LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Az AOSZ közleménye (MTI OS)

Példaértékű együttműködés kezdődött 2018. májusában a Decathlon és az Autisták Országos Szövetsége között, melynek köszönhetően nem csak csendben (csendes órák: minden hónap első hétfőjén 10-12 óra között), hanem autizmusra felkészülten várják majd 2018. októberétől az autista vásárlókat és családjaikat. A hazai áruházlánc nem csak a hang és fényingereket csökkenti áruházaiban, hanem vállalta, hogy az Autisták Országos Szövetségével közösen minden dolgozójával megismerteti az autizmust, az autizmusbarát vásárlás ismérveit.

    Az Autisták Országos Szövetsége a 20 fős animátor csapatával az autizmusbarát vásárlás támogatására felkészítő programot dolgozott ki. A nyár folyamán az animátorok és a Decathlon 24 hazai áruházának dolgozói közösen készülnek az októberben induló "csendes nyitvatartás"-ra. 
Szövetségünk köszönetét fejezi ki a Decathlon áruház vezetőinek és dolgozóinak azért a példaértékű hozzáállásért, mellyel érdeklődésüket fejezték ki, vállalták a hosszas szakmai felkészülést és példát mutatnak az egyenlő esélyű hozzáférés, az autizmusbarát vásárlás területén!
A Decathlon "csendes nyitvatartás" arca Biró Bernadett Nusó autista úszó. Nusó példája jól bizonyítja, hogy a sport mindenkié, autista társaink is lehetnek sikeres sportolók.

A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) Louis Braille Támogató Szolgálata elindította FECSKE szolgálatát, mely fogyatékos gyermekek felügyeletét vállalja.

Kép

Az újonnan indított szolgáltatásra várják a szülők jelentkezését, telefonon és e-mailen Csizmadia Anett szakmai vezetőnél a 06-70-387-52-62 illetve tszolgalat(kukac)vgyke.com címen.

A gyermekfelügyeletet kizárólag szerződéskötést követően tudják vállalni. Az igénybevétel felső korhatára 14 éves kor. A szolgáltatás nem ingyenes, térítési díj köteles, melynek összege a jövedelem függvénye.

Szolgáltatási formák:

  • Személyi segítés – ennek keretében lakáson belül olyan segítséget nyújtanak, amit a fogyatékos személy fogyatékossága miatt önállóan nem tud megoldani (pl. iratrendezés, felolvasás, vásárlás, különböző életfenntartási szükségletekben való segítés, stb.). Lakáson kívül: kísérés, ügyintézés.
  • Szállítás: segítenek eljutni a fogyatékos személynek a közszolgáltatásokhoz, iskolába, orvoshoz, munkahelyre, segítenek részt venni szabadidős programokon, stb.
  • Tanácsadás, információnyújtás telefonon vagy személyesen

Forrás: www.vgyke.com

 

 

 

 

 

 

 

Kép: Thomas Hawk, Flickr

 

Az LMP jogsegélyszolgálatot indít a sajátos nevelési igényű gyermekek szülei számára, mert ők az ellenzéki párt szerint gyakran nem tudják érvényre juttatni jogaikat.    

Ungár Péter országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az érintetteknek sokszor nem csak a kapcsolati tőke, az anyagi erőforrás vagy a tudás hiányzik ahhoz, hogy éljenek törvény adta lehetőségeikkel. Gyakran akkor sem tudják érvényesíteni jogaikat, ha ismerik azokat, az állam ugyanis nem tesz eleget kötelezettségeinek - fűzte hozzá.     

Kifejtette: Zala vagy Nógrád megyében például az ellátórendszer képtelen megadni az autizmus spektrumzavar esetén járó fejlesztést, sok helyen pedig azok az iskolák sem rendelkeznek képzett gyógypedagógussal, amelyeknek fogadniuk kellene ezeket a sajátos nevelési igényű gyermekeket.     

Kijelentette: hiába hirdette meg a kormány 2018-ra a családok évét, éppen azokat hagyják az út szélén, akik a legtöbb segítséget igényelnék.

A jogsegély elérhetősége: https://www.helyiugyek.hu/autizmus-jogsegely/

Forrás: MTI

Speciális tíz férőhelyes vendégházat épít a Miskolci Autista Alapítvány a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szakáldon, az intézmény különleges programokkal várja ősztől a fogyatékkal élő, illetve a többségi társadalomhoz tartozó látogatókat.

Tájékoztatásuk szerint a szociális farmként működő szakáldi telephelyen hozzák létre "Barka kosár" néven a vendégházat az uniós pályázaton nyert több mint 59 millió forintból.

Az épületben tíz megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak majd, elsősorban a vendégfogadásban, az étkeztetésben, az állattartásban, vendégváró aszalványok, lekvárok, befőttek készítésében, kézműves hagyományőrző és terápiás foglalkozásokon, valamint a Miskolc és környékbeli turisztikai látványosságok megismertetésében vállalnak szerepet.

A farm terápiás jelleggel működik majd, ezért szemléletformáló rendezvények is segítik  a vendégház beindítását. 

A szálláshelyre és a speciális programokra elsősorban a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családokat, a társintézmények ellátottjait várja az alapítvány, de gyerekcsoportokat és munkahelyi közösségeket is szívesen fogadnak az ország minden területéről.

A kecskeméti Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonához kapcsolódva új telephelyet építenek az Európai Regionális Fejlesztési Alap pályázatán elnyert több mint 350 millió forintos uniós forrásból - tájékoztatta az önkormányzat az MTI-t.

A tervek szerint a Széchenyi 2020 programban megvalósuló homokbányi létesítmény körülbelül 790 négyzetméter alapterületű, földszintes, két önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület. A 48 férőhelyes napközi otthon egyik részében fogyatékos emberek, a másikban autizmussal élő fiatal felnőttek nappali ellátására készülnek.    

A közlemény szerint ez a projekt nem egyszerű kapacitásbővítés, mivel a tervek szerint az épület rendelkezik az autizmus kezeléséhez szükséges feltételrendszerrel, így "az országban egyedülálló szociális ellátási innováció jöhet létre, melynek keretében az autizmussal élők ellátása az óvodától a nappali szociális ellátásig biztosítva lenne".    

Ez a nappali ellátási forma hozzájárul ahhoz, hogy az autista fiatalok családjuk körében élhessenek, ugyanakkor a speciális ellátáshoz, segítséghez akadálytalanul hozzájuthassanak - írták.   

A beruházás egyúttal csökkentheti az érintett családok terheit és segíthet abban, hogy a  fiatal, értelmi sérült vagy autista családtagok ellátásának szervezeti, intézményi hiányosságai miatt inaktívvá vált szülők újból munkába állhassanak, ezzel csökkentve a város munkaerőhiányát - tették hozzá.

Fogyatékos fiatalt vagy 14 év alatti tartósan beteg gyermeket otthonában nevelő családok segítésére hirdetett pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) - közölte a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár csütörtökön Tatán, az Esőemberekért Egyesület központjában.

Czibere Károly elmondta, a 95 millió forint keretösszegű pályázat célja, hogy országosan elterjesszék a Kézenfogva Alapítvány és hat partnere által kidolgozott programot, amely lehetővé teszi a fogyatékos fiatalt nevelő családnak, hogy - előre egyeztetett időpontban - segítőt hívjon otthonába, aki rövid időre tehermentesíti a gondozó családtagot.    

Az államtitkár hozzátette, a pályázati keretből 43 200 órányi segítő szolgálat finanszírozható. A február 10-ig benyújtható pályázat országszerte 286 szociális támogató szolgálat számára teszi lehetővé a módszer átvételét.

A minisztérium a lebonyolítással kapcsolatos feladatok ellátására a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.-t bízta meg. A pályázattal támogatott tevékenységek 2018 áprilisától az év végéig valósulnak meg.
   

Schenk Lászlóné, az Esőemberekért Egyesület elnöke elmondta, a fogyatékos embereket nevelő családok otthonában nyújtott időszakos kísérés és ellátás (FECSKE) elnevezésű szolgáltatást tíz éve működtetik kísérleti programként. Évente 4-5 ezer órányi szolgálatot teljesítenek tíz segítővel, ötven-hetven családot részesítenek rendszeres támogatásban.

A társadalombiztosítás jelenleg nem támogatja azt, hogy a kommunikációban súlyosan akadályozott, fogyatékossággal élő személyek modern, digitális eszközöket alkalmazzanak, ami sérti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét – állapította meg egy panaszügyben az alapvető jogok biztosa. Székely László ombudsman szerint a tényleges hozzáférhetőség javítása alapjogi szempontból indokolt, így a szaktárca intézkedését kérte.
 
A panaszos beadványában leírta, hogy gyermeke 13 és fél éves, halmozottan sérült, azonban ép tudatú és fejleszthető. Számos eszközt kipróbált már azért, hogy a gyermeke a mindennapi életben és kapcsolatrendszereiben ki tudja magát fejezni. A legjobb megoldás egy szemvezérelt eszköz, a „szemegér” volt: egy olyan különleges szoftverről van szó, amelynek segítségével egy speciális szenzor figyeli a képernyőt néző személy szemmozgását, és azt jelzi a monitoron. A panaszos sérelmezte, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elutasította a társadalombiztosítási támogatása iránt benyújtott méltányossági kérelmét. Az OEP arra hivatkozott, hogy a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról szóló jogszabály alapján a „szemegér” nem tartozik az egészségbiztosítás által támogatható kommunikációs segédeszközök közé.
 
Székely László ombudsman megkereste az egészségügyért felelős államtitkárt, az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontot, valamint az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánját. A szakértői vélemények, vizsgálati eredmények, gyakorlati megerősítések alapján a jelentés rögzíti, hogy a „szemegér” (szemvezérlő eszköz és kapcsolódó szoftver) és az ehhez hasonló kommunikációs rendszerek hatékonyan támogathatják a súlyos fogyatékossággal élő emberek kommunikációját. Ami legalább ennyire fontos: alkalmazásuk számottevő életminőség-javulást, jelentősen megnövekedett autonómiát, társadalmi részvételt, fejlődési lehetőségeket hozhat az érintettek számára.
 
Az ombudsman kiemelte, hogy az új és innovatív eszközök alkalmazásának emberi jogi oldala, hogy – számolva a digitális technológia fejlődésével, sőt arra építve – valamennyi nemzetközi jogi előírás és hazai jogszabály is az információk és a kommunikáció és az egyenlő esélyű hozzáférését rögzíti. Külön is kiemelik a súlyos fogyatékossággal élő személyek, illetve gyermekek jogai és esélyegyenlősége érvényesülését. Az állam kötelezettsége így biztosítani a fogyatékossággal élő, súlyos mértékben akadályozott személyek, különösen a fejleszthető állapotú gyermekek számára olyan kommunikációs technológiák elérhetőségét, amelyek számos alapvető joguk gyakorolhatóságának az előfeltétele. Az állami kötelezettség része az is, hogy ezeket a modern eszközöket a megfelelő szakmai kontrollt követően, társadalombiztosítási támogatás révén ténylegesen is elérhetővé teszi.
 
Székely László ombudsman megállapította, hogy alapjogi visszásságot okoz az jogalkalmazási gyakorlat, amely egyszerűen kizárja, hogy a panaszos és a sorstársai ténylegesen hozzáférjenek az eredményesen alkalmazható, fejlett támogató technológiai eszközökhöz. Mindez a helyzet nem felel meg a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jogából, az egyenlő bánásmód követelményéből, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt védelméből következő állami jogvédelmi kötelezettségeknek, továbbá aggályos a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény által előírt feladatok szempontjából is.
 
A biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hívja fel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatóját, hogy az érintett érdekképviseleti szervezetek bevonásával kezdeményezzék az irányadó miniszteri rendelet módosítását. Olyan módosítás szükséges, amely lehetővé teszi, hogy az egyedi ügyben, de általában is, a kommunikációban súlyosan akadályozott fogyatékossággal élő személyek számára a fejlett technológiák a társadalombiztosítási támogatással hozzáférhetők legyenek.
 

Kiemelkedő hatású oktatási-nevelési-gyógypedagógiai munkájáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréseként Apáczai Csere János-díjat kapott Őszi Tamásné Patrícia autizmus szakértő, az Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény vezetője. 

Gratulálunk!

Patrícia az auti.hu sok cikkének elkészítésében is segített, lektorálta, szakmailag ellenőrizte a munkánkat, amit ezúton is köszönünk a szülőtársak nevében is. További sok sikert kívánunk!

Forrás: kormany.hu

Az ombudsman a cselekvőképességükben korlátozott emberek megkülönböztetéséről
 
Nem tesz eleget az emberi méltósághoz való jog, az egyenlő bánásmód követelményének, nem felel meg a fogyatékossággal élő személyek kiemelt állami védelme kötelezettségének és nemzetközi előírásoknak sem, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiatakarékossági programjának pályázati kiírása a pályázói körből kizárta a cselekvőképességükben részlegesen, vagy teljesen korlátozott embereket – állapította meg az alapvető jogok biztosának vizsgálata.
 
 
Egy cselekvőképességében korlátozott ember gondnoka fordult Székely László alapjogi biztoshoz azzal, hogy az Otthon Melege programban kizárólag cselekvőképes személyek nyújthatnak be pályázatot a háztartási nagygépek cseréjére és ezzel a korlátozással a nehéz szociális helyzetben élő fogyatékos embereket kizárják az energiatakarékossági programból. A panaszos szerint ez azért sem ésszerű, mert ezek az emberek a közügyekben is részt vehetnek, választhatnak, amennyiben a bíróság nem zárja ki őket a választójog gyakorlásából. Az ügyfélkapus benyújtás előírása sem korlátozhatja a részvételt, mert a cselekvőképességükben korlátozott személy gondnoka az ő nevében ügyfélkapun keresztül is eljárhat. A gondnok ugyanis a törvényes képviselő minden olyan ügyben, amelyben a bíróság részlegesen korlátozta az érintett, a gondnokolt cselekvőképességét. 
 
Ha tehát a bíróság a cselekvőképességet csupán olyan ügycsoportok tekintetében korlátozza, amelyek nem érintik egy pályázaton való részvételét (hiszen rendelkezik az ehhez szükséges belátási képességgel), akkor a gondnokolt érvényesen nyújthatja be a pályázatát. A cselekvőképességében teljesen korlátozott személyek esetében helyettük és érdekükben a gondnokuk jár el, érvényes jognyilatkozatot csak a gondnok hozzájárulásával tehetnek. 
 
Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy ezért a cselekvőképességükben részlegesen és a teljesen korlátozott személyek esetében sem indokolt a kizárásuk a pályázati lehetőségből. A cselekvőképességében egyes ügycsoportokban korlátozott személy érvényesen pályázhat, más esetben pedig a gondnoka, mint törvényes képviselője tesz helyette érvényes jognyilatkozatot, és vállalja az eredményes pályázattal járó kötelezettségeket is.
 
A minisztérium a korlátozást azzal indokolta, hogy annak, aki gondnokság alatt áll, eredményes pályázás esetében olyan személyes jellegű, hosszú távú kötelezettségeket kellene vállalnia, amelynek teljesítése nem várható el tőle. Az alapvető jogok biztosa szerint viszont a minisztérium feltétele önkényes, nem differenciál a cselekvőképesség részleges vagy teljes korlátozottsága szerint. 
 
A biztos ésszerűtlennek tartja a megkülönböztetés indoklását, mert így a gondokság alatt álló emberek - csupán a cselekvőképességük korlátozásának ténye miatt - más, összehasonlítható helyzetben levő személynél vagy csoportnál kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, és ennek következtében elesnek attól a támogatástól, amely a háztartásuk energiahatékonyságát növelné. Ez a sérelmes jogalkalmazási gyakorlat szemben áll az emberi méltósághoz való jog, az egyenlő bánásmód követelményével, nem felel meg a fogyatékossággal élő személyek kiemelt állami védelme kötelezettségének és nem tesz eleget a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény hátrányos megkülönböztetést kizáró alapelvének sem.
 
Az alapvető jogok biztosa felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, fontolja meg, hogy a jövőben úgy ír ki pályázatokat, hogy azokat a gondnokság alá helyezett személy nevében a gondnoka is benyújthassa, illetve pályázhassanak azok a korlátozott cselekvőképességű személyek is, akiknek a bíróság e vonatkozásban nem korlátozta a cselekvőképességét.
 

A Magyar Tudományos Akadémia-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) 2016. szeptember 1-jével kezdte meg működését az MTA Szakmódszertani Programja keretében elnyert kutatási támogatás segítségével.  A 2016 és 2020 között zajló projekt az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek és családjaik társadalmi integrációjának módszertani támogatását célozza. Ennek keretében átfogó célunk az autizmus spektrumon lévő gyermekek és családjaik erőforrásainak és nehézségeinek feltárása; s erre alapozva célirányos, személyre szabott – elsősorban az intézményes nevelés keretein belül működő –, szakszerű ellátási formák megalapozása. (A kutatócsoport honlapja: http://maszk.elte.hu, itt részletesebb információ található rólunk.)
 
A munkacsoport vezetője Dr. habil. Győri Miklós, a projektet befogadó intézmény az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.
 
Első lépésként elkészült egy kérdőív, terjesztését most kezdjük. Igyekszünk eljuttatni minden olyan intézménybe, szervezethez, csoportokhoz, akik autizmussal élő gyerekekkel/felnőttekkel kapcsolatban állnak.
 
​A kérdőív elérhetősége: ​
 

Országossá nőtte ki magát a Salva Vita Alapítvány Neked MUNKA, nekem ÁLOM! programja, amelynek célja, hogy egy napra összehozza a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű álláskeresőket a fogadásukra nyitott vállalatokkal, cégekkel. Május végén Budapesten és 19 vidéki helyszínen rendeznek különleges nyílt napot, ahol a programra pályázó fogyatékossággal élő jelentkezőknek lehetőségük adódik bepillantást nyerni álommunkájukba. Idén várhatóan több mint 200 résztvevő és ugyanennyi munkáltató vehet részt a programban. 
     
A Neked Munka, Nekem ÁLOM! azoknak a fogyatékossággal élő embereknek szól, akik szeretnék kipróbálni álmaik munkáját és azoknak a nyitott munkáltatóknak, akik szívesen adnának nekik lehetősége erre. A program Írországból indult a "Job Shadow Day" keretében, amely napon az érdeklődő fogyatékossággal emberek átélhetik és kipróbálhatják milyen is lehet az "álommunkájukban" dolgozni. 
 
"A program 2015-ben indult el Budapesten, azóta hat városban vált ismertté és közel 60 fogyatékos ember és csaknem ugyanennyi munkáltató kapcsolódott be a programba. Idén további 13 helyszínnel bővül a lista, és jelenleg várhatóan több, mint 200 vállalat fogadja a fogyatékos résztvevőket. Meggyőződésünk, hogy az integráció és a befogadás ügyét legjobban a személyes találkozások szolgálják és ezt hivatott elősegíteni a Neked MUNKA, nekem ÁLOM kezdeményezés." – mondta el Bíró Veronika a program vezetője.