Téma: Te hogyan vetted észre?

Szia Szanya1!
Köszönöm szépen a gyors reagálást! Akkor ez lesz, utánaérdeklődünk a kórházakban. Gondolom, időpontra még kell várni 1-2 hónapot, de legalább addig gyúrunk az útra - egy bp-i utazás kész (tor)túra vele:-)

EvaK, nálunk ugyanez volt: az otthon szinte szünet nélkül bömbölö gyerek az ovis csoportban szépen megvolt. Söt, általában jó volt elmenni vele sétálni, autózni, akkor látott sokmindent, ami érdekelte, aminek örült és így nyugodt volt. Otthon meg akkor hallgatott, ha egyfolytában meséltük a kedvenc történeteit, bár az se mindig hatott. Nincs semmi, ami jó kedvre deríti a fiatokat? Bizakodj, nálunk is elmúlt ez a korszak! De még emlékszem, hogy nagyon nehéz volt, estére teljesen lefáradtunk, már semmihez se volt kedvünk. Nehogy kételkedjetek magatokban!

Köszönöm, Frézia! Végül is Ti érintettek vagytok vagy nem? Ha bebizonyosodik a betegség, elmúlhat ez a sírósság? Sokszor már úgy érzem, hogy depressziós a fiam:-( Egyébként meg bármin be tud idegesedni, azon is, amit először jó kedvvel csinál. És aztán nagyon nehéz kizökkenteni:-( Az utóbbi napokban valahogy nagyon durva a helyzet, ezért is szántam rá magam a lépésre.
Tegnap kinyomoztam, elvileg a Vadaskert Alapítványhoz tartozunk, bejelentkeztem online. Kíváncsi vagyok, mikor kapunk választ. Nem írják sehol, akkor ide nem kell beutaló?

EvaK, nekem úgy rémlik, hogy kell beutaló, de ne kapkodj vele, mert a beutalónál az asszisztensek azt szokták kérni, hogy 330 napnál ne legyen régebbi, aztán ki tudja, hogy mikorra kaptok időpontot.
A Vadasról annyit kell tudni, hogy sok a pszichiáter és nem mind a legjobb. Kell hozzá némi szerencse. Viszont ha ezt az akadályt sikeresen leküzditek, akkor van ingyenes szülőtréningjük, ami nagyon jó.

Köszi, igen, olvastam az itteni véleményeket:-( Bízom benne, hogy azt csak meg tudják állapítani, hogy van-e valami baja a gyermeknek vagy csak mi rontottunk el nagyon valamit. A beutaló azért nehézség, mert a gyerekdokival beszéltem (bár abban a másfél percben, amíg bent van az ember, sokat ugyebár nem lehet beszélgetni...) és ő nem ajánlott egyelőre vizsgálódást. Pedig ott is éppen "hozta a formáját" a fiam, szinte menekülnöm kell mindenhonnan vele, lehajtott fejjel:-(

Nem hinném, hogy elrontottatok volna bármit, ne hibáztasd magad.
A gyerekorvosnak elég, ha azt mondod, hogy szeretnék kérni egy beutalót ide és ide. Nem tagadhatja meg.

EvaK,Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Sziasztok, új vagyok itt- azaz olvasgatok már 1-2 hete, és nagyon örülök, hogy vagytok. Most 3,5 éves a kisfiam (és 6 hetes a lányom). Nálunk az első gyanu párhónaposan jött, keveset nézett ránk nem fordult hang felé, nem követett mozgást, aztán ezek szép lassan javultak. Az első félévben nagyon sokat sírt-sehogy nem lehetett megnyugtatni A mozgásfejlődése nagyon gyors volt, 6 hetesen forgott, 4-5 hónaposan mászott, de mindig fölfelé akart haladni. Ezt nagyon ügyesen, elfordultam egy pillanat alatt fönt volt a szekrény tetején. 8 hónaposan elkezdett szavakat mondani, ezt kb 1 évesen abbahagyta, nem is nagyon gagyogott. Nagyon önálló volt, 1-2 évesen eljátszott egyedül hosszú ideig. Segítséget nem kért megpróbálta egyedül megoldani a problémáit, ha nem sikerült kiborult vagy feladta, ez azóta javult szerencsés
re. 2 éves kora után kezdett újra beszélni, azóta egész jól halad, bár ragozási problémái vannak, most már mondatokban beszél. Bölcsibe viszonylag gyorsan beszokott, de nem játszott más gyerekekkel, ha az utcán találkoztunk, akkor lelkesen a nyakukba ugrott, földreteperte őket. Persze mi is kérdeztünk, orvost, védőnőt, ismerős szakembert, bölcsis gondozónőt, mindenki megnyugtatott, hogy még kicsi, majd érik stb.
Nem egész 3 éves volt, amikor költöztünk, ezt jól viselte. Itt bölcsibe nem vették föl. Az oviba viszonylag jól beszokott, de nem vett részt az ovis programokban, egyedül játszott, különvonult. Az óvónéni javasolta a Korai fejlesztőt. Novemberben voltunk vizsgálaton, kommunikációs és szociális funkció zavar diagnózist kapott, volt ADOS teszt nem egyértelmű eredménnyel. Azóta jár fejlesztésre volt kb 6 alkalommal egyénin, most kiscsoportoson. Kb fél év múlva lesz újabb vizsgálat
Az elmúlt egy évben új tünetek, ha mesél közben körbe-körbe járkál, amúgy is szeret forogni, körbe járkálni. Hetekig csak ugyanazt a mesét szabad olvasni, de azt sokszor, és szó szerint, különben hisztérikusan kijavít. Naponta több számomra érthetetlen düh és hisztiroham, földhöz csapja magát, toporzékol, ordít, az oviban is csinálja. Ritkán tudjuk, hogy miért, néha kiderül pl.: nem csavartam jól az üveg kupakját, azt már nem tudja elmondani, hogyan kéne. Sokszor nevet, úgyhogy nem értjük miért.
Nagyon nehéz, hogy bár a fejlesztésen van 6 hetente félóra szülőkonzultáció, a kérdéseim, kétségeim nagy részét nincs kivel megbeszélni. Gyakorlatilag fogalmam nincs, hogy itthon miben, hogy segíthetünk a fiamnak, és nem hiszem, hogy heti 1 óra megold minden problémát, még akkor sem, ha látványosan hasznos.

Szia Babasz!

A mindennapok topicba gyere át beszélgetni, remélem, segítenek a többiek. Én most nem tudok.

Szia Babasz,
jó, hogy idetaláltál!
A heti egy óra fejlesztés tényleg nem túl sok, de a mi gyerekeinknél azt is mindig figyelembe kell venni, hogy minden ovis nap fejlesztésnek számít valamilyen szinten, mert ott tanulják a szociális interakciót, a kommunikációt és mire haza érnek, bizony fáradtak. Otthon meg jól esik nekik olyannak lenni, amilyenek. Persze, azért a család több tagjának is jól kell éreznie magát és a hisztik, dühösködések ebbe nem illenek bele. Kérdés, hogy a hisztik azért vannak, mert nagyon rugalmatlan és még csak el sem tudja mondani, mi a gond, vagy azért vannak, mert fáradt és ilyenkor jobban kijönnek rajta az autis dolgai, hevesebben reagál számára zavaró dolgokra.
Az én fiamnak feltünö a mozgása, elmaradt önállóságban, mi ezeken próbálunk segíteni itthon. Meg a kommunikáción is dolgozunk, mert ö sem tudja mindig megfogalmazni, hol is a gond, de leginkább a hangnemmel van a baj, mert vagy nagyon kedves vagy nagyon mérges, köztes fokozatokra nem képes.
Gyere át tényleg a mindennapok topicba, írd meg légyszi, mi az, ami a legjobban zavar, min szeretnél változtatni, fejleszteni. Mi még nem sok terápiát próbáltunk, érdemes a többieket megkérdezni.

A különvonulás nem feltétlenül baj.
Sok auti akkor tud jobban figyelni egy tanulnivalóra, ha közben "valami mást csinál", Tehát a kezét elfoglalja valamivel, a füle, meg a fél szeme meg a többieken. Ha intelligenciával nincsen gond, akkor mindent felszív, mint a szivacs, csak nem jön ki belőle még egy ideig, nem produkálja.
A fiamat próbálták párszor megszégyeníteni a suliban és edzésen, hogy hirtelen rákérdeztek valamire, mert úgy vélték, hogy nem figyel. De általában kiderült, hogy pontosan tudja, miről van szó. (Az értelmesebbje ez után felhagyott vele. )
Szintén a fiam, akkor szokott felszültebb lenni, ha valamivel próbálkozott, és nem sikerült. Ő sem kért segítséget, csak kiakadt a saját kudarcain. Kérdésre sem mondta el, hogy mi zavarja. Mármint a "MI zavar"- szerű kiegészítendő kérdésekre nem. De ha van sejtésed, és konkrétan arra a dologra kérdezel rá, akkor lehet, hogy válaszolni fog. Ez azért is jó, mert ha így sikerül valamire rájönnöd, és aztán meg is oldanod a problémát, az erősíti köztetek a bizalmat, és nagyobb lesz a gyerek biztonságérzete.

Dreamer, ezek nálunk is így vannak. Ha a gyerek látszólag nem figyel, az nem jelent semmit, már igen sok meglepetésben volt részünk néha hetekkel késöbb.
És nálunk sem müködik a mi-zavar-kérdés, jobb eldöntendö kérdéseket feltenni és kizárásos alapon közelíteni a baj okához. Szóval nagyon jók a meglátásaid!

Sziasztok! Nekem van egy 14 hónapos kislányom, igazából csak nekem tűnnek fel furcsaságai, tudom hogy még kicsi de van pár számomra nyugtalanitó dolga. Már kicsinek sem volt könnyű eset az első 4 hónapot végig orditotta, nem tudott szopizni soha egyetlen egyszer sem sikerült neki rendesen 3 hónap probálkozás alatt. Jelenleg gyakran repdes a kezével örömében vagy ha valami nem tetszik neki mást akar, néha pörög is körbe, tárgyakat nem szokott pörgetni, mozgásfejlődése rendben volt, már biztonságosan jár, bár kb 2 hónapig térden járt a mászást követően erre mindenki azt mondta ilyennel még nem találkozott. SOkszor megszaglász dolgokat, akár lefekszik a földre és ott megszagolja, idegenektől csak férfiaktól fél, fiatal hosszú hajú lányokat imádja a boltban huncutkodik az eladóval kukucsosat játszik vele, mindenkinek mosolyog aki nőnemű és fiatalabb. A hajakat imádja macerálni, itthon csak nekem van hosszú hajam, de ha idegenek hajához hozzáfér azokét is macerálja, ha rászólok abbahagyja, de a saját apjával bizalmatlanabb mint sok idegen nővel. Gyerekekkel elvan nézi őket stb ahogy ebben a korban normális. Egyébként minden ért szinte amit mondunk neki, végrehajt minden utasitást olyanokat is amik ebben a korban meglepőek, értelmileg talán előbbre is jár a koránál, nem hisztis egyeltalán, meg lehet vele beszélni a dolgokat, már mond is pár szót. Igent, nemet int a fejével teljesen megfelelően használja. Alvása mindig rossz volt, soha egyetlenegyszer sem aludta át az éjszakát még. Evésnél meg sokszor sokmindent bevesz a szájába rágja egy ideig majd kiköpi ezt kb 8 hónapos kora óta csinálja. Most ezek jutnak eszembe, ti mit gondoltok? Mi külföldön élünk, bármit mondok a védőnőnek szerinte normális csak én aggodom.

Szia Deril. Szerintem ezek nem vészes tünetek, bár ilyen kicsi korban még sok minden belefér. Az én kislányom 20 hónapos, és majdnem ugyanezeket csinálja ő is, mint a tiéd: az első hónapjait végigordította, rettenetesen rossz alvó volt, nem lehetett megnyugtatni; ő is térden járt mászás után. Ő is szokott örömében repdesni, ő is fél az idegen férfiaktól, az apját sokszor ő is elutasítja, ő is kiköpdösi az ételt, stb. Nálunk a mozgásfejlődése volt megkésve, illetve még nem beszél, csak szótöredékeket mond, és gagyog. És egész nap képes lekötni magát, stb. Ja, és nincs semmi baja! (Nálunk a 6 éves fiammal vannak/voltak problémák). Szóval én a helyedben nem aggódnék.

Köszönöm a válszat, akkor visszafogom magam aggódás ügyileg:)

Szia Deril, biztos, hogy a kislányodnak vannak vonásai és szokásai, amik nem mindennaposak, de gyerekek sokszor produkálnak furcsaságokat egyrészt, másrészt írtál nagyon sok jót is a kicsiről, próbáld meg ezeket szem előtt tartani (érti a beszédet, adekvát reagál, jelbeszédet használ, érdeklik a kortársai). De ha mégis újra elkapna az aggodalom, csak jelentkezz bátran újra, főleg ha konkrét problémád van. Tudom, olyan rossz, ha az embert a kételyeivel nem veszik komolyan.

Sziasztok, bocsánat nagyon eltűntem, belekapott a fiam a szemembe és most tanulok újra látni a műtét után.
Frézia, Dreamer nagyon köszi Nektek. Azt én is tapasztalom, hogy bár nem úgy látszik, azért figyel Ő és veszi is a dolgokat (esetleg visszamondja szó szerint 2 hét múlva). Az is biztos, hogy ovi után itthon fáradtan, sokkal kevésbé viseli el, ha valami nem felel meg tökéletesen az elképzeléseinek. Az erre való hisztiken van még mit dolgoznunk...
Nem olvasgattam vissza, Szanya remélem már minden ok.

Igen, úgy nagyjából, köszi, csak nekem is volt közben egy szemsérülésem, nekem is műtötték és most megint nem az igazi. Azt állítja a szemész, hogy nem lát semmi problémát vele, de valamiért mégis viszket meg fáj. Azt mondják, hogy hónapokig kell használni az ilyenek után a Corneregelt, úgyhogy most újrakezdtem. Neked mennyire sérült meg? Gondolom eléggé, ha látni tanulsz.

Nekem az történt, hogy újra és újra levált a legfelső réteg. Próbálták lekaparni az alatta lévőt tűvel 2x. Nem jött be. Másfél hónapja volt egy lézerrel csiszolós műtét. Szerintük már látnom kéne, de valamiért nem úgy gyógyul, ahogy kéne. Most szemcsepp, műkönny, cornere gél reménykedés van. Viszont a lézerezés óta nem vált le, és nem fáj! A Te szemeddel mit csináltak?

Mivel kicsit off ide a téma, ezért rejtve írom:
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.