Sephora: hihetetlen, milyen ügyesen összerakta a fiad az infókat!
Gizus: A laptop csodákra képes agy aitunál.

Az én fiam beszélő telefonról tanult betűket és számokat, de az olvasásig nem jutottunk el még mostanra sem, pedig két évesen ő is tudott minden betűt. Azt a telefon már nem tanította. Ma a laptoppal le tudja betűzni, hogy xilofon, de azt hogy apa már nem.

Összeadás: nálunk megjegyzi a számokat. Tudja mennyi 47*3, mert egyszer megmondtam, De ha olyat kérdezek, amit még nem kérdezett meg előtte, akkor azt nem tudja. Mechanikus nála ez, az elméletét nem tudja még.
De tény, hogy könnyű dolgotok lesz majd a memoriterekkel!
Igaza van a többieknek, a fiad még mindig ugyanaz a kisgyerek, aki előtte is volt. És nagyon fontos, hogy kisgyerek elsősorban, és csak utána autista. Egy nt háromévesnél aza a normális, hogy nem fogad szót! Akkor miért várjuk el a mi gyerekeinktől, hogy mint egy kis robot, mindig mindent a napirendnek és szabályoknak megfelelően csináljon. Bocs, ha más nem várja el, sajnos én belestem ebbe a hibába, hogy az autispec eszközöktől vártam a megváltást, hogy akkor majd a fiam egy csapásra szófogadó, nyugodt és könnyen kezelhető kisfiú lesz. Hát nem lett az.

De ezek hatására, legalább érti, hogy mit miért akarok, mikor mi miatt veszekedek vele, és mikor csinálja azt, amit nem szabad. Szóval hasznosak, de ő akkor is csak egy kisgyerek.

Persze nehéz ezt az eszembe idézni, mikor "akkor én most elfutkosok, pedig nem szabad" felkiáltással elszalad.
És igen, be kell vezetni otthonra is a rutinokat, napirendet, folyamatábrákat, ha kell. Ha rutin, hogy mikor hazaérünk a bölcsiből bilire ülünk, akkor oda fog ülni magától, sőt ő fogja kérni a bilit is. Ha következetesek vagytok, márpedig egy autinál még inkább annak kell lenni, mint egy nt gyereknél, akkor könnyebb lesz neki is, tudja majd, mikor mit várhat, mit lehet, és remélhetőleg azt is, hogy mit nem.
A hisztiket meg meg kell próbálni elkerülni. Már amit lehet. HA fewladatváltásból ered a hiszti, arra jó a napirend. Ha inger miatt, akkor meg kell találni, és lehetőleg kiiktatni. Persze van,. amire nem vagyunk hatással, vagy nem leheteünk, ezek javítják a rugalmasságot. Legalábbis engem mindig ez vígasztal egy félórás ordítás után, amit olyan vált ki, amit egyszerűen nem lehet orvosolni, hogy legközelebb már nem ordít majd miatta.