Téma: Autizmus mindennapok

Szanya: kösz a megerősítést, tényleg nem akartam minden wc-zés után jutalmazni, mert ez olyan semmiség. pláne, hogyha szólok, akkor megcsinálja. tényleg mintha csak elfelejtené. De akkor nyugodtan folytatom így, és szólok, hogy valamit elfelejtett.

A teljesen egészséges, ép, 10 éves lányomat is vissza kell néha küldeni WC-t lehúzni vagy kezet mosni.

Nálunk a fejlesztésen matrica van, vagy úgy van, hogy össze kell gyűjteni x kismackó képet (amit visszaad aztán) és ezért jár 1 darab gumicukor. Itthon most elkezdtünk a matricákat és x után jön valami nasi.

3mackó, én most értettem meg 2 hete, hogy miért ennyire fontos a jutalmazás. Nem azért, amit anélkül is megcsinál, azért ne is adj neki jutalmat!! Csak a szóbeli dicséretet persze. Hanem azért, ami nehezen megy neki, de muszáj. Pl nekünk a beszélgetés egy adott témáról igen nagy gond. A fiam nem hajlandó egyszerűen elmesélni dolgokat és nem hallgatja meg, amit mesélek én (ha nem érdekli). Így a fejlesztésen ezzel foglalkoznak végig, hogy minden mesélés, kérdezés után (ami egy adott témáról kell, hogy szóljon) kap jutalmat - ugyanis ÍGY megcsinálja, jutalom nélkül meg sehogysem. És a fejlesztésen - ha jó a fejlesztő - akkor mindig ilyesmi van, elvileg mindig ilyen nehezen menő dolgokra kell ott rávenni és azért muszáj őt jutalmazni. És előtte meg kell szoktatni őt, hogy mindig kap jutalmat és ha ez már ösztönszinten megvan (tehát eleinte agybafőbe jutalmazás a fejlesztésen), akkor lesz képes a neki nagyon nehéz feladatokat is végrehajtani jutalom ellenében. A folyamatábra meg nálunk már rég nem ilyesmi, hogy hogyan öltözzön, hanem mondjuk vendégünk van, aki elindul haza. A fiam ekkor sír, hogy ne menjen még haza az illető vagy ő is vele akar menni a vendég otthonába. Ekkor lerajzolom neki, hogy az illető felöltözik, mi kikísérjük a liftig és ott integetünk neki és utána ott a jutalom. És fogja a kis rajzot, viszi magával és máris üvöltés nélkül megcsinálja. Meg ilyen, hogy megyünk vásárolni több helyre egymás után. Akkor lerajzolom neki, hogy mi az első bolt, ott mit veszükn, mi a második, harmadik stb és hányra érünk haza. A végén jutalom. És nem ragad le egyik boltban sem akkor, simán hazajön (ha jó passzban van, nem kell neki ez sem, tehát ezt is csak akkor csinálom, amikor látom, hogy most nem teljesen friss a gyerek). Én nem állandó dolgokat rajzolok neki, mindig olyasmit, amit először csinálunk. Van olyan, hogy lerajzolok egy szabályt, pl nem szabad az ágyon ugrálni a nagypapánál. Ekkor is kb 1 napig kellett a rajz, utána magától is ment, ki is dobtuk a rajzot. Én sosem hagyom kint!

A kézmosás miatt, szerintem minden gyerkőcöt vissza kell zavarni olykor, mert azt szeretik elbliccelni.

Talán még az elején említettem neki, hogy nem szoktuk csokival jutalmazni, nem tartom jónak, de ennél többet nem mondtam. Ja igen, ezt akkor modntam, amikro azt kérte, hogyha a fejleszésre jön előtte ne kapjon csokit (reggel szoktunk fejlesztésre járni).

Ki van rakva az ábra, de ha csak én vagyok ott, nem szedegetjük le a képeket, mert megy az anélkül is. Ha a gyógyped is vele van, akkro ők szedegetik.

Hát gondolom a gyógyped azért tudja mit csinál, már évek óta ezt műveli, ezért sem kardoskodtam annyira amellett, hogy ne legyen csoki.
Jellemzően csak ebéd után, ha olyan étel volt, amit nem szeret, de azért megeszik, szoktam kilátásba helyzeni valami finomságot, ami nem feltétlenül csoki, de azért többnyire az.

labolen, a wc lehúzás szerintem is minden gyerek ilyen én nem is foglalkozom vele, időnként bemegyek a wcbe és lehúzom, tuti állt ott egy ideje már... nekem erre nem maradt energiám.. a kézmosás az fontos, arra figyelek inkább, de már többször hazudott kifejezetten, hogy kezet mosott, pedig nem...

Amúgy én kérdeztem, ezt a jutalmazást Csillától annó, és azt mondta, hogy egy idő után elérhetünk oda, hogy nem édesség lesz a jutalom, sőt odáig is, hogy csak a szép szóért is megcsinálja. Ezért én az édesség jutalmat is csak akkor használom, ha nagy feladatot akarok vekle csináltatni, dobozolást, színezést, festést vagy ilyesmit. Egyéb dolgokat inkább szóval érek el nála. De ehhez persze kell az is, hogy ő "ért a szóból".
Szóval 3mackó nekem úgy hangzik ez inkább visszalépés nálatok. Vagy ugye a gyerek szereti az édességet, naná hogy kéri! De lehet anélkül is dolgozna.

Kimni, ha tud hazudni, az egy nagyon nagy dolog! Ennek örülni kell.

Jaj, véletlenül se akarok én felülbírálni egy gyógypedet! Ha ott csoki van, akkor az van. Csak nehogy tényleg aztán már mindenhol azt kérjen! Bár szerintem meg lehet neki mondani, hogy ez szabály, ott van, máshol nincs. Nálunk legalábbis ez be szokott válni.
Nálunk fejlesztésen nincs jutalom, A gyógypedünk valahogy eléri, hogy megcsinálja, bár mondja, hogy ma nehezebb volt, vagy ilyesmi, de mindig mutat egy csomó elkészült dolgot, meg hogy most ezt-azt csináltak. Ez ugyan nem autispec fejlesztés. Nem is tudom ott miket csinálnak.

Mikor nyáron jártunk fejlesztésre egy kisfiúval (egész délelőttösre), akkor ott volt jutalmazás csokival. Ez úgy nézett ki, hogy a kisfiúnak ez jutalom volt, az én gyerekemnek meg kóstolási feladat!
De azért ő se maradt juti nélkül. Imádta az asszisztenst, aki mindig tapsolt neki meg csikizte. Persze ez nem jött le neki, hogy jutalom lenne, de ő anélkül is általában megcsinálja a feladatokat. Mostanában lázad, de megelégeltem és szigor van. Persze kis ravaszan rögtön megy az apjához reklamálni, úgyhogy mindig előre egyeztetni kell mindent.

Szanya, majdnem felér egy hazugsággal, ha megy az apjához valamiért, amit te nem engedtél Igen, klassz, hogy tudott hazudni a fiam és tényleg örültem neki! De csak ilyenekben sikerült neki eddig alig néhányszor, a kicsi már túltett rajta a 3.5 évével de a nagyfiam tökéletesen tudta a Sally-Ann tesztet 4.5 évesen, na nem azért, mert szuperül belelát mások fejébe és a magas EQja vezeti rá Hanem simán IQból nyomja ezeket (ezt a gyógypedek mondták róla, hogy ezért lesz mindig olyan, hogy egy NT-knek szóló teszten egész jól tud teljesíteni, de mivel ő kompenzál és IQból csinálja, amit esetleg EQból kellene, ezért nem mér igazán semmit az adott teszt nála és a való életben attól még nagy nehézségei lesznek az ilyen empátiát igénylő helyzetekben). Nekem az a gyanúm, hogy ezek a kicsike hazugságok (amikor különben brutálisan látszik az arcán ám... szegény, ez akkor sem fog menni neki, amikor kamaszkorában tényleg akar majd hazudni valamiről ) is ilyen IQból mennek, nem olyan igazi huncutság vagy sunyiság, amivel már az öccse egy jó ideje örvendeztet minket (na, rajta nem látszik, ha sunyít...). De azért ez tényleg jó hír A férjem nem tud hazudni ennyire sem különben És hozott már hülye helyzetbe mások előtt emiatt, mert ugye hangosan kijavított, amikor kihúztam magam egy elfelejtett telefon alól valamivel, hogy az nem is akkor és úgy volt... ilyenkor a szememmel ölni tudtam volna, de azt sem értette persze

Érdekes dolog ez Zolikánál.
Itthon nem alkalmazom a csoki jutalmat, csak az ebédnél olykor. Neki matrica meg ilyesmi nem kell, max, ha űrhajós, vagy versenyautós lenne. Itthon nem csinálunk feladatokat, csak játszunk, többniyre azt amit ő szeretne, de irányítható ebben is, de leginkább a nagyfiam után megy. Szóval ők jól eljátszanak. Ma valahogy úgy jött ki a lépés, hogy kivett több bögrét a szekrényből, és elkezdtem mondogatni neki, hogy ez egy műanyag bögre, ez egy fém bögre ez egy kerámia bögre, Megtapiztuk, megkocogtattuk a bögréket. Tetszett neki, és hamarosan hozott két tányért, az egyikre megmondta, hogy műanyag tányér, a másikra, hogy kerámia tányér. Így lehet vele foglalkozni. Ha úgy jön ki, akkor okosítom. Az ovis logopédusnak, alkalmanként néhány feladatot megcsinál, de többnyire azt csinálják, amihez éppen a gyerkőcnek kedve, van, de ez a fejlesztő jellemzően olyan jutalmakat szokott neki adni, hogy mikor valamit megcsinál neki, akkor játszat egy olyan játékkal, amit nagyon szeret. Igaz itt jellemzően szókincsbővítés és feladattudat fejlesztés folyik (nem túl szakszerűen megfogalmazva). De ez nem túl intenzív foglalkozás.
A maszek fejlesztő pedig valahogy egy hullámhosszon van a fiammal. Már az elején, amikor még sepciális fejlesztést nem kapott, nagyon sok mindent megcsinált neki, és ez a mai napig így van. Ha rosszkedvűen megy is oda, akkor is 1-2 perc alatt lenyugszik.
Az auti spec. gyógypedagógus pedig nagyon intenzíven megdolgoztatja őt. Minden feladat között van pár perc szabadidő, aztán újabb feladat, és minden feladat után van egy pici csoki jutalom. Talán ezért is kell jutalom, mert így a 60 perc az nagyon intenzíven telik el, mert a csokira jobban reagál. Talán.
A ti gyógypedagógusotok is videózza a gyerkőcöt időnként?

És az autispec fejlesztésen miket csinálnak? Nálunk nincs videó sajnos.

Zolika, többnyire csak olyanban füllent, hogy rákeni másra a csibészséget. "Nem én voltam, hanem a másik kisfiú, vagy az egyik vagy másik tesó."
Ha valami olyat akar csinálni, amiről tudja hogy nem szabad, becsukja a szoba ajtaját, vagy rámcsukja annak a helyiségnek az ajtaját, amiben vagyok, és meg is mondja, hogy anya ne gyere be stb.

A sunyítás nálunk is így megy, hogy kiküld a szobából, mert tudja, hogy valamit nem szabad. De ha megkérdezem valamiről, akkor az igazat mondja. Direkt rossz választ nem tud adni, csak "véletlenül". Pl simán mondja, hogy voltak ma kint az udvaron, mikor pedig nem voltak kint. Szerintem nem érti a ma fogalmát, vagy csak nem emlékszik rá.

Nem igazán tudom mit csinálnak, mert csak a folyosón üldögélek. De amiket hallok, az pl, hogy mit eszik ez és mit az, mit látsz a képen (mi történik), ez milyen színű, melyik a kisebb és melyik a nagyobb, építs te is ugyanolyan széket, rakd ki a kirakót, mi az állat, zöldség, gyümölcs neve stb, melyik képek egyformák stb.

Igen, azt hiszem ez csak sunyítás. De a nagyfiam sem igazán szokott hazudni, főleg mert arra neveljük őket, hogyha bármi rosszaságot is csinálnak, de azt megmodnják maguk, anélkül, hogy nekünk kellene kihúzni belőlük a választ nics büntetés. Megbeszéljük, hogy ezt nem szabad, mit kellett volna csinálni stb. Főleg igaz ez arra az esetre, ha olyamsit vall be, amiről egyébként nem tudnánk. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy ha majd nagyobb lesz és valami rosszba keveredik véletlenül, akkor is hozzánk forduljon, mert tudja, hogy mi nem itélkezünk fölötte, hanem megpróbálunk segíteni neki. Legalábbis ezt szeretnénk elérni.

Akkor jó, már azt hittem valami sokkal specifikusabb dologról van szó.
Nálunk úgy van, hogy valami kézműves dolgot csinálnak, pl most papírfüzért ragasztottak, vagy hóembert festenek, vagy sorrend szerint kell gyümölcstálat ragasztani. Vagyis valami aktualitást amiről beszélnek, és ez a kéz-szem koordinációt és kézügyességet fejleszt. No meg feladattartást. Aztán van valami ilyesmi itt is, hogy kösd össze, színezd ki, mi a kakukktojás... Aztán meg szociális helyzet gyakorlása, vagyis képsort kell kirakni egy eseményről, vagy érzelemfelismerés, (van is ilyen könyv, hogyan tanítsuk gondolatolvasni vagy valami lyesmi).
Akkor hasonlít ez a fejlesztésetek a mienkhez. Köszi!

Igen hasonló. Végül is nagy korkülönbség nincs köztük, és hasonló lehet az érintettségük is.

Jó ez a hozzáállás, valami ilyesmit kéne nekünk is. Bár biztos nehéz megállni, hogy ha valami nagy zűrt okoztak, akkor ne veszekedjetek azzal, aki a "bűnös".