LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

A 2018-2019-es tanév végén kezdett felmérésbe portálunk, amelyben arra a kérdésre kerestük választ, hogy a szülők mennyire elégedettek az adott tanévben, ill. maximum 3 tanév távlatában a gyermeküket ellátó intézménnyel, pedagógusokkal. Felmérésünk célja az autista gyereket nevelő szülők, olvasóink tájékoztatása az autizmussal élő gyermekek oktató/nevelő intézményeinek jelenlegi ellátási színvonaláról, a lehetőségekről és nehézségekről, valamint a felmerülő problémákról és megoldási módjaikról.

A bevezetőben az összegzett adatok olvashatók, alatta intézménytípusonként részletesebben is áttekinthetőek a lényegesebb információk. 

A felmérésben az óvodákra, általános iskolákra és középiskolákra fókuszáltunk. A 2018 októberi köznevelési statisztika alapján 5797 autista gyermeket tart nyilván a rendszer. Ez jóval kevesebb, mint amennyi autizmussal élő gyermek az óvodákban és iskolákban lehet. Jelen tudásunk szerint 50-60 gyermekből 1 érintett autizmusban, de ha csak úgy számolunk, hogy 100 gyerekből 1 autista, akkor is háromszor, négyszer ennyi diagnosztizált esetnek kellene megjelennie a rendszerben. (Viszont a folyamatos emelkedés jól látható: Az AOSZ 2008-as KIR adatbázis elemzése itt található.)

Kérdőívünkre közel 400 válasz érkezett. A válaszadók 63%-a jelezte, hogy gyermeke integrált intézménybe jár, 37% jelölt meg gyógypedagógiai intézményt (vagy gyógypedagógiai csoportot/osztályt integráló intézményen belül). 

A válaszok alapján előfordul, hogy a gyermek iskolája/óvodája az alapító okirata szerint nem integrál/fogad autista gyereket. Az esetek egy részében (integráló intézmények) a gyereknek nincs SNI státusza, így nem is szükséges, hogy az intézménye alapító okiratában az autizmus szerepeljen, azonban így semmilyen fejlesztést, iskola esetében pedig könnyítést nem kérhet a szülő. Ha viszont a gyermeknek van SNI státusza és autizmus kóddal van az intézményben, akkor meg kellene, hogy kapja a fejlesztést és támogatásokat (van rá példa, hogy mindent biztosítanak, de az ellenkezőjére is), csakhogy ez nehezen érvényesíthető kérés abban az esetben, ha az intézmény nincs felkészülve az autista gyerekek ellátására. Néhány szegregált intézmény szintén fogad úgy autizmussal élőket, hogy az alapító okiratában az autizmus nem szerepel. Mivel ezen óvodák/iskolák az értelmi fogyatékos gyerekek ellátására specializálódtak, ezért nem mindegyikben biztosított a vizuális támogatás és a megfelelő autizmus-specifikus fejlesztés. 

Az intézmények több, mint fele nem tudja biztosítani a fejlesztést a szakértői bizottság által meghatározott óraszámban és/vagy módon a válaszadók véleménye szerint.

A válaszok alapján a legproblémásabb az autizmus-specifikus fejlesztés, ezt követi a logopédia és mozgásfejlesztés elmaradása. A háttérben továbbra is a szakemberek hiánya áll.

A szülők egy része jelezte, hogy gyermeke nem tartózkodik az intézményben teljes időtartamban, azaz legalább a kötelező tanórák, foglalkozások ideje alatt. Ezzel kapcsolatban a kérdés az, hogy a csökkentett óraszámot a szülő vagy az intézmény kéri-e, milyen mértékű a „magántanulósítás” vagy „egyéni tanrendesítés” (amikor az intézmény kezdeményezi, hogy a gyermek a kötelezőnél kevesebb órára járjon be).

35 fő esetében az intézmény kezdeményezte az óvodában/iskolában tartózkodás időtartamának csökkentését. Ebből 1 esetben a gyermeket az intézmény teljes mértékben kizárta (az Egyenlő Bánásmód Hatóság az intézményt és a fenntartót megbüntette), 1 esetben pedig az engedélyezett óraszám a napi 1 tanórát sem éri el. Fontos tudni, hogy az intézmény nem kezdeményezheti a gyermek tanóráinak/óvodai óráinak csökkentését, ez jogsértő. Az ilyen esetekben javasolt jogásszal konzultálni.

A szülő kérésére magántanulói státuszban lévő gyerekek helyzete az új jogszabály kapcsán megváltozhat. Ha eddig az SNI státuszú gyermek a szakértői bizottság javaslata alapján volt magántanuló, akkor nagy valószínűséggel nem lesz teendő ezzel kapcsolatban. Ha nem SNI státuszú a gyermek, akkor ezt a leírást érdemes átolvasni. 

A pedagógusok és gyerekek többsége befogadó, ennek ellenére a szülők kb. harmada beszámolt arról, hogy a gyermekét az intézményben bántalmazás éri gyerek vagy felnőtt részéről.

A kortársak közti inzultusok esetében meg kell különböztetni a szegregált és integráló intézményeket. Nem mindegy, hogy az autista (vagy más miatt sajátos nevelési igényű)  gyerekek közti, jellemzően egymás meg nem értéséből származó ok miatt vannak konfliktusok, vagy a neurotipikus gyerekek bántalmazzák a hozzájuk képest feltűnően máshogy viselkedő autizmussal élő társukat, ugyanis a két jelenség megoldása különböző. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ISKON Tudásközpontjának oldalán számos jó gyakorlat leírása olvasható az intézményekben tapasztalható agresszió csökkentésére (pedagógusoknak ajánljuk). Mivel speciális területről van szó, ezért gyakorlott szakértők bevonására szükség lehet: az AOSZ animátorai, az FSZK TEAM egységei, vagy az Autizmus Alapítvány munkatársai segítséget nyújthatnak. A felnőttektől elszenvedett bántalmazások esetén mindenképpen javasoljuk az  intézményvezető felé történő írásbeli jelzést, súlyos esetben pedig a hatóságok bevonását.

 

Az intézmény épületével, felszereltségével, megközelíthetőségével kapcsolatban a problémás esetekben főleg az épület felújítatlansága, a gyenge felszereltség, eszközök hiánya a gond, ezenkívül sokan jelezték, hogy az intézmény nagyon távol van az otthonuktól. A gyenge felszereltség részben az alapvető berendezési tárgyak terén jelent problémát egy-egy iskolában (pl. a bútorok állapota rossz), a többi esetben egyéb eszközök hiányát jelezték, pl. hogy autista gyerekeknek nincs PECS könyve, timere, stb.

A további eredményeket tekintve külön kell bontani az óvodákat és iskolákat, valamint a szegregált és integráló intézményeket (ill. csoportokat). Kattints a linkekre!

 

Óvoda

Integráló óvoda

Szegregált óvoda 

 

Iskola

Integráló általános iskola

Szegregált általános iskola

Középiskola

 

Összegzés

A kérdőívünkre érkezett válaszok alapján elmondható, hogy az autizmus-specifikus fejlesztést a gyerekek fele nem kapja meg a szakértői bizottság által javasoltaknak megfelelően, a pedagógusok autizmusra vonatkozó ismeretei pedig bővítésre szorulnak. Az intézmények egy része - főleg az integráló iskolák, de előfordul minden intézménytípusban - még mindig alkalmazza a "magántanulósítás" jogsértő módszerét, azaz a gyermeket csak csökkentett óraszámban fogadja (egyes esetekben teljesen kizárja). A bántalmazásos esetek aránya magas (32%). Szerencsére pozitív példák is vannak: az autista gyerekeket fogadó óvodák/iskolák táblázatainkban ezeket külön jelezzük.

 

Óvoda és iskola fórumtopicok itt találhatók.

Intézményfenntartók, döntéshozók, intézményvezetők számára készült anyag: Őszi Tamásné: Ajánlások az autizmus-specifikus alapszolgáltatások kialakításához a köznevelésben

2010-ben készült tanulmány az autista tanulókat nevelő, oktató közoktatási intézmények autizmusspecifikus személyi, tárgyi, oktatás- módszertani és oktatásszervezési feltételeinek, vizsgálatának kvalitatív eredményeiről: Keszi Roland – Kiss László – Pál Judit – Papp Gergő: Autista gyermekek a mai magyar közoktatásban

Köszönöm a cikk átnézését és javaslatait Vígh Kata autizmus-specifikus gyógypedagógusnak, Kocsisné Edina gyógypedagógiai asszisztens/szülőtársunknak, Sünöcske, Miri és Luna szülőtársunknak!

Nyitókép: Phil Roeder, Flickr