Szia Milla, üdv a fórumon.
Hová fogtok menni vizsgálatra? Mindenképp jó, hogy elviszitek a fiadat, főleg, ha a fejlesztő helyen is javasolták. Nehéz ez a diagnózis előtti (már ha ti egyáltalán kaptok majd diagnózist) időszak, ezzel a folyamatos bizonytalansággal. Nekem legalabbis nagyon nehéz volt.
Sajnos biztos jele nincs az autizmusnak, és olyan sincs, ami biztosan kizárná azt, erről már sokszor volt itt szó...És két évesen még elég ritkán kap egy gyerek biztos diagnózist, még akkor is várnak inkább, ha komoly gyanújelek vannak.
De annyiban előrébb lesztek, hogy esetleg megerősítik a gyanút, és ha nem látnak semmi okot az aggodalomra, azt is meg fogják mondani.
Ilyen kicsiknél talán a játéktevékenység, ami a legfontosabb, és a beszédértés.
Mutat, kér dolgokat tőletek valahogy (játékot, enni-innivalót stb)? Nektek örül? Pl Apának, ha hazajön? Ezek is fontosak.
Szanya,
Z ennyire bírja a tömeget? Én kb bepánikolnék:)
Persze konkrét ötletem nekem sincs, mi ezerszer mondjuk el neki, hogy eddig és eddig mehetsz, tovább nem, stb, de még így is szaladni kell utána a játszóban.
De az talán tényleg fontos lenne, hogy valamennyire megértse, hogy aggódsz, és félsz, hogy eltűnik. Én E-nek ezt drámai elemeket is belerakva próbáltam felvázolni régebben, és azt hiszem, átment:)
Manka, Ágiviki:
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.