A bevezető itt olvasható.
Az autista fiatalok középiskolai elhelyezése sokkal nehezebb, mint az általános iskolai. Ha a gyerek korábban gyógypedagógiai intézménybe járt, akkor sem feltétlenül biztosított a középiskolai ellátása, mert egyes intézményekben nincs az autista tanulóknak erre lehetősége (nincs autizmus akadálymentesítés, a tanárok nem értenek az autizmushoz). Integrált általános iskolából vagy központi felvételi írásával, majd szóbeli felvételi/ felvételi beszélgetés után lehet bejutni a választott középiskolába (vagy olyan iskolába lehet jelentkezni, ahol a felvételihez nem ragaszkodnak). További nehezítés, hogy az integráló iskolák száma nagyon alacsony. A szakképzési centrumok alapító okiratában nem szerepeltetik az integrációt, de ezekben az iskolákban lehet próbálkozni (előzetes kapcsolatfelvétel szükséges). Egyes gimnáziumok és sajátos nevelési igényű fiatalokra szakosodott középiskolák vannak még, ahol jók lehetnek a gyerek esélyei. Azonban a középiskola már egy jóval komolyabb önállóságot és terhelhetőséget feltételez, mint a korábbi elvárások.
Fenntartó, csoportlétszámok, SNI arány
Középiskolába csupán 39 válaszadó gyermeke jár, a túlnyomó többségük gyógypedagógiai intézménybe. Az iskolák 67%-a állami, a többi egyházi és alapítványi fenntartású. A gyógypedagógiai osztályokban a létszám 6-10 fő, az integráló osztályokban általában 20-30 fő. Az igen kevés integráló intézmény közül is több olyan iskola van, amelyek sajátos nevelési igényű fiatalokra szakosodtak, így az SNI diákok aránya – ahogy az ugyanilyen jellegű általános iskolákban is – nagyon magas, akár 60% is lehet. Az integráló osztályokban általában 1-2 SNI tanuló van.
A pedagógusok autizmusban való felkészültsége
A szülők fele a pedagógusok autizmusban való tájékozottságát nem érzi megfelelőnek. Ahogy az általános iskolák pedagógusai részére javasoltuk, úgy itt is: az intézmények az FSZK TEAM csoportjaitól kérhetnek segítséget, esetleg részt vehetnek az Autizmus Alapítvány tanfolyamain, vagy tájékozódhatnak szakkönyvekből.
Autizmus-specifikus támogatások, fejlesztések
A gyógypedagógiai intézmények kb. harmadában a tanulók oktatását autizmus-specifikus gyógypedagógus segíti. Asszisztens az iskolák felében biztosított, ezek mindegyike gyógypedagógiai, vagy sajátos nevelési igényű gyerekekre szakosodott iskola. A felmérésben szereplő integráló iskolákban sem gyógypedagógus, sem asszisztens nincs.
A fejlesztések tekintetében az arányok az általános iskolában tapasztaltakkal azonosak, jellemzően hiányos az autizmus-specifikus fejlesztés.
Vizuális támogatásról a válaszadók fele számolt be, ezek 1 kivétellel mind gyógypedagógiai iskolák. A vizuális eszközök típusai változatosak, a tanulóra szabottak. A legáltalánosabb a napirendek és folyamatábrák használata.
Az iskolában tartózkodás időtartama (középiskola)
A diákok ötöde nem tartózkodik az intézményben teljes időtartamban (min. a kötelező tanórák idejére). Ebből 3 esetben az intézmény nem vállalja a fiatalt teljes időtartamban (2 gyógypedagógiai és 1 integráló iskola).
A pedagógusok és csoporttársak hozzáállása
A pedagógusok néhány kivételtől eltekintve befogadóak. Problémás esetek az integráló intézményekben fordulnak elő inkább, mindössze 3 gyógypedagógiai iskoláról érkezett negatív visszajelzés ilyen tekintetben. Az osztálytársak általában tudnak a társuk autizmusáról, viszont az autizmussal kapcsolatos ismereteik gyengék. (Az érzékenyítésükhöz az AOSZ animátoraitól kérhető segítség.) A hozzáállásuk jellemzően nyitott, az esetek ötödében jelezték a szülők, hogy a többi gyerek kirekesztően viselkedik.
Bántalmazásról sajnos a szülők 38%-a számolt be, és az esetek harmadában felnőtt (is) bántalmazza a fiatalt.
Az intézmény épülete, felszereltsége, megközelíthetősége
Az intézménnyel kapcsolatosan a szülők 38%-a számolt be problémákról. A válaszadók elsődleges gondja, hogy az intézmény távol van a lakóhelyüktől, valamint többen említették az eszközök hiányát, bútorok elhasználtságát, az épület felújítatlanságát.
A pedagógusok munkájának értékelése
A pedagógusok munkájával a szülők 69%-a elégedett, de sokan jelezték, hogy az autizmushoz nem értenek (eléggé) és ez gondot okoz. A feladatok differenciálásának hiányát említették még többen, valamint kevésnek érzik a szülők és pedagógusok közti kommunikációt.
Az osztálytársak
Az esetek harmadában jeleztek gondot a szülők az osztálytársakkal kapcsolatban. Az integráló iskolákban a kirekesztő viselkedés, a szegregált osztályokban pedig a többiekhez kapcsolódás jelent gondot.
Összefoglalás
Míg egy átlagos esetben a gyerek az érdeklődési körének/távolabbi céljainak megfelelően választ középiskolát, ezt az autista gyerekek sokkal kevésbé tehetik meg, mivel például az érdeklődési körüknek megfelelő iskolák adott esetben nem integrálóak, vagy ha van is integráló, akkor az nagyon távoli helyen, így a gyerek kollégiumba kényszerülhet.
Nagy szükség lenne arra, hogy azon iskolák, ahol lehetséges az autista tanulók fogadása, azok ezt a lehetőséget szerepeltessék az alapító okiratukban és felkészüljenek a fogadásukra. Jelenleg sok autista gyermek a értelmi képességeihez képest alacsonyabb szinten tanul, vagy magántanulói státuszba kényszerül, ezen változtatni szükséges.
Az autista gyerekeket fogadó iskolák listája itt található.
