Közel tíz éves, harmadik osztályos autista kisfiam beiskolázása természetesen nekünk sem ment zökkenőmentesen.
4 évesen kapta a diagnózist, már akkor tudtam, hogy ez lesz az egyik legnagyobb bürokratikus csatározásunk. Értelmileg ép, integrálható, bár kommunikáció terén erős lemaradással küzdő kisgyerekről van szó. A helyi iskola természetesen nem kért a gyerekből, az addig az alapító okiratba foglalt, autista gyerekek integrált oktatását gyorsan törölték, elvágva a lehetősét annak, hogy kisfiam azokkal a gyerekekkel járhasson iskolába, akiket az oviból 3 éve ismert. Bár imádja a mostani suliját, ez a mai napig nagy szívfájdalma.
A megye szinte összes állami (akkor még önkormányzati) fenntartású intézményét megkerestük, aki elvileg integrál ép értelmű autista gyerekeket. Sehol sem vállalták a közös munkát vele, így végül mégis egy alapítványi iskolában kötöttünk ki. Nem bánom, nagyon jó helyen van a fiam, el sem tudnám képzelni, hogy máshol tanul.
Az alapítványi iskola viszont fizetős. A lakhelyünk szerinti önkormányzat (cserébe, hogy ellehetetlenítette a gyermek helyben történő oktatását) külön kérésemre, de minden ellenállás nélkül vállalta, hogy kifizetik a tandíjat, arra az időszakra, amíg a helyi iskolának még ők a fenntartói. Ez 2012 nyarán történt, 2013. 01.01.-től az iskolák a KLIK fenntartása alá kerültek, így mindössze 4 havi tandíjat vállaltak át tőlünk a hatóságok.
A második osztály elején egy jogász ismerős (Bundáskenyér) segítségével, már a KLIK lakhely szerint illetékes tankerület vezetőjének küldtem a tandíj átvállalásával kapcsolatos kérelmemet. Majd két hónapig tartó levelezés kezdődött meg, ami teljesen eredménytelenül zárult. Az ügyintézőn tanácstalan volt a témában, de jó szándékú. A kollégája, akitől segítséget kért az ügyünkben, arra való hivatkozással, hogy a hatályos jogszabályokba nincs konkrétan leírva a mi esetünkre vonatkozó tennivaló, elutasította a kérvényünket. Az ügyintézőnk által javasolt méltányossági alapon történő támogatás lehetőségét elvetette. Elég csúnya dolgok is előkerültek ebben a levelezésben, például az, hogy nem vagyok köteles alapítványi iskolába vinni a gyerekem, igaz, ingyenes, államit nem tud ajánlani, mert sehol sincs a gyermekemnek hely. Több szakértői véleményt is csatoltam arról, hogy az autizmusban jártas szakemberek szerint a fiam a jelenlegi, nem állami fenntartású iskolában ideális helyen van, fejlődése kiegyensúlyozott, nem javasolják másik intézményben történő oktatást. Az általános iskola második tanévét így mindenféle hivatalos anyagi segítség nélkül csináltuk végig. Mindazok ellenére, hogy a fogyatékkal élő fiamnak joga van az ingyenes oktatáshoz.
A harmadik osztály elején, idén szeptemberben ismét küldtem egy kérvényt a helyileg illetékes KLIK-nek, melyben –ismét- hivatkozva az ingyenes oktatáshoz való jogra, kértem a teljes 2014/2015-ös tanévre a tandíj átvállalását. Már rögtön az elején csatoltam a tanulási képességeket vizsgáló bizottság friss iskola kijelölési határozatát arról, hogy a jelenlegi intézményben kell folytatni a fiam oktatását. Nagyon sokáig, 5-6 hétig semmiféle válasz nem érkezett, így telefonon is keresni kezdtük a tankerületet. Nem az előző évben megismert ügyintézőhöz kerültünk, elnézést kértek, amiért nem küldtek értesítést, de a kérvényünket kézhezvétel után néhány nappal továbbították az országos központba, Budapestre. Ott pedig természetesen sokkal hosszadalmasabb az ügyintézés, szóval vártunk tovább türelmesen.
Novemberben kaptam a helyi tankerület ügyintézőjétől egy kétsoros e-mailt arról, hogy a központ pozitívan bírálta el a kérvényünket és már fel is vették a kapcsolatot az iskolánkkal a kifizetés részleteiről. Nagy volt az öröm, mert erre tényleg nem számítottunk!
Az iskola és a KLIK között elindult egy többlépcsős adminisztrációs munka: a sulinak be kellett mutatnia a tandíjfizetési szabályzatát és szerződést kellett kötnie a KLIK-kel. December közepén értesítettek, hogy minden papír rendben van és még az idén, 12.31 előtt utalják a fiam teljes évi tandíját.
Nem volt egyszerű, és igazából félsikernek érzem. Azt gondolom, hogy mint annyi mindenben, ebben az ügyben is máshogy, részünkre kedvezőbben is alakulhattak volna a dolgok, ha a második osztály évében beadott kérvényem másik ügyintézőhöz kerül.
Nem vagyok elégedetlen, a mai, elfogadást, toleranciát, türelmet nem ismerő, szegregációt erőltető világunkban könyveljük el ezt az ügyet közös sikernek!
Szerk.: A fórum jogi topicjában segítség kérhető Bundáskenyértől (autizmussal élő gyermeket nevelő jogász anyuka) ill. a cikket író szülőtárstól.
