Edina, egyetértek 3mackóval, engem is érdekel az iskolás tapasztalatod, mert én felkészülni szeretek a nehézségekre és amint látszik, még álomvilágban élek

Ma este hallottam a Juventuson (hu, remélem, azon...) egy riport felét egy kislétszámú integráló iskoláról egy ott dolgozó tanárral (és valami vezető szerepe is lehetett az iskolában ennek a tanárnőnek), talán még tart a riport, közben feljöttem a kocsiból. Roppant érdekes volt, a riporter nagyon érdekeseket kérdezett adott szituációról: pl amikor dührohama van annak a kisgyereknek, akinek pont ez a baja, hogy a kudarc ezt váltja ki, akkor mit csinálnak vele, mit csinál a többi gyerek, hogyan fogadják el az ép gyerekek a másságot, kirekesztik-e, hogy haladnak a tanrenddel a problémás gyerekek, mi náluk a normatíva, stb stb... Itt 10-12 fős osztályok vannak, mindig van készenlétben gyógyped és pszichológus is, ha kell (pl dührohamnál kellenek) és többségében sni-s gyerekek vannak egy osztályban. Én őszintén megmondom, nem szeretném ilyen iskolába adni a fiam

Pedig csupa jót mondtak a gyerekekről, a suliról, de nagyon egyértelmű volt, hogy azért nem ugyanazzal a tudással fognak elindulni az itt végzettek, mint egy normál suliból. Ez megrémisztett.