sünöcske:
Az a cseppnyi fény az alagút végén, mára megint csak semmissé vált. R. óvónője és még az ovi vezető is eljött volna velünk a képzésre, elküldtem a jelentkezési lapokat, elutaltam a reg. díjat, erre ma kaptam egy e-mailt, hogy elnézést kérnek, de a létszám sajnos már betelt, ezért nem tudják elfogadni a jelentkezésünket és a reg. díjat pedig természetesen visszautalják. Azt hiszem holnap írok nekik egy "kedves" e-mailt, hogy akkor miért nem írták oda, mint ahogy a másik két helyszínhez, hogy "MEGTELT".
Most képzeld el a szitut! Csináltam a nagy felhajtást, most meg állhatok eléjük, hogy meakulpa, de mégsem jött össze. Csak enyhén csináltam magamból hülyét elöttük.
Ráadásul ki tudja mit fognak gondolni, elhiszik-e, hogy így történt vagy sem.
Más: ma találkoztunk azzal az un. auti fejlesztő hölggyel a szomszédos településen, aki kb. 3/4 órás beszélgetés után kinyögte, hogy nem tudja, hogy hol tudja majd a fejlesztést végezni, mert itt a kisegítő suliban szerinte nem fognak hozzájárulni, hogy magán fejlesztést végezzen, otthon meg nem csinál ilyet.
Erre én: akkor mégis hogy gondolta, hiszen ehhez nem kis eszköztárra van szükség, ami gondolom csak itt adott?
Válasz: Hát majd megérdeklődi, hogy engedélyezik-e és hív.
Komolyan mondom, egyszerűen röhej! Magán fejlesztést akar vállalni úgy, hogy még azt sem tudja, hol és hogyan, de odabolondít gyerekestől.
Tehát summa-summarum az elmúlt napok eredménye: nesze semmi fogd meg jól!
Miri:
Ebben a korban még az un. normálisan fejlődő gyermekeknél sincs kialakulva az ilyen típusú empátia és tolerancia, nemhogy a mi kis "törpeterroristáinknál".

R. dettó ezt csinálja velem. Pihenés?????? Az nekünk nem jár!

Bezzeg ha őt ébresztem föl és nem magától ébred.......
Szanya:
Keress, intézkedj, telefonálgass kitartóan és reméljük, hogy találtok valami optimális megoldást suli ügyben.
Én is ezt teszem ovi ügyben, bár egyre kevesebb a reményem.
Labolen:
Nagyon örülök, hogy ilyen pozitív híreket kaptál a fogadóórán, jó hallani, hogy van még olyan aki bizton jó helyen tudhatja a gyerkőcét. Azt hiszem a mi esetünkben ennél nagyobb és fontosabb dolog nincs is.