LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Hatályos: 2010.08.30 -

Fontosabb részletek:

„II. FEJEZET

CSALÁDI PÓTLÉK

 

6. § (1) A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt.

(2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó jegyző gyámhatóságként dönthet.

Nevelési ellátás

7. § (1) Nevelési ellátásra jogosult

(2) Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

Iskoláztatási támogatás

8. §

(2) A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30/A. §] szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok

11. § (1) A családi pótlék havi összege

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,

(2) A közoktatási intézményben a tankötelezettség megszűnését követően tanulmányokat folytató tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatást a korábbi, az (1) bekezdés g) vagy h) pontja alapján folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az (1) bekezdés g)–i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alapján folyósított ellátás.

(3) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékosgyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.

 

Forrás: jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi

Hatályos: 2012.01.01.

Fontosabb részletek:

III. FEJEZET

A CSALÁD ÉS A GYERMEKVÁLLALÁS VÉDELME A FOGLALKOZTATÁS TERÉN

15. § (1) A kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést.

(2) A legalább három kiskorú gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt foglalkoztatása során az ezen körülményeket figyelembe vevő további, külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg.

17. § A szülőt külön törvény szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermeke otthoni

a) gondozása céljából legalább a gyermek harmadik életéve, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, ikergyermekek nevelése esetén a külön törvény szerinti korhatár betöltéséig,

b) ápolása céljából legalább a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig, illetve ezt követően a személyes ápolás indokoltságának igazolása alapján.

18. § A szülő külön törvény szerinti felmondási védelem alatt áll, ha

a) háromévesnél fiatalabb gyermeket nevel,

b) beteg gyermekét ápolja,

c) várandós, szülési szabadságon vagy a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, illetve emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vagy gyermek örökbefogadására irányuló eljárásban vesz részt.

19. § A gyermek gondozása céljából igénybe vett ellátásból a foglalkoztatásba visszatérő szülőt kérésére – legalább a gyermek harmadik életévének betöltéséig – külön törvény szerinti részmunkaidőben kell foglalkoztatni.

 

IV. FEJEZET

A CSALÁDOK ÉS A GYERMEKVÁLLALÁS ÁLLAMI TÁMOGATÁSA

23. § (1) Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni ellátás formájában hozzájárul a várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a gyermek – legalább hároméves koráig történő – gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségeihez.

(2) A támogatás formája és mértéke külön törvényben foglaltak szerint – így különösen a család szerkezetére, a családban nevelt gyermekek számára és életkorára, a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos állapotára, továbbá a szülő külön törvény szerinti társadalombiztosítási jogviszonya fennállásának tényére és annak előzetes időtartamára tekintettel – családonként eltérő.

(3) A támogatás mértékére, valamint a támogatásra való jogosultság időtartamára és feltételeire vonatkozó rendelkezések módosítása esetén – kivéve, ha az az ellátás jogosultjára nézve kedvező tartalmú – a módosítás hatálybalépésére a kihirdetésétől számított legalább egy év felkészülési időt kell biztosítani.

24. § A gyermeket nevelő szülő részmunkaidős foglalkoztatásához, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett pénzbeli ellátás igénybevételét követő foglalkoztatásához az állam külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt nyújt.

 

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5. Hatályba léptető rendelkezés

26. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 7. §, 8. §, 17. § és 19. § 2012. július 1-jén lép hatályba.

Forrás: jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi

 

 

Az új köznevelés törvény tartalmazni fog néhány alapvető változást, amely érinti az autizmussal élő gyermekeket is.

- Fokozatosan (először megteremtik a tárgyi és személyi feltételeket) bevezetik a 3 éves kortól kötelező, napi 4 órai óvodai foglalkozást. Ez azt fogja vélhetően eredményezni, hogy emelik a csoportlétszámokat. Ha a gyermek diagnózis nélkül kerül az óvodába, akkor nem vonatkozik rá az SNI gyerekekre megállapított létszám-maximum, tehát akár 30, vagy még több fős csoportba is kerülhet. A nagy csoport-létszám az autizmussal élő gyerekeknek többnyire kedvezőtlen.

- A Parlament elfogadta azt a módosító indítványt, miszerint a település jegyzője a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat majd a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei vagy sajátos helyzete ezt indokolja.

- Amennyiben a gyermeket az óvónők kiszűrik, már nem a nevelési tanácsadóba fogják küldeni, hanem egyenesen a szakértői bizottsághoz.

- A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinél azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

- Az alternatív iskolák eltérhetnek a központi kerettantervtől, de a többletköltségeikhez központi költségvetési többlettámogatást nem igényelhetnek.

- Az általános iskolai oktatás 16 óráig fog tartani (felmenő rendszerben, tehát az iskola legalacsonyabb életkorú osztályával kezdve) választható iskolaszervezési formaként. Ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól.

- A szakértői bizottság az iskoláknak SNI vagy beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanulónkként (az osztály heti időkeretén felül) heti 10 egyéni fejlesztési órakeretet biztosít, ami az egyes hetek és a tanulók között átcsoportosítható.

- Az új rendszer szerint heti 5 testnevelési óra lesz az általános iskolában, amiből heti 2 óra kiváltható pl. műveltségterületi oktatással, versenyszerű sportoló esetén egyesületi edzéssel, iskolai sportköri edzéssel.

- A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb a huszonharmadik életévének betöltéséig. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság dönt.

- A szülő kérelmére a tankötelezettség magántanulóként teljesíthető. Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

 

- A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.

 

- "47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
(2) A sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján.
(3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval
részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet.
(4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek:
a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelg gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,
b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv,
tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,
c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.
(5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését,oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.
(6) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti." (T/4856. számú törvényjavaslat a nemzeti köznevelésről)

- Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulót 3 gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.

- Az SNI tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz.

- A tanuló értékelése az első évfolyamon és a második évfolyam félévénél szöveges minősítéssel történik, a második évfolyam végétől pedig osztályzattal történik.

- "Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmenti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól." (T/4856. számú törvényjavaslat a nemzeti köznevelésről)

- A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok: A köznevelési intézmény többek között nyilvántartja a gyermek sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait. Ehhez az adathoz a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatsi intézmények férhetnek hozzá. A köznevelés információs rendszere (KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR nyilvántartásban szerepel a sajátos nevelési igény ténye. Ha tehát a gyermek a Szakértői Bizottságtól az óvodai évek folyamán diagnózist kap, akkor a sajátos nevelési igény tényéről értesül az összes óvoda és iskola, amely a gyermek további nevelésében érintett lehet (tehát egy esetleges átíratáskor a diagnózist "elfelejteni" nem lehet). Az eddigi rendszerben gyakori volt, hogy mivel nem volt megfelelő integráló iskola, az óvodából a gyermeket már diagnózis nélkül íratták általános iskolába. Valószínűleg erre a továbbiakban nem lesz mód, hacsak a diagnózist a Szakértői Bizottság "le nem veszi".

- Az iskolák üzemeltetését átveszi az állam. (Amennyiben az önkormányzat nem igényli vissza az iskolát.) Az iskolaigazgatókat államilag fogják kinevezni. Valószínűsíthető, hogy sok iskolaigazgatói székben lesz változás. Míg eddig az autizmus oktatási ellátás biztosítását az önkormányzattól igényelhettük, ezentúl az önkormányzat, ha nincs saját üzemeltetésű iskolája, nem fog tudni ebben segíteni. Számomra egyelőre nem világos, hogyan kell majd intézni állami fenntartású iskola esetén az integrációra való igényt.

 

T/4856. számú törvényjavaslat a nemzeti köznevelésről: www.parlament.hu/irom39/04856/04856.pdf

A fentieket itt vitathatjuk meg: www.auti.hu/index.php/forum/7-ovoda-iskola/2398-az-uj-koeznevelesi-toervenyrl#2398




 

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról

jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi


218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról
www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi


102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi


2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi

...

6. Az autista, autisztikus gyermek

Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.

Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált – vizuálisan segített – kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét segítséggel használhatja, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet.

A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel.

A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő – különösen a természetes élethelyzetek – használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása.

Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.

...