Labolen:
A PBS Kids nálunk is nagyon megy!
A veszélyhelyzetekről: nálunk nagyon változó, hogy mit érzékel jól, de úgy veszem észre, hogy ha egy szitut egyszer már átvészeltünk, megbeszéltük, akkor azzal később nincs gond. Néha úgy veszem észre, hogy sokkal empatikusabb is mint az NT-s hugi és unokatesók: nemrég voltunk a négy gyerekkel egy ismerősnél, ahol kis kecskék születtek. A gidákat kihozták az udvarra a gyerekeknek, az anyjuk meg pár perc múlva nagyon elkezdett sírni. Az én fiam odaszaladt a nagy kecskéhez, őt simogatta, majd mindenkit felszólított, jó hangosan, hogy hagyjuk abba a kis kecskék simogatását és adjuk vissza az anyukájuknak. Nagyon büszke voltam rá!
Babzsákos: mi már nem dobálunk, mert szegényke nagyon ügyetlen és elmegy a kedve, de riportereset játszunk. Kérdések: neved, korod, tesó, családtagok, munkahelyek stb. + minden amit éppen láthat vagy hallhat: milyen színű a fal, a pléd, mi van a polcon (ez jó a helyhatározókra is!), alatta, fölötte stb. Aztán egy idő után olyan kérdés is, amit nem lát vagy hall, de tudnia kell a választ: mi van a konyhában, fürdőben, kertben stb.
Ja, és mi ezt Maradj Talpon! szerűen csináljuk (elvégre TV őrült, így bármikor rávehető!), a végén el is esünk! És cserélgetjük a játékosokat és a műsorvezetőt és így mindenki kérdez is!