Mit kell a kérelemhez mellékelni?
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell, vagy be kell mutatni:
az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát;
amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kérik a gyermekgondozási segély megállapítását, akkor a betegség jellegét igazoló orvosi igazolást; (a gyermekpszichiáter által formanyomtatványon kiadott igazolást - a szerk.)
az állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevelőszülőként nevelő igénylőnek, a gyámhatóság határozatát a gyermek elhelyezéséről;
a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó adókártyát;
amennyiben az igénylő magánnyugdíj pénztár tagja, úgy a belépési nyilatkozat záradékolt példányát, amennyiben nyugellátásban részesül, úgy a megállapító határozatot;
a gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapításának vagy meghosszabbításának kérelme esetén a vonatkozó jogszabálynak megfelelően külön csatolandó iratokat (pl.: a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot);
az igénylő számlavezető bankja által kiállított igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a gyermekgondozási segély folyósítását.
A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek egyebek mellett nyilatkoznia kell arról is, hogy:
a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt kereső tevékenységet a gyermek fél éves korának betöltéséig nem folytat, illetve ezt követően legfeljebb az erre vonatkozó rendelkezésekben előírt korlátozások szerint végez;
a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül;
a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett.
Folyósítás, illeték
Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek maradéktalanul fennállnak. Késedelmes igénylés esetén az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani, de természetesen csak akkor, ha a kérelmező személy a jogosultsági feltételeknek megfelel. Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., fizetési számlára utalás esetén 3. napjáig kell folyósítani.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
Az igénylés elbírálását követően a családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot - a fővárosi és megyei kormányhivatal a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja.
Milyen előnyökkel jár a parkolási igazolvány?
-
Azon a területen, ahol a "Gyalogos övezet" jelzőtábla található, jármű közlekedése és várakozása tilos, azonban a mozgáskorlátozott személyt szállító járműre ez a tiltás nem vonatkozik.
-
A "Gyalogos és kerékpáros övezet" területe a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás is tilos, kivéve a mozgáskorlátozott személyt szállító járműveket.
-
A "behajtani tilos" jelzőtáblánál mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
-
A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével a járdán - meghatározott feltételek fennállása esetén - akkor is megállhat, ha ezt jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
-
A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével - egy óra időtartamig - ellenőrző órával vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat.
Ki jogosultak az igazolványra?
Parkolási igazolványra az a személy jogosult, aki a vonatkozó jogszabályok meghatározása szerint:
látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; illetve mozgásszervi fogyatékosnak minősül;
vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül; továbbá,
akit 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek; illetve
aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott.
Valamennyi esetben feltétel, hogy a jogosultságot az azt meghatározó jogszabály szerint kiadott szakvélemények valamelyikével kell igazolni. Azonban ha a szakvélemény nem áll rendelkezésre, a kérelemhez azokat az orvosi dokumentumokat kell csatolni, amelyekből megállapítható a kérelmező közlekedési képessége. A járási hivatal ezeket a dokumentumokat megküldi a rehabilitációs szakértői szervnek, aki szakvéleményt ad ki arról, hogy kérelmező rendelkezik-e a parkolási engedély kiadásának feltételeivel, vagy sem.
Hol lehet a kérelmet benyújtani?
Az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban a kérelmező lakóhelye szerinti járási hivatal, kormányablak, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala jár el.
Az igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelemhez mellékelni kell az orvosi szakvéleményt. Az igazolvány kiadására irányuló eljárásban a jogosultnak személyesen kell eljárnia, de a személyes megjelenésben akadályozott jogosult az igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki azt haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.
Természetesen lehetőség van arra is, hogy ha valaki nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni, akkor helyette meghatalmazottja járjon el.
Az igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról arcképmás felvételt készül. A kérelemhez igazolványképét csak akkor kell mellékelni, ha nem személyesen történt a kérelem benyújtása.
A kérelmet saját kezűleg kell aláírni. Ezt akkor is meg kell tenni, ha meghatalmazott jár el (kivéve, ha a jogosult írásképtelen).
Az igazolvány kézhezvétele
Az igazolványt - a kérelmező választása szerint - postai úton kell továbbítani, vagy azt a kérelmező személyesen, illetve az általa írásban meghatalmazott személy útján veheti át. A postai úton át nem vett igazolványt a kérelmező vagy az általa írásban meghatalmazott személy személyesen veheti át. A személyesen át nem vett igazolványt - az átvételre való felhívást követően - a kiállítástól számított egy év elteltével megsemmisítik.
Az igazolvány érvényessége
Az igazolvány érvényességének időtartama a kiállítás napjától számított 3 év. Amennyiben a szakvélemény a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg, az igazolvány érvényességének időtartama megegyezik a szakvéleményben rögzítettekkel.
A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány érvényessége újabb 3 éves időtartamra, illetve a szakvélemény érvényességének megfelelő időtartamra meghosszabbítható.
5 éves időtartamra abban az esetben állítják ki az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény szerint a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. Az érvényességi idő leteltével az igazolvány érvényessége további 5 évvel újabb szakvélemény bemutatása nélkül meghosszabbítható.
Érvénytelen igazolvány
Érvénytelen az igazolvány, ha:
a jogosult meghalt;
érvényességi ideje lejárt;
a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan;
meghamisították;
a járási hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte.
Adatváltozások
Ha az igazolvány kiadásáig a kérelemben feltüntetett adatokban változás következik be, a kérelmező köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni, és a kérelmet annak megfelelően módosítani. A nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a járási hivatalban. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérni kell.
Az igazolvány meghosszabbítására, cseréjére, pótlására irányuló eljárásban a kérelmet az igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell benyújtani.
Igazolvány cseréje
Amennyiben az igazolvány a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlanná vált - így különösen megrongálódott, olvashatatlan, az arcképmás alapján a jogosult nem azonosítható, a feltüntetett adatokban változás következett be -, az igazolvány cseréjét kell kérni. A csere iránti kérelmet benyújtása esetén a járási hivatal a jogosultság további fennállása esetén új igazolványt ad ki. Cserére sor kerülhet akkor is, ha az téves bejegyzést tartalmaz vagy anyaghibás.
Az igazolvány használata
Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.
Az igazolványt a jogosult köteles sértetlenül megőrizni. Az érvénytelenné vált, illetve a megrongálódott vagy egyéb okból cserére szoruló igazolványt haladéktalanul le kell adni a járási hivatalban. Szintén be kell jelenteni, ha az igazolványát ellopták, megsemmisült vagy elveszett.
Az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet. Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki.
Igazolvány ellenőrzése
Az igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő jogosult ellenőrizni.
A rendőr vagy a közterület-felügyelő az igazolványt a helyszínen elveszi, ha
az igazolvány érvénytelen, vagy
megalapozott gyanú van arra, hogy az igazolvány hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek.
Az igazolvány elvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A parkolóhelyek rendeltetésszerű használatát ellenőrző más személy igazolvánnyal való visszaélés gyanúja esetén értesíti a rendőrséget vagy a közterület-felügyeletet.
Közgyógyellátási igazolvány
A közgyógyellátási igazolvány jelentősége
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező ingyen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes
-
gyógyszerekre a megállapított gyógyszerkeret erejéig,
-
egyes - jogszabályban meghatározott - gyógyászati segédeszközökre, ideértve a
-
protetikai és fogszabályozó eszközöket is (ideértve ezek javításának költségeit is), valamint
-
rehabilitáció céljára igénybe vehető gyógyászati ellátásokra (pl. gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre).
-
A jogosult számára kizárólag személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető.
Gyógyszerkeret
A gyógyszerkeret két részből tevődik össze:
a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből és
az év közben bármikor jelentkező akut megbetegedés kiadásaihoz kapcsolódó eseti keretből.
Ki jogosult alanyi jogon közgyógyellátásra?
Közgyógyellátásra alanyi jogon jogosult:
az átmeneti gondozott, a nevelésbe vett kiskorú,
az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy,
a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,
a központi szociális segélyben részesülő,
a rokkantsági járadékos,
bizonyos esetekben az, aki valamilyen rokkantsági ellátásban részesül,
az, aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
A közgyógyellátási rendszer működtetésével kapcsolatos szabályok
A háziorvos kiállít egy igazolást, amely a kérelmező fennálló betegségének kódszámát és az annak gyógyításához szükséges hatóanyagok megnevezését, mennyiségét és adagolását, az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését és mennyiségét tartalmazza. Amennyiben a közgyógyellátást igénylő személyes gondoskodást nyújtó átmeneti vagy bentlakásos intézményben, illetve gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben, nevelőotthonban van, az igazolást az intézmény orvosa állítja ki.
A kérelmező ezt az igazolást kérelméhez csatolja.
Mind az alanyi jogú, mind a normatív alapú jogosultság megállapítására a kérelmező lakóhelye szerinti járási hivatalok rendelkeznek hatáskörrel. A jogosultsági feltételek megléte esetén elsősorban alanyi, másodsorban normatív alapon lehet a közgyógyellátásra való jogosultságot megállapítani.
Az eljáró szerv 5 napon belül továbbítja az orvosi igazolást a egészségbiztosítási szervnek abban az esetben, ha a jövedelemvizsgálat alapján a kérelmező a jogszabályban előírt jövedelmi feltételeknek megfelel.
Az egészségbiztosítási szerv megvizsgálja az orvos igazolásában foglaltak szakmai megalapozottságát, és megállapítja azok havi költségét. Ez lesz a kérelmező havi "egyéni gyógyszerkerete". A keret havi maximális összegét a költségvetési törvény határozza meg, ez 2016-ban 12 ezer forint/hó/jogosult.
Amennyiben az ezer forintot a rendszeres gyógyszerköltség havonta nem éri el, nem állapítható meg "egyéni gyógyszerkeret".
Minden jogosult számára sor kerül "eseti keret" megállapítására is, mely összege 2016-ban maximum 6 ezer forint. Az eseti keret összegét szintén az éves költségvetési törvény állapítja meg.
Az eljáró hatóság az egészségbiztosítási szerv szakvéleménye alapján határozatot hoz, melyben megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságot, ennek kezdő időpontját és a gyógyszerkeret összegét (külön az egyéni és az eseti gyógyszerkeretet). A határozatot megküldi a jogosultnak és az egészségbiztosítási szervnek.
Az igazolványt az egészségbiztosítási szerv tölti ki, miután nyilvántartásába felveszi a jogosultat. Az igazolvány postázásáról is az egészségbiztosítási szerv gondoskodik. Lehet azonban kérni, hogy az igazolványt az egészségügyi szerv ne postán küldje meg, hanem azt a jogosultnak vagy meghatalmazottjának személyesen adja át.
Meddig érvényes a közgyógyellátási igazolvány?
Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret alanyi jogosultság esetén két évre, a normativ jogosultsági ok fennállásakor egy évre kerül megállapításra, és az igazolványt is két, illetve egy évre állítja ki az egészségbiztosítás szerv. A megállapított keretösszeg módosításra kerül, ha a kérelmező esetleges állapotjavulása vagy romlása következtében költsége legalább ezer forinttal emelkedik, vagy növekszik. Ekkor az év közbeni felülvizsgálatra is lehetőség van.
Hogyan lehet felhasználni az egyéni és az eseti gyógyszer keretet?
A gyógyszerkeret az igazolvány érvényességi ideje alatt használható fel.
Miután az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv nyilvántartásában rögzítette a jogosultat és a keret összegét, a következőképpen adja meg a felhasználási lehetőséget:
Eseti gyógyszerkeret: a teljes összeg felhasználására lehetőség van a jogosultság kezdő időpontjától. Két évre megállapított jogosultság esetén a keret évente, a jogosultság kezdő időpontjával, illetve az attól számított egy év elteltével kell megnyitni.
Egyéni gyógyszerkeret: az éves gyógyszerkeret összege a jogosultság kezdő időpontjától számítva, negyedéves ütemezéssel, egyenlő részletekben használható fel. Amennyiben maradvány összeg van az előző negyedévről, azzal növekszik a következő negyedévre nyitva álló összeg. Ugyanakkor előre a következő negyedéves keretet nem lehet felhasználni. Nem lehet a gyógyszer térítési díját részben a gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni. Ha a gyógyszer térítési díját az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv által megnyitott negyedéves keret nem fedezi, azt a közgyógyellátott fizeti meg. Ez a szabály nem vonatkozik az év végi maradvány összegre, ebben az esetben a gyógyszer árának különbözetére ez az összeg is felhasználható.
Az aktuálisan rendelkezésre álló keretösszegről a gyógyszertár ad felvilágosítást, a központi adatbázisból nyert adatok alapján.
Hogyan lehet igényelni a közgyógyellátási igazolványt?
A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási hivatalhoz, települési önkormányzat polgármesteri hivatalához, vagy a közös önkormányzati hivatalhoz, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani. A kérelemhez formanyomtatványt kell használni, melyet az önkormányzat ügyfélszolgálati vagy szociális irodáján, ill. a járási hivatalokban lehet beszerezni. A kérelemhez mellékelni kell:
A háziorvos igazolását (az erre rendszeresített formanyomtatványon). Amennyiben azonban csupán az eseti gyógyszerkeret megállapítása iránt nyújtanak be kérelmet, és az egyéni gyógyszerkeret megállapítását nem kérik, nincs szükség az orvosi igazolás csatolására.
Amennyiben alanyi jogon igénylik a közgyógyellátást, annak jogcímét igazoló iratot.
A jövedelemigazolásokat (alanyi közgyógyellátás esetén ezen igazolások nem szükségesek).
Nevelésbe vett kiskorú részére első ízben a gyámhatóság nevelésbe vételről szóló határozata alapján kerül megállapításra a közgyógyellátásra való jogosultság. Ekkor a gyámhatóság szerzi be a szükséges orvosi igazolást, majd az egy éves jogosultság lejártát követően a kérelmet a gyermekvédelmi gyám nyújtja be, és az igazolások beszerzéséről is ő gondoskodik.
Jogorvoslati lehetőségek
A határozattal szemben az érdekeltek annak kézhezvételétől számított 15 napon belül élhetnek fellebbezéssel. A fellebbezést a sérelmezett határozatot hozó hatóságnál kell benyújtani. Ez a hatóság a fellebbezést 8 napon belül vagy a kérelemnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti határozatát, vagy az illetékes Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályához köteles továbbítani.
A törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A sérelmezett II. fokú határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet a keresetlevelet benyújtani a fővárosi, megyei törvényszékhez címezve. Ha az ügyfél kicsúszott a 30 napból, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül - indokolt esetben legkésőbb 3 hónapig - igazolás benyújtása mellett (ha ezt a bíróság megalapozottnak ítéli meg) indíthat keresetet.
Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette. A keresetlevelet az első fokú határozatot hozó szervnél (Járási hivatal) kell benyújtani, amely azt - az ügy összes iratával együtt - köteles 8 napon belül a II. fokú szervhez (Kormányhivatal) továbbítania. A jogorvoslatok igénybevétele illetékmentes.
Mik a jogosulatlan használat következményei?
Amennyiben a közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító hatóság tudomására jut, hogy a közgyógyellátást valaki jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, a jogosultságot megszüntetik és rendelkeznek a felhasznált gyógyszerkeret visszafizetési kötelezettségről.
Utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolvány
Az ONYF utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolványt annak a részére állít ki, aki fogyatékossági támogatásban részesül, illetve aki, vagy aki után szülője magasabb összegű családi pótlék kerül megállapításra. Az utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolvánnyal az a személy, akinek nevére az igazolvány kiállításra került (a továbbiakban: kedvezményre jogosult) a belföldi közforgalmú menetrend szerinti közlekedésben utazási kedvezményt vehet igénybe. Amennyiben a kedvezményre jogosulttal kísérő személy (a továbbiakban: kísérő) utazik, akkor ő is jogosult az utazási kedvezményre. A kísérő csak akkor veheti igénybe az utazási kedvezményt, ha azzal a személlyel utazik együtt, akinek a nevére a hatósági igazolvány szól.
A kedvezmény érvényesítésekor a sorszámozott igazolvány mellé személyi igazolvány, vagy egyéb személyazonosságot igazoló okmány (például útlevél, diákigazolvány) felmutatása is megkövetelhető.
Az igazolvánnyal csak a rajta lévő hatályossági időn belül vehető igénybe a közforgalmú utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rendeletben meghatározott utazási kedvezmény.
A kedvezmény mértéke
A magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek(személy), valamint az 1998. évi XXVI. törvény szerint súlyosan fogyatékos személy a helyi közlekedést ingyenesen veheti igénybe, a helyközi közlekedésben pedig 90%-os kedvezményre jogosult. Egy fő kísérő szintén ingyenesen veheti igénybe a helyi közlekedést, ill. a helyközi jegyek árából 90%-os kedvezményre jogosult.
Igénylés menete, rövid összefoglaló:
-
Szükséges a gyermek számára személyi igazolvány (ha eddig nem volt)
-
Gyermekpszichiáter, autizmus diagnózis, formanyomtatványok kiadása
-
1 db eredeti igazolás a gyermekpszichiátertől a Kormányhivatalhoz küldendő (vagy beadandó) a családi pótlékhoz és gyeshez és utazási kártyához (az eredeti igazolást visszaküldik)
-
1 db eredeti igazolás a gyermekpszichiátertől a háziorvosnak, aki kiállít még egy nyomtatványt a jogosultságról, ill. a rendszeresen használt gyógyszerekről a gyógyszerkeret megállapításához
-
Közgyógy igazolvány: Ha megjött a hivatali határozat az emelt családi pótlékról, akkor a háziorvos által kiállított papírt a gyermekpszichiáter igazolásával és az emelt családi pótlékot igazoló határozattal (TAJ kártyával) be kell menni a járási hivatalba vagy a kormányablakhoz, ahol ki kell tölteni még egy adatlapot (amit az önkormányzat ügyfélszolgálati vagy szociális irodáján, ill. a járási hivatalokban lehet beszerezni).
-
Parkolási kártya: A gyermekkel, az emelt családi pótlékot igazoló határozattal, a gyermekpszichiáter igazolásával és személyi igazolvánnyal be kell menni a járási hivatalba vagy kormányablakhoz. Lefotózzák a gyermeket és helyben kiállítják a kártyát.
Időpontfoglalás Okmányirodába/ Kormányablakba itt.
Kormányhivatalok itt.