LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Frissítés: 2019-es változásokról: Magántanulói státusszal kapcsolatos változások
 
A nem SNI magàntanulókat a köznevelèsi törvény, az SNI magàntanulókat a pedagógiai szakszolgàlati rendelet szabàlyozza. 
Az alábbiakban a köznevelési törvényből és a pedagógiai szakszolgàlati rendeletből idézünk részleteket a magántanulói jogviszonyra vonatkozóan. A cikk végén a jogász összefoglalója, valamint rövid beszámoló található autizmussal élő gyermeket nevelő szülőktől a magántanulói jogviszony kérelmezéséről.
 
 
A folytatásért kattints a Bővebben gombra.
 
 
2011. évi CXC. törvény
Hatályos: 2016.01.01 - 2016.08.31

22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások

...

(7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

...

27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség

45. § (1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
(3)166 A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
(4) A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
dönt.
(5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.
(6)167 Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.

...

30. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és megszűnése

...

50. § (1) A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.

...

31. A tanuló kötelességének teljesítése

...

55. § (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.
(2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
(3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.
56. §196 (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti
a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.
...

Forrás: Nemzeti Jogszabálytár


15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet
Hatályos: 2014.11.04 -
 
...
5. A szakértői bizottsági tevékenység
...
16. § (2)A szakértői bizottság a (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított intézményjegyzék alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben részt vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A köznevelési intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül. Ha a szülő által választott óvoda, iskola nem azonos a kötelező felvételt biztosító óvodával, iskolával, és az óvoda, az iskola a gyermeket, a tanulót a nem veszi fel, a szakértői bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát határozza meg az óvodai nevelés, az iskolai nevelés, oktatás ellátására.
...
(4)Az intézményjegyzéket a vizsgálaton megjelenő szülők részére megtekintésre át kell adni, valamint meg kell küldeni a kormányhivatalnak, továbbá az országos szakértői bizottságoknak.
...
17. § (1) A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell
a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét,
b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,
ba) a beilleszkedési, a tanulási vagy a magatartási nehézségre, vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,
bb) a sajátos nevelési igényre, vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,
c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja,
d) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben,
e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti,
f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket,
g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, illetőleg a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti,
h) a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő
ha) óvodára, csoportra,
hb) általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban: kijelölt iskola),
hc) kollégiumra [a h) pont alattiak a továbbiakban együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény]
vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,
i) a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját,
j)28 a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretét, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre,
k) a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatot,
...
Forrás: njt.hu

Jogász összefoglalója (Bundáskenyér, autizmusban érintett szülő, jogász):

Élesen el kell választani az SNI és a nem SNI gyerek magántanulóságát.
 
Nem SNI gyermek esetében:(pl. külföldi tartózkodás, sportoló vagy színész gyerkőcnél)
- szülő kezdeményezi
- iskola igazgató dönt
- kikérheti a gyermekvédelem véleményét,
- minden tanítással kapcsolatos költséget a szülő áll,
- osztályozó vizsgákat az iskola bonyolítja, saját költségén.
 
SNI tanuló esetén:
CSAK A SZÜLŐ KÉRÉSÉRE!!!
- iskola igazgatójának adjuk be a kérelmet, DE
- szakbizottságnak is el kell küldeni, mert a szakértői javaslatot módosítani kell, hogy az SNI gyerek magántanulóként vagy magántanulóként is teljesítheti a tankötelezettségét, itt a szakbizottságnak mérlegelnie kell, jó-e a gyereknek
- heti 10 óra fejlesztést köteles az iskola vagy a tankerület biztosítani vagy az iskolában vagy a szülő által biztosított helyen,
- osztályozó vizsgákat iskola szervezi, de lehet kérni független vizsgáztatási lehetőséget is,
- iskola itt is kérheti a gyermekvédelmisek véleményét.
Ha a szülőnek nem megfelelő a magántanulóság, senki el sem kezdheti az eljárást, mert neki a kérvényt alá kell írnia.
 
 
Tehát mégegyszer:
SOHA NEM KÉRHETI, INDÍTVÁNYOZHATJA ISKOLA A MAGÁNTANULÓ STÁTUSZT!
 
HA NEM TUDJA ISKOLÁBA JÁRÁSSAL TANÍTANI A GYEREKET, JELEZNIE KELL A SZAKBIZOTTSÁG FELÉ mert vagy az iskola vagy a gyerek nem alkalmas rá, a szakértői bizottságnak és A SZÜLŐKNEK EGYÜTT KELL MEGOLDÁST TALÁLNI, HOGY AZ INTÉZMÉNYJEGYZÉKBŐL MELYIK MÁSIK ISKOLA LENNE ALKALMAS A GYEREKNEK. 
 

Magántanulói joviszony kérelmezésének menete autista gyermek esetén, rövid összefoglaló:

- Kérelem benyújtása az iskola igazgatójához

- Az iskola továbbítja a kérelmet a szakértői bizottsághoz

- Az elbírálás után az iskola igazgatója kikéri a gyermekjóléti szolgálat/gyámhatóság véleményét

- A gyermekjóléti szolgálat a gyermek otthonában ellenőrzést tart és kikérdezi a szülőt arról, hogy hogyan fogja biztosítani a gyermek oktatását és gyermekekkel való szocializálását.