Téma: Autizmus mindennapok

Sünöcske !
Köszi , a megelőlegezett bizalmat !

segítség!

Megörülök már ettől a számtól amit az Andris talált magától, nem rossz, csak magyarul jobban örülnék, ha tudná. Bár lehet, hogy ideje lenne nekem megtanulni angolul, mert a gyerekemet ez jobban érdekli.
Tehát: valaki javasoljon akár ezen az oldalon magyarul vmi hasonlót!

Tomger, csoportosat, kifejezetten ovis szituációkra gyakorlást szeretnék. Ilyen jelenleg nincs, csak ha szervezek, akkor lesz.
De az időpont attól függ, hogy mikor ér rá a gyógypedagógus. A gyógyped. az egésznek a kulcsa.

Még mindig nem tudom fixre mondani a keddet. Sok dolgom van hétfőn és lehet, hogy átcsúszik keddre. Jobb volna inkább köv. héten.

Sünöcske, az nem létezik, hogy Te lemerüljél. Ezt még elképzelni sem bírom!
Szuper a számolós szám! Ezt ismeri? bartoserika.hu/ismert_gyerekdalok/egy.htm

Sünöcske !
Ezt Én sem tudom elképzelni , hogy Te lemerülsz !




Bogyó és Babóca bábkiállítás .

www.millenaris.hu/programok/Bogyo-es-Baboca-0612

De jó!! Erre elmegyünk.

Kimentünk a Gyerekszigetre. Ez sajnos továbbra is erősen meghaladja a terhelhetőségünket. De azért jó volt, találtunk karikalabirintust. És az Ability résznél volt egy kis ugrálóvár, nagyon aranyos nagyothalló srác volt az animátor. Az ugrálóvárban volt jópár plüssállat, a gyerekek odavitték neki, és el kellett mutogatniuk, mit csinál az állat (pl. a nyuszi billegteti a fülét).
Találkoztunk egy auti kisfiúval is, vajon hol? Hát a Thomasos kisvonatnál. Amibe persze a fiam nem volt hajlandó beülni. Talán jövőre...
A nagy ugráló várakat a Dunakeszin lévő játszóházból vitték ki, tök jók, csak olyan hosszú a sor előtte, hogy nem bírtuk kivárni a napon.

labolen:

Jó volt a nyaralás is.


Féltem a vendégeskedéstől így is úgy is, de Zolika jól vette az akadályokat. Este szólt az óra a lefekvéshez (a napirendet kiraktam otthon még úgy ahogy követtük is), az alvás is rendben ment, igazán 1,5 órával később, mint a megszokott, és nem a saját ágyában aludt, hanem nálunk, ott nyugalmasabb volt. A gyerekszobában aludt a nagyfiam és a 3 unokatesó. Kisebb kiakadások voltak, de abszolút nem volt vészes, semmivel sem volt több, mint máskor. Igaz az unokatesók 7, 9 és 12 évesek, szóval hamar megértették, hogy ne húzzák stb. Egész nap nem is voltunk együtt, mert közben volt ovi is, fejlesztés is, meg ők elmentek horgászni is, de amíg együtt voltunk rendben voltunk. Sőt! Zolika belekóstolt a sült kolbászba is (nagy nehezen rávette Apa hogy kóstolja meg, majd egy perc múlva közölte Zolika, hogy ez finom és kért még). Volt szalonnasütés is, az nem nagyon izgatta fel, pár katonát evett azért ebből is.

Balatonnál picit zűrösebb volt, egyszer nagyon felhúzta magát, kivettük a "helyzetből" és max 3 perc alatt megnyugtattuk. Itt már sokszor 14-16-an is voltunk. A napirendet nem tartottuk, annyira kaotikus volt minden, hogy nem is tudtuk volna követni, az evés is összevisszára sikerült, jó sok vaniliás krémtúrót evett meg, nem akarunk vele erőszakoskodni, hogy mást egyen, de még itt is eszegetett normális ételt is (pl a rizses gombából a rizst csak megette). Az alvás itt is későre tolódott, de a második este már annyira fáradt volt, hogy magától elvonult aludni.

Nem félt senkitől, mindenkivel beszélgetett, osztogatta a puszikat, pacsit adott, mosolygott, nevetgélt, futkározott a gyerekekkel stb. A játszótéren is szépen eljátszottak, 3-an egy-egy játékszerre telepedtek és egymásnak "telefonáltak", úgy szervezték az "akciót".

És hát most jól megbeszéltük a dolgokat az autizmussal kapcsolatban a család többi tagjával is ...

Szanya1:

A másik topikban írtakra reagálnék.
Először idézlek téged:
"A tesiórás gyötrést én sem értem. Járok egy edzőterembe, ahol az egyik edzőnő óvodai és iskolai tesitanár volt korábban. Persze letámadtam, hogy miért is kell szekrényt ugrani mindenkinek, stb. Miért nem az a fontos, hogy jó kondícióban legyenek a gyerekek és levezessék a feszültséget? Miért nem a csapatjátékok kapnak nagyobb szerepet, ami segítené a későbbi munkábaállásuk során a többiekkel való együttműködést? És kimagyarázta! Hogy igenis, mindenkinek képesnek kell erre lennie, hogy szekrényt ugorjon, mert ez a tanterv, és a tantervnek meg kell felelni! És aki gyengébb, az tornázzon többet! Aki lassú, az fusson több kört! Agymossák őket a főiskolán."

Sajnos igen. Nem az a fontos, hogy a gyerek megszeresse a mozgást, ha eddig nem szerette volna, meg hogy egy életre elég inspirációt kapjon arra, hogy mozogni jó és érdemes. Az a fontos, hogy teljesítsék az idióta tantervet, a tanterv meg belevesz minden fontos versenysportágat, mert így kiderül, hogy a sok gyerekből ki az a pár, akit érdemes kiemelni a versenyport kedvéért. A többi gyerek meg nem számít. A tesiórákkal csak elveszik a kedvét a gyerekek felének a mozgástól. És előszeretettel megalázzák őket. Rajzorán miért nem idiótázza le a tanár a rajzolni nem tudó gyereket.

Nagyon ügyetlen voltam mindig, utáltam a tesiórákat, de mozogni szerettem. Mikor pár évvel az általános után találkoztam az egyik "kedves" tesitanárommal, miközben túráztunk a húgommal ( a tanár buszmegállóban állt), csodálkozott, hogy jé mi túrázni is szoktunk, és jé, már 20 km-ert gyalogoltunk és megyünk tovább, és tényleg én biciklizni is szoktam, és tényleg már az általánosban is. Nahát! Őszinte csodálkozás volt. Azért mert béna voltam atlétikából, mert a kislabdát majdnem a lábujjamra ejtettem, azt nem azért tettem, mert lusta voltam, hanem mert nem magasugrótávolugróspritertávfutógyűrűbajnoktonászkézilabdázókosarazóröplabdázó bajnoknak születtem.

HáromMackó, örülök, hogy jól sikerültek a programjaitok! Szerencsés vagy, Zolikád rugalmas és könnyen meggyőzhető. Hogy én hogy örülnék, ha egyszer az enyém nem azt mondaná a kínálásra, hogy "nem"!
Nem semmi, hogy így bírta a 14-16 embert is. Azt hiszem, nincs komoly baj a szociális készségével.

Tesióra: Igen, pontosan így van, ahogy írod. Bár hozzáteszem, hogy rajzórán is lehet a gyereket alázni, nekem egyszer beszólt az egyik tanár. Mindkét tantárgy olyan, hogy a tanár nem tanítja, de elvárja...

Megnéztem volna tesitanárod arcát.

Hát nagy elégtétel volt a számomra az orcája a tanárnak az biztos.

Biztosan vannak tesitanárókból is jó tanárok, de nekem nem volt szerencsém ilyennel találkozni, illetve a fősulin a tanárnő azt mondta, hogy belekostolunk minden olyan sportba, amit felnőtt fejjel is lehet űzni (tenisz, görkori, tollas stb) de semmi sem kötelező, ha nem akarok részt venni a tornaórán azon a napon nem gond, csak akkor az adott félévben a kiesett órát, vagy órákat pótolni kell a délutánonként tartott (asszonytornáján, ahogy ő mondta). Ez meg tulajdonképpen aerobik óra volt ugrabugra és szívinfarktus nélkül.

3Mackó: Örülök én is, hogy ilyen simán mentek a dolgok! Akkor talán a Balatonnál pihenni is tudtatok, nem csak folyamatos készenlétben lenni. (Mi emiatt nem is megyünk nyaralni egyelőre, túl sok gyerekre kéne folyamatosan figyelni. Majd ha nagyobbak lesznek a kicsik is, akkor).

Tesióra: ha én jól emlékszem, a kislabdadobást amiatt is tanítják, hogy el tudj dobni egy kézigránátot. Megfelelő helyzetben. Gondolom a szekrényugrás meg a sáncok és barikádok átugrása miatt kell. ... Remélem nem lesz rá szükségem! Ha valaki ügyes atlétikából, azt már sokkal hamarabb el kell kezdeni fejleszteni, nem iskolás korban szűrni. Szerintem. Látszik, én se szerettem nagyon ezeket a kötelező elemeket! Főleg az úszást nem! Annyira borzalmas volt, gimiben úgy intéztem, hogy egyszer se kelljen menni. Igazából, mivel nem tudok úszni. Ált isiben volt kötelező, de miután rövid kismedencei gyakorlás után bevágott az úszásoktató a mélyvízbe, majd kiszedett mielőtt belefulladtam volna, szóval nem volt benne sok sikerélményem. És később sem sikerült megtanulnom, mert folyton begyulladt a fülem. A végén felmentettek alóla.
Engem meg énekórán aláztak meg! Mikor válogatást tartott a tanár a kórusba, és egyenként kellett énekelni, egy sor után leültetett. És nem én jelentkeztem, hanem órán mindenkit meghallgatott. eszem ágában sem volt jelentkezni amúgy.
Szóval ezek a készségtárgyak elég nehézkes dolgok. Nehéz osztályozni azt, ami egy adottság elvileg.
No de már nagyon offolok!

Latka ma volt a Medveotthonban Veresegyházán az ovival. Most megyek érte... remélem nem rossz hírrel fogadnak.

labolen:
Csak rokonok között voltunk, így azért a felnőttek valamennyire figyeltek az összes gyerekre. A picit a mama folyton "ellopta" ment vele sétálni, meg babakocsizni , a nagyfiam elvolt az unokatesókkal, és Zolika is játszot velük sokszor, de így már csak többnyire rá kellett figyelni. Egyszer elmentünk vele boltba, meg játszótérre és ezzel együtt Balatonpartra és kész, a többi esemény mind házon és udvaron belül történt.
Mivel minden gyerek nagyobb volt Zolikánál (és a picinál) szerintem sok mindent ráhagytak a kisfiamra, így kevesebb konfliktus helyzet adódott. Gondolom. Meg hát ha esetleg jött egy kis hsizti, nem kellett magyarázkodni, mert mindenki tudta mi a héeyzet vele, sőt, inkább jó volt, hogy azt is bemutattuk, hogy "csak" ennyi az egész ...

labolen: Biztosan jól érezte magát.

És az úszás tanítás az nálam is így volt. Engem is bedobtak a vízbe az úszótanfolyamon, aztán ... kimentettek. Ma se tudok úszni ...

Május 29-én voltuk újra a Delejben, és még egyszer megyünk, és úgy kb 1 hónap múlva lesz újabb eredményünk, ami már remélem részletesebb lesz, mint a Vadaskerti.

HáromMackó, nyolcadikra már nekünk is lett egy normális tesitanárunk, ő is inkább aerobicot tartott, az jó is volt.

Labolen, erre nem is gondoltam, hogy ilyen háborús dolgok miatt tanítják. Bár nem egészen világos, hogy a sáncot miért ollózva kell átugrani.
Egyszer énekórán nekem is sikerült szénné égni. Valami szögre akasztott csizmáról kellett volna dalolásznom, ami nagyon nem jött össze és 3x megismételtette a tanár... Harmadjára se lett hangom hozzá...

Az úszás nekünk is rémes volt. Minket ugyan nem dobáltak mélyvízbe (eleve nem volt mély a víz a tanuszodában), de kötelező volt a siklás, amit iszonyatmód úúúútáltam, felmentést is kértem a 2. alkalom után. Pedig szeretek úszni.

HáromMackó, bent lehetsz a vizsgálaton? Mi történik, miért kell ennyiszer menni? Minden alkalommal van pszichiáter, vagy már csak gyógyped. van?

Labolen, majd ha visszaértek, írd meg mi volt! Legalább ma jó volt az idő! Mikor a mi csoportunk ment, szakadt az eső. Tiszta mázli, hogy nem mentünk.

Szanya1:
Miért mások a Delej utcában nem ennyiszer mentek? Az első két alkalommal bent lehettünk mi is, az utolsónál, ami kb 2 hét múlva lezs már nem, így én már nem is megyek, csak a férjem. Eddig minden alkalommal volt bent doktornő is, meg gyógyped is.

HáromMackó:
Nem tudom, mert mi ott még nem voltunk, mást eddig meg nem kérdeztem. A mi vizsgálatunk is több alkalmas volt a Koraiban, az elsőn volt pszichiáter, a másodikon kihirdették az eredményt (miszerint még nem lehet tudni, de nem kizárható) és javasolták, hogy további vizsgálatokon vegyünk részt, amin csak a gyógyped van, összesen 4 alkalommal. Az elsőnél eluntam... Hiszen én tudtam, hogy auti. Aztán a Heim Pálban több alkalmas volt, de ott igazából semmi nem történt, csak figyelte a pszichiáter, hogy mit csinál. (Semmit, mert épp szieszta időben mentünk.) Úgyhogy meg is kaptuk, hogy "húúú, ez súlllyos".
Úgyhogy igazából fogalmam sincs, hogy mi történhet a Vadaskertben 1 hét alatt, meg a Delejben 3 alkalommal.