Téma: Autizmus mindennapok

Tomger: nálunk időről időre előjöttek olyan időszakok, hogy Á meztelenkedett, meztelen akart lenni (nehezítette a dolgot, hogy kicsi Á követte mindenben) általában hagytam. Feljebb vettem a fűtést, vagy takargattam éjjel. Bevallom akkoriban én annyira fáradt voltam, hogy nem volt energiám még ezen is harcolni. Próbáld meg esetleg, hogy hagyod.

Vagy, olvastam arról, hogy ilyenkor a bőre határait akarja érzékelni. Próbáljátok ki, hogy átdörgölöd egy törölközővel, vagy megmasszírozgatod és játékosan felveszitek a megmasszírozott részre a pizsit. A masszázst általában szeretik, bár az én Á-m csak a talpát, mindenhol úgy csinál, mintha iszonyatos csiklandós lenne. Viszont a krémezést imádja, az is egy ötlet, testápoló és ahol kész vagytok oda ruha kerül...

csak ötletelek - arra az esetre, ha nagyon zavar téged a meztelenség.

Szellemtudományi magyarázat (bár nem tudom ki mennyire nyitott ebbe az irányba) az autik nem érkeznek meg olyan simán a testükbe, mint az NT gyerekek és nem érzékelik a testük határait úgy, mint az NT gyerekek, ezért kell nekik a sok inger közvetlen a bőrükön. De nem akarom borzolni a kedélyeket, csak ez is egy magyarázat a meztelenkedésre, hátha valaki befogadó ez irányba.

Süni, szegény Andris... remélem, találtok valami jó kis megoldást, vagy találnak a bentiek jó megoldást. De ilyen szerintem még egy sima oviban is előfordul különben, nem csak szegregáltban... nálunk is van (volt, idén iskolába ment) egy agresszív gyerek, aki mindenkit bántott. Az enyém fiamat nem, mert lukat beszélt a gyerek hasába a fiam és inkább ott hagyják ilyenkor, de pl a barátját, aki nagyon picike és vékony, rendszeresen bántották, pedig az óvónő közbeavatkozott, de mégis találtak rá módot (nem durván, nem súlyosan, de kisebb ütések, ellökések, gáncsolások voltak). És van egy auti, kicsit ért-fogy. kisfiúnk is, ő harap. Persze, szabályozzák ezeket, de időnként azért elő-előfordul, szerintem ezzel nehéz mit kezdeni. Remélem, nem lesz több sérülése Andrisnak!! Mert azért ez így hosszú távon akkor sem lehet.

Labolen, jobban vannak a gyerekek? Nincs hír még mindig a Gyermekházból?

Szanya, javul a fiad szeme?

Tomger, nagyon ügyes G.!!! Ez a sok szerepjáték, szuper A pucérkodás normális is lehet. Az nt gyerekem imádott mindig pucérkodni és egy időben (kb 1 éve) minden fürdés után megpróbált elrohangálni, annyira szeretett ruha nélkül lenni. Szerintem ez tök normális egy időben, de nem tudom, hogy nálatok is ebből a természetes érzésből ered-e, de amúgy ilyen van, gondolom, ez is valami fejlődési szakasz lehet, amikor ráébrednek a saját testükre, az én-tudatuk alakul. De tény, hogy ismerek olyan auti kisfiút, aki 10 évesen is letépte magáról a ruhát és pucéran rohangált, de ő nem kapott segítséget addig sosem (10 évesen kapott diagnózist, vagy 9...). Bár, ennyi idősen, mint G. inkább a természetes érési folyamatnak gondolnám ezt, főleg, mivel amúgy is fejlődési ugrásban van (ami már a szerepjátékból látszik).

Andesz, mindig megdöbbenek M. egyéniségén, nagyon különleges egy kisfiú. Tökre tudatában van saját magának, ez hihetetlen, tényleg nagyon felnőttes lehet sokszor. Az, hogy ő már megfogalmazta, hogy más, az azt jelenti, hogy - szerintem - el kell neki mondani, hogy ez mit jelent, hogy ti is tudjátok, hogy ő más, hogy mi ez a másság. (az én fiam is mond ilyenek, hogy nem játszanak vele és ez zavarja, meg észreveszi ezeket, de valójában fogalma sincs, hogy ő más, mint a többiek, eszébe sem jut összehasonlítani magát akárkivel is, nagyon éretlen ebben, vagy ő sosem fogja ezt észrevenni, nem tudom, a férjem sem törődött ezzel sohasem, pedig gimiben ő már nagyon nagyon más volt, mint a többiek, mégis, sosem fogalmazódott meg benne, hogy ő más, mert nem gondolkodott ilyen témán, nem érdekelte) Én bizony elmondanám neki. Akkor is, ha sokk lenne. Most könnyebben fel tudja dolgozni, mint 9-10 évesen, de akár 8 évesen, minél korábban tudja meg, annál könnyebben dolgozza fel. Ezt gyógyped is alátámasztotta. Szerintem ezen túl kell lennetek - én legalábbis így érzem helyesnek, de nem vagyok szakember. Én leülnék és elmondanám neki, hogy nem véletlenül érzed magad kicsit másnak, mint a többiek az oviban, mert egy olyan nehézséggel küzdesz, amit autizmusnak hívnak. Ez nem betegség, hanem azt jelenti, hogy bizonyos dolgokat nehezebben tudsz megérteni, pl az emberi kapcsolatokat és az érzelmeket. Ehhez neked több segítség kell, mint a többi gyereknek. Ugyanakkor, bizonyos dolgokat pedig te értesz meg jobban, mint a többiek, amikhez nekik kell segítség és neked nem. Valójában pontosan olyan gyerek vagy, mint a többiek, csak neked másban kell segítség, mint nekik, de ettől még pontosan olyan értékes és szeretnivaló vagy, mint ők. (az általánosítást lehet konkretizálni, hogy pl mikben szorul segítségre és mikben nem, amiben más igen)
Én ezt tenném, nem tudom, hogy ez helyes lenne-e...

Sziasztok!

Köszönöm a hozzászólásokat
Tomger: nagyon ügyes a kisfiad, nálunk a szerepjáték egyenlőre annyi, hogy telefonál tűzoltót hív vagy megy tankolni a motorral autóval ja és kapott egy papírból (karton) összerakható házat a keresztszüleitől és ezt népesíti be felülteti a kinder tojás figurákat a székekre asztalhoz tolja és mondja a magáét már felét értjük is
Bízom benne, hogy lesz ez még jobb is!!
Sokszor ámulok a memóriáján. Nálunk a jutalom egy autós kártya van kb. 60 kártyája már mind különböző autó ezeket egy kis doozba gyűjtjük és nagyon szeret vele játszani pl. ha mondom az autót oda adja pl. milyen autója van a Papának (opel) akkor megkeresi a 2 különböző típusú opelt, vagy pl. keresd meg a zöld Fordot, de olyan autók is vannak aminek még szerencse hogy rá van írva a neve a kártyára pl. Terreavind (ez egy vizenj áró 21. sz-i autó
az összeset ismeri és az ismertebbek nevét (peugeot, opel, renault stb. mondja is) Már az utcán is mutatja és mondja az autókat
Nagy kedvenc a BMV , ha lát egyet mondja és kéri, csücs mire én mindig mondom ha a Lottón nyerünk beleülhetsz mert veszünk egyet
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Csibnyusz:
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Chris: amit szellemtudományokról írsz az autikkal kapcsolatban, az nemi is annyira "szellem"! Olvasd el Olga Bogdashina Valódi színek című könyvét. Kicsit száraz, ez nem annyira élménybeszámoló, hanem a szerző szakértőként (azért persze van AS-es gyereke) az autik érzékelésérő írta.

Andesz, Kimni:Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Süni: nagyon sajnálom A.-t! Remélem valahogy a dolog végére tudtok járni és sikerül megelőzi a hasonlókat a jövőben. Szegénykém, és még el sem tudja nektek panaszolni!

Tomger: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Süni, sajnálom ami a kicsiddel történt, és nagyon furcsállom, hogy nem említették Neked, és Te vetted észre. Remélem kitalálnak valami megoldást!

Szanya, szemetek? Vagyis szemeitek?

Tomger, az esti problémával kapcsolatban nem tudok segíteni..... De G. nagyon ügyesen játszik!

Champ, itthon Mimi PECS-el kéri a bilit, de máshol a bugyiletolás a jelzés... Szerintem amúgy is az utolsó pillanatig visszatartja, főleg, ha nem otthon vagyunk. Érdekes, hogy ettől függetlenül eddig nem volt még "baleset", talán egyszer az oviban amikor elkezdett oda járni. Ügyik voltatok a fogdokinál!

elveszett amit írtam.

Szóval: Csibnyusz: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Másság: Én Edina példáját fogom követni, és Én-könyvben fogom felépíteni. Ami már megvan, miben vagyok ügyes, és hogyan nézek ki külsőre. Aztán hogy mások hogyan néznek ki. Utána jön majd olyan, hogy mások miben ügyesek. Nekem mibenm van nehézségem, másoknak miben van nehézsége. Engem mi érdekel, másokat más érdekel. Nem vagyunk egyformák. Kezdetben csak ennyit mondok majd, hogy téged más érdekel, és neked más megy jobban mint a többieknek. Neked viszont ez nehéz, ez nem megy. Aztán majd lesz oldal arról, hogy van, aki nem lát, nem hall, kerekesszékben van. Nekik kell a bot, hallókészülék, kerekesszék. Ez hátrány, de előny is van, jobban hallanak a nem látók, a siketek tudnak szájról olvasni... És után behozom, hogy autizmus. Előnyök, hátrányok, segítségek.
De biztos, hogy én ezt nagyon megalapoznám azzal, hogy miben ügyes a gyerek, és miben tér el az érdeklődése a többiektől. És hogy a sok ügyesség mellett vannak nehézségei is.
Mivel nálunk a gyerek az én-könyvből jobban ért mindent, emiatt én ezt a módszert választom. Lehet, hogy más kisgyerek megérti beszédből is, az én fiam ehhez túl vizuális típus, és sokszor vissza nézegeti az oldalakt, úgy dolgozza fel az infókat.
De jó, hogy beszélünk erről, most elkezdem majd én is ez irányban a kiegészítéseket.

Ndrágletolás nálunk is probléma, már a folyosón elkezdi, és utána is folyosón húzza fel... Majd tanuljuk ezt is.

A kicsik már egész jól vannak, L. köhög még nagyon, de a gyógyszert legalább már beveszik, eddig ezzel is gond volt. Az orrfújás még mindig hiányzik, de küzdünk vele. L. is nagyon próbálkozik, remélem hamarosan megtanulja. Már ott tartok, ezt is megpróbálom lerajzolni neki.

Nagyon durva éjszakánk volt 39,3-al és fuldoklással.
Viki, a szeme javul, szerintem nem kaptam el. Nagyon rá vagyok hangolódva a gyerekre, fél éjjel azt álmodtam, hogy fuldoklom. Ma már jobban kell lennie!!!

Labolen, Ágiviki:
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Szanya: jaj, ez iszonyú lehetett. Maga a szenvedés, a fáradtság. De annál szörnyűbb szerintem nincs, amikor a lélegzés okoz gondot. Z. nagyon köhögős tud lenni, ilyenkor én sem alszom semmit.

Szanya: Remélem tudsz ma pihenni napközben egy kicsit, és hogy az estétek már jobb lesz ma!

Apa hagyott reggel tovább aludni, úgyhogy egyben vagyok. De ez a fuldoklás... sok fuldoklós sztorink volt már, de akkor mindig az volt, hogy "fullad", most viszont a "megfullad" verzió volt, nagyon megijedtem. Az a mázli, hogy elöl van a Ventolin, 1 percen belül befújtam és szerencsére használt rögtön.
Arra gondoltam, hogy kiviszem most egy kicsit sétálni, hátha tisztul kicsit a tüdeje. De viszem a Ventolint. Most nem lázas.

De előtte még gyorsan:

Csibnyusz, nagyon jó voltál!!! Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Süni, Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Szanya, jobbulást! Mi ez nálatok? Mármint a fuldoklás? Bronchitis?

Kimni, sokat gondoltam Rád az utóbbi időben... Apa majdnem egy hónapig minden nap dolgozott és csak este 10után ért haza. Hát... Nem kicsit lettem türelmetlen anyuka, és hulla fáradt lettem. Komolyan le a kalappal előtted!

A másság elmondása: lehet, hogy én kicsit túl laza vagyok ebben (amúgy meg túl merev vagyok egy csomó dologban), de én azt hiszem, az a jobb, ha egyáltalán nem csinál ügyet belőle az ember. Nekem 12 évesen kellett szembenézni a cukrommal, ami - nem akarok mérlegelni - kb van ilyen méretű hendikep, főleg 12 évesen. És mivel egy hipochonder, túlaggódó ember vagyok (és voltam gyerekként is), a "leszarom tabletta" mindig is hiánycikk volt nálam, így nagyon érdekes, hogy pont ez az a dolog, ami sosem okozott gondot. Pedig ráadásul még egy ingatag típus is vagyok, nem egy könnyen karbantartható cukros (főleg akkor, 23 éve még tök béna kezelési módszerek voltak). És én azt hiszem, hogy ennek az egésznek a sikere azon múlt, hogy valahogy nem is volt ebből ügy. Egyszerűen elfogadtuk, a szüleim elmondták nekem, hogy ez mi, hogy ez egy olyan állapot, ami hozzám fog tartozni, amíg élek és én más leszek mindig, mint a többiek. De attól még ugyanolyan fontos leszek és ugyanolyan szerethető. Egy NTnek sem könnyebb feldolgozni ezeket úgy, ha lassan, elszórva kapja az infokat, szerintem az autiknak sem. Én azt hiszem, akkor fogom a fiamnak elmondani, elmagyarázni, ha ő kíváncsi lesz - mint most M. Andeszéknál.

Tegnap láttam pár percet a Pesty fekete doboz műsorból. Azt a vak srácot láttam, aki paralimpikon és jár iskolákba a másságról, fogyatékosságról beszélni. Lehidaltam tőle, nagyon tetszett, amiket mondott. Az tetszett a legjobban, amivel mélységesen egyetértek, csak nem tudtam így megfogalmazni, hogy akkor beszélünk elfogadásról, ha nem tűnik fel, hogy a fogyatékos ember más. Ha ugyanolyannak kezeljünk, mint magunkat. Pedig azért egy vakság elég feltűnő, de mondta azt a példát, hogy a volt osztálytársa elé rakott egy fényképalbumot az érettségi találkozón, hogy nézze meg, erre röhögött ez a srác, hogy hahó, vak vagyok És a csaj a fejéhez kapott, hogy "jaj, elfelejtettem!". Ez, hogy elfelejtette, ez jelentette a srácnak, hogy ebben a közegben ő önmaga és nem a vak srác. És ezt annyira értem, tényleg ez lenne a cél. Hogy vannak szőkék, barnák, magasak, alacsonyak, vakok, autik, cukorbetegek, akik ugyanolyanok.
Szerintem nagyon fontos, hogy akárhogyan is adjuk elő a gyerekeinknek majd az autizmust, ne érezze a gyerek, hogy sajnáljuk ezért, hanem azt érezze rajtunk, hogy ez kb olyan, mintha azt mondanám el, hogy neked kisfiam kék a szemed és nem barna, mint a másiknak.

Agiviki, kitartást neked! Remélem, hamar vége lesz a sokáig tartó munkáknak és Apa időben haza fog érni! Nekem könnyebb a két gyerekkel egyedül, mert mindkettő beszél és jól lehet velük kommunikálni, ez megkönnyíti ám nagyon. Ha az egyik gyerekem nem tudna rendesen kommunikálni, sokkal, sokkal nehezebb lenne...

Kimni: nem akarok kötözködni, de egy jól kommunikáló nt 12 éves könnyen megérti a cukorbetegséget. Mi nem misztifikáljuk ezt a dolgot, ha statisztikát írnánk, akkor az autizmus és asperger szó a családunkban ugyanolyan gyakorisággal fordul elő, mint mondjuk az a szó, hogy hétvége. És mindent a gyerekek előtt beszélünk, szóval ismerik a szót. A jelentését már nem. És én ezzel a jelentés dologgal vagyok úgy, hogy azt elő kell készíteni. Megtaníthatom én neki, hogy te aspi vagy, de ez nem fog jelenteni neki semmit. De lehet, ez csak nálunk ilyen bonyolult, mert a fiam a szóban megmagyarázott dolgokat nem érti könnyen.
Amúgy én sem csinálok szerintem ebből nagy ügyet, vagyis nem kezelem a gyereket betegként, ugyanazt elvárom tőle, mint a többitől, csak jobban elnézem neki, ha nem megy. És jobban értékelem, ha a játszón megkérdezi a gyerekektől, hogy ő is beszállhat-e a fogócskába, vagy hintázhat-e velük.
Na de mindegy, nálunk L. még egyáltalán nem érdeklődik ez ügyben, neki nem tűnik fel, hogy ő más mint a többi, ezért most nekem van egy csomó időm elszöszölni ezzel a dologgal, amit leírtam. Lehet, ha ezt nem mutatnám meg neki, úgy lenne a dologgal, mint a férjed, és nem is érdekelné sose. De nem szeretném azt se, ha tizenévesen emiatt depressziós lenne, hogy nem érti miért más mint a többi, vagy úgy élné meg, hogy kevesebb, mint a többi.
Mondjuk nálunk azért is kell erről beszélni, hogy ki miben más, mert már B. kezdi mondogatni, hogy L. milyen buta, mert... Én meg mondom neki, hogy nem buta, csak nem figyel, vagy ilyesmi. Szóval nálunk is a lányom többet érez a dologból.