Integráló alapítványi általános iskolákban az esetek nagy többségében az ép intellektusú, „sajátos nevelési igényű” (SNI) státuszban lévő, kommunikációban nem túl erősen sérült autizmussal élő gyermekek oktatása lehetséges. A tanmenet minden esetben normál, többségi. Ez az a csoport az autizmussal élő gyermekek között, aki a leginkább kilógnak az államilag megoldott oktatási formulákból: az enyhe eseteket, sokszor a diagnózis titkokban tartása mellett, de felvehetik a körzetes, sok esetben az alapító okirat szerint nem is integráló iskolák. A speciális, gyógypedagógiai intézményekhez azonban „nem elég sérültek” a gyerekek, hiszen nincsen társult értelmi fogyatékosságuk. Az esetleges felvételt az iskola részéről legtöbb esetben megelőzi egy, vagy akár több személyes találkozás a gyermekkel, nyílt nap vagy akár több napos próbatanítás, ha tanév közben lenne szükség iskolát keresni, váltani.
Az alapítványi iskolák nagy többsége nem autizmus specifikus, inkább csak beletanulnak az autizmusba. Ha lehetőség van rá, akkor érdemes olyan intézményt választani, ahol, ha nincs is autizmus-specifikus végzettségű gyógypedagógus, van tapasztalat az ép értelmű autista gyermekek oktatásában, fejlesztésében. Magyarországon az autizmus szakirányon végzett szakember nagyon ritka, illetve az is fontos, hogy egyelőre csak gyógypedagógusoknak van ilyen végzettsége.
Az, hogy az autizmus miatt különböző részterületeken milyen sérüléssel, érintettséggel, milyen viselkedés problémával bíró, vagy milyen speciális igényű (pl. étkezési problémák) gyermek kerül felvételre, azt minden esetben maga a fogadó intézmény dönti el, a szelekció nagyon erős.
Az alapítványi iskolák nem feltétlenül kérik az SNI státusz igazolását, bár például az emelt szintű finanszírozás igénylése miatt sajnos ez is szempont lehet a felvételnél. Ez egy pro és kontra érv, ezért mielőtt a gyermeket a bizottság elé visszük az SNI státusz megállapítása végett, érdemes érdeklődni, hogy az iskola melyik állapotnak „örül jobban”. Az ép intellektus azonban követelmény, így egy intelligencia teszt eredmény vagy csak egy szakember véleménye, melyben kizárja az értelmi fogyatékosságot, szükséges lehet.
Tapasztalat, hogy a tanulásképesség vizsgáló bizottságok (maguktól) nem jelölik ki az alapítványi iskolákat, ezért az SNI-s gyermekek beiskolázásánál gyakorlatilag megfordul a hivatalos sorrend: a szülő maga keres iskolát és beíratja a gyermeket, befogadó nyilatkozatot kér. A befogadó nyilatkozatot eljuttatja a bizottságnak, akik így már hivatalosan is kijelölik az alapítványi iskolát, így mind az iskola, mind a család jogosult az állami támogatásokra. Ilyen az iskolának az állami többlettámogatás, a családnak pedig például az utazási kedvezmények. Fontos megjegyezni, hogy nem minden autista gyermeket hivatalosan is integráló alapítványi iskola tudja biztosítani a bizottság által előírt feltételeket. Ezek általában:
- kis osztálylétszám
- egyéni tanmenet
- autizmus-specifikus fejlesztés (és esetleg mozgásterápia)
- vizuális segédeszközök használata
- külső ingereket kizáró egyéni tanulósarok, önállóan végezhető tevékenységek végzésére vagy pihenésre alkalmas hely, elvonulási lehetőség
A legtöbb alapítványi iskolában az autizmussal élő gyermekek együtt tanulnak az osztályban járó többi, sokszor más problémák miatt szintén sajátos nevelési igényű gyerekkel. Ilyenkor hiába az alacsony osztálylétszám, mivel az alapítványi iskolák egy része egyféle gyűjtő helye lett az SNI-s gyerekeknek, emiatt pedig sajnos előfordul, hogy a csoport összetétele miatt nem megfelelő az oktatás színvonala. (És vannak olyan alapítványi iskolák, ahova autizmussal élő gyereket egyáltalán nem vesznek fel, más miatt SNI-s gyereket pedig osztályonként 1-2 főt.)
Ahol megvalósul a tényleges integráció (sajnos nagyon kevés még az alapítványi iskolák között is az ilyen), ott az autizmussal élő gyermekek az egész iskolában töltött időt a neurotipikus (NT) és esetleg más sajátos nevelési igényű gyerekekkel töltik. Szerencsés esetben a teljesen átlagos gyerekek adják az osztályok többségét, ilyenkor van az autista gyermekek számára neurotipikus minta, akiktől a társadalom által elvárt viselkedési formákat el tudják sajátítani, de ez csak akkor várható, ha van szakszerű segítség ehhez.
Az alapítványi iskolákban, annak köszönhetően, hogy nem állami fenntartásúak, nagyobb szabadsága van az intézmény fenntartóknak. Nem feltétlenül valósul meg, de itt könnyebb elérni, amit a jogszabályok keretein belül egyébként az államiakban is lehetne:
- egyéni tanrend szerint haladni, akár előre vagy vissza csúsztatott évfolyamokkal, a részképességeknek megfelelően
- szabadabb a pedagógusok tankönyv választása
- nem csak frontális az oktatás jellege
- étkezési problémák megoldására nyitottabbak, lehet otthon készített ételt bevinni
- nincs szigorúan kötött napirend, alkalmazkodnak a gyermekek igényeihez (pl. év elején és végén rövidebbek a tanórák)
Az alapítványi iskolák nem csak a diákok között szelektálnak erősen, de általában az alkalmazott pedagógusok között is. Így ezekben az iskolákban sokszor lényegesen elkötelezettebb pedagógusok dolgoznak, mint a közszférában. Többek között ennek is köszönhető, hogy ezek az intézmények nyitottabbak a szülőkkel való konstruktív együttműködésre és az autizmus-specifikus vizuális segédeszközök használatára.
Akármilyen jónak is tűnik az iskola a szülők számára, nem szabad elfelejteni, hogy a gyermek fogja ott tölteni szinte az egész napját, ezért fontos, hogy ő is akarjon oda járni. Az óvodában is integrált gyermekeknek nehézséget okozhat annak megértése, hogy miért másik iskolába megy, mint az ovis társak. Erre a problémára fel kell készülni, a gyermek számára elfogadható magyarázatot kell adni. Sok szülő ilyenkor kezdi szembesíteni a gyermeket az autizmusával. (Viszont ez a közlés még ebben az életkorban egyrészt korai, másrészt egy jól felépített folyamatnak kellene lennie, úgyhogy kérjük autizmusban jól képzett gyógypedagógus segítségét!)
Lényeges szempont, hogy az alapítványi iskolák sok esetben fizetősek. Jól át kell gondolni, hogy a család fel tudja-e vállalni a tandíj kifizetését. A gyermeknek nagyon megterhelő lehet, ha néhány hónap múlva a család rájön, hogy mégsem sikerül kigazdálkodni a tandíj összegét és új iskola kell, ami megfizethető. Hatalmas változás a gyermeknek, ráadásul rövid időn belül, így sajnos az anyagi része egyik legfontosabb szempont az iskolaválasztásnak. Támogatásra szinte csak a bürokratikus döntéshozók szubjektív véleménye, jóindulata alapján lehet számítani, így a szülők legtöbbször maguk kell, hogy kigazdálkodják a tandíj összegét.
Az iskola kiválasztásánál fontos szempont a napi bejárás megszervezése, az, hogy ez ne rójon aránytalanul nagy terhet sem a gyerekre sem a családra. Lehet, hogy van jó iskola, de a napi több óra utazás nem biztos, hogy megéri. Persze ez igaz bármelyik másik iskolatípus esetén is.
Az, hogy a gyermekünk felvételt nyert az általunk kiválasztott alapítványi iskolába nem jelenti azt, hogy az oktatása 8 éven keresztül megoldott. Sajnos sok önállóan működő intézmény küzd komoly anyagi gondokkal, ami persze a családokra is egyre nagyobb terhet ró. Az erősen centralizált közoktatás az autizmusban érintett, integrálható gyerekeket ugyan nem fogadja, de sok, alternatív módszerekkel dolgozó alapítványi iskola működését sem nézi jó szemmel. Ez miatt egy esetleges állami fenntartású középiskolai továbbtanulás problémás is lehet. Persze az is előfordulhat, hogy a kis létszámú osztályban sem képes a gyermek az iskolai légkörben megfelelően teljesíteni, ebben az esetben sajnos marad a szegregált oktatás lehetősége, ha van olyan iskola a közelben, ahol fogadják ép értelmű tanulóként, vagy a magántanulói státusz ( és esetleg szóba kerülhet iskolán belüli, azonban nem csoportban, hanem külön helyiségben, külön pedagógussal történő oktatás, egyéni megállapodás keretében).
Autizmussal élő gyermeket integráló alapítványi iskolák előnyei:
- általában alacsony osztálylétszám
- normál tanmenet, esetleg egyéni tanrenddel
- szakmailag nyitottabb, szülőkkel szívesen együttműködő pedagógusok
- vizuális segédeszközök használata
- elfogadóbb közeg
- tapasztalat az autizmussal kapcsolatban
- van neurotipikus minta az érintett gyermek számára
Hátrányok:
- anyagilag megterhelő lehet
- nagyon kevés ilyen intézmény van
- erősen szelektálnak a jelentkező gyermekek között
- az osztály összetétele miatt csökkenhet az oktatás színvonala, romlanak a továbbtanulási esélyek (de van rá példa, ahol ez jól megoldott)
- sok nem állami fenntartású intézmény jövője bizonytalan, általában az anyagi kiszolgáltatottság miatt
- nem mindenhol biztosított a korai óráktól késő estig tartó ügyeleti időszak, ill. a nyári napközi
Az ép értelmű, autizmusban érintett, sajátos nevelési igényű gyermekek kötelező beiskolázásával kapcsolatban a tankerületi központok nagyon kevés segítséget nyújtanak (a cikk írásának időpontjáig legalábbis; bízzunk benne, hogy ez meg fog változni), nagyon kevés az őket ténylegesen fogadni képes állami intézmény, így a legtöbb ebbe a csoportba tartozó gyermek alapítványi fenntartású intézményben tanul.
Köszönjük a lektorálást Őszi Tamásné közoktatási szakértőnek!
