Labolen: Amikor olvastalak, saját magamat mosolyogtam meg kicsit, mert miközben analizálom a gyerekem ok-okozati kapcsolását, a sajátomon sem ártana eltöprengeni.

Mert amúgy TÉNYLEG! Mi van, ha úgy megijesztem a zuhanrózsával, hogy aztán már a kádtól is félni fog?? Ez a stopperóra viszont tök jó ötlet! Úgy tűnik, gyermekeink sokban hasonlítanak! Néztem a feltöltött fejlesztő videókat! Pl. eddig nem is jutott eszembe, hogy bizonyos műveleteket - pl. a cipőhúzás - mennyire jó lenne felvenni videóra! A kisfiam szereti a mozgó képeket és azokat képkockánként képes leutánozni, szóval lehet, hogy tök jól ragadna rá így bizonyos folyamatoknak az elsajátítása, vagy legalábbis alapos megfigyelése. Magát is nagyon szereti visszanézni a fotókon, ha csinálok róla képet, bájosan pózol, mert izgalmasnak találja, hogy aztán rögtön visszanézheti.
Ez az IQ teszt engem is izgat kicsit, de amit írtatok páran, hogy átlag gyerekeknek szóló feladatsort raknak eléjük.......hát, nem azért, mert nem érti, vagy nem tudja, de nálunk is simán bejátszik - és tudom, hogy később is így lesz még -, hogy ami nem tetszik, azt átlapozza. Könyvekben van, hogy szépen végigmutogatja, hogy mi micsoda, de ha nincs kedve, baromira nem érdekli, hogy én mit akarok, azonnal odalapoz a számítógép fényképéhez és azt mutogatja lelkesen. Így aztán adott pillanatban nyilván nem derül ki, hogy amúgy tudja mi a kutya, cica, nyuszi és a többi.
Rájöttem, hogy mindamellett, hogy Pesten tényleg minden van, szerencsések vagyunk, mert itt Békés megyében a Tanulási képességeket Vizsg. Bizottság vezetője az, aki a fiamat diagnosztizálta, lényegében az egész megyében a legelismertebb auti diagnoszta (a Vadaskert szakembereivel is tartja a kapcsolatot). Szóval, hála a magasságosnak, maximálisan képben van, úgyhogy nem fenyeget az a veszély, hogy kifogunk valami totál dilettánst, aki majd mindenféléket kitalál a gyerekről. Nem beszélve arról, hogy talán tud majd segíteni az óvoda és iskolaválasztásban, mert amúgy szakértelme mellett rendkívül segítőkész is. Hoxán olvastam néhány rémtörténetet a bizottságokkal kapcsolatban, tényleg nem mindegy, hogy az ember hová kerül.
Képzeljétek! Amúgy Gaxika tananyag lett!

A gyógypedagógus egyébként tanít is korai fejlesztést óvodai-, bölcsődei tanoncoknak, akik gyakorlatra is kijárnak a bölcsibe. Gaxi ugye egy érdekes eset (nekik), mert abszolút nem izolált típus és úgy néz ki, hogy nagyon jól fejleszthető, ezáltal megajándékozza a gyógypedet is némi sikerélménnyel.

Ma mondta a gyógyped, hogy reméli nem haragszunk, hogy előadásain szinte minden alkalommal beszélnek Gaxiról, hogy épp hol tart, miket csinálnak a fejlesztésen. Állítólag mindenkit nagyon érdekel!

Ez aranyos.....jól esett, mert ma is azt mondta a gyógyped, hogy míg az elején nem mert mondani semmit nekünk, mostmár nagyon bizakodó, hogy szép irányba fog fejlődni és a beszédfejlődésével sem lesznek problémák.
Erre én továbbra is csak azt tudom mondani, hogy ÁMEN!