LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Nem tapasztalt változást az iskolai agresszió területén az oktatási jogok biztosa a tavalyi évben. Erről Aáry-Tamás Lajos beszélt hétfőn az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt, ahol szólt arról is, hogy az oktatás "miértjéről" közmegegyezésre, konszenzusra lenne szükség.   

A biztos a 2013-as év tapasztalatait összegezve kiemelte: különleges helyzet alakult ki, mert bár az oktatási reform elindult, de még nem lehetett azt mondani, hogy az új rendszer teljességében működött. A mindennapi működésre vonatkozó szabályokat csak 2013 szeptemberében vezették be, ami azt is jelentette, hogy az a változás, ami a köznevelést érintette: egyszerre volt nagyon gyors, és egyszerre elhúzódó.   

Kitért arra is, hogy új tankönyvrendelési és kiosztási modell indult el, a hivatal az alapvető jogok biztosával vizsgálta az ebből fakadó anomáliákat. Szavai szerint azt lehetett látni, hogy márciusban még mindig ezres nagyságrendben nem voltak ott a könyvek az iskolákban. Az idei évben már kevesebb a panasz, de még mindig vannak iskolák, ahol a tankönyveket nem kapták meg a diákok.   

Szólt a 16 óráig tartó iskolai bent tartózkodásról is: ez az első időszakban nem okozott gondot, de aztán ez a szabály szembement a tanárok kötelező 32 órájára vonatkozó előírással. Egyre inkább azt kezdték tapasztalni, hogy az iskolák arról kezdték győzködni a szülőket, hogy jobban tudják mi kell a gyermeknek, mint a család.   

A rendőrség úgy gondolta, hogy sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a köznevelésben, mint korábban, és többször a belügyi igazgatás döntött oktatási kérdésekben. Ha a biztonsági őrök korábbi rendőrök lesznek, vagy különböző prevenciós feladatokat rendőrökre bíznak akkor az ebből fakadó konfliktus elmélyülő lesz - vélte.   

Az iskolai agresszió területén növekedést nem lát, de csökkenést sem - jegyezte meg a biztos.   

Kiemelte: több mint 18 ezer panaszt kezelt az elmúlt 15 évben,  számos olyan konfliktust tapasztal, amiket korábban nem. A "fáradtság és kimerültség" olyan jelei láthatók már most, amelyek májusban-júniusban szoktak előfordulni. A Klik-kel folyamatosan egyeztet, a központ segítőkész és érzékeli a problémákat, és finomhangolásokba kezdtek - jelezte.

"Árnyékban" maradtak a fogyatékos gyermekek, az új rendszer átalakításakor nem születettek meg a vonatkozó döntések, és ezért hátrányba kerültek - tért át egy másik problémát, hangsúlyozva: el kell kezdeni integrálni őket az oktatás rendszerébe.

Először veheti át egy értelmi fogyatékossággal élő ember a francia Becsületrendet - adta hírül hétfőn a France Info hírrádió.   

Francois Hollande államfő hétfő este az Elysée-palotában személyesen adja át a legmagasabb francia elismerést Jean-Pierre Crépieux-nek a fogyatékosokkal foglalkozó L'Arche egyesület társalapítójának.

A 70 éves férfi gyerekkorát fogyatékosokkal foglalkozó intézményekben töltötte, majd kamaszkorában utcára került. Húszévesen találkozott Jean Vanier-val, aki teljesen megváltoztatta az életét. A kanadai tengerészet volt tisztjét, a keresztény egyesületek egyik elkötelezett aktivistáját felháborította, hogy az értelmi fogyatékosok milyen nehéz körülmények között élnek a pszichiátriai intézetekben. L'Arche néven létrehozott számukra egy befogadóhelyet a Párizstól északra található Troslyban. Ide került be Jean-Pierre Crépieux, akinek meghatározó szerepe volt az újfajta közös élet kialakításában az értelmi fogyatékosok között.   

"Soha nem akarta, hogy kizárólag olyan fogyatékosként tekintsenek rá, akit el kell látni. A kölcsönösség fogalmát ő vezette be, a közösség tagjai közötti interaktív viszonyt a testvériségre alapozva ő teremtette meg" - mondta Michele Dormal, az alapítvány képzésért felelős igazgatója.   

Jean-Pierre Crépieux 1972-ben maga hozott létre egy új befogadóközösséget a breton partok mentén található Ambleteuse-ben.   

"Jókedvű és humoros emberként Jean-Pierre sokáig kórustag volt és a befogadóhely ünnepségeinek főszereplője. Szeret beszélni és az emberekkel foglalkozni, nyitott személyiség és hűséges barát" - hangsúlyozta Michele Dormal. Igazságérzete és a közösségi szellem mások képviseletére is alkalmassá tette az egyesületen belül.   

Jean-Pierre Crépieux egy ideig a boulogne-i fémfeldolgozóban, majd az egyesület asztalosműhelyében dolgozott. Életéről Nem félek megöregedni címmel 2009-ben könyvet adott ki. Ebben úgy vélte, hogy a L'Arche - amelynek jelenleg 147 közösségi háza működik a világban - nem jöhetett volna létre a bentlakók együttműködése nélkül.   

"Két hétre fogadtak be és ötven éve itt vagyok. Ambleteuse-ben a műhelyben dolgoztam. Volt munkám és barátokat is találtam. Egy értelmi fogyatékos is képes megcsinálni dolgokat" - mondta a férfi a France Info hírrádióban. "Nagyon büszke" arra, hogy ő az első értelmi fogyatékos, aki átveheti a Becsületrendet. Úgy érzi, hogy az elismerés jó alkalom arra, hogy "minden olyan embert képviseljen, aki értelmi fogyatékossággal él".   

"Vettem egy öltönyt, mert azért ez mégiscsak egy ünnep. Meg vagyok hatva, hogy engem választottak ki" - tette hozzá.   

A L'Arche alapítványt négyen alapították, közülük már csak ketten élnek. Franciaországban a szervezet 31 befogadóhelyén 1200 ember él, napi foglalkozásaikat pedig további hétszázan látogatják.

Egyedi fejlesztésű bevásárlókocsik beüzemelését jelentette be a fogyatékossággal élők világnapján egy áruházlánc. Az új kocsikkal a Down szindrómás, autista, értelmi sérült, vagy mozgáskorlátozott fiatalok és családtagjaik bevásárlását szeretnék megkönnyíteni.   

Az egyedi kocsikat a Pető intézet és az Angelman Alapítvány javaslatai alapján külön erre a célra gyártatta le az Auchan Magyarország vállalt. Céljuk az volt, hogy az érintett beteg, vagy fogyatékkal élő gyermekek ugyanúgy együtt lehessenek vásárlás közben a szüleikkel, mint bármely más családok - tájékoztatta a vállalt közleményben az MTI-t.   

Budaörsön az új kocsik mellett tesztjelleggel egy elektromos mopedet is üzembe állítottak, ezt bárki használhatja, akinek a mozgás nehézséget jelent.   

A vállalat idén másodszor nyerte el a fogyatékosságbarát munkahely elismerést, jelenleg több mint 360 megváltozott munkaképességű, fogyatékkal, vagy egyéb krónikus betegséggel élőt foglalkoztat. Minden áruházban dolgozik megváltozott munkaképességű kolléga, a csapatoknak pedig érzékenyítő tréningeket tartanak.   

Az áruházakat kerekes székesek számára kialakított pénztárakkal és szélesebb bejárati kapukkal, folyosókkal alakították ki, emellett szintén a mozgáskorlátozottak számára létesítettek alacsony zöldség-gyümölcs mérlegeket, továbbá emelt számú mozgáskorlátozott parkolót is elérhetővé tettek. A vakok és gyengén látók a bejáratoknál kérhetnek segítséget a vásárláshoz, munkatársi kíséret formájában.

Miskolc belvárosában szerdán megnyílt az északkelet-magyarországi régió első olyan étterme, ahol a személyzetet fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek alkotják.       

A "Batyu-Téka, több mint étterem” elnevezésű vendéglátóhelyről Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke elmondta, az étterem névválasztása már önmagában különleges. Az étterem mellett könyvtárként is működik a hely: egyebek mellett minden autizmussal kapcsolatos magyarul megjelent könyv megtalálható, és számos gyógypedagógiai, rehabilitációs könyv, kiadvány.   

Az étterem egyik részében fejlesztő játszóházat alakítanak ki - fürdővel, pelenkázóval -, sok játékkal és eszközzel.   

Az ételeket a miskolci baráthegyi majorság konyhájából szállítják, elsősorban helyben termelt és helyi termelőktől beszerzett alapanyagokat használnak fel.   

Az étterem megnyitásával 15 új munkahelyet hoztak létre.  

Az eseményen átadták az év esélyteremtő munkahelye vándordíjat is, amelyet a tavalyi díjazott, az Auchan Magyarország Kft. miskolci áruházai után idén a Generali Biztosító Zrt. nyert el.

A kerékpárosok évekig megrendezett Critical Mass felvonulásának mintájára Kiss Csaba idén életre hívta a fogyatékkal élők kritikus tömegét megmutató Rehab Critical Mass rendezvényt, melyen ma részt vett az auti.hu is. 
 
Kiss Csaba maga is érintett, születésekor agyvérzést kapott, emiatt mozgássérült. Kiss Csaba videóüzenete a kezdeményezésről:
 
A felvonulás célja elsődlegesen a szemléletformálás, a társadalmi, szociális beilleszkedést javító törvényi változások elérése az oktatás, az ellátó rendszer és akadálymentesítés területén. 
 
Kép: auti.hu 
 
Kép: auti.hu
 
A körülbelül 1000 fős tömeg az Emberi Erőforrások Minisztériuma elől indult az Erzsébet térre. 
 
Kép: auti.hu
 
A rendezvényen felszólalt Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője is. Elmondta, hogy a nemzetközi felmérések szerint ma már nem 100-ból 1, hanem 100-ból 2 fő él autizmussal. Megemlítette, hogy Magyarország a mindenfajta mássággal, így az autizmussal  élők társadalmi integrációjában még mindig a kezdeti lépéseknél tart, csak az a baj, hogy ez már 20 éve így van. 
 
 
Kép: auti.hu
 
A szervezők 8 pontos petícióját Szekeres Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa vette át.
 
A petíció aláírására még van mód a peticiok.com oldalon.
 
Kép: auti.hu
 
 
Cikkek és riportok a rendezvényről: 
Rtl Klub Híradó (5:08-nál)
ATW Híradó (17:42-nél)

A fogyatékossággal élő, valamint a velük szolidáris, őket segítő emberek tartanak együtt felvonulást és pikniket vasárnap Budapesten, hogy felhívják a társadalom figyelmét azokra a problémákra, amelyek megnehezítik a mindennapjaikat.   
 
A kerékpáros mozgalom mintájára "RehabCritical Mass"-nek nevezett civil mozgalom - Facebook-oldala szerint - mentes minden politikai szándéktól, célja pedig az, hogy javítson a különböző fogyatékossággal élő emberek, köztük mozgássérültek, siketek és vakok életminőségén.
 
A felvonulás délután az Emberi Erőforrások Minisztériuma Akadémia utcai épülete elől indul az Erzsébet térre, ahol "ismerkedős, beszélgetős" pikniket rendeznek. A civil szervezetek bemutatót is tartanak a téren arról, mi okoz a fogyatékossággal élők számára nehézséget az életükben, és mi az, amiben érzékelhető változtatást, "egyenlő bánásmódot" szeretnének elérni.
 
A vasárnapi program ötletgazdája a mozgássérült Kiss Csaba teológus, aki egy videointerjúban élethelyzetük érzékeltetésére azt mondta: "a fogyatékkal élők esetében minden más ugyan, és mégis minden ugyanaz".   
 
A demonstrálók arra akarják felhívni a figyelmet, hogy egyre többen vannak, akik szolidárisak velük és az érdekérvényesítésben kiállnak mellettük.
 
A felvonulás az Erzsébet téren zárul, ahol egyrészt kulturális programok várják az érdeklődőket - többek között a Budapest Bár és a Republic együttes is fellép.   
 
A szervezők Facebook-oldalukon azt írják, a szolidáris magyar társadalom hangjaként hisznek abban, hogy egy ember értéke önmagában az emberben rejlik, és nem a gazdasági hasznosságában.   
 
Azok a fogyatékossággal élők, akik nem tudnak részt venni a rendezvényen, online követhetik majd a programokat itt
 
Magyarországon a fogyatékossággal élő emberek száma a 2011-es népszámlálási adatok szerint 457 ezer volt. A szervezők szerint a környezetükkel együtt mintegy 1,8 millió embert érint közvetlenül a fogyatékossággal élők helyzete.
 

A ”Mostanában történt” táblánkra ma kikerült a tegnap készült fényképünk: az Aradi vértanúk emlékparkjának átadó ünnepsége. Hat autista nebulónkkal két kilométert sétáltunk a szép, őszi időben a tankerületünk kertjéig. Pontosan érkeztünk. Az egy órás műsort idegenekkel körülvéve, fegyelmezetten, csöndben, ingadozó türelemmel és figyelemmel végig állták és hallgatták; ami nagy erőfeszítés, óriási teljesítmény részükről.

Sokan alig sétálnak a szüleikkel, ami meglátszik az állóképességükben és az utcai közlekedésükben. Mi rendszeresen sétálunk velük, de az kevés. Vannak területek, amiket a szülőnek is gyakorolni kell a gyermekükkel együtt. A séta és a közlekedés ide tartozik – mindig az adott autista gyermekhez igazítva.

Szabó László, a Nyírbátori Tankerület igazgatója és az emlékpark megálmodója, elmesélte az 1849. október 6-ai eseményeket. A 165 évvel ezelőtt, Aradon történtek megértése nagyobb korosztályú, nem autistáknak is komoly feladat.

Indulás előtt beszélgettünk a témáról a készített prezentációnk segítségével. A fő célunk az volt, hogy a gyerekek legalább egy lényeges elemet megértsenek és örömmel idézzék fel. Mind a hat gyermeknek volt egyénre szabott kérdésünk és válaszunk. Kiemeltük, hogy a katonák mennyire szerették a hazájukat és milyen bátran viselkedtek az utolsó leheletükig. Azonban hosszú időre van szükségük ahhoz, hogy megértsék és rutinosan használják a ”régen” és ”ma” időhatározókat.

A srácaink tekintete kalandozott. Csongor nagyon megörült, amikor ismerős arcot fedezett fel a konferansziéban: Márton Ildikó tanító nénit, aki már többször volt az osztályunk vendége a tanítványaival a Nyírbátori Református Általános Iskolából. A beszédeket és az előadásokat követő tapsok pillanataiban megmozgathatták magukat – ami szintén társadalmilag elfogadott.

Sokan megkérdezik: mi értelme van autista gyerekeket ilyen ünnepségekre elvinni. Szerintünk ez nem is kérdés. A mindennapi életben számtalanszor van kisebb-nagyobb rendezvény, amin meg kell jelennie a családnak, az osztálynak, a baráti társaságnak. Ha jól előkészítjük és irányítjuk a történéseket, akkor kellemessé is válhat. 

www.akor.hu

Négyszáznál is többen jelentkeztek a fogyatékossággal élők számára tavasszal meghirdetett ParaSzuperSztár című kulturális tehetségkutató versenyre, amelynek döntőjét december 5-én tartják.   
 
A versenyt előadó- és alkotóművészeti kategóriában hirdették meg, a két kategóriában együttesen négyszáznál is többen jelentkeztek, életkortól és fogyatékosság típusától függetlenül bárki nevezhetett - közölték a szervezők kedden az MTI-vel.    
 
Az összegzés szerint az előadóművészeti kategóriában a mintegy 160 nevezésből a beküldött bemutatkozó anyagok alapján egy szakmai zsűri több mint 50 produkciót választott be az október 6-i és 7-i elődöntőbe. A továbbjutók december 5-én, a fogyatékossággal élők világnapján mérkőznek meg egymással a győzelemért.    
 
Az alkotóművészeti kategória legjobb alkotásait és a nyerteseket szintén ezen a napon mutatják be.   
 
Az előadóművészeti kategória zsűrijében Both András színművész, Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas énekes, Gaudy Babette képző- és iparművész, Koncz Gábor színművész, László Attila gitárművész, Pozsgai Zoltán zongoraművész, Tóth Richárd színész-koreográfus foglalt helyet, a zsűri elnöke Monspart Sarolta világbajnok tájfutó.

Új telephelyet nyitott, ahol hatvan megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat majd a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. a Fejér megyei Martonvásáron.

A cég közleménye szerint a keddi avatóünnepségen jelen volt Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy "odavinni a munkát az emberekhez: ez a kormánytörekvés hatványozottan fontos a fogyatékossággal élő embereknek".
 
A megnyitón elhangzott: a rehabilitációs foglalkoztatásért támogatásban részesülő állami nagyvállalat Martonvásáron beinduló irodai papíráru gyártása mintegy 60 érintett főnek biztosít munkát.    
 
A sajtóanyag idézi Szabó Györgyöt, a Főkefe ügyvezetőjét, aki rámutatott: irodaipapíráru-gyártásban eddig is nagyhatalom voltak, piaci részesedésük egyes termékfajtákból a 70 százalékot is eléri, az Akadémiai Nyomda Kft. raktár- és üzembérleményeiben pedig tovább koncentrálódhat a termelés.    
 
A tervek szerint az Akadémiai Nyomdával végeztetik el a különféle iratgyűjtők, iratrendezők, gyorsfűzők félkész termékké formálását, amit aztán késztermékké a közhasznú cég alakít, és innen történik a kiszállítás is. Augusztus eleje óta 35 fővel már megkezdődött a munkavégzés.    
 
A száz százalékban állami tulajdonú Főkefe az ország egyik jelentős munkáltatója, a cég foglalkoztatja a legtöbb megváltozott munkaképességű embert. A jelenlegi összlétszám 4038 fő, közülük 3433-an megváltozott munkaképességűek.    
 
A társaságnak 76 telephelye van az országban, a munkahelyek jelentős része hátrányos helyzetű térségeken található.    
 
Az eredetileg, 1949-ben csak fővárosi és kizárólag látássérültek foglalkoztatására alakult, valaha párszáz fős cég ma látás-, hallás- és értelmi sérülteket, autista, neurológiai és belgyógyászati betegeket, fogyatékossággal élőket foglalkoztat.    
 
A cég stratégiai ágazatai a síkötések, lámpák, irodai papíráruk, orvosi infúziószerelék és tisztítóeszközök gyártása, továbbá újabban kóser zöldségtermesztés és -savanyítás.

Augusztustól a fogyatékos fogyasztó írásbeli kérelmére, úgynevezett akadálymentes számlát kaphat a villany- és gázfogyasztásáról, majd jövő augusztustól a víz-, a távhő- és a szemétszállítási számla is lehet ilyen jellegű.
 
Az említett szabályokat a parlament által februárban módosított rezsicsökkentési törvény tartalmazza.
 
Az akadálymentes számla háromféle lehet: Braille-írással nyomtatott, akadálymentes formátumú elektronikus vagy pedig könnyen érthető elektronikus számla.    
 
A törvény még annyit mond az akadálymentes számláról, hogy annak a számlaképénél a törvényben meghatározott formai előírások mellőzhetőek.    
 
A részleteket a törvény a kormányra bízza.
 

Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára elmondta: évente 300 millió forint állami forrásból működnek az ország hat egészségügyi intézményében azok a speciális, altatásra is lehetőséget nyújtó, különleges fogászati centrumok, amelyekben most már az autistáknak és a szellemi fogyatékossággal élőknek is képesek fogmegtartó kezelést biztosítani.
         
Zombor Gábor az átadón azt mondta, az új centrum átadása annak is köszönhető, hogy az elmúlt években intenzív egyeztetés indult meg a szakma és a kormányzat között. Így megteremtődnek azok a feltételek, amelyek alapján az olyan, különleges igényű betegek számára is képesek fogászati kezelést biztosítani, mint amilyenek az autisták és a szellemi fogyatékossággal élők.    
 
Hozzátette, a fogyatékossággal élők fogászati kezelésében is sikerült olyan finanszírozási rendet kialakítani, amelynek értelmében ezek a kezelések már nem fognak veszteséget termelni az intézménynek.
   
Az egyetem írásos összegzése szerint az értelmi fogyatékossággal élők fogászati kezelése speciális körülményeket igényel, hiszen állapotuknál fogva klinikai környezetben nem együttműködőek. A fogpótlások, a fogmegtartó és egyéb beavatkozások esetükben szinte kizárólag csak altatásban végezhetőek, a megszokott fogorvosi ellátó helyeken pedig erre nincs lehetőség. A fogyatékossággal élők ellátásában sokszor még egy egyszerű fogkő-eltávolítás is problémát okoz.
   
A Semmelweis Egyetemen kívül Budapesten a Heim Pál Gyermekkórházban és a Bethesda Gyermekkórházban áll rendelkezésre egyszerre mind az altatáshoz, mind pedig a fogorvosi ellátáshoz szükséges infrastrukturális háttér. Vidéken Pécsen, Szegeden és Debrecenben hoztak létre a múlt évben ilyen komplex módon kialakított központokat.
   
Az állam 200 millió forinttal támogatta a hat fogászati centrum kialakítását és évi 300 millió forintot biztosít a kezelésekre.
   
Hermann Péter, a most átadott projekt koordinátora, az SE fogorvos-tudományi karának dékánja azt mondta, hiú ábránd lenne azt állítani, hogy sérült embertársainknak ezután a többiekkel azonos lehetőségeik lesznek a fogászati kezelések vonatkozásban, de legalább "egy keveset törlesztettünk az adósságunkból".