Veszprém, 2015. március 28- április 5.

Március 28. szombat, 18 óra: Szentmise az autizmussal élőkért

Március 30. hétfő, 17 óra, Polgármesteri Hivatal: Aut-Kartonok kiállítás megnyitója

Április 1. szerda, 19 óra, Petőfi Színház: Orosz Zoltán és barátai jótékonysági koncert

Április 2. csütörtök, 16 órától, Kossuth utca: AUTIZMUS VILÁGNAP

Április 3. péntek, 16 órától, Csolnoky Ferenc Kórház: "Tévhitek az autizmusról" előadások nem csak szakembereknek

Április 4. szombat, Jutas kilátó és tanösvény: "Viselj valami kéket" családi program

Március 28-április 5., Mackó Cukrászda: Kék sütemények árusítása

További információk a plakáton, a folytatáshoz kattints a Bővebben gombra!

"Ragyogj kéken" Autizmus Világnapi Flashmob az Albatrosz táncegyüttessel

Helyszín: Zalaegerszeg, Dísz tér

Időpont: 2015. április 2. 18 órakor

Szervező: Autista Sérültekért Zalában Alapítvány

Forrás: Az esemény facebook oldala

Helyszín: Szombathely, Fő tér, Városháza előtt

2015.04.08. szerda, 9-15 óráig INTERAKTÍV NYÍLT NAP

2015.04.08. szerda, "Ragyogj kékben" Kékre világítják az Alsóvárosi Ferences Templomot

2015.04.09. csütörtök, 9-15 óráig INTERAKTÍV NYÍLT NAP és vetélkedő

2015.04.10. péntek, 9.30-16 óráig SZAKMAI NAP

2015.04.11. szombat, 11 órától KÉK SÉTA Mátraházáról Kékestetőre

Forrás: ASK facebook oldala

Időpont: 2015. április 2. 19-20 óráig

Helyszín: Székesfehérvár

Szervező: Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány és a Fejér Megyei Esélyteremtési és Önkéntes Ház

Forrás: A rendezvény facebook oldala

2011-ben Nehezítő és elősegítő tényezők az autizmussal élő gyermekek óvodai integrációjában című szakdolgozatomban írtam az autizmus diagnózis fontosságáról. Néhány részletet idézek belőle:

„Az óvodai finanszírozás szempontjából az autizmus diagnózis meglétének kiemelkedő szerepe van. A diagnózissal magasabb fejkvótát hívhat le az intézmény, és a csoportlétszámban három fővel számolhat. Ebből a nézőpontból azok az óvodák, ahol több gyermek van – főleg SNI gyerekek – ott arányaiban több anyagi forrásból lehet gazdálkodni. Ez azt vonja maga után, hogy több gyógypedagógust tud alkalmazni. Ezt mutatja a 7. táblázat. Lásd: Mellékletek Kivételt képez a 30-nál kevesebb gyermeket ellátó óvoda. Feltételezem, hogy ezek az óvodák plusz forrásból gazdálkodnak, esetleg alapítványok tartják fent.

Összevetettem, hogy az óvodák hány autizmussal élő vagy autisztikus tüneteket mutató gyermeket integráltak, és milyennek ítélik meg az integrációjukat. (8. táblázat) Lásd: Mellékletek E szerint 11 óvodában, ahol 10 vagy több gyereket integráltak, nagyobb arányban voltak sikeresek (10 óvoda), mint sikertelenek (1 óvoda). Ez azt mutatja, hogy a tapasztalatok növelik az eredményességet. A 9. táblázat kissé megtévesztő: az autizmussal élő vagy autisztikus tüneteket mutató gyermekek óvoda utáni továbbhaladását mutatja annak függvényében, hogy az óvoda mennyi gyermeket integrált. Két tényező miatt nem „érvényesek a számok”:

• a sajátos nevelési igényű gyerekeket, főleg az autizmussal élőket nem lehet egymás teljesítményével, képességével összehasonlítani. Autizmus spektrum zavarokban a „spektrum” szó pontosan kifejezi, hogy a gyengétől a magasan funkcionálóig változhat a gyermek képessége, amelyet a saját szükségletei egész élete során alakíthatnak, pl.: életkora, érdeklődése, személyisége, képességei, erősségei, autizmusban való érintettség/ az egyes területek érintettsége,
• a szülők és a lakókörnyezet adta iskolatípusok.

Szerintem minden gyermeknél más a siker megnyilvánulása. Minden pedagógusnak meg kell ismernie a gyermek „kiinduló pontját”, és azt, hogy milyen körülmények között tudta teljesíteni a hozzá igazított elvárásokat.
Számomra érdekes, hogy az autizmussal élő vagy autisztikus tüneteket mutató gyerekek aránya közel egyforma. (10. táblázat) Lásd: Mellékletek Ha a 7. és a 8. kérdésben választható „7 vagy több” választ ha 7-nek veszem, akkor mindössze 41 autisztikus tüneteket mutató gyermekkel van több ezekben az óvodákban az autizmussal élő gyermekekkel szemben.

Ez azt eredményezi, hogy az óvoda még azt a kevés plusz támogatást sem tudja igénybe venni, mint amit lehetne. Tehát fele annyi szakembert tud így alkalmazni ez a 100 óvoda. /Ez akkor áll fenn, ha azt feltételezem, hogy az összes autisztikus tüneteket mutató gyermek valóban kap autizmus diagnózist. Ennek viszont kicsi az esélye./ Dupla ennyi gyógypedagógus, autizmus szakember dolgozhatna az autizmussal élő gyermekekkel. Ha meg lenne ezeknek a gyerekeknek is a diagnózisa, akkor a jelenleg diagnózissal rendelkező gyerekek fejlesztése is jobb lenne.

Az óvodákban még nem releváns a gyermek IQ-ja. Annál fontosabb lesz ez az iskolában. Sőt még a szegregált iskolákban is. Az én autista csoportomba azért nem kerülhet be egy kisfiú – aki mélyen érintett autizmusban –, mert az IQ-ja magasabb, mint az enyhe értelmi fogyatékos kategóriába tartozóknak. Az IQ túl nagy hangsúlyt kap ma hazánkban, ami nem pozitív tényező az autizmussal élő gyerekek integrációjában….

Ha az autizmussal élő gyermeknek nincsen autizmus diagnózisa a szakértői bizottságtól, akkor nem veheti igénybe az ingyenes korai fejlesztést, és iskola előtt legalább egy évet óvodába kell járnia. Ez három alternatívát von maga után:

• szegregált óvodai csoportot, ahol csak autizmussal élő gyermekek vannak,
• részleges integrációt – szegregált óvodai csoportot, ahol többféle fogyatékosságú gyermek is van,
• integrált óvodai csoportot, többségében ép gyermekekkel.

A csoport megválasztása függ az ASD gyermek szükségleteitől és a lakóhely közelében lévő óvodai lehetőségektől. Ha a szülő megteheti, elviszi gyermekekét szegregált óvodába. Ilyen óvoda ma még nagyon kevés működik hazánkban. Az előbbinél több olyan csoport van, ahol különböző fogyatékosságú gyerekek vannak egy közösségben, de ezek száma is kevés, és földrajzi eloszlásuk sem egyenletes. Sok szülő számára félelmet kelt, hogy ezek a csoportok elsősorban szegregált oktatási intézményekben találhatóak. Ezért nem választják ezt az alternatívát.

Az autizmussal élő gyerekek többségének az integrált óvodai csoport lehetősége marad. Ezért óriási szükség van arra, hogy az óvoda minél nagyobb sikerrel tudja integrálni a hozzá irányított ASD gyermekeket. …

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy nagyon súlyos viselkedés problémával küzdő gyermek óvodai integrációja nem javasolt. Bármennyire is nehéz kijelenteni, de ilyen esetekben az óvodavezetőnek kell eldöntenie a gyermek felvételét vagy eltanácsolását, mivel figyelembe kell vennie az egész csoport biztonságát.”

Kovács Róbert gyógypedagógus

www.akor.hu

Megváltozott munkaképességű, ezen belüli is fogyatékos emberek foglalkoztatását biztosító speciális kávéházat, valamint kulturális központot alakíthatnak ki a budapesti volt Vörösmarty mozi épületében - döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés.

A 616 négyzetméter területű "helyiségcsoportot közfeladat ellátásban való közreműködés céljából" ingyenesen a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány részére használatba adják.   

Az alapítvány - alapító okiratában megfogalmazott - célja a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának bővítése munkahelyteremtő programmal, valamint a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése.

Az alapítvány tevékenysége a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján közfeladatnak tekintendő.

A javaslatot egyhangúlag fogadta el testület.

Egyre több vállalat érdeklődik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása iránt, azonban sokan közülük nincsenek tisztában a  tudnivalókkal - mondta el Dobár Attila, a fogyatékossággal élő és egészségkárosodott munkavállalók elhelyezkedésének és beilleszkedésének segítésével foglalkozó Rehabjob Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI-nek.

Emlékeztetett: pár éve a cégek még azzal kapcsolatban sem voltak pontos ismereteik, hogy évi 964 500 forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük a 25 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatoknak, ha nem foglalkoztatnak 20 alkalmazott után egy megváltozott munkaképességű dolgozót.   

Az ügyvezető szerint most már egyre nagyobb az érdeklődés, amit annak tulajdonít, hogy a cégek a sokszínűségi programjukba is bele tudják illeszteni a megváltozott munkaképességűek alkalmazását, ahol egyebek mellett a kismamák visszailleszkedésével és a roma fiatalok segítésével is foglalkoznak.   

Hozzátette: elsősorban a multinacionális cégek fordítanak figyelmet arra, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalókat is foglalkoztassanak, de az ügyvezető abban bízik, hogy a következő időszak kiemelt cégei már a kis-és középvállalkozások lesznek.   

Dobár Attila tájékoztatása szerint a rehabjob.hu online állásportálon közel 250 pozíció van jelenleg kizárólag megváltozott munkaképességűeknek, adatbázisukban mintegy 7000 ember szerepel. Tavaly összesen mintegy 150 megváltozott munkaképességű személynek sikerült elhelyezkednie a segítségükkel - közölte.   

Az ügyvezető ismertette, hogy a cég szolgáltatása három lépésből áll: átvilágítással kezdődik, ahol felmérik, hogy miként állnak hozzá a munkatársak és a vezetők a kérdéshez, mennyire akadálymentes a fizikai, infokommunikációs berendezés a vállalatnál. Ezután érzékenyítő tréninget tartanak, amikor információkkal látják el a programban résztvevőket, majd harmadik lépésként kiközvetítik a megváltozott munkaképességű dolgozókat. Segítenek az adminisztrációban, a kapcsolódó jogi, etikai kérdésekben is - tette hozzá.   

Dobár Attila rámutatott: szemléletformálást kell elérni a cégek és a megváltozott munkaképességűek részéről egyaránt, ugyanis az utóbbiakat is biztatni kell arra, hogy jelentkezzenek és próbáljanak a nyílt munkaerő-piacon elhelyezkedni, ahol adott esetben jól fizető állásokat kapnak.