Na szerdán este jól "bedobtam" a témát, aztán megint eltűntem.
Nem akartam még nagyobb félelmet és feszültséget okozni ezzel. Tudom, hogy nem könnyű az iskolaválasztás még egy NT gyerek esetében sem. Ahol pedig több gyerkőc van, később az sem mindegy reggel hányfelé kell rohanni a gyerekekkel.
A normál iskolában egyre több NT gyerek is különféle nehézségekkel küzd a tanulásban, társas viszonyokban... Mivel többen gondolkodtok normál általános iskolában szerettem volna csupán megmutatni, milyen elvárásaik vannak a tanítóknak a hozzájuk érkező kisgyerekekkel kapcsolatban. Normál estben is rengeteget számít még az is, hogy a gyerek 6-6,5-7-7,5 évesen kezdi a sulit. Tudom, hogy milyen beszélgetések zajlanak le a legtöbb tanáriban

. Sajnos. Nem is szerettem felmenni oda. Elhoztam gyorsan a naplót, aztán mentem inkább a "gyerekeimhez". Pedig a mi iskolánknak még "gyermekközpontú" híre is volt a szülők körében. Aztán, amikor gyógyped-képzésre jártam megismertem az EGYMI-k világát is.
Látom az intézmények,pedagógusok és a családok,szülők oldalát is. Tényleg nincs ideális megoldás. Bár az alsó tagozat még mindig egy védettebb környezet, az óvodához hasonlóan lehet az adott gyermek számára "jó padagógusokat kifogni".Tényleg enyhe esetekben szerintem sem szabad elvetni a normál általános iskolai tanterv szerinti haladást. Sok tanító használ olyan tankönyvcsaládokat és módszereket, amik preventív jellegükkel segítik a tanulási akadályok kialakulásának megelőzését. Ezért ha javasolják a gyermekkel foglalkozó szakemberek is ezt a választást, ilyen tanítót érdemes választani (a gyerekkel együtt lehetőleg). Ha pedig sikerült (remélem, így lesz), akkor mire az alsó tagozatot végig dolgoztátok, úgy is kiderül merre érdemes tovább lépni. "Viszik-e" az osztálytársak, milyen az akkor aktuális tanárok hozzáállása, bírja-e a gyerek a terhelést..............
Az élet viszont sokszor felülírja az elképzeléseinket. Edina tapasztalatai sajnos nagyon életszerűek. Néha nem csak a tanítón vagy a gyerekeken múlik....előfordulhat egy "kedves" szülőtárs is, aki folyton felkavarja az állóvizet. De tényleg nem lehet mindenkire igaz receptet adni. Mert semmi nem csak FEKETE és FEHÉR.
A tesztekkel kapcsolatosan pedig csak annyi, hogy a nevtanban vagy a tanulási...bizottságokban sem használnak autispec. teszteket. Gyakorlaton voltunk az egyik budapesti kerület nevtanjában, ahol mi is részt vettünk az iskolaérettségi vizsgálatokon és kiértékelésükben. És ugyanezt megnéztük Baranya megyében is. Visszatérve a pedagógiai-pszichológiai részhez (az orvosi részt mi nem láttuk), jó esetben figyelembe veszik a gyerek nyelvi akadályozottságát és egy nonverbális teszttel mérik az IQ-ját (pl. SOON-teszt), de jól beszélő gyerekeknél gyakran a Budapest-Binet tesztet veszik fel, mert nem gondolnak az esetleges gyenge beszédértésre. Abban vannak olyan kérdések is, mint amilyeneket Edina is leírt korábban. Ezeket még kiegészítik a Bender-A teszttel. Legtöbbször a pszichológiai teszteket követi kis szünet után a pedagógiai felmérés, ami nagyon hasonlít a szóforgatós tesztekre, bár az ábrák kicsit egyszerűbbek.
Tehát nem autispec. tesztekkel mérik fel a mi gyermekeinket sem. Legfeljebb, ha Te mint szülő, szemfüles vagy, és készülsz, kiharcolhatsz neki némi speciális segítséget. Illetve kérheted, hogy iktassák ki a gyermekedet zavaró konkrét dolgokat.