Téma: Autizmus mindennapok

Labolen, nincs egyszerű dolgod. Azért arra kíváncsi lennék, mit mondanának a szakemberek, mivel kéne próbálkozni. Nekem tippem sincs.

Az a gond, hogy van még egy csomó csoport -elvileg-, ahova mehetne, de az ottani óvónőknek nincs még tanfolyami végzettsége se erre nézve, meg már megvan a csoportbeosztás, emelt létszámmal (25 fő mindenhol), marhára örülnének, ha átvariálnám...
Az alapvető gond a kicsik természetén túl, hogy ha 1 hónapig nincs kötött program, akkor a fiam majd kitalál magának valami jó kis szabályt, hogy mikor mit csinál. Abból meg nem fogják tudni kicibálni egykönnyen.

Lefotóztad a gipszet? Jó lesz az élménynaplóba. Remélem, nem lesz gond az új hellyel.

Labolen, préselt gyümölcslevet sok félét lehet kapni, bio-t is, simát is. Nekem nincs gyümölcscentrifugám, így megveszem. Pl. a sió-nak van többféle.
Aztán az ikeában vettem jégrémkészítő alkalmatosságot, ez úgy néz ki, hogy egy tartóba fejjel lefelé bele lehet állítani tölcsérszerű műagyag valamit, beleöntöd a gyümilevet, és beleállítod a hozzávaló "pálcikát". Ha megfagyott, kb. 2 óra alatt, a kezeddel kicsit felmelegíted a műanyag tölcsért és kihúzod a pálcikára ráfagyott jégkrémet. Amolyan Calippo állagú. Az ikeás jégkrémkészítő 6 db-os. Nekünk az simán elfogy egy nap!

Marco: tegyél jelet legközelebb, vagy szólj, hogy irónia!
Végig mosolyogva olvastam, hogy de jó, hát sikerült... Nagyon sajnálom, hogy nem vállalták be Marcit, pedig tényleg nem lógna ki jelentősen a sorból szerintem. Ilyet más nt ovisok is mondanak, akik meg tényleg a tévéből hallják a kinyírlak és egyéb kifejezéseket. Remélem az állami oviban jobban sikerül a bemutatkozás. Amúgy sem értem, miért ne kavicsozhatna a gyerek.

Ágiviki: Mindenképpen szóljál szerintem is a szülőin, esetleg név nélkül említsd a gyerekeket.
Azért gondoltam, hogy waldorf, mert az unokanővérem kislánya is ilyen oviba jár, és ő is megpróbálta ezt a pedagógiai módszert a gyerekeinél. És kérdezte, hogy mi hogyan oldjuk meg a gyerekek között a konfliktust, mert hogy az ő óvónőik és ismerőseik ezt vallják, hogy hagyni kell, hogy a gyerekek egymást közt megoldják. De könyörgöm, hogyan oldják meg, ha nincs előttük minta! Egy idő után rájuk lehet bízni, de szerintem csak azután, ha már kaptak ilyen szituációra egy adag megoldási javaslatot. Mert enélkül szerintem az ösztönök győznek, és az agresszív támad, a visszahúzódóbb meg pórul jár. Csakhogy ez nem az őskor, amiben élünk, és igenis egy kisgyereknek meg kell tanulnia, hogy hol a határ, és azt is, hogyan oldja meg a problémáit.

Marcoverde, tudom, hogy ez nektek abszolút nem volt vicces, de ezen: "szeretetgombóc" és utána ezen: "mit csinálna akkor, ha kivennék a szemgolyóját, vagy ha felvágnák a hasát,stb.." olyan jót nevettem...
Gondolom volt meglepetés.
De egyébként ez gond, valamit kellene kezdeni vele, nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhettek ilyen megjegyzések miatt. Nem is arról van szó, hogy azt hiszik, hogy ezt hallja otthon, inkább azt, hogy engeditek nézni neki az éjszakai horrorfilmet. Nem tudnak erre mondani semmit a csoportos fejlesztésen?

Labolen, és mi lenne, ha pipálnátok? Táblázat, benne a kaják és akkor mehet mellé a pipa, ha evett belőle? Hátha zavarja, hogy üres lesz a kocka, nem szabályos a rendszer.

Ágiviki: kipróbálom, ha úgy adódik. ezeket a calippo jellegűeket szokta szeretni.
Szanya: Itt is meg lesz a napirendjük. Reggeli, kézmosás, játék, tízórai, vécé, udvar, kézmosás, ebéd... Szerintem napirenddel nem fog beleragadni semmibe. Az asszisztens legfeljebb kitalálhat neki egy-egy programot feladat jelleggel. Csak egyszerűbbeket. Most rajzolunk, most színezünk, most nem tudom miket szokott bevállalni a fiad. Nyilván nem komolyabb festős meg ragasztós dolgokat, de hajtogatni például sokfélét lehet. Csak pár hét, és biztos lesz megint mindenféle. Mese szerintem lesz.
Amúgy mindegy, mert ha nem tudsz variálni, akkor próbálj minél kevesebbet gondolni a dologra!
Nálunk is nagy változások lesznek, új óvónő, 10 új gyerek, mind nagycsoportos, és nem hallottam mindről jókat... Én sem örülök, de most még próbálok nem gondolni rá. Na és hogy hogyan veszem rá, hogy leüljön a kötelező feladatokra? És nem csak őt hogyan veszem rá, hanem az óvónőt, hogy ezt betartassa vele?
Majd kialakul ez is...

Viki, én is utálom az ilyen helyzeteket. Nagyon nagy elhatározás kell hozzá! Nem tudnád magaddal vinni a férjed?

Az biztos, hogy a rend az nagy úr!
Lehet, hogy kezdetben a megszokott kajákkal lehetne ezt bevezetni, aztán mellé egy új leves? Attól félek, hogy ez a nyári akciótervem kútba esik. Pedig a másik kettő milyen sikeres volt! Úgy tudja már, hogy vécé után kezet kell mosni, még fél lábon állva is megmossa!

Labolen, nem megy név nélkül, csak egy ikerpár van az oviban. Ez egy kis ovi, összesen 19 gyerek. Volt, hogy miattuk nem akart Olivér oviba menni! Kis agresszorok, de tényleg. Anyuka meg amolyan halk szavú, de nagyon határozott abban, hogy csak terelgeti a gyerekeit. Nagyon kedvesen magyarázza a gyerekének, hogy: "Jaj, hát nagyon fájt ám a kislánynak, hogy fejbe vágtad a fémlapáttal." Megfenyegeti, hogy akkor haza kell mennie, ha ilyet csinál, de még tízszer megtörténik ugyanez, és persze nincs semmi következménye, nem kell hazamennie.... No, itt a bibi!

Labolen, az igaz, hogy legalább nem a 2,5 óra pangás az udvaron lesz a program. De hogy az asszisztensünk a feladatozást külön hogy fogja megoldani, arról gőzöm sincs, az ugyanis eddig se sikerült neki. De majd beszélek az igazgatónővel, hogy ez fontos, valahogy szervezzék le.

Az a baj, hogy kevesebbet nem tudok foglalkozni az üggyel, mert ha elszúrják az elején, akkor félévig minimum szívni fognak ők is, mi is. Muszáj jól indítani.

Nektek se lesz sima. De 10 nagy gyerek az nem olyan vészes, nekünk ez volt idáig és olyan szépen megfogták őket az óvónők! Ha valamelyik nagyon rossz, úgyis beszélnek a szülővel és mehetnek a NevTanba. Feladatozás? Hát "dolgozom és kapok"... Reméljük gumicukorért is hajlandó, nem kell merci kabriót beígérni. Szerintem ennyit még egy óvónő is meg tud csinálni. (Vagy nem...)

@Labolen, sajnos ez az ocsmány beszéd, meg itthoni agresszív viselkedés (mikor valami nem tetszik neki), az nagyon erősen jelen van, és erről valahogy le kéne hozni.. amúgy a sorból sajnos eléggé kilóg, elég megnézni 10 percet gyerekekkel, vagy meghallgatni a mások számára furcsa kérdéseit.. vagy szokatlan észjárását megmutató monológjait:) A következő oviban mindenesetre nem hagyjuk egyedül:)
Nem tudom szabad -e ilyet, de megígértük Marcinak ,hogy kaphat sok gombóc fagyit, ha a következő ovis megmérettetésen kiszűri ezeket, és rendesen beszél hülyéskedés nélkül - ez nála azt jelenti, hogy "debil" fejeket vág, és elváltoztatott lassított hangon beszél (ő egyébként rendkívül viccesnek találja )
@Szanya

Pont azért írom,hogy a mi kis "szeretetgombócnak "milyen kinyilatkoztatásai voltak. Szerintem is maximálisan komikus volt a dolog
nyáron nincs csoportos (sőt semmilyen ) fejlesztés, ez a prob meg úgy pár hónap óta van meg.. de nem tudom mit mondhatnának..
Amúgy nem a tévében tanulja (itthon nem is nézünk egyáltalán tv-t), hanem a vele egyidős rokon kissráctól, akivel sokat van együtt..

Szanya, a férjem még birkább mint én Viszont 2 méter, 110 kiló, talán a kis srácot megijesztem vele, ha anyuka nem neveli meg

Labolen, az enyémet meg jól kizökkentette az elutazás. Tartja szépen magát ahhoz azóta is, hogy csapot nem nyit ki és nem ül önállóan rá a wc-re.

Viki, ez az anyuka tisztára olyan, mint az én játszóteresem! "Jaj, fiúcska, most úgy megijesztetted azt a fiúcskát, hogy már nem is akar játszani! Ha így viselkedsz, többet nem jövünk erre a játszótérre!" Mindezt halkan, kedvesen... Én egyébként simán rászóltam határozottan, hogy "ne lökdösődj", amire oda is figyelt. De ha a fiam nem rángat el, valószínű, beszóltam volna anyukának valamit.

A férjednek felírhatnád egy papírra, mit mondjon. Tuti komolyan vennék.

Szanya, nálunk is vannak új dilik. Miminek van egy új jele arra, hogy vigyem oda neki a PECS könyvét. Kinyitja a száját és mutat bele, lévén, hogy PECS-el többnyire enni, inni kér! Kis lusta! Vagy pl. az asztalon lévő kulacsára mutogat ezerrel, hogy adjam oda neki, holott ő közelebb van hozzá mint én Jaj, nekünk nagyon hosszú ez a nyár, Mimi május 31-én volt utoljára oviban. Lassan mindketten megbuggyanunk!

"Nagyon fáj, amikor nap közben lefekszik a földre, és csak néz a semmibe, és motyorog magában. Valami szörnyű reménytelenség árad belőle, és nem tudom ebből kihúzni."

&kecsege

Az én 6 éves fiam is szokott - látszólag - kikapcsolva feküdni, és bámulni a semmibe, közben esetleg dúdolgat..kicsit olyan ijesztően vegetálósnak tűnik számunkra a dolog..
Az auti spec gyógypedagógusa azt állítja, hogy ezekre szüksége van, és ő szerinte így pihen, hagyni kell néha, hogy ezt csinálja..Hát nem tudom.. Nekünk is borzasztó nézni, de a fiam azt mondja, hogy állítólag ilyenkor gondolkozni szokott dolgokon, és nem érzi rosszul magát.. Talán kívülről nézve ijesztőbb, mint ahogy ők ezt az tevékenységet megélik..

bocsánat, mármint @kecsenge, kihagytam egy n-t

Marcoverde, most megint jót nevettem: " "debil" fejeket vág, és elváltoztatott lassított hangon beszél". Egyszer voltunk egy logopédusnál, akinek extra magas hangja volt. Valami mondókát vagy mit mondott a fiamnak, ő pedig visszaidézte neki, de ezen a magas hangon, pajkosan mosolyogva. Tök egyértelmű volt, hogy a nőn szórakozik. A logopédus meg nem értette, tőlünk kérdezte, hogy mindig így beszél? Vagy torokgyulladása van? Mi meg próbáltunk nem hangosan röhögni...

Jaaa, azt hittem tök magától találja ki. Hát akkor nagyon egyszerű, beszélni kell a másik sráccal, hogy ezt a témát inkább mellőzze, nem?

Szanya, ezek a kisfiúk nagyon furák, főleg az egyikük. Látom rajta, hogy élvezi a gonoszkodást és rettenetesen kajánul néz amikor rászólok, csinálja tovább és közben nézi mit reagálok. Na, itt vagyok meglőve! Én megfognám a kezét és határozottan hazavinném. Minden gyerek próbálkozik, még Mimi is, hogy meddig mehet el. Emlékszem Olivért egyszer kivittem a templomból egy keresztelő kellős közepén. Nem hitte, hogy megteszem, rosszalkodott tovább mikor rászóltam. Jól meglepődött szegénykém! Azóta, csak egyszer kell szólnom ilyen helyeken. Itthon többször

Viki, ez tényleg pont olyan, mint nálunk!