A KONTAKT Önkéntes munkát motiváló, támogató és fejlesztő programok (TÁMOP 5.5.2-11/1) keretében a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány, az Aura Egyesület és az Autisták Országos Szövetsége közös programot indít autizmussal élő gyermekek és felnőttek, valamint érintett családok támogatására.
Várjuk olyan budapesti családok jelentkezését, akik szívesen fogadnák az autizmusban tájékozott, lelkes önkéntesek segítségét a hétköznapok könnyebbé tételében! (gyermekfelügyelet, kísérés, stb.)

Felkészített, érdeklődő önkéntesek, elsősorban a szűkebb és tágabb szakmai területen képződő egyetemi/főiskolai hallgatók kapcsolódnak be az érintetteknek és családjaiknak nyújtott szolgáltatásokba, valamint az ellátó szervezetek munkájába.
A program önkéntesei az önkéntes munkára és az autizmusra vonatkozó alapszintű képzésben részesülnek, így felkészülten tudják segíteni a családok és szervezetek életét, munkáját. Szakembereink folyamatos támogatást és konzultációt biztosítanak az önkéntesek számára, nyomonkövetik munkájukat.
Amennyiben programunk felkeltette érdeklődését, jelezze az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen!

Az egész világot megrázta az Egyesült Államokban, a connecticuti Newtown Sandy Hook általános iskolában elkövetett vérengzés híre. A tragédiának 27 halálos áldozata van, köztük 20 elsős kisgyermek.
A kegyetlen gyilkosságsorozatot elkövető Adam Lanza, 20 éves fiú arcképe hamar bejárta a világsajtót. Sajnálatos módon a fiú feltételezett autizmusa is több tudósításban elhangzott, sőt néhány cikk tényként kezeli, hogy Lanza „Asperger szindrómában szenvedett”.

Az Autisták Országos Szövetsége nevében mélységes részvétemet szeretném kifejezni az áldozatok családtagjai iránt.
Sajnos azonban nem mehetünk el a média azon túlkapása mellett, hogy az elkövető feltételezett autizmusát teszi felelőssé a történtekért. Nem igaz, hogy az asperger szindrómával élő emberekben bármilyen hajlam lenne a brutális tettek elkövetésére! Nincs alapja annak, hogy félnünk kellene a fogyatékkal élő embertársainktól.
Az viszont mindennapos, hogy rendszeres bántalmazásban, megalázásban részesülnek a környezet tudatlansága, kirekesztése, kegyetlensége miatt.
Arra szeretnénk kérni a médiaban dolgozó minden újságírót, hogy tartsa tiszteletben az Aspreger szindrómával élők emberi jogait, és ne tegyenek közzé, olyan cikkeket, mely feleslegesen és méltatlanul rossz fényt vet az autizmussal élőkre.
Célunk tudatosítani, hogy minden megbélyegző hozzáállás, nyilatkozat tovább növeli az asperger szindrómások kirekesztését, holott az autizmussal élőknek joga, a többségi társadalomnak kötelessége a teljes társadalmi befogadás!
Célunk megismertetni a társadalmat az autizmussal kapcsolatos tudományos tényekkel, és erre alapozva szeretnénk úgy formálni az emberek attitűdjét, hogy befogadóak legyenek azzal a honfitársukkal, szomszéddal, iskolatárssal, rokonukkal, akik autizmussal élnek.
Pordán Ákos a Kézenfogva Alapítvány ügyvezetője,  így reagált a hírekre: TV2 Mokka

Bíztatunk mindenkit, hogy keresse fel Szövetségünket, hogy minél többet megtudjon az Asperger szindrómások valódi életéről.
 

Dénesné Spitzer Éva
elnök
Autisták Országos Szövetség

Szabó Máté ombudsman iránymutatónak, a kiszolgáltatott emberek jogainak gyakorlati védelme szempontjából is jelentősnek tartja, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek találta azt a szabályt, amely minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység esetén is kizárta a rehabilitációs ellátás folyósítását - tájékoztatta a biztos hivatala csütörtökön az MTI-t.

Az alapvető jogok biztosa szerint a testület megerősítette, hogy a rokkantsági ellátórendszer átalakítása során a jogbiztonság és az esélyegyenlőség elemi követelményeinek érvényesülnie kell - olvasható a közleményben.   

Szabó Máté azért fordult az Ab-hez, mert úgy látta: sérti az alaptörvény esélyegyenlőség előmozdítására és a fogyatékossággal élők védelmére vonatkozó előírásait az, hogy a rehabilitációs ellátást szüneteltetni kell keresőtevékenység, közfoglalkoztatásban részvétel vagy keresőképtelenség esetén. Továbbá azért, mert úgy vélte, hogy sérti az alaptörvény előírásokat, hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónap havi átlagában meghaladja a minimálbér 150 százalékát.   

Az Ab keddi határozatában kimondta, hogy alaptörvény-ellenes az a törvényi rendelkezés, amely bármely, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység végzése esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását. Az Ab szerdai közleménye szerint a szabályozás nem segíti elő a rászorulók munkába állását, és mielőbbi, teljes és másokkal egyenlő mértékű társadalmi részvételüket, sőt annak ellenében hat.
    Az Ab ugyanakkor elutasította az alapvető jogok biztosának egyéb, a törvényre vonatkozó indítványát.   

Az ombudsman ugyanis azt is kérte, fontolja meg az Ab mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását, mert a törvény rövid időn belül, jelentősen és átmeneti szabályok hiányában változtatta meg a rokkantellátás jogszabályi kereteit.   

Az Ab ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a törvény tartalmaz átmeneti szabályt, hiszen az életkort és az egészségkárosodás korábban megállapított mértékét, továbbá az addigi ellátási formákat figyelembe véve rendelkezik a 2012. január elsejétől folyósítandó ellátásokról.   

Azzal kapcsolatban, hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát, az Ab azt állapította meg: a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabály nem sérti az alaptörvényt, mivel a megszüntetést a rászorultság megszűnéséhez, valamint a megélhetési minimumot biztosító jövedelem meglétéhez köti.
 

Brüsszelben rendezték meg szerdán a harmadik Fogyatékosügyi Európai Parlamentet, a különböző európai fogyatékosügyi szervezetek több mint 450 képviselőjének a részvételével, mintegy 80 millió, fogyatékossággal élő európai ember képviseletében.   

A fogyatékos emberek támogatása nem jótékonykodás, hanem hosszú távon megtérülő, mindenki számára hasznos befektetés – mondta felszólalásában Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnökségi tagja.   

A tanácskozás fő témája az volt, hogy milyen intézkedésekkel lehet biztosítani a fogyatékos emberek számára a válság idején az egyenlő jogokat és lehetőségeket. Az előre megfogalmazott határozat szerint a szociális és emberi jogok háttérbe szorításával nem lehet elérni pénzügyi és gazdasági konszolidációt, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása alól a kormányok nem bújhatnak ki a válságra hivatkozva. A határozat szorgalmazza azt is, hogy a fogyatékosügyi szervezeteket be kell vonni a döntéshozatalba.   

Az említett ENSZ-egyezmény 2008-ban lépett hatályba, Magyarország másodikként ratifikálta, azóta 154 ország csatlakozott a megállapodáshoz. Az egyezmény célja, hogy előmozdítsa és biztosítsa a fogyatékossággal élő személyek alapvető emberi, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogainak teljes körű és másokkal egyenlő gyakorlását, a velük született méltóság tiszteletben tartását. Az egyezményt az Európai Unió is ratifikálta 2010-ben.   

A MEOSZ közleménye szerint Magyarországon "a válság mellett a téves kormányzati politika is súlyosbította e csoport helyzetét. A fogyatékossági támogatás 20 ezer forint körüli összege évek óta nem nőtt, az oktatás terén a szegregáció felé való visszalépés tapasztalható, a segédeszköz-ellátásra szánt források csökkenőben vannak."   

Az állam a szociális szolgáltatásokra is lényegesen kevesebbet költ - olvasható a MEOSZ közleményében.   

A brüsszeli tanácskozás záróbeszédében Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő - az EP fogyatékosságügyi munkacsoportjának elnöke, az EP egyetlen siket képviselője - úgy vélekedett, hogy bár az Európai Bizottság, az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye késlekedik az európai akadálymentesítési indítványcsomag előterjesztésével, "inkább szülessen meg később ez a jogalkotási javaslat, minthogy gyenge lábakon álljon".   

Kósa emlékeztetett arra, hogy az EP számos elvárást fogalmazott meg mind az Európai Bizottsággal, mind a tagállamokkal szemben. Ezek közül kiemelte a befektetés alapú szemlélet erősítését, a személyre szabott támogatások szükségességét és az információkhoz való könnyebb hozzáférés elősegítését. Emlékeztetett a fogyatékos emberek bevonásának szükségességére a jogalkotás területén.
 

Vannak néhányan, akik úgy gondolják, hogy az autizmussal élő gyerekek nem vágyakoznak, nem szeretnek ajándékot kapni. Igenis, a legtöbbjük szeret és valamilyen formában ki is fejezi a kívánságát.
A fejlesztés során nagy hangsúlyt fektetünk a vágyaik felszínre hozására. A „Télapó puttonya” remek alkalom.
A csoportunk gyermekeivel az elmúlt hetekben tudatosítottuk, hogy ki-mit szeretne kapni. A kívánságaikról készült rajzokat az ablakba ragasztották, mert azt mondták: „A Télapó akkor fogja látni!”
Mindenkinél közös volt a Pepsi és a Kinder tojás. Három hete olvastunk először Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő: Családi fészek című könyvéből. Azóta még szabadidőben is kérik a gyerekek, hogy olvassunk a sorozatból. Akik éppen mással játszanak vagy dolgoznak, azok is „fülelnek” a mesére.

Két kisfiú kért Anna Petit. Az egyikőjük nagyon szeretne Pöttyös Túró Rudit és egy ilyen mesekönyvet. Sajnos anyukájának nincsen pénze a Pöttyösre. Ezt tudja, sőt ebből még azt is kikövetkeztette, hogy nem fog kapni Anna Petit sem „mert az nem akciós”. Nagyon vágyik a könyvre, ezért elkezdte magának lerajzolni, amit otthon is nézegethet majd.
 

 
Szüleiknek „könnyű dolguk van”, mert konkrétan megnevezik, amit kérnek. Még ilyeneket szeretnének a fiúk: Verdás autót, Boci csokit, Xbox-t és hozzá sportos játékot, Rózsaszín párduc mese DVD-t, Sajtos Chio Chips-et, Kinder csokoládét, lövöldözős csokit, Gumball csodálatos világ figurákat.
Autizmusban súlyosan érintett, nem beszélő egyik tanulónknak hatodikán megmutatjuk a legkedveltebb édességeit, amiből választhat.
Biztosak vagyunk abban, hogy az elmúlt hetekben végzett előkészítő munkáinknak meg lesz az eredménye: az autizmussal élő tanulóink örömmel fogják fogadni a Mikulás csomagot.

Kovácsné Csabai Márta
Kovács Róbert
 

Fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő központ nyílik Budapesten - mondta a központot vezető Kézenfogva Alapítvány szakmai vezetője kedden egy fővárosi sajtótájékoztatón.   

Kogon Zsófia közölte: a projekt keretében 75 fogyatékos és megváltozott munkaképességű embert készítenek fel munkavállalásra, majd segítenek nekik elhelyezkedni.   

Emellett négy úgynevezett védett foglalkoztatót segítenek annak érdekében, hogy minél sikeresebben működjenek, így kevésbé függjenek az állami támogatástól.   

A program részeként olyan integrációs módszereket ismertetnek meg nyílt munkaerő-piaci cégekkel, amelyekkel azok eredményesebben tudják foglalkoztatni a fogyatékos embereket - tette hozzá.   

A szervezet képviselője kiemelte: a 200 millió forintos projekt célja, hogy javuljanak a fogyatékos emberek foglalkoztatásának mennyiségi és minőségi jellemzői, az általuk végzett munka váljon verseny- és piacképessé, továbbá minél több munkahelyen valósuljon meg az integrált foglalkoztatás.    

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta: a kormány tervei szerint még idén úgy módosítják a közbeszerzési szabályokat, hogy az állami beszerzésekkor - meghatározott esetekben - kötelező legyen ajánlatot kérni olyan cégektől, amelyek több mint ötven százalékban fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak.   

Fülöp Attila közölte, hogy az új szabályozás az egészségügyi és a szociális intézményi közbeszerzésekre vonatkozna.   

A projektet, amely májusban indult, a Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatja.
 

A szociális intézményrendszer állami fenntartásba vételének folytatásaként az állam 2013. január 1-jével negyven szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt vesz át a települési önkormányzatoktól.   

Az erről szóló törvényt hétfőn 249 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenében fogadta el az Országgyűlés.   

A megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeinek átvétele már idén év elején megtörtént. Most az államhoz kerülnek a települési önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok. Legtöbbjük eddig a fővárosi önkormányzat tulajdona volt, a fennmaradók többsége megyei jogú városoké.   

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztésére az állam átveszi az intézményekhez kapcsolódó ingó- és ingatlanvagyont, továbbá a vagyoni értékű jogokat, illetve 2013. június 30-i hatállyal az átvett vagyonhoz kapcsolódó önkormányzati adósságokat, ha fejlesztési, beruházási céllal keletkeztek.   

Az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad.   

Változtatott az Országgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen is. Alapelvvé tették, hogy a 12 év alatti gyermekek átmeneti gondozását befogadó szülőnél kell biztosítani. Ettől csak kivételes esetben lehet eltekinteni: ha a gyermek tartós beteg, súlyosan fogyatékos, ha nem lehet testvéreivel együtt elhelyezni, vagy ha a szülő ezt kéri, és az intézményi elhelyezés nem ellentétes a gyermek érdekeivel.   

A jogszabály bevezeti a gyermekvédelmi gyámság jogintézményét. Így a gondozási tevékenységtől elválik a gyermek törvényes képviselete, jogainak érvényesítése. A családgondozási feladatokkal is felruházott gyermekvédelmi gyám egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek gyámságát láthatja el. Egyik fontos feladata az lesz, hogy ha rossz bánásmódot tapasztal - például azt, hogy gondozói bántalmazzák vagy elhanyagolják a gyermeket -, akkor a kijelölt gondozási helyről elvigye és biztonságba helyezze gyámoltját, illetve kezdeményezze a gyámhatóságnál gondozási helyének megváltoztatását.    A gyermekvédelmi ellátást érintő módosítások 2014. január 1-jén lépnek hatályba.
 

Megállapodott az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkársága a 66 civil szociális szolgáltatót képviselő CÉHálózat (Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek Szociális Szolgáltatást Nyújtó Civil Szervezetekért) képviselőivel, így a civil intézményfenntartók jövőre is megkaphatják a 21 milliárd forint állami támogatást - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján a szaktárca szociális ügyekért felelős államtitkára.   

Soltész Miklós hozzátette: az egyeztetésre azért volt szükség, mert a jövő évi büdzsé fogyatékosügyi sorai átrendeződtek, emiatt pedig félreértések voltak, ezeket most sikerült tisztázni. Az államtitkár megerősítette, hogy a legsúlyosabb fogyatékossággal élők támogatása kismértékben nőhet is, és külön kiemelte az autistaszervezetek számára nyújtandó 95 millió forintos támogatást.   

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy az Új Széchenyi Terv keretében csaknem 40 milliárd forintra lehet pályázni a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, a korai fejlesztés, az akadálymentesítés, valamint az intézmények felújítása, korszerűsítése céljából. A különböző fogyatékkal élők számára speciális pályázatokat is kiírnak - tette hozzá Soltész Miklós.   

A fogyatékkal élők által előállított termékek, illetve szolgáltatások megjelenítését a harmadik alkalommal megtartandó "segítővásáron" kívánják biztosítani december 7. és 9. között a Millenárison. A termékek piacra jutását másként is támogatni kívánják, akár a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon keresztül vevőként is - mondta el Soltész Miklós.   

Nelhübel Henriette, a csaknem ötezer, fogyatékkal élő embert képviselő CÉHálózat elnöke a sajtótájékoztatón köszönetet mondott az államtitkárságnak, és bejelentette, hogy a költségvetés elfogadásáig felfüggesztik a december 5-re a Kossuth térre tervezett tiltakozó demonstrációjukat.

Egyéves, szervezett önkéntes programot indít három autizmussal foglalkozó szervezet az autisták, illetve családjaik segítése érdekében.   

Az Autisták Országos Szövetsége, az Aura Egyesület és a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány képviselői szombaton egy Budapesti sajtótájékoztatón ismertették az uniós támogatással induló program részleteit.   

Simó Judit gyermekpszichiáter kiemelte: az autizmussal élő emberek ellátása hosszadalmas, egész életre szóló, forrásigényes feladat, amely sok ember együttműködését igényli. Az önkéntesek segítsége nagyon sokat jelent - hangsúlyozta.       

A projekt keretében egy úgynevezett Önkéntes Pont is nyílik, ahol az önkéntesek szervezett irányítása zajlik majd - tette hozzá.   

Sajó Eszter klinikai szakpszichológus elmondta, hogy a jövő novemberig tartó programban száz önkéntes foglalkoztatására van lehetőség, akik megfelelő képzés és felkészítés után kapcsolódhatnak be az autizmussal foglalkozó szervezetek munkájába. Mint mondta: ezek ugyan nem jelentenek akkreditált képzést, de egyes - például szakirányú - felsőoktatási intézményekben lehet, hogy a hallgatók programban való részvételét szakmai gyakorlatnak, vagy kreditpontoknak beszámítják.   

Az önkéntes program egyszerre több irányú támogatást jelent az autizmussal élők, illetve családjaik számára - emelte ki Sajó Eszter. Egyfelől a már jelenleg is működő mentorszülői hálózat keretében olyan szülők önkéntes jelentkezését várják, akik saját történetük, illetve tapasztalataik megosztásával nyújthatnak segítségét a hasonló helyzetben lévő szülőknek. Más önkéntesek az autizmusban érintett családokat - akár velük együtt élve - segíthetik  mindennapjaikban, és autizmussal foglalkozó intézményekben, különböző rendezvényeiken is dolgozhatnak majd az önkéntesek. Utóbbi feladatokra autista önkénteseket is szeretnének foglalkoztatni, felkészítve őket ezáltal a későbbi munkavállalásukra - mondta a szakpszichiáter.   

Az autista szervezetek sajtóanyaga szerint világszerte 67 millió, Magyarországon mintegy 100 ezer autista ember él. Magyarországon az autizmussal diagnosztizált emberek többsége jelenleg kiskorú.

Szabó Máté ombudsman szerint a cselekvőképtelennek nyilvánított ember egyúttal nem munkaképtelen is - munkakeresésének, munkavállalásának, alkalmazásának csupán a cselekvőképtelenség, azaz a gondokság alá helyező bírósági határozat ténye nem képezheti akadályát.   

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a munkaügyi központ arról tájékoztatta egy nonprofit kft. ügyvezető igazgatóját, hogy a hatályos jogszabályok szerint nem lehet álláskeresőként nyilvántartásba venni a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló elbocsátott foglalkoztatottakat, ugyanis ők nem rendelkeznek a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel. A kft. igazgatója Szabó Máté alapjogi biztos véleményét kérte.   

Az ombudsman kiemelte: nem azonos és nem egymást kizáró fogalom a gondnokság alá helyezés miatti cselekvőképtelenség, azaz az ügyek viteléhez szükséges belátási képesség hiánya és a munkavégzési képesség. Mint megállapította: törvény, végrehajtási rendelet, módszertani útmutató sem rendelkezik azokról a konkrét feltételekről, amelyek hiányában az álláskeresőt nem lehet nyilvántartásba venni. Sőt a cselekvőképtelen munkavállalók munkavégzésének lehetőségét az új munka törvénykönyve is kifejezett rendelkezésekkel teremtette meg - hívta fel a figyelmet Szabó Máté.   

Az ombudsman szerint a munkaügyi központok ezzel ellentétes gyakorlata sérti a jogbiztonság követelményét, az emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való jogot, nem érvényesül a fogyatékossággal élők alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye sem. Mindezek miatt Szabó Máté Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter intézkedését kérte.   

Az Alapvető Jogok Biztosának Közleménye szerint Magyarországon jelenleg csaknem 54 ezer ember él gondnokság, és több mint 31 ezren cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt, "ami a lakosság lélekszámához képest világviszonylatban is igen nagy szám". A magyar rendszerben ugyanis nemcsak azok kerülnek cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, akiknek hiányzik a belátási képességük, hanem olyan fogyatékosok is, akiknek csak az ügyeik intézéséhez lenne szükségük segítségre, ám a jogi szabályozás, illetve az ellátórendszer nem tud alternatívát felajánlani nekik - olvasható a közleményben.