Ápolási díj

 

Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe.  

 

Az ápolási díjra akkor tarthat igényt a hozzátartozó, ha olyan állandó és tartós gondozásra szoruló személyt ápol, aki súlyosan fogyatékos vagy 18 év alatti tartósan beteg.  

 

 

akinek a látóképessége tekintetében a látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik; vagy

aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes; vagy

a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján, valamint spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszédének érthető kiejtése is elmarad; vagy

értelmi akadályozottsága genetikai illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt, középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű;

a helyváltoztatása tekintetében mozgásszervi károsodása illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli; vagy

az állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes

és állandó ápolásra, gondozásra szorul.  

Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel.  

 

 

amennyiben az ápolt a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bek. b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába van sorolva, vagy

 

 

a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi és nem jogosult a kiemelt ápolási díjra. Fokozott ápolást az a személy igényel, aki mások személyes segitsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül közlekedni, még segédeszköz igénybevételével sem. Ahhoz, hogy az ápolási díjra való jogosultságot meg lehessen állapítani, a felsoroltak közül egyidejűleg legalább három esetnek fenn kell állnia. Ezen képességek hiányát szakértői véleménnyel kell igazolni. A szakértő díját az ápolási díj iránti kérelemről döntő hatóság fizeti.  

Fontos tudni, hogy az ápolást végző számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg és egy ápolt személyre tekintettel természetesen csak egy személy számára állapítható meg ápolási díj.  

 

a házastársat;

az egyeneságbeli rokont;

az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket;

az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőt;

a testvért;

az élettársat;

az egyeneságbeli rokon házastársát;

a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét; valamint

a testvér házastársát.

 

A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha az ápolt személy

 

két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést,

óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,

köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,

rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenysége során keresőképtelenné válása esetén folyósítanak,

szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,

keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthonról végzett munka meghaladhatja a 4 órát).  

 

 

a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg;

az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg;

a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.  

 

 

Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Járási hivatalánál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalnál, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.  

 

A kérelmet az ápolt személynek is alá kell írnia. Abban az esetben, ha az aláírásra az ápolt személy nem képes vagy nem hajlandó, az ügyben eljáró szerv ennek okát megvizsgálja és a vizsgálat eredményétől függően dönt a kérelemről.  

 

 

A kiemelt összegű ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a (2016-ban 53.100 forint).

Az emelt összegű ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-a (2016-ban 44.250 forint).

Amennyiben az ápoló más rendszeres pénzellátásban is részesül, a fent megjelölt ápolási díj összegének és a más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének különbözetét kell megállapítani ápolási díj címén, mely minimum 1.000 forint összegű lehet még akkor is, ha a különbözet kevesebb lenne.

 

Érdemes tudni, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít, és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék, és ha a jogosult magán-nyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett.  

 

Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.  

 

 

az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;

az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti (ha pl. az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről);

az ápolt személy meghal (ez esetben az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni);

az ápolást végző személy vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy jogának gyakorlásával felhagyott; vagy

valamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be (például rendszeres pénzbeli ellátásban részesül, kivéve azokat a kiemelt ápolási díjban részesülő személyeket, akiket a törvény tételesen felsorol.

Akkor is meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha azt az ápolást végző személy kéri.  

 

Az ápolást végző személy a házi gondozószolgálattól segítséget kérhet, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. A segítségnyújtás csak átmeneti jellegű lehet, és egybefüggően legfeljebb egy hónapig tarthat. 

 

Forrás: magyarorszag.hu