Az alapvető jogok biztosa üdvözli, hogy a kormány két programmal összesen kétmilliárd forintot biztosít az autisták életminőségének javítására és foglalkoztatási esélyének növelésére, Szabó Máté ugyanakkor felhívta a figyelmet az oktatás és a jogrendszer autistákat érintő, jelenleg is fennálló hiányosságaira - közölte az ombudsman hivatala csütörtökön az MTI-vel.   

A közleményben felidézték, hogy az alapjogi biztos 2009-es vonatkozó projektjében megállapította: a megváltozott munkaképességű és a fogyatékossággal élő emberek társadalmi befogadottsága a leginkább az oktatáson és a foglalkoztatáson keresztül érhető el. Magyarországon azonban nagyon kevés mind az autisták oktatásával foglalkozó iskola, mind az autizmus terén szakismeretekkel rendelkező szakember.   

Tavaly az ombudsman arra is rámutatott, hogy a magyar jogalkotás elmulasztotta megteremteni az "ésszerű alkalmazkodás" követelmény- és szempontrendszerét, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatási rendszer összhangját.   

Az ésszerű alkalmazkodás uniós irányelv, amelynek lényege: a munkaadóknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos ember dolgozni tudjon, kivéve, ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra - ismertették a közleményben.   

Hozzáfűzték: az alapjogi biztos véleménye szerint az illetékes szaktárcák közötti együttműködés hiányára vezethető vissza, hogy nem létezik egységes, világos szabályozás és egy olyan összehangolt, központi irányítás alatt álló, hierarchikus intézményrendszer, amely a fogyatékossággal élők foglalkoztatását és képzését támogatja.   

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter kedden, az autizmus világnapján jelentette be, hogy a kormány két programmal összesen kétmilliárd forintot biztosít az autisták életminőségét javító hálózat kiépítésére, valamint olyan pályázatokra, amelyek révén növekszik körülbelül 300-400 aktív korú autista és más, megváltozott munkaképességű ember foglalkoztathatóságának esélye.
 

A kormány két programmal összesen kétmilliárd forintot biztosít az autisták életminőségét javító hálózat kiépítésére, továbbá az autisták és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítésére - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az autizmus világnapján Tatán az Esőemberekért Egyesület Szent Gergely Lakóotthonában tartott sajtótájékoztatóján.   

Balog Zoltán ismertette: március végétől június végéig lehet jelentkezni egy 1,2 milliárd forintos keretösszegű pályázatra, amelynek célja, hogy infrastrukturális fejlesztések támogatásával járuljon hozzá az aktív korú autisták, valamint a más, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztathatóságának növekedéséhez.   

A pályázat további célja a pályázó szervezetek infrastrukturális fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése és olyan szolgáltatások megvalósítása, amelyek lehetővé teszik az autizmussal élők szocioterápiás tevékenységének és foglalkoztatásának hatékony, hosszú távú fenntarthatóságát.   

A miniszter hozzátette, február elsejétől április végéig tart egy 800 millió forintos keretösszegű szakmai tanácsadó projekt, amely az autizmussal élőket készíti fel a munkavállalásra és az önállóságra, valamint erősíti az autizmussal élők integrációjának elfogadását.

Balog Zoltán elmondta, a korábban rendkívül ritkának tartott autizmus az egyik leggyakoribb fejlődési zavar. Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a népesség mintegy egy százaléka lehet érintett. A kormány fontosnak tartja, hogy ez a korábbiakban elhanyagolt terület társadalmi súlyának megfelelően részesüljön a fejlesztési forrásokból.   

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár ismertette, hogy a pályázat segítségével várhatóan 300-400 autista és megváltozott munkaképességű fogyatékos ember foglalkoztatását tudják biztosítani.   

A pályázatot 50 és 100 milliós forintos pályázható összegekkel írták ki. A kisebb értékhatárnál a létszám 40 százalékában öt évig autista embereket kell foglalkoztatni, 18 hónapig pedig megváltozott munkaképességűeknek kell munkát biztosítani. A 100 milliós értékhatárnál mindkét fogyatékossági csoport foglalkoztatását öt évre kell garantálni.   

Idén is az Autizmus Világnapján számos programon vehetnek részt országszerte az autizmusban érintett családok, az autizmus iránt érdeklődők, segítő szándékú barátok.

A helyi rendezvényekről a Szakmai programok menüpontunkban tájékozódhat, az eseménynaptárban pedig dátum szerint kereshet a programok között.

Kérjük, hogy csatlakozzon a "Ragyogjon kékben!" nemzetközi kampányhoz a helyi szervezésű "Kék sétán", nézze meg a kékre világított épületeket és engedjen el egy kék lufit az autizmussal élőkért!

Velünk a budapesti sétán találkozhat 2013. április 6-án, szombaton.

Gyülekező 9:30-tól a Magyar Tudományos Akadémia előtt. Indulás 10:15-kor.

Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia- Dunakorzó- Március 15. tér

Idei első szűk körű szülőtalálkozónkat a szokott helyen, egy fórumtagunknál rendeztük meg. Nagy Emma gyógypedagógus (Autizmus Alapítvány) ötlete alapján rövid filmeket vittünk a gyerekeinkről, hogy lássuk, tavaly nyár óta mennyit fejlődtek, hogy alakult a személyiségük.

„Nagyon érdekes és hasznos volt látni, hogy mennyire más egy-egy kisgyerek, mennyire máshogy kell/kéne foglalkozni velük az adott problémakörön belül.” írta a fórumon a találkozó után az egyik anyuka. Nagy örömmel láttuk, hogy az egyik kisgyermek, aki tavaly nyáron még nem beszélt egyáltalán, mostanra szépen, érthetően elkezdett válaszolgatni és aktívan kommunikál. Mivel nemrég töltötte be az 5 évet, a szülei már nagyon várták ezt a fordulatot.

Nagyon fontos lenne minden gyerekkel a saját, egyéni problémáit alapul véve, kreatív és következetes fejlesztést alkalmazni. A csoport tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy bár jellemzően jóindulattal kezelik gyermekeinket az oviban/iskolában és a közösség jó hatású általában a szocializációjukra, a fejlesztést mégis magánúton, rendkívül magas óradíjért vagy otthoni körülmények között tudjuk csak megoldani, mert az intézményekben biztosított fejlesztés többségében nem autizmus-specifikus és főleg nem teljes körű. Néha találkozunk üdítő kivételekkel, mikor nem csak autizmus irányban képzett a gyógypedagógus, hanem kreatív, egyéni megoldásokat is alkalmaz, sőt olyan is van, hogy a gyógypedagógiai asszisztenssel együttműködve biztosítják a gyermek inkluzív nevelését. Csak sajnos ez rendkívül ritka.

A mostani alkalommal találkozón megtekintett videók alapján képet kaptunk arról, hogy a gyerekeknek mik az erősségeik, milyen az érdeklődési körük, valamint –a személyesen korábban már megismert- gyermekek otthoni életébe is bepillantást nyertünk. Következő szülőtalálkozónkon a nehézségek megoldására fogunk fókuszálni, minden szülő készít egy videót egy problémás viselkedésről (vagy hiányzó készségről), melyre közösen próbálunk megoldást keresni.

A fórumon úgy tapasztaljuk, hogy lenne igény szélesebb körű találkozókra is. Kérem, hogy akik szeretnének eljönni, azok jelezzék nekem e-mail-ben ( Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ) részvételi szándékukat! A találkozó hétvégén, délután kerülne megrendezésre a BEM6 Művelődési Házban
 

Párizsi ihletésű, magyar divattervezők által fogyatékkal élő modellekre is készített kreációkat mutatnak be pénteken és szombaton a Millenárison. A programban felvonulnak Octavio Pizarro, Christine Phung és Miki Mialy francia fővárosban alkotó tervezők exkluzív ruhái is.   

Az Elle Magazin Fashion Show-ján Benes Anita (Daalarna), az Elysian tervezőpár (Bódis Boglárka és Gajer Emese), Zoób Katti, Király Tamás, Németh Anikó (Manier) és Sziráczky Brigitta ruháit a harminc profi manöken mellett több fogyatékkal élő modell mutatja be.   

Liptai Lívia, az Elle magazin főszerkesztője az MTI-nek elmondta: azért kértek fel paralimpikonokat és kerekes székes modelleket a ruhák bemutatására, hogy bebizonyítsák: a divat mindenkié.   

Király Tamás négy éve dolgozik együtt a Baltazár Színházzal, amelyben értelmileg sérült színészek játszanak. Németh Anikó modellje Vasas Vanda, a Miss Colours Hungary kerekes székes szépségverseny 2013-as nyertese. Sziráczky Brigitta a mozgássérült vívó, Hajmási Éva ruháját készítette el, az Elysian tervezőpáros pedig Illés Fanni paralimpikonnak tervezett kreációt. A Zoób Katti által megálmodott ruhákat megváltozott munkaképességűek készítették, ezeket Varga Katalin, a kerekes székes szépségverseny 2012-es nyertese, valamint Weisz Fanni hallássérült modell fogja viselni. Pásztory Dóra kétszeres paralimpiai bajnok úszónő Benes Anita ruhájában lép színpadra.   

A párizsi divattervezők közül Octavio Pizarro Chiléből érkezett a francia fővárosba. Saját kollekciójának elkészítéséig Jean-Louis Scherrer divattervező haute-couture szalonjában volt tervezőasszisztens, később Guy Laroche egyik kollekciójának tervezői munkáját irányította. Octavio a dél-amerikai és az európai hagyományokat úgy ötvözi, hogy keveri a francia sikket a dél-amerikai alapanyagokkal. Olyan hírességek viselik kreációit, mint Michelle Obama amerikai first lady és a színésznő-modell Milla Jovovich. 

Christine Phung több mint tíz évig a legnevesebb párizsi divattervezők, köztük Lacoste és Jean-Paul Gautier oldalán szerzett tapasztalatot a saját nevét viselő márka létrehozásáig.   

Miki Mialy japán divattervező diplomáját Oszakában szerezte, első kollekcióját 1992-ben mutatta be Párizsban, majd 2002-ben nyitotta meg első üzletét a francia fővárosban. Ruháiban a minőség, a dizájn és az eredetiség áll a középpontban, a kollekció összhangjára törekszik, ezért tudatosan választja a színeket és a tónusokat.   

A részletes program az Elle magazin honlapján olvasható.
 

A fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvény azon bekezdésében, amely jelenleg úgy szól: anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A kormánypártok eredeti javaslata a rokkantság helyett a fogyatékosság kifejezést szerepeltette volna a szövegben, azonban civil szervezetek tiltakozására úgy döntöttek, mindkét fogalom benne lesz az alaptörvényben.
   

Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Az Autizmus Alapítvány 23 éve működő iskolája, ahol jelenleg a gyermekek oktatásán kívül a szakemberek gyakorlati képzése is zajlik, nem került az államilag támogatandó iskolák listájára, írja a Magyar Narancs.

Az Autizmus Alapítvány iskolája eddig évente 20 autizmussal élő gyermek magas színvonalú oktatását-fejlesztését  biztosította ingyenesen. Ha az iskola nem kapja meg az állami támogatást, a szülőktől 60 000 forintos havi tandíjat kell, hogy kérjenek szeptembertől. Erősen kérdéses, hogy a szülők ki tudják-e majd fizetni ezt az igen magas összeget, figyelembevéve, hogy az autizmussal élő gyermek mellett általában egy szülő otthon marad, nem tud dolgozni járni.

Az iskola minden tekintetben kulcsintézménye Magyarországon az autizmus szakirányú gyógypedagógus-utánpótlásnak is. Ha megszűnik, veszélybe kerül az újonnan indult főiskolai képzés, hiszen nem biztosítható a hallgatók számára gyakorlati hely.

Az iskola további működését tervezni állami szerződés hiányában nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Az Autizmus Alapítvány vezetőjének, Őszi Tamásnénak a nyilatkozata itt olvasható.

Szép elvek vitatható megvalósítása jellemzi a gyermekjogok magyarországi helyzetét - mondta Herczog Mária szociológus, az ENSZ gyermekjogi bizottságának tagja a világszervezet számára készített civil-szakmai alternatív jelentés bemutatóján az ombudsmani hivatalban csütörtökön.   

Az 1989-es ENSZ gyermekjogi egyezmény 1991 óta hatályos Magyarországon. Végrehajtásáról, elveinek megvalósításáról a kormány eddig három jelentésben (1996, 2006, 2012-ben) számolt be, ehhez kapcsolódik a civilek alternatív jelentése - 2005 után immár másodszor -, amelynek kapcsán az ENSZ gyermekjogi bizottsága a kormány jelentése előtt konzultál a civilekkel is.   

A Figyelj ránk! - A gyermekjogok helyzete Magyarországon 2006-2012 című kötet a legfrissebb alternatív jelentés bővített kiadása, amelyben az alapvető jogok biztosának jelentései, állásfoglalásai is helyet kaptak.   

Herczog Mária, a kiadvány szerkesztője kiemelte: a két jelentés kiegészíti egymást. A civilek célja a hivatalos nézőpont gazdagítása, ugyanúgy, ahogy az ENSZ bizottságában a jelentések alapján sorra kerülő meghallgatások is elsősorban a valóság jobb megismerését szolgálják.   

A szakember szerint a vizsgált időszak kormányai család- és gyermekbarát politikát folytattak, az alapelvek többnyire helyeselhetőek, ám a megvalósítás sok kívánni valót hagy maga után, továbbá sokszor hiányzik a kormányzat és a civilek közötti párbeszéd.    Szakmai körökben üdvözölték a parlament egésze által támogatott, a gyermekszegénység elleni nemzeti stratégiát. A 2007-ben elfogadott 25 éves program megvalósítására azonban már az első években is csupán a szükséges összeg töredéke jutott, így a szép elképzelések jobbára papíron maradtak - mondta Herczog Mária, aki szerint ezt nem lehet kizárólag a gazdasági válság számlájára írni.   

A mintegy kétmillió gyermek - ezekben a kutatásokban a 18. életévüket be nem töltöttek számítanak gyermeknek - tíz százaléka, azaz kétszázezer gyermek időszakosan vagy rendszeresen éhezik. Ezekben a régiókban előfordul, hogy a gyerekek arra a kérdésre, mi a kedvenc ételük, azt válaszolják: a tészta és a kenyér. Ha pedig megkérdik tőlük milyen tészta, nem is értik, mert ezt az ételt csak magában ismerik - mondta el a kutató, aki szerint a leghátrányosabb helyzetben lévőkről egyik kormány sem szeret beszélni.    Ezeknek a rétegeknek a problémája nem szűkíthető le egy etnikumra, hiszen a mélyszegénységben élők kétharmada nem roma - fűzte hozzá.   

Sok esetben a szakma támogatja a kormányzat célkitűzéseit, de aggódik, hogy a megvalósítás során félresiklanak a szépen hangzó elképzelések. Ilyen például a hároméves kortól kötelező óvodai nevelés, amelynek szabályairól az Alkotmánybíróság az ombudsman indítványát elutasítva épp a napokban mondta ki, hogy alkotmányosak.   

Az elvet az EU is támogatja részben az esélyegyenlőség javítása, részben a női munkavállalás lehetőségeinek bővítése miatt. Ám, a szeptembertől életbe lépő rendelkezések a gyakorlatban kontraproduktívak lehetnek, hiszen a meglévő intézményrendszerbe kívánják belezsúfolni a megnövekedett gyermeklétszámot. Az óvodai csoportok létszáma jelentősen emelkedhet, ami súlyos nevelési, gondozási problémákat okozhat, ugyanakkor a növekvő feladatok megfelelő szintű ellátásához szükséges szakmai és anyagi támogatás egyelőre nem látszik biztosítottnak - figyelmeztetett a szakember.   

Herczog Mária szerint hasonló a helyzet a nehéz sorsú gyerekek otthonokból nevelőszülőkhöz irányításával, ami szakmai szempontból szintén helyeselhető, ám sikeres megvalósításához nem elegendő a kormányzati akarat, kellenek a nevelőszülők, szükséges az őket támogató hálózat, illetve jelentős anyagi erőforrás is. 2012-es adatok szerint mintegy 21 ezer állami gondozott van, ebből 9000 gyermekotthonokban, mintegy 12 000 pedig nevelőszülőknél.   

Vannak olyan részkérdések, ahol a kormányzati alapelvekkel sem tud egyetérteni a szakma, ilyen például a fogyatékos gyermekek esetében az ötven fős vagy annál is nagyobb létszámú intézmények támogatása, ami sem szakmai, sem anyagi megfontolásokkal nem támasztható alá - tette hozzá.   

A gyermekjogok 2006 és 2012 közötti helyzetéről szóló kiadványból kiderül többek között, hogy a családi pótlék reálértéke 1990-től 2001-ig csaknem a harmadára, 36 százalékra csökkent, 2006 és 2011 között pedig 70 és 64 százalék között mozgott.   

A szegénységben, illetve mélyszegénységben élő gyerekek aránya a gyermekes háztartásokat figyelembe véve 2005 és 2009 között negyedével-felével nőtt, 20 százalékról 25-re, illetve 6-ról 9 százalékra. Ebben a felmérésben szegénynek az átlagos jövedelmi viszonyok 60 százaléka alatti, mélyszegénynek a 40 százalék alatti háztartások számítanak.   

A jelentés kitér arra is, hogy a gyermekbarát igazságszolgáltatás meghirdetésével párhuzamosan előfordult 2012 elején, hogy 2,5 éves javítóintézeti nevelésre ítélt a bíró egy gyermeket azért, mert csokit lopott a boltból és menekülés közben fellökte az eladót, így a tette már rablásnak minősült. A családon belüli testi fenyítést pedig egyes bírák nem tekintik tiltott cselekménynek csak azért, mert nem a büntető törvénykönyv, hanem a gyermekvédelmi törvény szabályozza.   

Gyurkó Szilvia, az UNICEF magyarországi tagozatának vezetője elmondta, hogy a jelentés készítésekor csaknem 3000 gyermekkel beszélgettek, ennek során a legalapvetőbb tapasztalat, hogy a gyerekek nincsenek tisztában jogaikkal. Miként egyikük a kutatóknak megfogalmazta: "lehet hogy vannak gyerekjogok, de nekem nincsenek jogaim".   

Ha ilyen légkörben nő fel egy gyermek, vajon mennyire lesz belőle jogtudatos felnőtt, mennyire lesz majd képes érvényesíteni a saját jogait és tiszteletben tartani mások jogait!? - vetette fel a szakember.

Autista csoportunkba jár egy autizmusban súlyosan érintett, nem beszélő kamasz nagylány. A tavalyi tanév vége felé nagyon gyakran rágta a bútorokat, a falak sarkát, a laminált kártyákat az otthonában és az iskolában egyaránt. Tiltó kártyákat helyeztünk ezekre a helyekre, amelyek némileg csökkentették ezt a cselekvését. A nyári szünetről visszatérve még hevesebben folytatta a rágást, gyakran nyúlkált a szájában és nagyra nyitotta. Akkor már biztosak voltunk abban, hogy fáj a foga, és ezt így jelzi felénk. Javasoltuk az anyukájának, hogy vigye el fogászatra. Elmondta, hogy még soha nem voltak fogorvosnál, tart tőle, és majd hátha el is múlik.

Persze nem szűnt meg. Ismét kértük a szülőket, hogy vigyék el fogorvoshoz. „Jó elvisszük, de hová? Nem ismerünk senkit!” – mondta az anyuka. Elkezdtünk keresgetni. Néhány rendelőben érdeklődtünk, de mikor meghallották, hogy egy autista lányról van szó, elirányítottak.

Akkortájt járt egy súlyosan, halmozottan fogyatékos iskolai tanulónk Nyíregyházára a Jósa András Oktató Kórház Szájsebészeti Osztályára. Dr. Covesan Sorin látta el úgy, mint a többi betegét.

Így ajánlottuk az anyukának, hogy őt keressék fel. Telefonon egyeztettek időpontot. Az első alkalommal állapotfelmérést tartottak és megbeszélték a továbbiakat. Két fog okozta a nagylány fájdalmát. A doktor úr azt javasolta, hogy bódításos eljárásban kihúzza azokat. Így is történt. A nagylány fogfájása megszűnt, nyugodtabbá vált.

Azóta már Dr. Covesan Sorin több tanulónk fogait is kezelte.

Kovács Róbert

Áder Jánoshoz fordul több, a fogyatékos embereket képviselő szakmai és civil szervezet azért, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a február 11-én elfogadott új polgári törvénykönyvet, mert szerintük az korlátozza a fogyatékos állampolgárok jogait - tájékoztatta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hétfőn az MTI-t.

Az elfogadott törvény ugyanis nem szakít a fogyatékossággal élő emberek alaptalan jogkorlátozását konzerváló "teljesen korlátozó gondnokság" jogintézményével - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.   

Mint írták, a jogszabály ezért ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, sérti a fogyatékosok jogairól szóló ENSZ-egyezményt, továbbá szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást valósít meg, illetve sérti az emberi méltósághoz való jogot.   

A közlemény szerint tudományos bizonyítékok sora támasztja alá azt, hogy a cselekvőképesség teljes korlátozása eredeti céljával ellentétesen jogfosztáshoz vezet, akadályozza a rehabilitáció folyamatát, és szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatja a fogyatékos állampolgárokat.   

Az aláírók szerint az új Ptk. teljesen korlátozó gondnokságra vonatkozó rendelkezései sztereotípiákra és előítéletekre épülnek, és több tekintetben az alaptörvény sérelméhez vezetnek.   

A beadványt - a többi között - az Autisták Országos Szövetsége, a Down Alapítvány, a Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány, a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, a Lélek-Hang Egyesület, a Mental Disability Advocacy Center (MDAC), a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, valamint a TASZ jegyzi.   

A közleményben idézik az egyik aláírót, Gurbai Sándor jogászt, az MDAC cselekvőképességi jogreform projektvezetőjét, aki szerint "a teljesen korlátozó gondnokság alaptörvényes-ellenes, hiszen indokolatlanul, automatikusan von meg jogokat a gondnokoltaktól, akik ezért nem köthetnek házasságot, nem fogadhatnak örökbe, nem határozhatják meg, hogy hol és kivel szeretnének együtt élni, sérül a munkához való joguk és a tisztességes eljáráshoz való joguk".