Sziasztok,
remélem, jól viseli mindenki a körülményekhez képest ezt a meleget.
Mi a panelban nem annyira, de napi egy-két frissítő fürdővel talán túléljük.
HáromMackó, nekem is azt mondták a Vadasban, hogy szerezzek helyi pecsétet, emiatt bejelentkeztünk a pszichiátriára a városunkban, és érdekes, hogy ott sem tudott róla a dokinő, akihez kerültünk. Azért adott rá egy pecsétet, persze csak ímmel-ámmal, de azt én nem tudtam, ill. nekünk úgy mondták, hogy egy megyei, ill.helyi szakorvosi pecsét kell. Tehát mi nem a szakfőorvost kerestük fel, hanem akihez kaptunk időpontot, éppen egy neurológus doktornőhöz kerültünk. Én már be is adtam múlt héten a papírt, remélem, elfogadják, ezzel a plusz pecséttel is. Útiköltség papírt is emiatt nem akart adni a házidokink, hogy nem helyben mentünk vizsgálatra, és egy helyi orvosi igazolás kellett volna róla, hogy a kivizsgálás helyben nem megoldható, indokolt Bp.-re vinni a gyereket. A neurológusnő viszont azt mondta, ilyet nem adhat, mert igenis diagnosztizálható lett volna itt is a gyerek helyben. Hát, így jártunk. Állítólag idéntől veszi a TB ennyire szigorúan ezeket a dolgokat.
Én most az ovikereséssel vagyok leginkább elfoglalva, a régibe nem szeretném, hogy visszamenjen, a többi jelölt 27-től tud érdemben segíteni, akkor jönnek vissza ált. az óvodavezetők szabadságról. Vacilálok azon is, hogy megnézzem-e a szegregált ovit, de valahogy egyelőre nem fűlik hozzá a fogam, integrációt ír a szakvélemény is. Egyedül az aggaszt kissé, hogy így viszont elég nagy a csoportlétszám, és ha kapunk is fejlesztést, az nem lesz valami sok. Jó lenne kijárni egy asszisztenst. A szakértői bizottság vajon beírja, ha kérem, vagy jól meggondolják, hogy kinek és mi okból ajánlják meg?
Kicsit, ill. őszintén, nagyon is, félek, mi lesz, a kisfiam júniustól itthon van, hogy fog megint belerázódni? Na, mindegy, megpróbálok elérni, amit lehet.
Ráadásul a lakáseladás miatt azt sem tudom, meddig maradunk itt, bár ahogy elnézem, manapság ez sem egyszerű menet. Sopronban van néhány szimpatikus integráló ovi, egyelőre marad ez úticélnak, de mivel jelenleg nincs ajánlat a lakásra, itt kell hogy ovit kezdjünk. Nem vagyok ettől túl lelkes, megmondom őszintén.
Kimni, valóban nem egyszerű a dolgod, kitartás, szerintem jól csinálod.
Szanya, nagyon ügyesek vagytok, nálunk a kutya segít sokat, nagyon szeretik egymást a kisfiammal, segít sétálni vinni, rendszeresen ad neki a kajájából. Az eb már követi, ha kap valami csemegét a gyerek, tudja, hogy neki is jó eséllyel pottyan le valami. Persze ha ebünk ráül a kirakott betű puzzle-jára, akkor azért elküldi a helyére, ugyanígy minket is letol.
Mindenkinek további jó pihenést, sziasztok.