LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Új telephelyet nyitott, ahol hatvan megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat majd a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. a Fejér megyei Martonvásáron.

A cég közleménye szerint a keddi avatóünnepségen jelen volt Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy "odavinni a munkát az emberekhez: ez a kormánytörekvés hatványozottan fontos a fogyatékossággal élő embereknek".
 
A megnyitón elhangzott: a rehabilitációs foglalkoztatásért támogatásban részesülő állami nagyvállalat Martonvásáron beinduló irodai papíráru gyártása mintegy 60 érintett főnek biztosít munkát.    
 
A sajtóanyag idézi Szabó Györgyöt, a Főkefe ügyvezetőjét, aki rámutatott: irodaipapíráru-gyártásban eddig is nagyhatalom voltak, piaci részesedésük egyes termékfajtákból a 70 százalékot is eléri, az Akadémiai Nyomda Kft. raktár- és üzembérleményeiben pedig tovább koncentrálódhat a termelés.    
 
A tervek szerint az Akadémiai Nyomdával végeztetik el a különféle iratgyűjtők, iratrendezők, gyorsfűzők félkész termékké formálását, amit aztán késztermékké a közhasznú cég alakít, és innen történik a kiszállítás is. Augusztus eleje óta 35 fővel már megkezdődött a munkavégzés.    
 
A száz százalékban állami tulajdonú Főkefe az ország egyik jelentős munkáltatója, a cég foglalkoztatja a legtöbb megváltozott munkaképességű embert. A jelenlegi összlétszám 4038 fő, közülük 3433-an megváltozott munkaképességűek.    
 
A társaságnak 76 telephelye van az országban, a munkahelyek jelentős része hátrányos helyzetű térségeken található.    
 
Az eredetileg, 1949-ben csak fővárosi és kizárólag látássérültek foglalkoztatására alakult, valaha párszáz fős cég ma látás-, hallás- és értelmi sérülteket, autista, neurológiai és belgyógyászati betegeket, fogyatékossággal élőket foglalkoztat.    
 
A cég stratégiai ágazatai a síkötések, lámpák, irodai papíráruk, orvosi infúziószerelék és tisztítóeszközök gyártása, továbbá újabban kóser zöldségtermesztés és -savanyítás.

Augusztustól a fogyatékos fogyasztó írásbeli kérelmére, úgynevezett akadálymentes számlát kaphat a villany- és gázfogyasztásáról, majd jövő augusztustól a víz-, a távhő- és a szemétszállítási számla is lehet ilyen jellegű.
 
Az említett szabályokat a parlament által februárban módosított rezsicsökkentési törvény tartalmazza.
 
Az akadálymentes számla háromféle lehet: Braille-írással nyomtatott, akadálymentes formátumú elektronikus vagy pedig könnyen érthető elektronikus számla.    
 
A törvény még annyit mond az akadálymentes számláról, hogy annak a számlaképénél a törvényben meghatározott formai előírások mellőzhetőek.    
 
A részleteket a törvény a kormányra bízza.
 

Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára elmondta: évente 300 millió forint állami forrásból működnek az ország hat egészségügyi intézményében azok a speciális, altatásra is lehetőséget nyújtó, különleges fogászati centrumok, amelyekben most már az autistáknak és a szellemi fogyatékossággal élőknek is képesek fogmegtartó kezelést biztosítani.
         
Zombor Gábor az átadón azt mondta, az új centrum átadása annak is köszönhető, hogy az elmúlt években intenzív egyeztetés indult meg a szakma és a kormányzat között. Így megteremtődnek azok a feltételek, amelyek alapján az olyan, különleges igényű betegek számára is képesek fogászati kezelést biztosítani, mint amilyenek az autisták és a szellemi fogyatékossággal élők.    
 
Hozzátette, a fogyatékossággal élők fogászati kezelésében is sikerült olyan finanszírozási rendet kialakítani, amelynek értelmében ezek a kezelések már nem fognak veszteséget termelni az intézménynek.
   
Az egyetem írásos összegzése szerint az értelmi fogyatékossággal élők fogászati kezelése speciális körülményeket igényel, hiszen állapotuknál fogva klinikai környezetben nem együttműködőek. A fogpótlások, a fogmegtartó és egyéb beavatkozások esetükben szinte kizárólag csak altatásban végezhetőek, a megszokott fogorvosi ellátó helyeken pedig erre nincs lehetőség. A fogyatékossággal élők ellátásában sokszor még egy egyszerű fogkő-eltávolítás is problémát okoz.
   
A Semmelweis Egyetemen kívül Budapesten a Heim Pál Gyermekkórházban és a Bethesda Gyermekkórházban áll rendelkezésre egyszerre mind az altatáshoz, mind pedig a fogorvosi ellátáshoz szükséges infrastrukturális háttér. Vidéken Pécsen, Szegeden és Debrecenben hoztak létre a múlt évben ilyen komplex módon kialakított központokat.
   
Az állam 200 millió forinttal támogatta a hat fogászati centrum kialakítását és évi 300 millió forintot biztosít a kezelésekre.
   
Hermann Péter, a most átadott projekt koordinátora, az SE fogorvos-tudományi karának dékánja azt mondta, hiú ábránd lenne azt állítani, hogy sérült embertársainknak ezután a többiekkel azonos lehetőségeik lesznek a fogászati kezelések vonatkozásban, de legalább "egy keveset törlesztettünk az adósságunkból".
 

A mentális betegségek 33 százalékkal nagyobb eséllyel alakulnak ki a meddőséggel küzdő nők gyermekeinél, mint azoknál, akiknél ilyen előzmény nem volt - derült ki a témában született eddigi legátfogóbb kutatásból.    
 
A tudósok 2,4 millió, 1969 és 2006 között Dániában született gyerek adatait vizsgálták meg. Összehasonlították a meddőségi problémákkal küzdő nők gyerekeit azokkal, akiknél nem volt ilyen gond. A teljes létszám 5 százalékát, 124 ezer ilyen gyereket találtak - számolt be a The Independent online kiadása.    
 
A Koppenhágai Egyetem Allan Jensen vezette kutatócsoportja hétfőn mutatta be eredményeit a Humán Reprodukció és Embriológia Európai Társaságának éves közgyűlésén. Tudomásuk szerint az övék az eddigi legnagyobb léptékű tanulmány a termékenység és a pszichiátriai betegségek kockázata közötti kapcsolatról.    
 
Átlagosan húsz éves perióduson át, 2009-ig elemezték az öt százalékos és a 95 százalékos csoport életútját. Azt találták, hogy pszichiátriai zavar miatt 170 ezer gyerek került kórházba és a meddőségi problémákkal küzdő nők gyerekeinél 33 százalékkal magasabb volt bármely pszichiátriai rendellenesség kockázata - közölték a tudósok.    
 
A skizofréniának 27 százalékkal, a szorongásnak és más pszichiátriai zavaroknak 37 százalékkal, a figyelemhiányos hiperaktivitásnak 40 százalékkal, a mentális fejlődés rendellenességeinek - köztük az autizmusnak - 22 százalékkal volt nagyobb a kockázata náluk.    
 
Azt nem tudták meghatározni, hogy a kockázat egyes meddőségi kezelésekkel állt-e kapcsolatban vagy az anya genetikai, esetleg biológiai eredetű meddőségével függött-e össze. Jensen számításai szerint a Dániában diagnosztizált összes pszichiátriai betegség 1,9 százaléka köthető az anyai meddőséghez, amely a kutató véleménye szerint "valódi kockázat, ám alacsony".    
 
Elmondta: a mentális betegségek kockázata és a várandósság lelki előnyei között kell mérlegelni. "Tudjuk például, hogy a pszichiátriai betegségeknek van genetikai tényezője. Ezért lehet, hogy ezekből a mentális betegségeket kódoló, károsodott génekből több fordul elő a meddőségi gondokkal küzdő nőknél, ez talán részben magyarázhatná a pszichiátriai zavarok fokozott kockázatát" - vélte Jensen.

Benyújtotta az Országgyűlésnek az oktatási tárgyú törvények módosítását az emberi erőforrások minisztere hétfőn, írja az MTI. A minket, autizmussal élő gyermeket nevelő szülőket leginkább érintő javaslat szerint a köznevelésben létrehoznák az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszert (INYR) a sajátos nevelési igényű, vagy valamilyen tanulási zavarokkal küzdő gyermekeknél.

Mint az indoklásban kifejtették: a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati ellátása során döntő jelentősége van annak, hogy hol, mikor, milyen ellátásban részesült az érintett, a szakemberek milyen megállapításokat tettek. Eddig ezek kezelése esetleges volt, és akár egy iskolaváltáskor is előfordulhatott, hogy az információk elvesztek vagy a szülők, előző iskola nem közölték az új intézménnyel, szakszolgálatokkal azokat. Ezen problémák kiküszöbölését célozza az INYR, amihez kapcsolódva oktatási azonosítót kapnának azok is, akik köznevelési intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de pedagógiai szakszolgálati ellátást igénybe vesznek. 

MSZP: visszatérhet a Horthy-kor újabb eleme    
 
Budapest, 2014. június 12., csütörtök (MTI) - Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerint újabb eleme térhet vissza a Horthy-korszaknak, a szegénységi bizonyítvány, valamint létrejön az annak elfogadására alkalmas "szegregációs államtitkárság". Erről Korózs Lajos csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón beszélt.    
 
Úgy fogalmazott, a Fidesz nemcsak a Kossuth téren hozta vissza Horthy-korszakot, hanem a társadalom megosztottságában is.    
 
Felidézte, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy külön akarnak foglalkozni az adófizető családokkal és a szegényekkel, vagyis - mondta - lesz államtitkársága a gazdagoknak és lesz a szegényeknek, a fogyatékosoknak, a cigányoknak, a hajléktalanoknak.    
 
Korózs Lajos azt mondta, az adófizetőkkel, a teherviselőkkel az ifjúsági és családügyi, a szegényekkel a szociális és társadalmi felzárkózási államtitkárság foglalkozik. Megfogalmazása szerint az utóbbi lesz a szegregációs államtitkárság.
    Ez "a lázári politika", vagyis mindenki annyit ér, amennyije van - tette hozzá.
 
Az ellenzéki politikus szerint azt, hogy valaki szegény, valamilyen módon dokumentálni kell, ez lesz a szegénységi bizonyítvány.
 
Mint mondta, a Horthy-korban ez a bizonyítvány egy hivatalos okirat volt, és ez kellett ahhoz, hogy szegények ellátásban részesüljenek, vagy segélyt kaphassanak az érintettek.
   
Milyen feltételek, adottságok, jövedelem vagy lakáshelyzet alapján kerül az egyik ember az egyik kasztba, a másik ember a másik kasztba? - tette fel a kérdést. Hova fogják sorolni például azt a vidéki ügyvédét, aki sok adót fizet, négy embert foglalkoztat, de testi fogyatékos? - kérdezte Korózs Lajos, aki kijelentette: ez az intézkedés szerinte "kirekesztő, arrogáns, diszkriminatív és cinikus is egyben".
 
Felhívta a figyelmet több felmérésre, köztük a múlt héten nyilvánosságra hozott OECD-jelentésre, amely alapján a magyar családok 47 százalékának gondot jelent a mindennapi betevő előteremtése. "Orbánék alatt a szegénység terjed, mint a pestis, és ezek a statisztikai adatokkal alátámasztott tények" - jelentette ki Korózs Lajos.
 
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége MEOSZ közleménye
   
Budapest, 2014. június 14., szombat (OS) - A fogyatékos emberek is teherhordozói a társadalomnak! A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöksége aggályosnak tartja az újonnan kialakított szociálpolitikai kormányzati struktúrát. A Szövetség bízik abban, hogy a szociális és felzárkóztatási államtitkárság létrehozása több odafigyelést eredményez majd fogyatékos emberek ügye iránt, és a család- és ifjúságpolitikai államtitkárságtól való elkülönítésének nem az a célja, hogy a fogyatékossággal élőket a társadalom terheiként, rászorultjaiként bemutatva szembeállítsa a "teherhordozó" családokkal.
 
    A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek egy jelentős része keményen dolgozik, maga is teherhordozó, adófizető állampolgár. Másoknak ez azért nem adatik meg, mert hiányzik az az akadálymentes, befogadó társadalmi környezet és szemlélet, amely lehetővé tenné, hogy másokhoz hasonlóan tanulhassanak, dolgozhassanak és családot alapíthassanak. A fogyatékos emberek ügye emberi jogi kérdés és nem jótékonykodás vagy segélyügy. Ennek szellemiségében, a MEOSZ minden olyan kérdésben partnere kíván lenni a kormányzatnak a jövőben is, amely elősegíti a fogyatékossággal élők életlehetőségeinek javulását, és azt, hogy másokkal egyenrangú polgárokként teljes értékű, önálló életet élhessenek.
 
 
Elfogadhatatlan a szociálpolitika jelenlegi iránya Magyarországon
 
A közvélemény 2014. június 10-én értesülhetett arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában nem csupán új vezetőt kapott a szociális ügyekért felelős államtitkárság, hanem a szervezeti struktúra is módosult. Balog Zoltán miniszter azt mondta, a szociális és társadalmi ügyekért felelős államtitkár feladata lesz, hogy "alakítsa át a segélyezés rendszerét úgy, hogy az a munkalapú társadalom felé tett további lépéseket tegye lehetővé". Az ifjúsági és családügyi államtitkár feladata, hogy "a demográfiai folyamatok megfordítása, a népességcsökkenés megállítása érdekében dolgozzon", továbbá, hogy "a családpolitika eddigi lépései a nemzetközi színtéren is hatékonyabb képviseletet" kapjanak.
 
Balog Zoltán szerint a szociálpolitikának különbséget kell tennie a problémás családok és terheket hordani képesek között, ez az oka annak, hogy külön államtitkárság foglalkozik a rászorulókkal és azokkal, akik "a vállukon viszik Magyarországot". A miniszter hozzátette: a szociális államtitkárság gondoskodik majd az önhibájukon kívül vagy önhibájukból rászorulókról, köztük a fogyatékkal élőkről, a gyermekvédelmet igénylő gyerekekről és a cigányokról. A család- és ifjúságügyi államtitkárság a "teherhordozókat" segíti, valamint az ifjúságot, akik majd a jövőben viszik a terheket.
 
A Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület elfogadhatatlannak tartja a szociális és társadalmi csoportoknak az államtitkárság kettéválasztásában kifejeződő megkülönböztetését, és azt a szemléletet, amit az ahhoz fűzött miniszteri indoklás képvisel. A segélyezési rendszer eddigi átalakítása, a kormány által "munkaalapú társadalomnak" nevezett szankciókkal kontrollált ínségmunka, valamint a családpolitikában végrehajtott változások egytől-egyik a szegénység és az egyenlőtlenségek súlyos növekedését eredményezték. E politika folytatása nem a népességnövekedéshez és a foglalkoztatás bővüléséhez vezet majd, hanem a kiszolgáltatottság és a társadalmi megosztottság fokozódásához. Ez nem prognózis, hanem az elmúlt évek gyakorlatának fájdalmas tapasztalata.
 
A kettéosztott államtitkárság létrehozásának üzenete arról is szól, hogy a társadalmi megosztottság most már a kormányzati irányítás szintjére emelkedik, a sajnálatosan jó ideje újra felfedezett "érdemesség" és "önhiba" kategóriáival együtt. Ha ezeken alapul a szociálpolitika gyakorlata, akkor még az eddiginél is kevesebb esély nyílhat arra, hogy a rászorultság körülményei közül bárki kiszabadulhasson, az ehhez szükséges szociális szolgáltatásokat és ellátásokat normatív alapon igénybe vehesse.
 
Aggasztó emellett az is, hogy a konvergenciaprogram arról tanúskodik, a kormány a társadalmi juttatások jelentős további csökkentését tervezi az előttünk álló parlamenti ciklus során.
 
Óvatos örömre csak az ad okot, hogy a szociális államtitkárság élére elismert szakember, Czibere Károly került, akire a szakmai tudás és a szóértés képessége egyaránt jellemző. Bízunk abban, hogy személyén keresztül mód nyílhat a tényleges tartalommal bíró párbeszéd újrakezdésére a minisztérium és a szakmai szervezetek között. Az ígéretes személyi változás azonban csak abban az esetben válthatja be a szociális szakma halványuló reményeit, ha - a kinevezést kommentáló miniszteri nyilatkozat ellenére - a kormányzaton és a szakminisztériumon belüli nyitottsággal jár együtt, s Czibere Károly nem egyedül fogja képviselni a szociálisan érzékenyebb, humánusabb, a rossz helyzetbe került embereket morálisan meg nem bélyegző szociálpolitikai irányt.
 
 
A napokban mind a MEOSZ, mind a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület aggodalmát fejezte ki az újonnan kialakított szociálpolitikai kormányzati struktúra kialakítása miatt. Szervezetünk, a MOZAIK Közhasznú Egyesület az autizmussal élő emberekért, csatlakozva ezen két állásfoglaláshoz szintén problémának tartja a társadalmi csoportok kettéválasztását problémás családokra (köztük a fogyatékkal élőkre és családjaikra) valamint terheket viselni képes, a "Magyarországot vállukon vivő" családokra. Ezt a fajta megkülönböztetést emberi jogi szempontból és minden más szempontból is aggályosnak tartjuk.
Fontosnak tartjuk, hogy ebben a kérdésben az autizmus területén működő, országos hatókörű érdekvédelmi szervezet is állást foglaljon, ezért e-mailben megkereséssel fordultunk az Autisták Országos Szövetségéhez.
 

Átadták a Kék Madár Alapítvány fogyatékkal élőket foglalkoztató, kibővült éttermét csütörtökön Szekszárdon, amelyet mintegy 40 millió forintos beruházással, európai uniós támogatással alakítottak ki az alapítvány székhelyén.    
 
Az ünnepélyes átadáson Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úttörő kezdeményezésnek nevezte a vállalkozást és hangoztatta: a kormány fontosnak tartja a szociális gazdaságot.  Hozzátette: abban bízik, hogy ezen a területen a következő években, évtizedekben több tízezer embernek adhatnak munkalehetőséget.    
 
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára a elmondta: a megváltozott munkaképességűek számára járó rehabilitációs kártya igénybe vételével 2014 márciusban mintegy 24 ezer ember dolgozott hatezer munkáltatónál. A kormány az elmúlt négy évben a Széchenyi terv keretében több mint húszmilliárd forintot fordított megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására – jegyezte meg.    
 
Az Ízlelő családbarát éttermet az alapítvány a főleg képzéseket finanszírozó 149 millió forintos európai uniós projekt keretében újította fel, illetve bővítette, így a korábbi 24 férőhelyes, Bartina utcai étterem ma 47 vendéget fogadhat. Kialakítottak egy harmincfős különtermet is.    
 
Mészáros Andrea, az 1997-ben létrehozott alapítvány ügyvezetője felidézte: a szervezet 2007-ben indította útjára a vállalkozást, és már a második évben önfenntartóvá vált. Az étterem létrehozásának egyik okaként azt említette, hogy ezzel is szerették volna meggyőzni a cégvezetőket arról, hogy egy vállalkozás fogyatékkal élőket foglalkoztatva is lehet sikeres.    
 
A fennállása óta számos díjjal elismert étteremben 14 mozgás- és érzékszervi fogyatékkal élő ember dolgozik, tavaly naponta több mint 300 adag ételt forgalmaztak. Az étterem 2013-ban 5,5 millió forint nyereséggel működött – mondta az ügyvezető. Az étterem arculata is megújult és egységessé vált, ami azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozást úgynevezett szociális franchise-rendszerben elterjesszék Magyarországon – ismertette az alapítvány vezetője.
 

Lezárult a Kézenfogva Alapítvány megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő program, amelyben hetvenöten vettek rész a felkészítő tréningeken, és tizenöt embert állítottak munkába - közölte az alapítvány hétfőn az MTI-vel.  
 
A szervezet közleménye szerint a Fogyatékos emberek foglalkoztatását fejlesztő inkubátorház (FEFI) és vállalkozási központ elnevezésű program átfogó célkitűzése volt, hogy verseny- és piacképessé tegye a fogyatékos emberek munkáját, és minél több ember elhelyezkedését segítse.    
 
Az inkubátorház program keretében az alapítvány 150 órás módszertani képzéseket szervezett megváltozott munkaképességű és fogyatékos embereknek, ahol elsajátíthatták a munkahelyi beilleszkedéshez szükséges ismereteket. Ezen kívül a munka- és munkaerő-közvetítéssel, valamint a szociális foglalkoztató szervezetek piaci szemléletének fejlesztésével is hozzájárult a fogyatékos emberek integrált foglalkoztatásához.    
 
A program 2012 júniusában indult, azóta 75-en vettek részt a felkészítő tréningjeiken, és 15 embert állítottak munkába, akik hat hónapig a Kézenfogva Alapítvány alkalmazásában dolgoztak nyílt piaci munkáltatónál, külső helyszíni munkavégzéssel. Közülük tizenhárom embert sikerült a fél év lejárta után is foglalkoztatni, nyolcan közülük pedig már több mint egy éve dolgoznak a nyílt munkaerőpiacon.    
 
Mateisz Martin, a program projektvezetője a közlemény szerint elmondta: több szociális foglalkoztató szervezet párhuzamos fejlesztésének koordinálása mellett rendszeresen tartottak úgynevezett érzékenyítő programokat. Ennek és a felkészítő tréningeknek köszönhetően például egy francia tulajdonú nagyáruházlánc a már alkalmazott hallássérült dolgozók mellett minden áruházában szeretne további, szájról jól olvasó, hallássérült pénztárosokat alkalmazni. Ráadásul új munkaköröket is kialakítottak, kifejezetten értelmi fogyatékos és autista emberek számára az áruvédjegy-beragasztó, valamint a lejáratiidő-kontroller munkakörökben. Az IBM ISSC Kft. pedig már a saját, munkára felkészítő képzéseit szervezi, amivel tovább növelné a fogyatékkal élő munkavállalóinak számát.    
 
A Kézenfogva Alapítvány az inkubátorház program végeztével is folytatja a fogyatékos emberek foglalkoztatásának támogatását. Az egyéni igényeknek megfelelő, fenntartható munkahelyek fejlesztésért létrejött Aktív Műhely a tervek szerint hamarosan országos szinten, egyre több szervezet bevonásával, infrastrukturális fejlesztésekkel kiegészítve működik tovább - olvasható az alapítvány közleményében.

Több mint hétszáz gyermeket várnak a rendezők pénteken és szombaton a hatodik alkalommal sorra kerülő Zánkai Diáksport Fesztiválra.
 
A szervező Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) szerdai sajtótájékoztatóján Szabó László elnök elmondta, a csütörtök este a Dísztéren ünnepélyes megnyitóval kezdődő eseményen négy sportág országos döntőjét láthatja a majd közönség.    
 
"Atlétika, labdarúgás, erőemelés és a röplabda egyszerűsített változataként ismert zsinórlabda lesz programon, és nagy örömünkre szolgál, hogy évente immár nyolcezer gyermeket mozgatunk meg az országos selejtezőkön 12 sportágban" - jelentette ki Szabó László, hozzátéve: idén a zánkai résztvevők a krikettet és a rögbit is kipróbálhatják.    
 
Szekeres Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sportért felelős helyettes államtitkára elmondta, néhány éve ott volt azon az "előzményversenyen", amelyen még csak 100-120 gyermek mérte össze tudását, és bízik a rendezvény további fejlődésében.    
 
A Magyar Paralimpiai Bizottságot (MPB) vezető Gömöri Zsolt hozzátette, hogy a paralimpiai sportágak fejlődésében is fontos szerepet játszhat a zánkai fesztivál.    
 
Gécsek Tibor Európa-bajnok kalapácsvető - aki mentorként lesz jelen a Balaton-parti atlétikai versenyeken - elmesélte:
    "Amikor 1986-ban kijutottam a nemzetközi versenyekre, a benelux államokban rendszeresen fogyatékos sportolók szerepeltek a betétprogramokban. Magától értetődő, hogy örömmel népszerűsítem a fogyatékkal élő fiatalok sportját."
   
A sajtóesemény végén került sor a FODISZ és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, illetve a Kézmű Nonprofit Kft. közötti együttműködési megállapodások aláírására.
 

A Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. zöldségfélék, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztésére és értékesítésére mezőgazdasági leányvállalatot alapít Agro Rehab Nonprofit Kft. néven - közölte a tulajdonosi jogot gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. csütörtökön az MTI-vel.    

A Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. túlnyomórészt ipari tevékenységet folytat, 2011. óta mezőgazdasági ágazatot is működtet Karácsondon, Tomajmonostorán és Martfűn. Karácsondon a Ferences rendtartománytól haszonbérbe vett majorságban öt hektáron szántóföldi kertészet, valamint növényházi zöldségtermesztés folyik.    

A telephelyhez tartozik a HACCP minősítéssel rendelkező zöldségfeldolgozó üzem. A majorságban 12 autista és 25 egyéb megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat a cég - írja közleményében az MNV Zrt.   

A vagyonkezelő közleményében kiemelte, hogy a Főkefe rendelkezik a "Kedassia" minősítő társaság - Kashrus Committee of the Union of Orthodox Hebrew Congregations - kóser termék bizonyítványával.    

A Főkefe idén márciusban megkezdte a savanyított termékek szállítását a londoni, az antwerpeni, a bécsi és a budapesti kóser áruházakba, továbbá létrehozta a KosHerb márkanevet, melynek levédése már folyamatban van - írja közleményében az MNV Zrt.     

Az MNV Zrt. tájékoztatása szerint a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. a leányvállalat létrehozását a fejlesztésekhez szükséges pályázati lehetőségek kihasználása, és az üzletág további eredményes működése érdekében kezdeményezte.   

Az új leányvállalat, az Agro Rehab Nonprofit Kft. átveszi a Főkefe eddigi mezőgazdasági tevékenységének helyszíneit, továbbá 2015-ben új telepet nyit Kenderesen. A társaság tevékenysége a kóser és a hagyományos termékek termesztésére és értékesítésére alapul. A vállalat célja a kenderesi gazdaság, illetve a martfűi telephely fóliákkal, gépekkel és egyéb infrastruktúrával, öntözőrendszerekkel történő felszerelése.   

A vidék- és agráralapú munkahelyteremtésben és megtartásban érintett vállalat foglalkoztatottainak összlétszáma 2015-18 végére elérheti a 250 főt, közülük várhatóan 180-an megváltozott munkaképességűek lesznek. A cég üzleti terve a 2018-ig terjedő időszakig közel 334 millió forintos beruházási összeggel számol - tájékoztatott az MNV Zrt.       

Márton Péter, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója a közleményben kiemelte, hogy a hozzájárulásukkal létrejövő Agro Rehab Nonprofit Kft. integrátori szerepet vállalhat a megváltozott munkaképességű dolgozók és a tartósan munkanélküliek mezőgazdasági foglalkoztatásában és képzésében.

 

A társadalom nem figyel eléggé a fogyatékkal élőkre, pedig közöttük is vannak, akik rendkívüli képességekkel rendelkeznek, és akár fölé is emelkedhetnek az ismert és elismert tehetségeknek - hangsúlyozta Benkő László, az Omega együttes billentyűse kedden Budapesten, az egészséges és a fogyatékkal élő művészvilág május 18-án megrendezendő közös gálájának sajtóbemutatóján.    

A főpróbával egybekötött sajtótájékoztatón elhangzottak szerint "Integráció a színpadon a zene és a tánc nevében" jelmondattal rendez művészeti bemutatót a Mozdulj! Közhasznú Egyesület, ahol egészséges és fogyatékossággal élő táncosok, énekesek, előadóművészek kívánják bizonyítani, hogy az alkotás lehetősége mindenkiben ott rejlik.   

A rendezvénnyel az esélyegyenlőség napja előtt tisztelegnek a szervezők, akik az est bevételével a látássérülteknek és vakoknak szervezett idei Balaton-kerülő tandemes biciklitúrát kívánják támogatni.    

A gálán fellépő egészséges és fogyatékkal élő művészek együttes, premier műsorokkal is készülnek. A látás- és hallássérült, valamint kerekes-székes szereplők mellett a fellépők között lesz Kárászy Szilvia zongoraművész, Torres Dani, a Pa-Dö-Dö együttes, Szabó Leslie, Krizbai Teca, Vágó Bernadett, R. Kárpáti Péter és Benkő László.   

"Nem titkolt vágyunk, hogy a közeljövőben állandó estet szervezzünk a fellépők produkcióiból, amely szerepelhet például egy színház repertoárjában is, hogy a közös művészet ereje még több embert érhessen el" - mondta Tálos Marianna, a Mozdulj! Közhasznú Egyesület elnöke.   

A május 18-i rendezvényhez a fővárosi Aranytíz Kultúrház biztosítja a helyszínt. További információk a közhasznú társaság internetes oldalán olvashatók.