LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

A magasan funkcionáló, jól beszélő autista gyerekek általános iskolai integrációja egy nagyon összetett, nehéz kérdés. A törvényben meghatározott kereteken kívül figyelembe kell venni a helyi adottságokat is, melyek pozitív és negatív irányba is dönthetik a mérleget.

Kép: ajari, Flickr

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra!

Melyek azok a szempontok a gyermek képességeire nézve, amelyek alapján el tudjuk dönteni, hogy érdemes-e egyáltalán normál, állami iskolában történő integrációban gondolkodnunk?

  • Magas intelligencia, jó problémamegoldó képesség
  • Legalább átlagos beszédszint
  • Kevés viselkedészavar
  • Kevés túlérzékenység
  • Nincs étkezési zavar
  • Korának megfelelő önellátás, öngondoskodás

Kockázati tényező még a magasan funkcionáló gyerekek esetén is, hogy a furcsaságaik miatt kötekedés, csúfolódás áldozatává válhatnak. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni a döntés előtt.

Hogyan mérjük fel, hogy a választható iskolák alkalmasak lehetnek-e a gyermekünk fogadására?

A témában először célszerű elolvasni Őszi Tamásné autizmus-specifikus gyógypedagógus, közoktatási szakértő cikkét itt. Azonban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ma Magyarországon nagyon kevés iskola felel meg a kívánalmaknak, a gyereket viszont muszáj beiskolázni. A legjobb megközelítés az, ha felállítunk a szempontjainkból egy fontossági sorrendet és ezeknek megfelelően választunk (a szűkös) lehetőségek közül. A fontossági sorrenden belül kerüljön előre a tanító személye. Ha a tanító nem nyitott a gyerekünkre, akkor biztos a kudarc.

Mit tesz lehetővé a törvény?
A sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) státuszról itt olvashatsz.

SNI státusz nélkül
Ha a gyermek annyira enyhén érintett, hogy az iskola időszakáig nem kerül a szakértői bizottság elé, akkor meg lehet próbálni az integrációját SNI státusz nélkül bármilyen iskolában. Figyelembe kell venni, hogy lehetőleg az iskola ne legyen hírhedt a magatartászavaros gyerekek miatt, ugyanis ez esetben szinte biztos, hogy az autistát bántani fogják. SNI státusz nélkül az iskolától semmilyen megsegítés nem várható el. Felmerül a kérdés, hogy a szülő a tanítókkal-tanárokkal közölje-e a diagnózist.

  • Ha a szülő tájékoztatja az iskolát, akkor lehetséges (de nem biztos), hogy a pedagógus több figyelmet szán majd a gyermekre, jobban megérti őt, és még az is előfordulhat, hogy az osztálytársaknak érzékenyítő osztályfőnöki órát tart. Azonban előfordulhat, hogy híre megy a dolognak az iskolában (negatív kontextusban), ami a társak részéről csúfolódást, a tanárok részéről pedig passzív ellenállást eredményezhet, másrészt a gyermeket szakértői bizottsági vizsgálatra kötelezhetik, és ha a diagnózist a szakértői igazolja és az iskola alapító okirata szerint nem autistát integráló, akkor átirányíthatják a gyereket másik intézménybe.
  • Ha a szülő nem közli a diagnózist, akkor a pedagógusok és osztálytársak nem fogják érteni a különös viselkedést, ami a gyerekek részéről tartós szekírozáshoz, a tanárok részéről pedig gyakori leminősítéshez vezethet. Ha pedig utólag kiderül, akkor a pedagógus véleménye megromolhat a szülőre nézve, az együttműködés megnehezülhet.

SNI státuszban
A törvény szerint autizmussal élő gyermek SNI státuszban történő (megsegített) integrációja csak azokban az iskolákban lehetséges, amelyeknek az alapító okirata tartalmazza, hogy az iskola vállalja az autista gyermekek integrációját. Ennek itt lehet utánanézni. Ezen belül az iskola meghatározhatja, hogy milyen érintettségű gyereket vállal (tehát pl. korlátozhatja oly módon, hogy egyéni elbírálás alapján vesz csak fel autista gyereket). Ha az iskola alapító okiratában szerepel az autizmus, és fel is veszik a gyereket, akkor biztosítaniuk kell a szakértői bizottság által meghatározott fejlesztéseket, korrepetálásokat, egyéni megsegítéseket (pl. meghatározható a tudás számonkérésének a módja vagy biztosítható asszisztens).

Ha nyíltan vállalja az iskola előtt a család, hogy a gyermek autizmus spektrumzavarral él, akkor nagy segítséget jelenthetnek a következők:

  • a pedagógusok autizmus irányú továbbképzése, akár szülőknek szóló előadásokon
  • érzékenyítő tréning az osztálytársaknak, vagy akár iskolai szinten
  • kortárs segítők képzése
  • a szülő felkészültsége, magas szintű kommunikációja
  • vizuális támogatás és külső motivációs rendszer elkészítése a szülő, vagy a gyermek (privát) gyógypedagógusa által és ezek bevezetése az iskolában

A szülő együttműködése, otthoni munkája többségi általános iskolai integráció esetén elengedhetetlen. Minden nap adódhatnak olyan szociális helyzetek, amelyeket még aznap meg kell beszélni, adott esetben rajzzal elmagyarázni. Nem lehet megvárni, hogy majd a gyerek gyógypedagógusa megoldja a problémát (heti 1 vagy 2 órában).

SNI státuszban, de nem autizmus kóddal
Napjainkban is előfordul, hogy a gyermek lakóhelyének közelében nincs autizmussal élő gyermeket integráló általános iskola. Az ilyen esetekben van rá példa, hogy a gyermek nem autizmus kóddal van az adott iskolában, hanem valami mással. Ez természetesen csak akkor fordulhat elő, ha az autizmus nem szembetűnően egyértelmű és más diagnózis is szóba kerülhet (pl. figyelemzavar). Ebben az esetben az a probléma, hogy nem elérhető az autizmus-specifikus megsegítés.

Felveszi a gyerekemet az iskola?
Ha nem SNI-ként íratjuk be a gyereket az iskolába, akkor ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bárki másra. Ha SNI státuszú és a képességei nem zárják ki a normál iskolai integrációt, akkor a körzetes integráló iskola fel kell(ene), hogy vegye. A felvételi sorrendben az SNI státusz előnyt jelent, azonban azt is tudni kell, hogy az iskolák az alapító okiratukban szabályozzák, hogy összesen, vagy a teljes létszámhoz viszonyított százalékos arányban hány SNI gyermeket tudnak ellátni. Mivel viszont az igény általában több, mint a helyek száma, ezért célszerű jó előre jelezni, hogy szeretnénk az adott iskolába iratni a gyereket. Még jobb, ha a gyermek az iskolában szervezett iskolaelőkészítőn is részt vesz.

 

A cikket Faragó Melinda autizmus-specifikus gyógypedagógus (SYMBO Alapítvány) lektorálta. 

A témát szülők és szakemberek beszámolóival folytatjuk.

Kapcsolódó topicok a fórumban itt találhatók.

 
A cikk részben vagy egészben történő átvétele nem engedélyezett. Autizmus témájú cikk iránti igényét kérjük, e-mailben: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. jelezze.