávéház, ahol megváltozott munkaképességűek számára teremtenének új munkahelyeket.   

A harmadik éve folyó árverést Mága Zoltán macija vezeti, amely két évvel ezelőtt 1 millió forintért kelt el, a második Törőcsik Mari plüsse lett, amely ugyanabban az évben 750 ezer forintért talált új gazdára.

Az MTI tudósítója jelenti:

Annak érdekében, hogy az Európai Unió területén mindenki, akit büntetőeljárás alá vonnak, azonos, tisztességes eljárásban részesülhessen, az Európai Bizottság szerdán három új irányelvet javasolt, emellett két további ajánlást is tett a tagországok számára.   

A kötelezően átültetendő jogi aktusok az ártatlanság vélelmét erősítenék, és garantálnák a jogot a tárgyaláson való személyes megjelenésre, különleges biztosítékokat nyújtanának a megvádolt vagy meggyanúsított gyermekeknek, és már az eljárás kezdeti szakaszában lehetőséget biztosítanának a jogi segítség igénybevételére.   

A két ajánlás azt javasolja, hogy a sérülékeny, például szellemi vagy testi fogyatékkal élők sajátos szükségleteit is vegyék figyelembe, a másik pedig azokat a szempontokat egységesítené, amelyek alapján megállapítható, hogy joga van-e valakinek jogi segítséget kérni.   

"Ha elfogadják őket, akkor ezek a javaslatok erősítik majd a kölcsönös bizalmat a tagországok igazságszolgáltatási rendszerei iránt, és garantálják az európai igazságügyi térség működésének zökkenőmentességét" - vélekedik közleményében a brüsszeli testület.   

Az ártatlanság vélelmét úgy támogatná a bizottság, hogy a hatóságok semmilyen olyan döntést nem hozhatnak, semmilyen olyan nyilatkozatot nem tehetnek, amely a bűnösséget feltételezi, tehát a bizonyítás kényszerét egyértelműen a vádhatóság felelősségeként fektetné le, a hallgatáshoz való jogot pedig semmilyen esetben sem lehetne a bűnösség jeleként értelmezni.   

A gyermekgyanúsítottak és -vádlottak számára kötelező lenne az eljárás minden szakaszában jogi képviselőt biztosítani, erről a jogukról nem is mondhatnának le, mert Brüsszel szerint félő, hogy ügyvéd híján nem tudnák megfelelően értelmezni tetteik jogi következményeit. Őket azonnal tájékoztatni kell a jogaikról, nem lehetne őket nyilvános meghallgatásra kényszeríteni, segítséget kérhetnének szüleiktől vagy más felnőttől, joguk lenne orvosi vizsgálathoz, és fogva tartás esetén nem lehetne őket felnőttekkel összezárni. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a fogyatékkal élők számára előterjesztett ajánlás: kötelező az ügyvéd, az orvosi vizsgálat, és lehetőséget kell biztosítani külső segítség igénybevételére.   

Az ügyeknek már a korai szakaszában ügyvédhez való jogot biztosító javaslatot azzal indokolja az Európai Bizottság, hogy az eljárásnak ebben a szakaszában a gyanúsítottak különösen sebezhetőek, főleg ha előállították vagy előzetes letartóztatásba helyezték őket.

Az Országgyűlés több mint harminc törvénymódosítást fogadott el hétfőn a jövő évi költségvetés végrehajtásának megalapozásaként. A képviselők bevezették a kiemelt ápolási díjat, amelyet a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóikat ápolók igényelhetnek, továbbá döntöttek arról is, hogy csak 2015. szeptember 1-jétől lesz kötelező az óvoda a gyermek hároméves korától.    

A parlament 244 igen szavazattal, 88 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erről szóló változtatási javaslatait.   

A kiemelt ápolási díjat a legsúlyosabb, vagyis az önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes betegek hozzátartozói igényelhetik, mértéke pedig az ápolási díj alapösszegének 180 százaléka.   

A hároméves kortól kötelező óvoda a köznevelési törvény értelmében eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna hatályba. A halasztást a Fidesz korábban azzal indokolta, hogy bár jelenleg is elegendő férőhely lenne minden háromévesnél idősebb gyermek beíratására, az intézmények "földrajzi eloszlásán" azonban még javítani kell. Szerinte az egyéves halasztás elegendő időt biztosít a szükséges változtatásokhoz.   

A parlament jóváhagyta azt is, hogy az óvodák csak az életvitelszerűen a körzetükben lakó gyermekeket kötelesek felvenni.

Három év alatt több mint 20 ezer európai fiatal munkaerő-piaci helyzetén segítene a most induló kezdeményezésével a Nestlé – jelentette be sajtótájékoztatóján Mike Nixon, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója pénteken, Budapesten.    

Mint elmondta, Magyarországon legalább 50 százalékkal emelik a gyakornoki pozíciók számát és a következő három évben 180 gyakornoknak biztosítanak lehetőséget munkatapasztalatok szerzésére.   

A gazdasági válság következményeként minden negyedik 30 év alatti fiatal munkanélküli, ezért a Nestlé európai ifjúsági kezdeményezése 10 ezer fiatalnak kínál munkalehetőséget a következő 3 évben, valamint további 10 ezer gyakornoki állást is felajánlanak. Ennek érdekében együttműködnek felsőoktatási intézményekkel – tette hozzá.   

Mike Nixon emlékeztetett arra, hogy a vállalat Magyarországon 2000 embert foglalkoztat, Bükön, Diósgyőrben, Kékkúton és Szerencsen. A dolgozók 99,8 százaléka, míg a beszállítók 80 százaléka magyar. A cég 20 év alatt 70 milliárd forintot, az elmúlt 3 évben pedig 23 milliárd forintot fordított magyarországi fejlesztésekre, utóbbival majdnem 400 új munkahelyet teremtve.   

Mint elmondta, a Nestlé Magyarország ki szeretné venni a részét a magyar fiatalság lehetőséghez juttatásából. Hangsúlyozta, hogy a kormány sok kezdeményezést tett ez ügyben.   

Soltész Miklós, szociális és családügyért felelős államtitkár örömét fejezte ki, hogy a multinacionális cég tapasztalatszerzési és munkalehetőséget teremt magyar fiataloknak, hozzájárulva ahhoz a kormányzati célhoz, hogy csökkenjen a fiatalok munkanélkülisége. Nagy segítségnek nevezte, hogy a vállalat munkát ad fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű embereknek is.   

Az államtitkár azt kérte, hogy beszállítóként is jelenjenek meg a Nestlénél azok a vállalkozások, amelyek megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak. Ezzel megvalósulhat az a kormányzati terv, amelynek keretében a következő negyedévben további 5 ezer megváltozott munkaképességű embernek adnának munkát – tette hozzá.   

Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztos a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a fiatalok munkanélkülisége kizárólag együttműködéssel csökkenthető, így ez a kezdeményezés jó példája az üzleti szféra szerepvállalásának.   

Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem rektor-helyettese azt hangsúlyozta, hogy az egyetemek, főiskolák számára kiemelten fontos a nagyvállalati kapcsolat, mivel segíti a képzés minőségének javítását, és lehetőséget nyújt a fiatalok számára, hogy tudásukat a gyakorlatban is hasznosítsák.   

A négy pillérre épülő Nestlé Ifjúsági Kezdeményezés részeként a vállalat iskolai és főiskolai tanácsadói programokat is indít a fiatalok álláskeresési képességeinek fejlesztésére. Az Összefogás az Ifjúságért program keretében pedig több mint 60 ezer európai beszállítóját is arra ösztönzi, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.