Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.
A Segítő Vásár elnevezésű jótékonysági programon olyan cégek kézműves termékeiből válogathatnak az érdeklődők december 7-én és 8-án a Millenáris parkban, amelyet megváltozott munkaképességűek vagy fogyatékkal élők készítettek.
A vásáron kerámiák, terítők, szőnyegek, fonott kosarak, tálcák, táskák, mappák, pénztárcák, seprűk, kefék, valamint férfi és női ruhák, párnák, kerámiák, sporteszközök, bútorok, székek és egyéb ajándéktárgyak széles kínálatából válogathatnak az érdeklődők - közölték a szervezők az MTI-vel.
Nemcsak kézzel készült termékek, hanem programok is várják a látogatókat: szombaton koncertet ad a 100 Folk Celsius Együttes, lesz néptánc-bemutató és a Face Team Akrobatikus Sportszínház kosárlabda-csapatának műsorára is sor kerül.
Vasárnap családi játékos vetélkedőt tartanak, koncertezik Rutkai Bori és a Hébe-Hóba Banda, valamint fellép Deák Bill Gyula, a Gördülő Tánccsoport és Fábry Sándor is.
A fogyatékkal élők foglalkoztatásának bővítésére és munkahelyteremtésre gyűjtenek a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány jótékonysági aukcióján, amelyen ismert emberek plüssmackóira lehet licitálni.
Az aukciónak a Danubius Hotel Gellért ad otthont december 3-án, kedden este - közölte az alapítvány az MTI-vel.
A fogyatékkal élők munkahelyteremtési programjának támogatásához tavaly óta számos közéleti személyiség és művész csatlakozott, így mások mellett a Tarlós István főpolgármester; Jancsó Miklós rendező; Czeizel Endre genetikus; Müller Péter író; Szilágyi Áron és Hosszú Katinka olimpikonok; Ónodi Eszter, Koncz Gábor, Gesztesi Károly és Oszter Sándor színművészek; a Csík Zenekar és az Attraction Látványszínház tagjai által felajánlott plüssök és személyes ereklyék kerülnek kalapács alá.
Az árverésből és a felajánlásokból befolyt összegből olyan munkahelyeket akar létrehozni az alapítvány, ahol fogyatékkal élőket alkalmaznak. Így terveik szerint 2014-ben nyílhat meg az első olyan Fogadj Örökbe Egy Macit kávéház, ahol megváltozott munkaképességűek számára teremtenének új munkahelyeket.
A harmadik éve folyó árverést Mága Zoltán macija vezeti, amely két évvel ezelőtt 1 millió forintért kelt el, a második Törőcsik Mari plüsse lett, amely ugyanabban az évben 750 ezer forintért talált új gazdára.
Annak érdekében, hogy az Európai Unió területén mindenki, akit büntetőeljárás alá vonnak, azonos, tisztességes eljárásban részesülhessen, az Európai Bizottság szerdán három új irányelvet javasolt, emellett két további ajánlást is tett a tagországok számára.
A kötelezően átültetendő jogi aktusok az ártatlanság vélelmét erősítenék, és garantálnák a jogot a tárgyaláson való személyes megjelenésre, különleges biztosítékokat nyújtanának a megvádolt vagy meggyanúsított gyermekeknek, és már az eljárás kezdeti szakaszában lehetőséget biztosítanának a jogi segítség igénybevételére.
A két ajánlás azt javasolja, hogy a sérülékeny, például szellemi vagy testi fogyatékkal élők sajátos szükségleteit is vegyék figyelembe, a másik pedig azokat a szempontokat egységesítené, amelyek alapján megállapítható, hogy joga van-e valakinek jogi segítséget kérni.
"Ha elfogadják őket, akkor ezek a javaslatok erősítik majd a kölcsönös bizalmat a tagországok igazságszolgáltatási rendszerei iránt, és garantálják az európai igazságügyi térség működésének zökkenőmentességét" - vélekedik közleményében a brüsszeli testület.
Az ártatlanság vélelmét úgy támogatná a bizottság, hogy a hatóságok semmilyen olyan döntést nem hozhatnak, semmilyen olyan nyilatkozatot nem tehetnek, amely a bűnösséget feltételezi, tehát a bizonyítás kényszerét egyértelműen a vádhatóság felelősségeként fektetné le, a hallgatáshoz való jogot pedig semmilyen esetben sem lehetne a bűnösség jeleként értelmezni.
A gyermekgyanúsítottak és -vádlottak számára kötelező lenne az eljárás minden szakaszában jogi képviselőt biztosítani, erről a jogukról nem is mondhatnának le, mert Brüsszel szerint félő, hogy ügyvéd híján nem tudnák megfelelően értelmezni tetteik jogi következményeit. Őket azonnal tájékoztatni kell a jogaikról, nem lehetne őket nyilvános meghallgatásra kényszeríteni, segítséget kérhetnének szüleiktől vagy más felnőttől, joguk lenne orvosi vizsgálathoz, és fogva tartás esetén nem lehetne őket felnőttekkel összezárni. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a fogyatékkal élők számára előterjesztett ajánlás: kötelező az ügyvéd, az orvosi vizsgálat, és lehetőséget kell biztosítani külső segítség igénybevételére.
Az ügyeknek már a korai szakaszában ügyvédhez való jogot biztosító javaslatot azzal indokolja az Európai Bizottság, hogy az eljárásnak ebben a szakaszában a gyanúsítottak különösen sebezhetőek, főleg ha előállították vagy előzetes letartóztatásba helyezték őket.
Az Országgyűlés több mint harminc törvénymódosítást fogadott el hétfőn a jövő évi költségvetés végrehajtásának megalapozásaként. A képviselők bevezették a kiemelt ápolási díjat, amelyet a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóikat ápolók igényelhetnek, továbbá döntöttek arról is, hogy csak 2015. szeptember 1-jétől lesz kötelező az óvoda a gyermek hároméves korától.
A parlament 244 igen szavazattal, 88 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erről szóló változtatási javaslatait.
A kiemelt ápolási díjat a legsúlyosabb, vagyis az önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes betegek hozzátartozói igényelhetik, mértéke pedig az ápolási díj alapösszegének 180 százaléka.
A hároméves kortól kötelező óvoda a köznevelési törvény értelmében eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna hatályba. A halasztást a Fidesz korábban azzal indokolta, hogy bár jelenleg is elegendő férőhely lenne minden háromévesnél idősebb gyermek beíratására, az intézmények "földrajzi eloszlásán" azonban még javítani kell. Szerinte az egyéves halasztás elegendő időt biztosít a szükséges változtatásokhoz.
A parlament jóváhagyta azt is, hogy az óvodák csak az életvitelszerűen a körzetükben lakó gyermekeket kötelesek felvenni.
Három év alatt több mint 20 ezer európai fiatal munkaerő-piaci helyzetén segítene a most induló kezdeményezésével a Nestlé – jelentette be sajtótájékoztatóján Mike Nixon, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója pénteken, Budapesten.
Mint elmondta, Magyarországon legalább 50 százalékkal emelik a gyakornoki pozíciók számát és a következő három évben 180 gyakornoknak biztosítanak lehetőséget munkatapasztalatok szerzésére.
A gazdasági válság következményeként minden negyedik 30 év alatti fiatal munkanélküli, ezért a Nestlé európai ifjúsági kezdeményezése 10 ezer fiatalnak kínál munkalehetőséget a következő 3 évben, valamint további 10 ezer gyakornoki állást is felajánlanak. Ennek érdekében együttműködnek felsőoktatási intézményekkel – tette hozzá.
Mike Nixon emlékeztetett arra, hogy a vállalat Magyarországon 2000 embert foglalkoztat, Bükön, Diósgyőrben, Kékkúton és Szerencsen. A dolgozók 99,8 százaléka, míg a beszállítók 80 százaléka magyar. A cég 20 év alatt 70 milliárd forintot, az elmúlt 3 évben pedig 23 milliárd forintot fordított magyarországi fejlesztésekre, utóbbival majdnem 400 új munkahelyet teremtve.
Mint elmondta, a Nestlé Magyarország ki szeretné venni a részét a magyar fiatalság lehetőséghez juttatásából. Hangsúlyozta, hogy a kormány sok kezdeményezést tett ez ügyben.
Soltész Miklós, szociális és családügyért felelős államtitkár örömét fejezte ki, hogy a multinacionális cég tapasztalatszerzési és munkalehetőséget teremt magyar fiataloknak, hozzájárulva ahhoz a kormányzati célhoz, hogy csökkenjen a fiatalok munkanélkülisége. Nagy segítségnek nevezte, hogy a vállalat munkát ad fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű embereknek is.
Az államtitkár azt kérte, hogy beszállítóként is jelenjenek meg a Nestlénél azok a vállalkozások, amelyek megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak. Ezzel megvalósulhat az a kormányzati terv, amelynek keretében a következő negyedévben további 5 ezer megváltozott munkaképességű embernek adnának munkát – tette hozzá.
Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztos a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a fiatalok munkanélkülisége kizárólag együttműködéssel csökkenthető, így ez a kezdeményezés jó példája az üzleti szféra szerepvállalásának.
Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem rektor-helyettese azt hangsúlyozta, hogy az egyetemek, főiskolák számára kiemelten fontos a nagyvállalati kapcsolat, mivel segíti a képzés minőségének javítását, és lehetőséget nyújt a fiatalok számára, hogy tudásukat a gyakorlatban is hasznosítsák.
A négy pillérre épülő Nestlé Ifjúsági Kezdeményezés részeként a vállalat iskolai és főiskolai tanácsadói programokat is indít a fiatalok álláskeresési képességeinek fejlesztésére. Az Összefogás az Ifjúságért program keretében pedig több mint 60 ezer európai beszállítóját is arra ösztönzi, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
Fokozott büntetőjogi védelmet nyújt számos rendelkezésével az új büntető törvénykönyv (Btk.) gyermekek, idősek és fogyatékossággal élők részére - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkára hétfőn a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.
Ezt a célt szolgálja többek között a jogos védelem körének bővítése, bizonyos esetekben az elévülési idő meghosszabbítása, illetve bizonyos tevékenységtől való eltiltás lehetősége, valamint a gyermekekkel összefüggésben tucatnyi tényállás szigorítása, továbbá olyan új tényállások megalkotása, mint például a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, ami akár egyéves szabadságvesztéssel is büntethető - közölte az államtitkár.
Répássy Róbert kiemelte, hogy az új Btk. nem jelent válogatás nélküli szigorítást, elsősorban a személy elleni erőszakos cselekmények büntetési tételei súlyosbodtak, és idén az efféle cselekmények terén már javuló tendenciák érzékelhetők.
Az elévülési idő bizonyos esetekben oly módon hosszabbodik meg, hogyha az adott bűncselekmény elkövetésekor a sértett még nem töltötte be 18. évét, és a bűncselekmény büntethetősége egyébként 23. életévének betöltése előtt elévülne, az elévülési idő meghosszabbodik a sértett 23. életévének betöltéséig.
Bizonyos foglalkozásoktól, tevékenységektől - például 18. év alatti nevelésétől, felügyeletétől, gondozásától való - eltiltás olyan esetekben merülhet fel, amikor a nemi élet szabadsága, nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője cselekményét 18. évét be nem töltött személy sérelmére követte el.
A gyermekek fokozott büntetőjogi védelme nyilvánul meg számos bűncselekménynél, mint például az emberölés, öngyilkosságra rábírás, vagy abban közreműködés, személyi szabadság megsértése, szexuális kényszerítés, erőszak, vagy visszaélés, kerítés, prostitúció elősegítése, gyermekprostitúció kihasználása - ami egy új bűncselekményfajta - és a gyermekpornográfia.
Az új Btk. fokozott büntetőjogi védelemben részesíti a védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen személyeket, súlyosabb büntetéseket helyez kilátásba az ő sérelmükre elkövetett bűncselekmények egy részénél, mint például az emberölés, a testi sértés, a személyi szabadság megsértése és az önbíráskodás.
Az új Btk.-ban minősített eset, ha a bűncselekmény felismerésére, elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személyek sérelmére követnek el bizonyos cselekményeket, mint például emberölés, testi sértés, rablás, sikkasztás, illetve csalás.
Répássy Róbert kiemelte, hogy a potenciális áldozatokban és környezetükben is tudatosítani kell az új rendelkezéseket.
Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: az erőszakos bűncselekmények nagyobbik részét, gyermekek, idősek, fogyatékossággal élők, illetve védekezésre képtelen személyek sérelmére követik el.
Az idősek sérelmére elkövetett erőszakos, élet elleni cselekményekkel vádolt ároktői bandára vonatkozó kérdés kapcsán Répássy Róbert elmondta: az elsőfokú büntetőper elhúzódása csak kisebb részben róható fel a bíróságnak, sokkal inkább az előkészítő eljárás, illetve a szakértői munka húzódott el, de a kormány már félmilliárd forintot elkülönített annak érdekében, hogy a bűnügyi szakértői vélemények elkészülését felgyorsítsa.
A bíróságot ért kritikák kapcsán Répássy Róbert megjegyezte: e téren nem annyira a bírói létszámmal, mint inkább a segítők alacsony számával lehet probléma, e téren a helyzet javítására a következő öt évben hatmilliárd forintot költenek majd.
Arra a kérdésre, hogy az előzetes letartóztatás felső időhatárának eltörlése mennyire elfogadható, az államtitkár úgy reagált: a nemzetközi elvárásokban is elsősorban az fogalmazódik meg, hogy a hatóságok nem tétlenkedhetnek, miközben valakit jogerős bírói ítélet nélkül tartanak fogva, önmagában a fogva tartás hossza nem feltétlenül problematikus. Ugyanakkor ezután is minden előzetes letartóztatott ügyében soron kívül kell eljárniuk a bíróságnak és a lehető leghamarabb kell elintézniük az ilyen ügyeket.
Megjelenne a "védendő felhasználók" jogintézménye a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben is - egyebek mellett ez is szerepel a törvény módosításának tervezetében, amely kedden jelent meg a kormány.hu honlapon.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kidolgozott tervezet szerint a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény hasonló szabályozását követően indokolt a "védendő felhasználók" intézményének szabályozása a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben is.
A tervezett szabályozás közvetlen kapcsolatba hozható a rezsicsökkentési törekvésekkel, mert azokon a legrászorultabb családokon segítene, akiket különleges, és alapvetően a rezsikiadásokhoz kapcsolódó kedvezményekben korábban jogszabály nem részesített - áll a dokumentum indoklásában.
A törvény az Európai Unió vonatkozó irányelve alapján csak a szociálisan rászoruló felhasználók, valamint a fogyatékkal élők számára biztosítana az igényeiknek megfelelő különleges bánásmódot, például részletfizetési lehetőséget, fizetési haladékot, mérési-, leolvasási-, számlázási-, díjfizetési különleges elbánást. Ezeket a törvény, illetve a végrehajtására kiadott kormányrendelet részletezi majd.
A bírságolási szabályok törvényi keretek közé helyezése új eszközt jelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a szankcionálási lehetőségek területén, ugyanakkor megfelelő garanciális szabályokat is tartalmaz a javaslat - írja az indoklás.
A tárca szerint a módosítás fontos lépés a fogyasztói érdekek fokozottabb védelme, valamint a hatályos szabályozás technikai jellegű hibáinak kijavítása érdekében.
Autizmussal élő és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő zalai autista farm kialakítására nyújtott be pályázatot a magyarszerdahelyi Zala Megyei Fogyatékosok Rehabilitációs Intézménye és Otthona - közölte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Megyei Kirendeltsége pénteken az MTI-vel.
A beruházással bővülne az autisták foglalkoztatása, és ez segítené az intézményhálózat önfenntartását, önellátását.
A tervekben szerepel egy 80 négyzetméter alapterületű üvegház, zöltségpalánták nevelésére, továbbá egy hagyományos falusi udvar, benne pajta, baromfiudvar és konyhakert. Ez napközis táborok, osztálykirándulások helyszíne is lehetne majd, hogy a farmra látogató gyermekkel megismertethessék a vidéki élettel - tájékoztatott Halász Gabriella igazgató.
Tervezik sertéstelepek kialakítását is, úgy, hogy az állattartáshoz szükséges takarmány nagy részét az intézmény több mint hét hektáros területén termelnék meg.
A farmon 11 új munkahely jöhet létre, munkalehetőséget biztosítva az intézményben és a település környékén élő megváltozott munkaképességű embereknek.
Sikeres pályázat esetén a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) támogatási összege teljes egészében fedezi majd a beruházás mintegy 66 millió forintos költségét. Támogatás nélkül a sertéstenyésztés, a fóliás növénytermesztés kisebb léptékben és kisebb ütemben valósítható meg.
A vonatkozó magyar törvények nincsenek összhangban a fogyatékkal élők szavazati jogának biztosításáról szóló nemzetközi megállapodással - adta hírül szerdán a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet egy ENSZ-bizottság állásfoglalására hivatkozva.
A világszervezetnek a fogyatékkal élő emberek jogaival foglalkozó bizottsága elfogadott határozatában úgy véli, hogy a 2012-es alkotmánymódosítás ellenére Magyarország erre vonatkozó törvényes rendelkezései nincsenek összhangban azzal a nemzetközi jegyzőkönyvvel, amelyet Magyarország 2007-ben ratifikált, és amelynek 29. cikkelye kimondja, hogy minden fogyatékos számára a teljesen cselekvőképes állampolgárokkal azonosan - feltétel nélkül - biztosítani kell a szavazati jogot.
Az emberi jogi szervezet honlapján megjelent közlemény szerint a bizottság azért foglalkozott a kérdéssel, mert a 2010-es magyar parlamenti választáson hat, szellemi fogyatékossággal élő, gyámság alatt lévő személyt megfosztottak szavazati jogától. Akkor ugyanis - mint a Human Rights Watch írta - a hatályos törvények szerint a fogyatékosság okán gyámság alatt élő személyek még automatikusan ki voltak zárva a szavazásból. A 2012-es alkotmánymódosítás óta ezen az automatikus kizáráson enyhít az, hogy bíró dönti el, hogy fogyatékosság miatt megvonhatják-e a szavazati jogot, vagy sem.
Az ENSZ-bizottság szerint a magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell a szavazati jogot a fogyatékkal élők számára.
Fogyatékos emberek foglalkoztatását segítő hálózat alakul az Új Széchenyi Terv keretében, a csaknem ötmilliárd forintos program célja, hogy a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését képzésekkel vagy konkrét állásajánlatokkal segítsék - mondta az Emberi Erőforrás Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára egy szerdai szakmai konferencián.
Soltész Miklós arról beszélt, a fogyatékos emberek nagy részének az a törekvése és vágya, hogy ne eltartott, támogatott legyen, hanem ő maga is hozzá tudjon járulni a gazdaság, az ország fejlesztéséhez.
A szemléletváltásnak köszönhetően mind több nagy cég foglalkoztat megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos embereket - közölte. Utalt arra is, hogy 2010 óta már tízezerrel sikerült növelni a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát.
Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a tárca a múlt héten írt ki egy 620 millió forint keretösszegű pályázatot foglalkoztatotti létszámbővítésre, új munkahelyek kialakítására. Reményei szerint ezzel a pályázattal két-háromszáz új munkahely jöhet létre az országban, olyan térségekben, ahol alacsonyabb a foglalkoztatás.
Soltész Miklós elmondta, a most kialakítandó országos hálózat lényege, hogy a nyílt munkaerőpiacon álláshelyeket kínáló cégek és a megváltozott munkaképességű munkavállalók azonos helyen, a kialakítandó hálózati pontokon, irodákban jelentkezhessenek, utóbbiak nem csak konkrét munkákra, hanem képzésekre, fejlesztésekre is.
Fehér Ildikó a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) képviseletében újságíróknak arról beszélt, hogy az eddig egymástól elszigetelt szervezetek, munkaerő-piaci szolgáltatók most országos hálózatba szerveződnek, és az országban több mint hatvan helyen, megyénként átlagosan három településen lesznek elérhetők.
Ezek a hálózati pontok lényegében civil fenntartású munkaközvetítő irodaként működnek - mondta. Hozzátette: a különbség az állami fenntartású munkaügyi központokkal szemben az, hogy kevesebb emberrel foglalkoznak, de sokkal összetettebb szolgáltatást nyújtanak. Felkészítik például a munkaadót a fogyatékos emberek foglalkoztatására, és segítik a munkavállalók beilleszkedését. Arról is beszélt, hogy a program egy korábbi részeként eddig már ötezer ember adatait rögzítették, felmérték a képességeiket, és közülük kétezer-kétszázan már képzésben vesznek részt.
Közölte azt is, az FSZK-nál jelentkezhetnek azok, akik állást tudnak kínálni a megváltozott munkaképességű, fogyatékos embereknek.
A rendezvényhez kiadott háttéranyag szerint Magyarországon a megváltozott munkaképességű, fogyatékos vagy tartósan beteg emberek száma a 2011-es népszámlálás adatai alapján - az aktív korú, 16-65 év közöttiek körében - mintegy 1,4 millióra tehető. Közülük minden második (52 százalék) mondta azt, hogy egészségi állapota akadályozza a munkavállalásban.
Logikusan logikátlan
Információ és betekintés az autizmusba
„Ros Blackburn autista, aki világszerte nyilvános előadásokat tart az autizmusról. Célja, hogy segítse az embereket az autisták megértésében.” Forrás: autismcongress2013.eu
Ros 4-5 éves koráig egyáltalán nem beszélt, súlyos autizmussal diagnosztizálták, később mégis magasan funkcionáló diagnózist kapott. Sokáig próbálták rábírni a beszédre, most viszont már leállítani sem lehet… :)
A szülei nagyon sok mindenre megtanították, így bár hiányzik a szociális ösztöne, külső segítséggel sok tudást elsajátított. Nem kényeztették, hanem motiválták a verbális kommunikációra, nem engedték, hogy mások személyes terébe belemenjen, törekedtek rá, hogy szociálisan elfogadható legyen. Ki akarták hozni belőle a maximumot és a verbális kommunikáció jó eszköz volt erre.
Nem érti a „hülye” szociális szabályokat, de megtanították neki és betartja, amit megtanult. Az új dolgok kipróbálása, határainak tágítása fontos volt, nem végezték el helyette a dolgokat. A szülei rávették, hogy próbáljon ki új ételeket, élményeket, szerezzen tapasztalatokat. A való világra készítették fel és ennek köszönhetően Rosnak munkája is van: újságot kézbesít. Nem fizetik jól, de hasznos munka, szereti csinálni.
Nehézséget okoz számára a mindennapos kisebb problémák megoldása. Feltett egy kérdést: Mit teszünk, ha ülünk egy előadáson, besüt a nap és melegünk van? Ő nem tudná egy ilyen esetben, hogy mit kell tenni, ezért a napsütéses oldalon maradna. Pedig egyszerű a válasz: természetesen be kell ülni az árnyékos részre. Ő ennek az egyszerű problémának a megoldását nem tudja önállóan véghez vinni. Honnan tudjuk, hogy az árnyékban hűvösebb van és át kell ülni oda? Ez nem az intelligencia hiánya, hanem a belső „figyelmeztetés” az, ami hiányzik. Nem tudja, hogyan kell kérdezni valamiről, ha nem ismeri eléggé azt, amiről kérdezne. Nincs meg a „szikra”, hogy hogyan kell segítséget kérni, viszont ezt megtanulni számára szégyenteljes.
Egyszer vendégségbe ment és megkérte a vendéglátóit, hogy mondjanak el neki minden szabályt, amit náluk be kell tartani. Elmondták, hogy ha belép a lakásba, húzzon papucsot, hol kell étkezni, ebéd közben nem szól a tévé, stb. A szabályoknak megfelelően felvette a papucsot, bement és mivel érdekelte, mi van kint, felmászott az ablakpárkányra, hogy kinézzen. Rászóltak, hogy ezt tilos. Csakhogy ezt korábban nem mondták! Felhívja rá a figyelmet, hogy neki mindent el kell mondani, még a mások számára nyilvánvaló szabályokat is.
Fiatalabb korában sokszor mondta az édesanyjának, hogy bizonyos dolgokat nem tud megcsinálni, de erre az édesanyja mindig azzal válaszolt, hogy olyan nincs, hogy nem tudjuk megtenni, olyan van, hogy még nem tudjuk megtenni.
Ros hozott is erre egy jó példát: huszonévesen sikerült megtanulnia a párnahuzat felhúzását, ám akkor még nem tudta felhúzni a paplanhuzatot. A többség úgy gondolja, hogy ha valaki tud párnahuzatot felhúzni, akkor nyilván paplanhuzatot is tud. Nem így van. A paplanhuzatot a 30-as éveiben tanulta meg felhúzni. De már sikerül! :)
Hangsúlyozta a fontosságát, hogy akik autizmussal élőkkel dolgoznak, azoknak a legfontosabb tulajdonsága, hogy empatikusak legyenek, hogy megértsék a nehézségeket, az autista gondolkodást.
Példaként említette, hogy ő nagyon jó matematikából, épp ezért a pénzt is jól tudja elvileg használni, azonban mivel ennek van egy szociális vetülete is, ezért mégsem megy. A pénzt szociális helyzetekben kell használni és a termékek értékét is figyelni kell vásárlás során - ez már nehézséget jelent.
Előadásában jelezte, hogy nagyon jónak tartja, hogy léteznek alternatív kommunikációs rendszerek, de a beszéd nagyon fontos. Az alternatív kommunikációs rendszereket preverbális módszernek gondolja. Beszámolt róla, hogy egyik ismerőse 61 évesen kezdett beszélni!
Elmondta, hogy amit a társadalom az autizmussal élők részéről erőszakos, dühös reakciónak lát, az valójában félelem, mert nem tudják kitölteni a szociális tudásuk hiányát. Neki is komoly félelmekkel kellett kellett szembenéznie és legyőznie azokat, hogy ide a konferenciára eljusson. Számára a külvilág érthetetlen és zavaros, mely megriasztja őt. Fényekből, hangokból, zajokból és mozgásokból álló massza, ami nem jön sehonnan és nem tart sehová.
Figyelmeztet, hogy az autizmust soha nem szabad kifogásként használni: magas elvárásokat kell támasztani az autizmussal élők felé, de magas szintű támogatást is kell biztosítani- ehhez pedig óriási kreativitásra és humorra van szükség.
