Téma: Autizmus mindennapok

Nikuc, jó hogy ilyen pozitív nálatok az ovi, nagyon bízom benne én is. Kösz a bíztatást.
Szanya, ezek nagyon jó hírek. Ha nektek bejön érdeklődünk majd, mert hosszú távon nem biztos hogy a magánovit meg tudjuk engedni magunknak. De persze a gyerek igényeit tartjuk szem előtt a leginkább.

Kimni
nagyon sajnálom, ami veletek történik.
Nekem az a gondolatom, hogy először is: próbálj megnyugodni, a harag nagyon rossz tanácsadó. Ha az óvónő nem hozza szóba a témát, akkor te ne is említsd, nem kell fogadóórát kérni tőle. A fiad most jó helyen van, ez fontos. Ha kiborul a bili, az más kérdés.
A Főv. 1. sz Szakértőinél szerintem jó fejek, ti odatartoztok? Azokkal még beszélni is lehet erről, ha muszáj odamennetek.

Nálunk Érden van egy családi napközi, egy érintett anyuka gyógypedagógusnak tanult, ő vezeti, autizmushoz ért, Waldorf rendszerű, nagyon szimpatikusak, havi kb. 50.000 Ft, és van logopédus is, a nevük Más-forma egyesület, rá kell keresni a honlapon.
Szanya, ti hová mentek oviba?

A fiamnál jó, hogy van papírunk, mert neki szükség van a fejlesztésre az ovi keretein belül, és sima oviból kilóg, hiába enyhén érintett.
A lányommal ugyanaz a helyzet, mint Kimni fiával, vagy Edina lányával, jobb, ha nem tudják. Én azt a hibát követtem el, hogy a körzeti orvosnak meséltem el a lányom diagnózisát, na, egyből elkérte a vizsgálati ereményeket. Remélem, iskolaválasztásnál nem szól közbe!

Tomger, a kisebbikem azóta taknyos, amióta elkezdődött az ovi... már kezdünk hozzászokni... Én sem csípem ezt a betegségesdit a közösségben, de egyetértek veled is és Szanyával is, hogy kell a közösség. Nálunk is hatalmasat változott a fiam az ovi óta, kifejezetten jót tett neki, nem csak a társaság, hanem a struktúráltság, szabályok, rendszer (itthon is van, de azért a mi életünk lényegesen spontánabb és változatosabb, mint az ovi , de mindenképpen nehéz egy autinak, de az oviban ilyen nincs, ott állandóság van). A magánovi nagyon jó, ha tudnám fizetni, mindkét gyerekem magánba járna, itt nálunk több jó is van, vérzik a szívem, hogy nem tudom kifizetni

Manka, köszi a tanácsokat. Már megnyugodtam Haragszom ugyan az óvónőre, de ez már nem fog elmúlni, most tényleg nyomós okom van rá sajnos, de ez nem düh már, hanem józan dolog. Mindenesetre, nem az első alkalom, hogy döntenem kell vele kapcsolatban (mikor kiment a fiam az oviból és leszúrt az óvónő, hogy miért nem tanítottam meg, hogy ne menjen ki, akkor is 3 napig ültem és gondolkodtam, hogy mit lépjünk, mi a legjobb és végül csöndben maradtunk - akkor ez jó döntés volt). Szóval az történt, hogy tegnap beszéltem az óvónővel és azt mondta nekem, hogy ő mindenképpen elküldte volna a fiamat szakértőibe, ha mi nem vittük volna el a klinikára most, tehát csak azért nem szólt előbb, mert mi már úgyis intézkedtünk. Ez így olyan jól hangzik... csak az a helyzet, hogy ez az óvónő néhány hónapja majdnem szó szerint lehülyézett: "Anyuka, ne csináljon beteget ebből a gyerekből, ha nem az. Méghogy Asperger? Ez a gyerek? Én láttam már ASest, de ez a fiú nem az, nem autista, abszolút normálisan és egészségesen fejlődik." Ugyanezt mondta a másik óvónő is. Aztán, ahogy gondolom rájött, hogy itt egy sni-s gyerek lehetősége áll fenn, egyszercsak elkezdett bólogatni arra, amiket mondtam a fiamról. Bár, ha mondtam, hogy otthon milyen a fiam, arra mindig elmondta, hogy ő nem látja raja az oviban. Így vettem most a bátorságot és visszakérdeztem, hogy milyen esetek miatt gondolta, hogy baj van a fiammal, mivel eddig ő volt az, aki az egész autista téma ellen volt? Két esetet mondott. Az egyik, hogy nem hagyja abba a játékot, amikor szólnak és nem pakol el. 2 éve kérdezgetem, hogy csinálja-e, amit a többieknek is kell, abbahagyja-e a játékokat, mert otthon nem. 2 éve MINDIG azt a választ kaptam, hogy a fiam a legelső mindenben, amit kérnek tőle, engedelmeskedik és minden szabályt betart, ha ők szólnak, nekik abbahagyja a játékot is azonnal, ők nem tapasztaltak ilyen letapadásokat. Most, hogy papírunk van, hirtelen kiderül, hoyg 2 évig csak hazudtak nekem? És nem is igaz, amket eddig mondtak? Vagy éppenséggel most hazudik? Mert ellentmond magának. A másik, amit felhozott az óvónő, hogy gátlás nélkül szóbaáll mindenkivel. Igen, erről panaszkodtam neki fél éve folyamatosan, hogy az ovin kívül ez nagy baj a fiammal. Akármikor hoztam fel ezt a témát, mindig biztosított róla az óvónő, hogy nekik ez sosem tűnt fel, nem vették észre, hogy ne értené, ki az idegen és ki nem. Most hirtelen már feltűnt, holott mostanra javult ez a fiamban, kevésbé áll szóba mindenkivel? Hogy is van ez?
Ez nagyon nem szép dolog az óvónőtől, ugyanis nem tudott mondani semmit, ami valóban probléma lenne az oviban a fiammal. Semmit. Álltam ott egy darabig, vártam, de csak ezt a kettőt hozta fel, ami nyilván nem igaz, csak tőlem hallotta, hogy itthon ilyen.
Ez viszont egyértelművé tette a helyzetet. Vagy elviszem innen a fiam, vagy veszek valami drága ajándékot az óvónőnek és húzom az időt, ódázom. Jövő szeptemberig biztosan menni fog, mert ebben az évben már nem kapna az ovi semmi többet a fiam után, mert lezárult az éves terv vagy mi. Vagy elmegyünk innen, de én ezt nem akarom.
Ha sikerül normális viszonyban maradnunk úgy az óvónővel, hogy húzzuk a dolgot (amúgy kéri tőlem a papírt már hétfőre, tehát csak úgy tudom húzni a dolgot, hogy megmondom őszintén, hogy még nem jutottam dűlőre - ja, mert elismerte az óvónő, hogy nem vagyok köteles szakértőibe menni, csak hát ő ugye elküldheti a fiamat és mivel jövőre lesz nagycsoportos, igazából jövő szeptemberben küldheti el, nagyobb probléma híján), akkor maradunk, húzzuk, amíg lehet, talán 1 év alatt kiderül úgyis, hogy sikerül-e sni nélkül majd az iskola, tehát be tudunk hozni sok lemaradást vagy sem. Ha csak összeveszés árán menne, akkor átmegyünk másik oviba. Nem tudom, hova, de csak találok valamit...

Manka, mi a zuglói Bóbitába megyünk. 14-én megtudjuk elvileg, ki lesz az asszisztensünk. Hogy hogy lesz betanítva az egyelőre még rejtély, mivel egyszerre beszoktatni és betanítani nem tudok, a gyógyped.-ünk meg erre nem ér rá. Annak, hogy 1-2 órára kijöjjön, semmi értelme. De remélem, hogy az EGYMI-s gyógyped. meg az óvónénik azért ki tudják képezni.
Meg tudnád kérdezni ezt a Más-forma napközit, hogy van-e jogosultságuk az óvoda pótlására? Mert én úgy tudom, hogy iskola előtt 1 évet kötelező óvodában tölteni, és a családi napközi nem tudom, hogy ezt pótolja-e. Ha jogosultak, akkor feltenném az integráló ovik közé a táblázatba.
Kimni, megírod, hogy milyen jó magánovik vannak felétek?
Gondolkoztam ezen, hogy mi lenne vajon a legjobb, de szerintem is jobb, ha maradtok ebben az oviban. Megmondhatod az óvónőnek, hogy nem jelezted az önkorm-nál, hogy hagyta a gyerekedet meglépni, elvárható, hogy ő meg ne szóljon a Szakértőinek. Én nem is adnék ajándékot. Örüljön az ilyen, hogy nem csapkodja agyon egy vehemensebb apuka (a szökés miatt).

Szia Kimni! Amikor a nagy, egészséges fiamat iskolába adtam nagyon sok iskolát megnéztem mire szimpatikus tanítónőt találtam.(Természetesen nem a területileg illetékesbe jár, átjelentkeztünk akkor -azzal is volt anno egy kis munka) Azóta is elégedett vagyok.
Az a baj, ha papírod van, nem Te választasz, azaz választasz(a nagyon messze a nagyondrága alapítványi és még nem tudom milyen alternatívák közül), igencsak meg van nehezítve a helyzeted. Ha gondotok lesz a jól kiválasztott iskolában akkor szólsz majd, addig pedig én visszatartanám a fiadat még egy évig, hogy érjen az iskolakezdés előtt és mennének a fejlesztések. Még valami: Lehet, hogy a Tanulási Képességet Fejlesztőben, ha olyan jól kompenzál és olyan magas az IQ-ja nem is szűrnék ki. Lehet hogy szakembere válogatja, de ott azért nem 5 napon keresztül figyelik, hanem csak 1-2 órát. A mi vizsgálatunk ott gyakorlatilag 0 volt mert a fiamat semmibe sem tudta bevonni a pszichonő, (hát nem is autizmus lett a diagnózis) hanem mentálisan retaldált. Nálatok lehet az ellenkező irányba sülne el. Ez persze csak elmélkedés mert nem vinném el a fiadat én sem a helyedben.

Ez sajnos biztosan rosszul sülne el, ha elmennének a Szakértőibe. Feltettem a Vizuális segítségek menübe az IQ teszt menetét normál idegrendszeri fejlődésű gyerekre is. Olyan ravasz kérdések vannak, amikkel a verbális készségeket és szoc. helyzet-megértést mérik fel, amikre még én sem a jó választ mondtam be! Ha nem kapnak véletlenül egy rendkívül jóindulatú pszichológust, akkor kiszűrik.

Autista gyerkőc szülőjének nem jár esetleg több szabi?

Köszi, hogy segítetek nekem, olyan jó, hogy tényleg értitek, amikkel küzdünk, ha már senkivel nem tudom ezt megbeszélni! Én mindenképpen megvárom, hogy elcsúszik-e a fiam egy alkalmasságin vagy nem, mielőtt én jelentén be őt. Annyira határeset ebben a kérdésben, hogy egy ilyen teszten átmenne-e és valóban, ahogy Szanya írja, sok múlik a pszichológus jóindulatán is. Én is azt gondolom, hogy el fog csúszni, de megadnám az esélyt annak, ha hátha mégsem - a fejlesztői sem biztosak benne, hogy elcsúszna (most igen, de 1 év múlva?). Ha mást nem, kivárunk 1 évet és akkor elküldhet az óvónő minket, mert ha ott megakad, akkor nyilvánvalóan szüksége lesz a suliban arra, hogy sni-s legyen és akkor azt elfogadom. Most így fogom fel, így tároltam el a tudatomban Ettől megnyugodtam... Tomger, nekem még olyan bonyi ez a suli dolog, egészen biztosan lesz csomó kérdésem majd kb 1.5 év múlva erről Azt mondta a pszichiáter nekünk a záró átadáson, hogy pl a Montessori sulik jók. Ti tudtok erről valamit? Nálunk van egy, elég közel és nem drága, ha jól tudom.

Szanya, úgyis érdekel, hogy milyen jó magánovik vannak felénk, hogy fogalmam sincs, hogy vállalnak-e auti kisgyereket? 3 ilyen ovit tudok mondani, az egyik a Meseforrás családi napközi a XI. kerület (www.meseforras.eu), itt 50 ezer körül van egy 5-6 órás napi felügyelet plussz kaja, ez a Neszmélyi úton van. A másik a Meseerdő családi napközi (www.meseerdoovoda.hu/) a XXII. kerületben (kb a XI. és XXII. határán) és a harmadik az Eszterlánc magánóvoda a XI. kerület, Menyecske utcában (www.lanclanc.hu), ez drága, 120 ezer 1 gyereknek kajával, de itt angolul is beszélnek hozzájuk (engem spec ez iszonyúan nem érdekelt, de maga az ovi jó).
Én a Meseerdőbe vittem volna a gyerekeimet, nem is lett volna olyan drága, mert 120 ezer lett volna 2 gyereknek kajával, úszással, meg valami más különórával együtt (itt már említettük az ASt, de még nem volt papírunk, amikor itt jártunk és bevették volna). A meseforrás kb 100 méterre van tőlünk, nagyon aranyosak, még akcióban is mehettünk volna, de oda nagynak ítéltem meg a nagyobbik fiamat, mert a csoportban ő lett volna a legidősebb. Nyilván 2 év múlva már lesznek ott 5 évesek, de most indult nemrég az ovi és kicsikkel töltötték fel (ők jelentkeztek), így nem akartam, hogy suli előtt (jövőre) csupa majd akkor 4 évessel legyen együtt és ne legyen kortársa. Amúgy ez az ovi is minden elvárásomnak megfelelt.
Sajnos, anyagi krach történt, miközben nézegettük ezeket az ovikat és kiderült még a beszoktatás előtt, hogy nem tudjuk kifizetni hosszú távon, ezért nem lett semmi ezekből.

HáromMackó, úgy tűnik, hogy nem. Ezt találtam, nagyon jó, majd beteszem a megfelelő menübe is:
www.nefmi.gov.hu/szocialis-csalad-ifjusa...rekfuzet-2010-100210
Viszont elvileg ha vizsgálatra, fejlesztésre viszed a gyereket, azt figyelembe kellene venni a szabadságnál, de nem találom az idevágó passzust.

Kimni, igen, köszi, arra gondoltam, dobok nekik egy mailt, hogy "határesetet" vállalnak-e. 2-3 éves kor körül, mikor az ember még bizonytalan, a gyerek még nem beszél, nagy csoportlétszámba nem lehet betenni, és kell neki a személyes segítség, 1-2 évre jó lehet egy magánovi.
Hogy suliba szükséges-e az SNI papír: nem megy vele semmire, aki kéri, és beteszi a gyerekét normál suliba integrációba. Semmilyen segítséget nem biztosítanak, csak felveszik az emelt normatívát. Jó esetben néha foglalkozik vele 1-1 órát egy gyógyped. azokból a tárgyakból, amivel rosszul áll. Csak épp ennek semmi értelme. Vizuális alapokon kéne, hogy menjen az oktatás, de minimum vizuális segítségekkel, plusz ott kéne, hogy legyen készenlétben egy asszisztens, hogy ha gond van, pl. szünetben, akkor közbe tudjon avatkozni. Na de nincs. Akkor meg minek a papír?

Kimni.
Drukkolok .

Így ahogy írod .
A lányomról senki meg nem mondja, hogy aspi, soha senkiben fel sem merült. Kis tudós, kora vén, mert felnőttesen beszél, furán fejezi ki magát, ha nem figyel oda. Csak arra gondoltak, hogy Én rosszul nevelem és , ütöm , itthon Ezt mondta az alsó tagozatos oszt-fője. Mert ha szóban kell felelnie, stresszel és nem találja a szavakat, és emiatt ha rossz jegyet kap, kiakad totál.
Szerencsére most a felső tagozatos oszt-fő más. De Ő sem érti meg a lányom, most fixen elhatározta, hogy az autizmus nehézségeit Ő majd elfelejteti a lányommal. Sajnos nem érti, hogy ez nem fog neki sikerülni. Szerencse , hogy pszichológus segíti a lányom .Mert iszonyú nagy szorongást idéz benne elő az oszt-fő azzal , hogy nagy követelményeket támaszt .Mert , hogy magas IQ-val ezt meg fogja tudni oldani a lányom szerinte , egyébként is kinővi .
Elkeserítő

Ez így van, ahogy Szanya írja. A fiamnak van diagnózis, integrálják, és semmi fejlesztést nem kap ami auti spec lenne. Kis osztály létszám, ami előnyt jelent. Kiderült, hogy normál suli tanterve szerint mennek, vagyis nincs egyéni haladási ütem, amiről szó volt.

Az a baj, hogy a papír akkor kell, amikor gond van és nem célszerű megvárni, hogy nagy gond legyen, amikor a tanár szól, hogy Anyuka, valami nagyon nem stimmel a gyerekével, el kell küldenem vizsgálatra, mert annyira furcsa - és akkor kiderül, hogy ja, hát igen, tudjuk, hogy auti, csak nem mondtuk. Ez is elő tud idézni egy olyan helyzetet, amiből, ha a tanár nem túl kooperatív, nagyon rosszul lehet kijönnie a gyereknek és szülőknek.
Szerintem már az oviban semmit nem jelent a plusz fejlesztés, pont ezért nem akarom, hogy sni-s legyen a fiam és ezért bízom benne, hogy mehet papír nélkül a suli is. De azt mérlegelni kell, hogy ha nem lesz sni-s a suliban, akkor tud-e annyira kompenzálni, hogy nem fog-e a tanár egyszercsak elküldeni a pszichológushoz, mert a gyerek nem bír beilleszkedni és gondok vannak vele? Legalábbis én ez alapján szeretném majd eldönteni, ha amúgy iskolaérett lesz fejlettségileg. Azt találtam ki, hogy jövőre majd elviszem csoportos iskola előkészítőre, új közeg, vele egykorú gyerekek, ott "normálisnak" kell lenni és meglátjuk, mit mond róla az ottani pedagógus, be tud-e illeszkedni, veszi-e az akadályokat. Ha ott gond van, akkor nyilvánvalóan sni-s lesz a suliban. Szép tervek, csak ne tegyen keresztbe nekünk most ez az óvónő...

Nagyon el tudom képzelni Edina, a lányodat, ahogy nehezen felel, frusztrálódik! Ez nálunk is probléma. Nagyon hasonlóak lehetnek a lányod és a fiam! Az első ovis évzárón a fiam volt az egyetlen, aki ugyan tudta a dalokat, de lefagyott a tömeg előtt és míg mindenki énekelt, guggolt, tapsolt, ő csak állt tátott szájjal. De aztán foglalkoztunk vele e tekintetben is és legutóbb gyönyörűen végigénekelte az összes dalt és csinált mindent, amit kellett neki, már nem izgatta, hogy tömeg van. Ez még messze van az elvárttól, de a fejlődés egyértelmű.

Szanya, szerintem a Meseforrás és a Meseerdő vállal enyhe eseteket. A meseerdő biztosan, hiszen vállalták volna a fiamat. De azt nem hiszem, hogy nyíltan fel fogják vállalni, inkább úgy van ez, hogy ha bemegy az anyuka, eltölt pár órát a gyerekkel, látják a gyereket, utána kiderül, mi van, akkor már vállalják. De nyíltan nem fogják felvállalni, hogy hozzánk lehet hozni enyhébben sérült gyereket is. Mindenesetre egy próbát megér, hátha mégis... A Meseforrásban a vezető óvónőnek 3 fia van és ebből 2 súlyosan asztmás volt (már nagyok), szerintem kicsit több empátia szorult belé, mint egy sima óvónőbe.

Az én kisfiam az egyik óvodai ünnepen nem volt hajlandó beállni a gyerekek közé. Végig az ölemben ült, és amikor rákezdtek a dalokra, az én szerencsétlen gyerekem befogta a fülét, és üvöltötte, hogy "Nem bírom!!" Gyorsan felkaptam, és kivittem, a többi szülő meg bámult vagy nevetett.
A cikis csak az volt, hogy az egészet felvette a helyi tv csatorna.

Egyébként nálunk is először mindent tagadtak az óviban. Azt mondták, hogy teljesen átlagos gyerek, és nem értik, hogy mit aggódom folyton. A szabályokat betartja, ügyes, okos, stb. Aztán amikor a hivatalos, pecsétes jellemzést kértem a vizsgálathoz, abban már a valóság szerepelt.

Nálunk a fiam lassan ír, és nehezen felel szóban. El lehet képzelni, mennyit tud visszaadni abból, ami a fejében van.

Scluk, ez kínos lehetett.
Nekünk is volt hasonló, csak tévé nélkül. Elvittem egy bölcsiseknek szóló bábelőadásra a fiamat. Minden gyerek ült és bámulta az előadást, kivéve az enyémet, aki az előadókon keresztül rohangált kifele, és ha próbáltam ülve tartani, akkor hangosan reklamált. Persze ott is többen videóztak, de tévé nem volt.

Az én középső fiam a nagyfiú óvodai búcsúztatóján alakított. Volt egy népi bábegyüttes, s mikor a figurák elkezdtek veszekendi és verekedni az én kis morcos borzom rájuk kontrázott és hangosan gesztikulálva kiabált ő is. Szerencsére inkább mindenki viccesnek találta.

Ő sem tud még a mai napig sem ilyesmit végigülni, de akkor a hintában ülve résztvett az előadáson. Az oviban inkább azon borul ki, ha nem ő lehet a játék egyik szereplője (pl a répa, akit ki kel húzni a földből), na persze csak akkor ha éppen kedve van résztvenni benne.

Jók ezek az egyéni tapasztalatok, történetek. Irjátok ha lehet a képetek (avatar)mellé, hogy hány éves az érintett gyermeketek, csak hogy jobban lehessen tudni milyen az adott korhoz társuló viselkedés. Persze látom, hogy ahány gyerek annyi, mint ahogy normál gyereknél is mindenki másban jobb vagy gyengébb képességű.
Csak mert az ovodai példákat csak az egészségesemmel tudom összehasonlítani. Látom, hogy már ő is sok furcsaságot művelt, mindent egybevéve ő mégsem auti, de még csak nem is aspergeres. Mégis egy sor apróság nála is megvan. Oviban visszahúzódó volt, csak épített semmi szerepjáték(most 10 évesen is csak lövöldöznek és repkednek a robotok - de valójában mi is kellene pontosan?),ö pl másfél évsen már beszélt, hatalmas szókincs választékos szóhasználat, de elsőben elkezdett dadogni és azóta is dadog. Oviban egy szereplésen sem mondta a verseket, dalokat csk állt a sorban és nézett ki a fejéből. Ha kérdeztük Te miért nem énekelsz, azt mondta énekeltem...Kitünő tanuló, lángész. Iszonyú nagy a kontraszt a két gyerekem között.
Szóval egy csomó dolog apróságok, amit írtok, azt pl nála is láttam. Ő elviselte ezeket a közös szerepléseket előadásokat, de utálta...Szóval érdekes, h hol is van a határ a normális és a már autis viselkedés között..