Szanya, amit olvastál a metabolikus kockázatról, az amerikai tanulmány volt, ugye?

Itt a cukorbetegség gesztációs vagy 2-es típusú cukorbetegséget jelent, mindkettő szoros összefüggésben áll (90%-ban legalábbis, a maradék genetika) a rossz étrenddel és a túlsúllyal. Ez azért lényeges, mert amerikában az elhízottak aránya ugye durva, így a terhesség alatt is lényeges lehet a még nagyobb hízás, ehhez viszont automatikusan társul a cukorbetegség is, legalábbis a gesztációs, de az alap 2-es cukrosok tuti jobban fognak hízni terhesen. Szóval a mintavétel nagyon érdekes, megnézném az összes autizmussal diagnosztizált gyerek apukáját is. El tudom képzelni, hogy az érintett férfiak kevésbé tudtak egy amúgy vékony, egészségesebb, sikeresebb nővel összejönni USAban (ahol a vékony nő szerintem élből sikeresebb, hiszen annyira sok az elhízott nő), így akár itt is lehet összefüggés. Ahogy így elnézem, pl ezen a fórumon nem sok anyuka van jelentős túlsúllyal. Egy ilyen statisztikát meg kéne csinálni más országban is, mielőtt elfogadja a tudomány állításnak a végeredményt. Anglia is hasonló cipőben kezd járni. Egy német statisztika vagy egy svéd jobban érdekelne...
Én 1-es cukros vagyok és ez egészen biztosan nem számít, mert megszámolni nem tudom, hány 1-es cukros anyukát ismerek (az internet révén azért össze bírunk gyűlni

, de amúgy is az 1-es cukrosok csak 1%-át teszik ki az össz cukrosoknak) és csak nekem van az ismerőseim közül auti gyerekem. De máshol apukák sem tűnnek érintettnek különben... Én még azt is el tudom képzelni, hogy apuka sem érintett, anyuka sem, de lehet olyan génkombinációjuk, ami egy lappangó autizmust dominánssá tesz (csomó betegség működik így), ezért a gyerekeik közül x gyerek autista lesz.
Lehet, hogy a baromi sok nagyon elhízott amerikai nők a cukrukkal kevésbé intelligensek is és ezért van nagyobb gond a beszéd terén az auti gyerekeiknél (nem tudják őket úgy segíteni). Ez csak egy gondolat volt, csak azt akarom mondani, hogy ilyenekre sosem terjednek ki ezek a vizsgálatok, holott szerintem ezek abszolút nem elhanyagolható dolgok, sőt, én inkább ilyen tényezőket vizsgálnék meg a fizikai állapot helyett.
A terhességem közepe táján én Koppenhágában éltem még, baromi boldog voltam, sétáltam nagyokat, ettem az egészséges kajákat, semmi gondom nem volt, még náthás sem voltam. Nekem ez annyira nem áll össze, szerintem, ha külső esemény aktiválja a gyerekben az autizmust, akkor az én fiam nem lenne autista, ellenben a második fiam, aki NT, súlyos auti lenne... a hízást és a metabolikus kockázatot leszámítva (ami az elsőnél sem volt), abban a terhességemben minden rossz összejött. Még csomó gyógyszert is szedtem, nyugtatóktól kezdve mindent. (és a vicc, hogy a kardiológián ezerszer elmondták, hogy a gyerek ritmuszavara kizárólag öröklődik, nem befolyásolhattam semmivel)
Szerintem ez nagyon érdekes téma különben és azt gondolom, hogy akkor lesz igazi válasz, ha azonosítani tudják már a gént, ami a hajlamot hordozza és ha találnak olyan embert, akiben ugyanolyan gének vannak, mint egy autiban, de ez az ember NT, akkor egyértelmű lesz, hogy külső okok aktiválják és a méhben vagy baba korban történik. (az is érdekes, hogy ha egy betegségben csak hajlamot okoznak a gének, akkor a mai ismeretek szerint nincs olyan betegség, ami kizárólag a méhben vagy babakorban aktiválódik, ebben az esetben fiatalkorban ugyanúgy aktiválódhatna)