A bevezető itt olvasható.
Az integráló óvodai ellátással jóval kevesebb a probléma, mint az iskolaival. Már ezen a szinten is megjelennek a későbbi problémák (magas létszámok, hiányos autizmus-szakismeret), de magasabb arányban használnak vizuális támogatásokat, és gyógypedagógus, asszisztens is több esetben segítik a gyerekeket. A csoporttársakkal kevesebb a gond, mint később az osztálytársakkal, a bántalmazásos esetek száma alacsonyabb, mint az iskolában.
Csoportlétszámok, SNI arány
Az integráló önkormányzati óvodákban a létszám többnyire 20-25 fő (57%) vagy 16-20 fő (19%). A magán-, alapítványi és egyházi óvodák létszámai változóak (11-25 fő közt). A válaszadók gyermekén kívül további 1-3 sajátos nevelési igényű gyerek jár a csoportba az esetek 65%-ában. Egyes integráló óvodákban működik szegregált csoport. Ezek alacsony létszámúak (ált. 1-5 fő), biztosítják a vizuális támogatásokat a foglalkozások során, a szabadidő eltöltése/udvari játék pedig integráltan zajlik.
A pedagógusok autizmusban való felkészültsége
A szülők több, mint fele az óvónők autizmusban való felkészültségét nem érzi elég jónak. A szöveges válaszokban is elsődlegesen az autizmussal kapcsolatos ismeretek hiányát jelölték meg sokan, jelezve, hogy képzésre lenne szükség.
Autizmus-specifikus támogatások, fejlesztések
Az óvónők munkáját egyes intézményekben autizmus-specifikus gyógypedagógus, és/vagy gyógypedagógiai asszisztens támogatja. Egy szülő jelezte, hogy a csoportban van gyógypedagógus, de nem autizmus szakirányú végzettséggel/továbbképzéssel. Az óvónők számára bizonyára könnyebbséget jelent, ha van a csoportban plusz segítő, de az autista gyermek számára nem elég segítség a gyógypedagógus vagy gyógypedagógiai asszisztens, ha nincs megfelelő tájékozottsága az autizmus terén.
Vizuális támogatásban a gyerekek több, mint fele részesül. Teljeskörű támogatás a gyerekek 45%-a számára biztosított, ezenkívül önmagában alkalmazva képcserés kommunikáció és/vagy képes vagy tárgyas napirend használata fordul elő.
A válaszadók 43%-a jelölte meg, hogy az intézmény nem tudja teljes egészében biztosítani a szakértői bizottság által előírt fejlesztéseket. Az előírtnál kevesebb fejlesztést biztosító esetekben is jellemzően az autizmus-specifikus fejlesztés a hiányos vagy hiányzik teljesen, néhány esetben pedig a logopédiát és mozgásfejlesztést nem kapja meg/kap kevesebbet a gyermek.
Az óvodában tartózkodás időtartama
Az integráló óvodákban a gyermekek túlnyomó többsége a kötelező foglalkozásokon részt vesz. Az esetek 23%-ában a gyermek a szokványosnál alacsonyabb óraszámban tartózkodik az intézményben, ennek oka többségében szülői kérés, egészségügyi vagy szervezési ok. 6 esetben az intézmény nem vállalja teljes napra a gyermeket (4-5 órában vállalják).
A pedagógusok és csoporttársak hozzáállása
A válaszadók több, mint fele szerint a csoporttársak tudnak gyermekük autizmusáról, de vagy semmit, vagy nagyon keveset tudnak az autizmusról (noha már elérhető a Csillagbusz, kifejezetten ennek a korcsoportnak az érzékenyítésére kifejlesztett mesekönyv).
A szülők túlnyomó többsége (86%) úgy érzi, hogy az óvónők befogadóak a gyermekük felé. Szintén a többség (82%) a csoporttársakra nézve is így nyilatkozott.
A gyermekük bántalmazásáról a szülők 23%-a számolt be, ebből 2 esetben felnőtt (is) a bántalmazó. A pedagógusok 5 esetben nem lépnek fel a kortárs általi bántalmazás ellen.
Az intézmény épülete, felszereltsége, megközelíthetősége
Az intézmény épületével, felszereltségével, tisztaságával, megközelíthetőségével a válaszadók 80%-a elégedett. 6-an az épület felújítatlanságára, 8-an az eszközök hiányára (is) panaszkodtak, 2-en jelezték, hogy a lakóhelyüktől távoli az intézmény, 1 esetben pedig hiányzik a fejlesztőhelyiség, így emiatt nem tudnak fejlesztést biztosítani.
A pedagógusok munkájának értékelése
A pedagógusok munkáját a szülők 63%-a értékelte jónak vagy kiválónak, 28% közepesnek. A közepest, vagy ennél rosszabbat jelölő szülők elsősorban azt nehezményezik, hogy a pedagógusok nem felkészültek autizmus terén, nem differenciálják a feladatokat, nem elégséges a pedagógusok és szülők közti kommunikáció, nem támogatják a gyermek kommunikációját/szocializációját. Egyes esetekben az óvónők eszköztelenek (nem csak az autista gyerekkel), az asszisztens pedig dajkai feladatokat lát el, amely mellett nincs módja az autista gyermeket segíteni. Egy esetben kiemelte a szülő, hogy az óvónők nem várnak el teljesítményt az autista gyermektől (azt sem, amit tud.)
A csoporttársak
A csoporttársakkal a szülők 72%-a elégedett. A többi esetben a probléma az, hogy a csoporttársak nem foglalkoznak az autista gyerekkel, ha barátkozna, arra sem reagálnak a többiek, néhány esetben teljesen kirekesztőek.
Összefoglalás
A pedagógusok munkáját a többség jónak vagy kiválónak tartja, viszont a szülők 37%-a komoly gondnak tartja az autizmusban való tájékozottság hiányát és többen kevésnek érzik a szülő és pedagógus közti kommunikációt. Az integráló csoportokban az autizmus-specifikus gyógypedagógusok és/vagy gyógypedagógiai asszisztensek aránya túl alacsony, az autizmus-specifikus fejlesztés pedig sok esetben hiányos. Szintén problémás (kisebb arányban) a logopédiai ellátás: nagy szükség lenne autizmusban felkészült logopédusokra! A pedagógusok és gyermekek általában befogadóak. Bántalmazás a gyermekek 23%-át éri, általában kortársaktól – nagyobb odafigyelés kellene – több asszisztens alkalmazása lenne szükséges.
Óvoda/iskola fórumtopicok itt találhatók.
Az autista gyerekeket fogadó óvodák listája itt található.
Letölthető kiadvány: Rácz Zsuzsanna: Modellprogram az autizmussal élő gyerekek óvodai integrációjának elősegítéséhez
Nyitókép: Ken Owen, Flickr
