Hasznos tanácsok - auti.hu

10 játék az iskolai szünetekre és napközi idejére integrációban tanuló autista gyermekeknek

Az általános iskolai óraközi szünetek eltöltése az autista gyerekek számára nagyon nehéz. Nagy a zaj, nagy a tömeg, számukra átláthatatlan szociális interakciók zajlanak folyamatosan. A probléma legegyszerűbb megoldása a „kivonulás”. Ha van könyvtár, akkor oda be lehet húzódni csendes tevékenységet végezni, vagy az udvar, folyosó egy eldugottabb sarka is alkalmas lehet olvasásra, esetleg zenehallgatásra (ha engedélyezi az iskola a zenehallgatásra alkalmas eszköz használatát az iskola falain belül). De vannak olyan autista gyerekek, akik nagy mozgásigényűek, vagy szeretnének barátkozni, együtt játszani a többiekkel, csak nem sikerül. A szociális helyzetek megértését megkönnyítheti, ha a gyermek jár autizmus-specifikus fejlesztésre. Hasznos az is, ha a szülők beszerzik a szakirodalmat és otthon is beszélgetnek az iskolai helyzetekről.

Ha a szándék a közös tevékenységre megvan és sikerül (pl. szabályoldalakkal) elmagyarázni a legalapvetőbb társasági viselkedéseket, akkor érdemes kipróbálni az alábbi játékokat. Először otthon „modellezzük le” a játék menetét, a helyzetből adódó lehetséges kommunikációs helyzeteket is próbáljuk le. A javaslatoknál figyelembe vettem az autizmusból adódó nehézségeket és erősségeket is.

Kültéri játékok

Fogócska

Nem tartozik a legegyszerűbb játékok közé, de az iskolai szórakozási lehetőségek közül a diákok számára a legnépszerűbb, ezért mindenképpen érdemes otthon a szabályokat elmagyarázni és többször kipróbálni (ha az óvodában nem gyakorolták be).

Az autizmus szempontjait figyelembe véve lehet, hogy sok gyermeknek egyszerűbb a „színfogócska”: A gyerekek választanak egy fogót. A többiek választanak egy-egy színt maguknak (mindenki másmilyen színt választ) úgy, hogy a fogó ne hallja a megbeszélésüket. Ezután a fogó mond egy színt (pl. piros), ekkor a piros színt választó gyerek elszalad és csak őt kell a fogónak elkapnia.

Ez a fogócska verzió átláthatóbb, hiszen 2 gyermek között zajlik csak a játék szaladgálós része, nem kell a tömeget kerülgetni, elviselni a hangoskodást.

Gumizás

A szülők nagy része gyermekkorából ismeri a gumizást, amit elsősorban a lányok játszottak. Egy néhány méter hosszú gumiszalag kell hozzá, aminek a végét összekötik. Két gyerek egymással szemben állva a bokáira akasztja a szalagot, a harmadik gyerek kitalál egy koreográfiát az ugráláshoz, a többiek pedig megpróbálják utánozni. Ha mindenkinek sikerült, akkor kicsit följebb emelik a gumit a lábukon a gyerekek.

Ugróiskola

Gondolom, ehhez különösebb magyarázat nem szükséges. Ha nincs lehetőség az ugróiskola megrajzolására, akkor pl. a folyosó padlóburkolatának a kiosztása is alkalmas lehet, főleg ha például nagyméretű négyszögletes burkolólapokkal van borítva. A lapok méretétől függően lehet kialakítani szabályokat (pl. minden másodikba kell beleugrani).

Aszfaltkréta

Többek között lehet rajzolni utakat KRESZ táblákkal, gyalogátkelőhelyekkel, közlekedési eszközökkel.

Forrás: Ben Kraal, Flickr

Labdajátékok

Az iskolások között többnyire kedvelt kidobós az autista gyerekek számára félelmetes lehet, velük lehet egyszerű célbadobóst játszani. A foci, kosarazás nehéz, mert folyamatosan figyelni kell a többiekre. Ha ezek nem mennek, szervezhető helyette sorverseny jellegű ügyességi játék labdapattogtatással, gurítással, rúgással. Ha ilyet szervezünk, akkor érdemes kisebb csapatokat felállítani, hogy a várakozási idő ne legyen hosszú.

Beltéri játékok

Ha a tér hiánya, vagy az időjárás nem teszi lehetővé az udvari mozgásos játékokat, akkor maradnak az beltérben is végezhető tevékenységek.

Szólánc

Ha a szabály az, hogy a gyerekek egymás után, fix sorrendben mondhatják csak be a megoldásokat és nem a bekiabálás megy, akkor egy könnyen követhető, egyszerű játék, amihez semmilyen eszköz nem szükséges. A szólánc játékhoz sokféle szabályt ki lehet találni, de kicsikkel a legcélszerűbb ha a legegyszerűbb lehetőséget választjuk: a bemondott szó utolsó betűjével kell szót mondani.

Amőba, torpedó és kockázás

Egyszerű társasjátékok, csak négyzethálós papír kell hozzá és elég egy osztálytárs partnernek. Az amőbát és a torpedót mindenki ismeri, a kockázást talán nem. A gyerekek felváltva húznak egy-egy vonalat a papírra (1 négyzetoldalnyit). A cél az, hogy bekerítsenek területeket. Aki a bezáró vonalat rajzolja, azé a négyzet, belerajzolja a saját jelét (x vagy o), a játék végén leszámolják és akié több, az nyer.

Forrás: Various Brennemans, Flickr

Barkochba

Autista gyerekek esetén a barkochbát mindenképpen érdemes előre begyakorolni. A legelső időszakban elég pár tárgyat kirakni a gyermek elé (vizuális támogatás), ezekből lehet csak választani és a kérdező csak ezekre kérdez rá. (Pl. kirakhatunk az asztalra néhány állat figurát, babaházból pár bútort és néhány fényképet a családtagokról.) Ha már jól megy, csak akkor érdemes továbblépni több kategóriára, majd a szabad választásra.

Ország-város

Ha jó a gyermekünk memóriája, akkor az ország-város játékban nagy sikerei lehetnek. A témákat igazítsuk az érdeklődési köréhez, de gyakoroljuk az általánosabb témákat is. Ha esetleg valaki nem ismerné a szabályt: Egy kiválasztott kezdőbetűvel (pl. S) kell leírni a lehető legtöbb országot, várost, nevet, híres embert, stb., amit kategóriának választunk. Az összeírás időtartamát előre meg kell határozni, általában ez pár perc.

Társasjátékok

Javasolható a sakk, UNO kártya, nagyobbaknak más kártyajátékok. Táblás és egyéb társasjátékok is szóba jöhetnek (ha az iskola engedélyezi), de olyanokat kell választani, amelyeknek a játékideje rövid.

A cikk részben vagy egészben történő átvétele nem engedélyezett. Autizmus témájú cikk iránti igényét kérjük, e-mailben: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. jelezze.

Árnyékpedagógia a gyakorlatban

Integráció egy állami iskolában a gyógypedagógus szemszögéből

A csepeli Móra Ferenc Általános Iskola az idei tanévtől kezdődően az autizmus területén jártas gyógypedagógus segítségével fogad autista tanulókat. Így válhatott valóra az az álmom, hogy autista gyerekeket segíthessek árnyékpedagógusként, az iskola alkalmazásában.

Intézményünkbe jelenleg 7 diagnózissal rendelkező autizmussal élő tanuló jár. 2 fő 1. osztályos, 1 fő 2. osztályos, 1 fő 3. osztályos, 1 fő 6. osztályos, és 2 fő 8. osztályos tanulóval foglalkozom. A felső tagozatos diákok jelenleg egyéni és páros autizmus specifikus fejlesztésben részesülnek, melyek a tantermen kívül valósulnak meg, tehát velük tanórákon nem veszek részt. Az alsó tagozatos autista tanulók megsegítését teljesen egyénre szabottan, rugalmas időbeosztással alakítottuk ki. Ez azt jelenti, hogy mindegyikük éppen ott és akkor kap támogatást, amikor arra szüksége van.

Árnyékpedagógusként feladatom igen szerteágazó. Kiemelt jelentőségűnek tekintem a hozzánk járó autista tanulók minél teljesebb megismerését annak érdekében, hogy számukra a lehető leghatékonyabb módszerek alkalmazásával segíthessem beilleszkedésüket a többségi társaik közé.

Igyekszünk az inklúziót a valódi értelmében megvalósítani. Nem az a célunk, hogy az autista diákjainkra ráerőltessük a „normális” viselkedést, hanem hogy megtaláljuk azt az egyensúlyi állapotot, ahol a környezet és az autizmusban érintett személy egyaránt jól érezheti magát. Egy olyan oktatási és szociális környezetet próbálunk megteremteni, ahol az autizmussal élő tanuló erősségeit és gyengeségeit elfogadjuk, és figyelembe is vesszük.

Kép forrása: Rodrigo Paredes, Flickr

Az árnyékpedagógus olyan személy, aki közvetlenül az autizmussal élő (vagy másfogyatékossági csoportba tartozó) tanulóval foglalkozik. Az árnyékpedagógus idejének nagy részét a tanulóval tölti a tanórákon és a strukturálatlan helyzetekben (órák közti szünet, ebédlő, udvar, stb.). Ahogy a nevében is benne rejlik, szinte észrevétlenül, árnyékként kíséri az integrált tanulót. Ebben a szerepben segítek a tanórai viselkedés elsajátításában, úgymint: figyelemfókuszálás, instrukciók magára vonatkoztatása, és értelmezése, viselkedési szabályok kialakítása és betartása (sorra kerülés, várakozás, stb.) segítségkérés, különféle tanulási szervezési módokban történő munkavégzés, stb.

Az óraközi szünetek eltöltése kifejezetten nehéz a legtöbb autizmusban érintett gyermek számára. Ilyenkor árnyékként az a fő feladatom, hogy elősegítsem a kortársakkal való interakciókat, azok kezdeményezését, fogadását, az arra való reagálást, illetve a játékba hívást és bekapcsolódást. A szociális helyzetek értelmezésében, felmerülő konfliktusok kezelésében is támogatásra van szükségük. Szükség esetén pedig a szabadidő önálló eltöltésének lehetőségét biztosítom számukra, hiszen fontos, hogy a szünet ne újabb feladathelyzetet jelentsen, hanem pihenésre, feltöltődésre használható idő legyen, csakúgy, mint a többiek számára.

Arra törekszem, hogy összekapcsoljam a pedagógust az autizmussal élő tanítványával. A pedagógusokkal megismertetem azokat a technikákat, melyekkel a tananyag elsajátítás könnyebbé válik, és a differenciált oktatás megvalósítható.

Árnyékpedagógusként összekapcsolom a kortárs közösséget is az integrált tanulóval. Az osztályközösségeknek az életkorukhoz, fejlettségi szintjükhöz illő „érzékenyítő” foglalkozásokat szervezek, amelyek egymás elfogadására, és a különbözőségeink természetesnek tekintésére irányulnak.

A szülőkkel is szorosabb kapcsolatot próbálunk fenntartani. Mint tudjuk, az üzenetátadások, az élmények megosztása, mind problémát jelenthetnek az autizmussal élő tanulóknak. Törekszem arra, hogy olyan együttműködést alakítsak ki a szülőkkel, amelyben segítjük egymás munkáját.

Mindezeken túl természetesen egyénre szabott, tanórán kívüli foglalkozásokat is szervezek az autizmussal élő tanulóknak. Az egyéni fejlesztések során például új viselkedéses szabályokat vezetünk be, szociális történeteket alkalmazunk, megtörtént helyzeteket újraértelmezünk, helyes viselkedésmódokat tanítok. Kiemelten foglalkozunk az elmeolvasással, az érzelmek azonosításával és kifejezésével, düh és szorongás kezelő technikák tanításával, énkép, önismeret fejlesztéssel.

A mi iskolánk azt mondhatom kivételes. Egytől egyig nyitott pedagóguskollégákkal dolgozom együtt, akik szívesen foglalkoznak a hozzájuk kerülő autista tanulókkal, és motiváltak arra, hogy megismerjék és megértsék őket. Az árnyékpedagógus sikerének kulcsát türelmében és a történések kontrollálására való képességében, azaz biztonság megteremtésében találhatjuk meg.

Faragó Melinda gyógypedagógus

SYMBO Alapítvány

készségfejlesztő tanfolyamok szociális és kommunikációs nehézségekkel küzdő gyermekek számára

Javasolt szakirodalom (megvásárolható): Ellen Notbohm, Veronica Zysk: Tíz dolog, amit az autista diákod szeretné, ha tudnál

Javasolt szakirodalom (letölthető): Lipcsey Réka: Lehet könnyebb!

Hogyan válasszunk iskolát autizmussal élő gyermekünknek? Bevezető információk

Az alábbi cikket saját tapasztalataim alapján, a fórumozó szülők megjegyzéseivel kiegészítve írtam meg. Az autizmus- és közoktatási szakértő tanácsai itt olvashatók.

Szempontok

A gyermek képességei

Az iskola típusának megválasztásában a döntő jelentősége az alábbiaknak van:

kommunikációs szint
IQ
viselkedészavarok, túlérzékenység mértéke
önállóság, szociális beilleszkedési képesség és hajlandóság szintje

Célszerű először ezeket felméretni olyan helyen, ahol a témában kompetens személyek tudják segíteni a döntésünket is (pl. Autizmus Alapítvány és egyéb autizmus-specifikus fejlesztőhelyek).

A lehetőségek jelen pillanatban rendkívül szűkösek, mondhatni, hogy általában nem választás kérdése a gyermek elhelyezése.

A szülők lehetőségei

Anyagi szempontok: Az alapítványi és egyéb magánfenntartású iskolák többsége fizetős. A havi díj mértéke változó. Van, ahol figyelembe veszik a szülők anyagi helyzetét is. Előfordulhat, hogy év közben vagy egy újabb tanévben változik (emelkedik) az összeg, ill. bizonyos anyagi források megvonása után már nem tudja az iskola figyelembe venni a szülők anyagi helyzetét. A többi iskolatípus általában ingyenes.

Logisztika:

Körzethatár: A keresgéléskor vegyük figyelembe, hogy a körzethatárok hogyan alakulnak, fel tudja-e egyáltalán venni a gyerekünket a kinézett iskola.
Távolság és szervezés: Egy szülő számára fontos szempont az is, hogy az iskola mennyire van messze, hogyan megoldható a gyermek mindennapos iskolába szállítása. Sok helyen nincs sem integráló, sem olyan szegregált intézmény, amelyik autistákat fogad, ilyen esetekben előfordulhat, hogy az önkormányzat biztosítja a gyermek számára a bejárás lehetőségét kisbusszal. Ha ezt egyáltalán felajánlják, akkor mérlegeljünk: egyrészt ki tudja, hogy az önkormányzat ezt a szolgáltatást meddig tudja biztosítani, másrészt általában segítő nem megy a gyerekekkel és nem csak a mi gyerekünk utazik a buszon: minden gyereket el kell vinni más-más iskolába, ezáltal az út sokkal hosszabb ideig tart, mintha közvetlenül, csak a mi gyerekünket vinnék el. Ha más településen találunk olyan iskolát, amely fogadja a gyerekünket és módunkban áll napi szinten hozni-vinni, akkor kérhetünk üzemanyag támogatást.

Időtartam: Mikor felhívjuk az adott iskolát, vagy elmegyünk személyesen megnézni, tájékozódjunk, hogy egész napos iskola (délután is vannak tanórák vagy fejlesztés), vagy délután csak napközi van. Ha utóbbi, akkor kérdezzük meg, hogy elvihetjük/ott hagyhatjuk-e a délutánra a gyereket. Napközivel kapcsolatosan: Hogy oldják meg a napközit, ki van olyankor a gyerekekkel, esetleg összevont csoportok vannak? Kimennek-e a gyerekek az udvarra (van-e egyáltalán udvar?) vagy a parkba?

Tanterv: Az iskola biztosíthat

normál, többségi oktatást
értelmi fogyatékosok tantervét, ezen belül tanulásban akadályozottak tantervét, értelmileg akadályozottak tantervét és a súlyos értelmi fogyatékosok számára fejlesztő ellátást.
a fentieken belül pedig egyéni tanrendet (kérhető egyes tárgyakból felmentés például)

Kép: Brittany Randolph, Flickr

Egyéb tényezők:

Autizmus-specifikus eszközök és fejlesztés: fontos szempont, de nagyon kevés helyen találkozhatunk vele. Gyógypedagógiai intézményekben találhatunk ilyet elsősorban.
Egyéb fejlesztések: Van-e lehetőség egyéb fejlesztésekre: mozgás, finommotorika, esetleg logopédiai? Van-e az iskolában fejlesztőpedagógus, logopédus esetleg mozgásterapeuta? SNI-s gyerekek esetén meg tudják-e kapni az előírt fejlesztési óráknak megfelelő fejlesztéseket és milyen módon (helyben, saját fejlesztőkkel vagy utazó gyógypedagógussal)?
Étkezés: Meg kell kérdezni az étkezési lehetőségeket is: ha be szeretnénk vinni az ebédet, van-e rá lehetőség, meg tudják-e melegíteni (ha a gyerek extrém válogatós, vagy valamiért speciális az étrendje).
Délutáni programok: Ha szeretnénk szakkörre, sportra járatni a gyermeket, akkor járjunk utána ezen a téren is a lehetőségeknek.

Mikor kezdjünk el iskolát keresni és látogatásokat tenni:

Érdemes időben elkezdeni az iskolalátogatásokat, érdemes minden helyet személyesen felkeresni, és megismerni a leendő tanítót, a hozzáállását. A közoktatási törvényt is érdemes tanulmányozni a családoknak, hogy felkészülten menjenek iskolát keresni. Ha nem sikerül megfelelő intézményt találnunk, kérjünk segítséget (TKVSzRB, ill. ha így sem sikerül, akkor kérjünk jogi segítséget).

Következő cikkeinkben részletezzük a különböző iskolatípusok jellegzetességeit, előnyeit, hátrányait.

Információk gyógypedagógiai asszisztensek részére

Autizmussal élő gyermekek segítése friss végzettséggel, tapasztalatok híján

Először is, hadd gratuláljunk az új szakmádhoz! Immár túl vagy a vizsgaszezon kemény munkáján és rövidesen dolgozni kezdesz egy óvodában vagy iskolában, ahol egy vagy több autizmussal élő gyermek lesz a gondjaidra bízva. Az általános elméleti tudásod kikezdhetetlen, azonban a gyakorlati megvalósításban nincs tapasztalatod. Hadd segítsünk pár mondatban, hogy sikeresen kezdhess neki a kihívásokkal teli, de nagyon érdekes, motiváló munkának.

Ha nem kaptál képzést az asszisztensi iskola pár órás anyagán kívül autizmus irányban, feltétlen tájékozódj, hogy miképp juthatnál el valamelyik szakirányú tanfolyamra (pl. Autizmus Alapítvány, Budapesti Korai Fejlesztő). Sajnos ezek a tanfolyamok költséggel járnak, járj utána, milyen lehetőséget biztosít számodra az alkalmazód, de ha nincs más megoldás, saját költségre is elvégezheted ezeket. Ha elkezdődött már a tanév és ismered a gyermeket, akit Rád bíztak, megbeszélheted a szülőkkel, hogy együtt elmenjetek szülőképző előadásokra.

Szánj rá pár órát, hogy a szülőkkel (lehetőleg az óvónőkkel és a gyógypedagógussal együtt) átbeszéld a gyermek szokásait, képességeit, és a szülők és a gyermek gyógypedagógusa által kitűzött fejlesztési irányokat.

Kérj segítséget a helyben elérhető, vagy utazó gyógypedagógustól! Ha úgy érzed, hogy nem elégséges a segítség, fordulj az Autizmus Alapítvány szakembereihez.

Ha nagyon nem sikerül együttműködni a szülővel, hosszú próbálkozás után sem, gondolj arra, hogy mivel nem ismeri a társadalom az autizmust, nincs külső jele, ezért nehezen fogadják el a gyermeket: a szülőknek ezzel nap mint nap meg kell birkózni.

Vedd figyelembe, hogy az autizmussal élő gyermek képességei szigetszerűek, van, ami nagyon jól megy a gyermeknek és van, ami abszolút nem.

Néhány fontos szabály:

Türelem.
Rövid 4 szavas mondatok, konkrétan megfogalmazva az elvárást.
Ha nem érti a gyermek, amit mondasz, fogalmazd meg még egyszerűbben.
A vizuális eszközök segítenek, a vizuális segítséggel bejósolhatóbbá, érthetőbbé válik a környezet, a várható történések, elvárások a gyermek számára.
A viselkedésproblémák gyakran a kommunikációs nehézségek (beszéd és nonverbális jelzések értésének zavara, kifejezőkészség zavara) miatt alakulnak ki, ezért alapvető fontosságú a kommunikáció segítése.
Az autizmussal élő gyermek „nincs elrontva” nem kell megjavítani. Másképp látja a világot és másképp gondolkodik, reagál egy-egy helyzetre.
Ne ítélkezz a szülőkről és rokonokról. Nem tudhatod eddig min mentek keresztül.
Fontos szabály az autizmussal élő gyermek érdekében, hogy együtt kell működni a szakembernek, szülőnek, óvónőnek vagy tanárnak, és asszisztensnek. Így lehet elérni a legjobb eredményt a fejlesztésben.
Nincs két egyforma autizmussal élő gyermek, mindenkinek személyre szóló fejlesztést kell kidolgozni a képességeihez mérten, célszerű gyakorlott gyógypedagógus segítségét kell kérni.
Minden embernek joga van a kommunikációhoz, így a nem beszélő autista gyermeknek is, ezért segítsd ebben. Fontos eszköz a PECS (képcserés kommunikáció).
Tartsd szem előtt, hogy a gyermek elsősorban gyermek, és csak azután autista!

Végül ajánlunk néhány számotokra is hasznos oldalt az auti.hu portál tartalmából:

Az „ajánlott irodalom” menünkből feltétlen olvasd el Theo Peeters Autizmus, Kathleen Ann Quill: Tedd-nézd-hallgasd-mondd, és Őszi Tamásné szerk.: Babzsák fejlesztő program c. könyvét. Pár filmet is érdemes megnézni, hogy lásd, milyen színes az autizmus, nincs két hasonló autizmussal élő sem. A könyveket itt meg is rendelheted.

Kérjük, hogy tanulmányozd végig a szülőknek szóló oldalainkat, mert sok hasznos tanácsra lelhetsz köztük!

Külön a figyelmedbe ajánljuk a „vizuális segítségek” menüpontunkat. Ahhoz, hogy a teljes anyaghoz hozzáférj, regisztrálnod kell (a fórum menüben).

Ha már tájékozódtál a vizuális segítségekről, de nem tudod, hogy a Rád bízott gyermekkel hogyan kezdd el, beszéld meg a szülőkkel és az óvodával-iskolával, és kérjetek segítséget olyan fejlesztőhelyről, ahol alkalmazzák ezt a technikát! (Fejlesztő helyek)

Ha további kérdéseid vannak, nyugodtan kérdezz tőlünk a fórumunkban!

Sok sikert kívánunk a munkádhoz!

A cikk lektorálását köszönjük Nagy Emmának (gyógypedagógus, Autizmus Alapítvány)!

Alvásproblémák autizmusban és megoldásuk lehetősége a mindennapokban

Az alvással kapcsolatos problémák számos, autizmussal élő gyermeket nevelő családot érintenek, de természetesen minden más ember számára ismerősek. Szinte mindenkivel előfordul élete során, hogy átmenetileg, vagy akár krónikusan, rosszul alszik. Ennek hátterében állhat például betegség, nagyfokú stressz, környezetváltozás és számtalan egyéb tényező.

Bővebben...

További cikkeink...

5. oldal / 6